Szolnok Megyei Néplap, 1962. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-23 / 18. szám
1962. január 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szolnok megye mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben tavaly még csak 5—10 holdas táblákon kísérleti jelleggel foglakoztak r kukorica vegyszeres gyomirtásával. Az idén már nagyüzemi méretekben is alkalmazzák „a vegyszeres kapálást”. A közös gazdaságok négy és félezer kát. hold kukoricaföldet permeteznek meg Simazinnal és Atrazin- nal. A gyomirtáshoz szükséges 220 métermázsa vegyszerből 100 métermázsát már kiszállítottak a tsz-ekbe. Márciusig az egész mennyiséget eljuttatják. A cibakházi Vörös Csillag Tsz negyven kát. holdon helyettesíti vegyszerrel az emberi munkaerőt. A tiszaföld- vári Szabad Nép Tsz-ben 100 hold kukoricát vegyszerez- nek. A közös gazdaságok felkészültek a „vegyszeres kapálás” gyors elvégzésére. A saját tulajdonukat képező permetezőgépekből ötvenet helyeznek üzembe tenyész- időszak folyamán. A nagy gondosságot igénylő vegyszerezést a Növényvédő Állomás szakembereinek segítségével oldják meg. „Törpe66 víztárolók Hazai vizsgálatok és bolgár tapasztalatok alapján a vízügyi szakemberek egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a helyi „törpe’* víztárolók építésének. A patakok, kisebb vízfolyások ugyanis hóolvadáskor és esőzések után gyakran tízszer- annyi vizet szállítanak, mint a szárazság idején, s ezt a vizet egyszerű völgyelzárógátak építésével meg lehet őrizni az aszály idejére. A 20—30 holdas víztárolók völgyzáró-gátját az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek maguk megépíthetik. Nem kell hozzá semmiféle különleges építési anyag, a föld szállításához szükséges gépek pedig rendelkezésre állnak, s vannak olyan időszakok is, amikor más munkára amúgy sem tudják felhasználni a traktorokat. Az állami gazdaságok máris megkezdték a törpe víztárolók építését. Az első tároló Szőkepusztán készült el és 500 hold öntözését teszi lehetővé. A másik tárolót Dalmand határában alakítják ki és ez 1500 hold öntözéséhez biztosítja a vizet. A szakemberek kiszámították, hogy a törpe víztárolókkal lehet a legolcsóbban és leggazdaságosabban öntözni, s emellett még lehetőség nyílik haltenyésztésre is. A tárolók építését ezért tovább folytatják. (MTI) Férjhezmenendő lányokat keresnek A középolaszországi Terumo községben, magasan fenn az Abruzzokban nagy gondjaik vannak a fiatalembereknek. Körülbelül négyszáz tera- mói fiatalember a tartományi kormányzathoz fordult, hogy küldjön férjhezmenendő fiatal lányokat a községbe, meri egész Teramóban alig van fiatal lány. A tartományi közigazgatás vezetése Rómához fordult tanácsért, mert a házasulni vágyó teramóiak nemcsak feleséget, hanem szép hozományt is szeretnének. (A „Basler Nachrichten"-bői) Újfajta növényvédőszer A veszprémi Nehézvegyi- ipari Kutató Intézet munkatársai több mint 80 vegyület kipróbálása után újfaja növényvédőszert állítottak elő. A szemcsés halmazállapotú, poralakú vegyszer kis meny- nyiségben arzént tartalmaz, s néhány nap alatt megöli a betegségeket okozó gombákat, spóráikat. A mezőgazdászokkal együtt elvégzett melegágy! kísérletek bebizonyították, hogy alkalmazásával az eddiginél jobban megoldható a vetőmagok fertőtlenítése, a csávázás. Kétszer-háromszor nagyobb hatása van a fertőzött magvakra, mint a hagyományos higanytartalmú szereknek és ez gazdaságossá teszi fel- használását. A kutatók a szőlészet megsegítésére is gondoltak. Az új anyagot az idén a szőlőkben is kipróbálják, mert elgondolásuk szerint az arzénes vegyszer elpusztítja a peronoszpórát is. A kísérletekkel megállapították, hogy a vegyület egyáltalán nem perzsel, ártalmatlan a növények sejtjeire. További előnye, hogy a benne lévő anyagok kisebb mértékben serkentik a növények fejlődését. (MTI) Ötletes újítás: előmelegítéses itatóvályút alkalmaznak a Surjáni Állami Gazdaságban Kovács Mihály, a Mező- héki Állami Gazdaság főmérnöke ötletes újítást vezetett be a jószágok téli itatására. A vályúkat lektromos melegítőtestekkel szerelte fel. A távhőmérővel működő fűtőtestek automatikusan dolgoznak. Ha a vályúba eresztett vízhőmérséklet eléri a 22—23 Celsius fokot, önmagától kikapcsol. Úgyszintén automatikus rendszerrel megy a fűtőtestek bekapcsolása is. Miután a Mezőhéki Állami Gazdaságban bőhozamú melegvízforrásból télen is biztosítják a jószágok megfelelő ivóvízzel történő ellátását, az újítást a Surjáni Állami Gazdaságban vezették be elsőnek. A szabad- tartásos rendszerrel nevelt növendéftmarhákat ma már teljes egészében előmelegíté- ses vályúból itatják. Ezzel a módszerrel 300 szarvasmarha téli melegvízellátását oldották meg. A közelebbi tervek szerint áttérnek a sertések meleg moslékkal való itatására is. A szakemberek véleménye szerint a előmelegítéses eljárás kevés ráfordítási ösz- szeget igényel, ugyanakkor értékesebbé teszi a téli takarmány hasznosítását. Az ötletes módszert a megye valamennyi állami gazdaságában bevezetik. ...és egy fejlődő üzem Törökszentmiklóson Igen, valóságos menetrendet sorol fel Kovács János, a törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat egyik vezetője. S ha folytatni kívánnánk azoknak a fővárosoknak a felsorolását, ahová innen szállítják a csirkét, pulykát, akkor bizony egész térképre való név is összegyűlne. Moszkva, Prága, Róma, Bern, Stockholm... — Jó nevünk van a világpiacon, pedig még az elmúlt évben is aprócska üzem volt a mienk. Tavaly 320 vagon baromfit dolgoztunk fel, de ennek is mintegy nyolcvan százalékát exportáltuk.., S hogy milyen terveink vannak jövőre? Négyszázhatvan vagon élőbaromfit szeretnénk felvásárolni. Kovács elvtárs papírok nélkül idézi a feldolgozó vállalat legkülönfélébb adatait. Az üzemet hamarosan teljes egészégben újjáépítik, rekonstruálják. És ami nagyon figyelemreméltó: a munkálatok alatt nem szünetel a termelés! Aszociális helyiségeket magába foglaló épület már elkészült és ugyancsak befejezték a sovány- és kövér feldolgozó üzem felépítésének első szakaszát. A munkák második lépcsője során még ebben az esztendőben elkészül az új toilüzem, ahol a modern technológia minden vívmányával felszerelve szárítják és finomítják .az alföldi baromfiak tollruhá- ját. Bővítik a hűtőházat, mintegy harminc százalékkal növelve a befogadóképességet. Nagyobb lesz az átvevőszín is és kikövezik az udvart, valamint az eddig elhanyagolt padlózató üzemrészeket. Felépül egy új csomagoló is, ahol majd napi két, két és fél vagon baromfi tárolására lesz lehetőség. A vállalat vezetői már most gondolnak a nyárra. Köztudomású, hogy a környék jégellátása a múltban sok nehézséget jelentett a háziasszonyoknak, az üzemi konyháknak és boltoknak egyaránt. Most majd új, másfél vagon befogadóképességű jéggyár segít a gondokon ... — Az idén ötmillió forintot fordítunk vállalatunk üzemrészednek felújítására és az új létesítményekre. Ez az összeg az ötéves terv végére megsokszorozód i k: huszonegy milliós beruházással gazdagodunk! — mondotta Kovács János. Az elmúlt esztendőkről szólva megtudtuk, hogy a törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat elavult üzemei helyén egy jól felszerelt kisüzem létesült. 1965-re pedig teljesen megváltozik a vállalat mai képe. Kétszeresére növekedik majd a termelés, és mert a gépek, berendezések a legkényesebb külföldi rendelő igényeit is ki tudják elégíteni, a minőség Is a legmagasabb szintet éri el... Jó, ha van a háznál Egy ötven évnél idősebb, de a nyugdíj korhatárnál még jóval fiatalabb ismerősöm vagy három évvel ezelőtt váratlanul pénzhez jutott. No, nem sokhoz, talán nyolc—kilencezer forinthoz. Lakásuk van, felesége is dolgozik, így nagyjából megvan mindenük. A pénzen tehát — legnagyobb meglepetésemre — egy Biiksi kötőgépet vettek. — Tudod — magyarázta —, mire nyugdíjba megyek, akkorra megtanulok rajta, s aztán majd „bedolgozok”. -lói keresnek a Szövő KTSZ bedolgozói. A gépet tehát megvették és felrakták a szekrény tetejére. Három év óta ott porosodik, eszi a rozsda, mert csak az évi egy-két nagytakarításkor veszik kézbe. A pénzük benne fekszik, nem kamatozik, egyszóval semmi hasznát sem veszik. Ez a három év előtti, buta történet most jutott eszembe, akkor, amikor a jászfény szarui Szabadság Tsz-ben szinte ugyanez megismétlődött. A tsz körülbelül másfél évvel ezelőtt vásárolt egy tejfölöző gépet. Akkor gondosan elcsomagolták, és úgy van, használatlanul mind a mai napig. Pedig a tsz átlag tízezer liter tejet forgalmaz havonta, amelynek 30 százalékát a rendelkezések értelmében lefölözhetnék. Ezt a háromezer liter sovány tejet, azaz fehérjedús takarmányt akár a süldőnevelésben, akár a sertéshízlalásban kitűnően lehetne hasznosítani. A fehérjetakarmány biztosítása pedig külön gondot jelent és a gyári készítmények használata ma még elég sokba kerül. Egy maradi tsz-elnök stílszerű farsangi jelmeze. Mindenki ismeri a városban. Szeretik és megbecsülik a nyolcvanhét éves öregasszonyt, aki gyakran kopogtat a kisújszállásiak ajtaján. Űj tagokat toboroz a Vörös- keresztnek és szervezi az egészségügyi előadások hallgatóit. Meggyőzi ismerőseit, hogy fizessék elő az egészségügyi tömegszervezet lapját, a Magyar Vöröskeresztet. Bosszankodik egy-egy kudarcba fulladt előadás láttán: „Miért nem szóltatok nekem, én megszerveztem volna a hallgatóságot”. Pedig ritkán kell szólni Szabó néninek, megy ö magától is. Egyik leglelkesebb aktivistája a Vöröskeresztnek. Korát meghazudtoló fürgeséggel járja a város utcáit, önzetlenül, lelkesedésből teszi és nem vár fizetséget munkájáért. De őszintén örül az elismerésnek, a megbecsülésnek. Mélyen meghatotta, amikor jutalmat kapott a Vöröskereszt megyei titkárságától. Kisújszálláson a másik ól daláról is közismert özvegy Szabó Elemérné. Szereti az olvasnivalót, a jó könyvet. Szabad óráiban gyakran lapozgatja a legújabb kiadványokat. Ki más, ha nem ő lenne a szép szó egyik leglelkesebb propagandistája. Ismerősei körében eladásra kínálja a könyvsorsjegyeket. Készségesen szervezte Bihari Klári és Baráth Endre írói ankétjának részvevőit is. És boldog volt, mert zsúfolt ház fogadta a kedves vendégeket... Szabó néni két évtizede, hogy magányosan él. Szerény nyugdíjából tartja fenn magát, melyet férje után, a MÁV-tól kap. Házikójuknak felét az egyik ismerősére íratta, aki gondoskodik róla. A másik fele — az apai juss — o mérnök fiáé. Ö Pesten él. Büszke rá Szabó néni, mert nem veszett kárba a taníttatás költsége. Szereti unokáját, aki szintén mérnök az egyik fővárosi vállalatnál. Rájuk gondolt e napokban is, amikor váratlanul szerencse érte. A január első heti lottószerencséje szelvényével 126 468 forintot nyert. Régi lottózó már Szabó néni. Minden héten megveszi ikerszelvényét és szerencsét próbál. Most sikerült... A nagy meglepetés közben már elosztotta a négyes találat nyereményét. Felét fiának és unokájának adja, hogy gépkocsit vegyenek maguknak. Mert mindketten rendelkeznek jogosítvánnyal, csak kocsijuk nincsen. Emiatt ült vonatra szerdán reggel. Az egyik ismerősének azt is elmondta, hogyan állít be fiához: „Fiacskám, karácsonykor miért csak 300 forintot küldtél, amikor azelőtt 400-at szoktál? Most azért jöttem, hogy pótold a száz forintot”. Majd mosolygósán hozzátette: „Aztán átadom neki az autóra valót”. A nyeremény másik felét magának tartja, hogy köny- nyítse hátralévő napjait. És tovább szervezi a Vörös- kereszt előadásait, terjeszti a könyvesbolt legújabb köteteit. A mezőgazdasági technikumok segítségével fejlesztik tovább a termelőszövetkezeti szakkörök munkáját A Hazafias Népfront kezdeményezésére 1960. őszén kezdték meg a falusi mező- gazdasági szakkörök munkájának átszervezését, a községi szakkörökben ugyanis korábban meglehetősen öncélú kísérletezések folytak. A Földművelésügyi Minisztérium és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa mellett működő akcióbizottság együttesen dolgozta ki a szakköri munka új elveit. Ezek közül a legfontosabb, hogy a szakkörök azóta a termelőszövetkezetekben működnek. Célul tűzték, hogy a korábbi, alkalmilag kiválasztott témák helyett, a szakköri munkában résztvevő legkiválóbb termelőszövetkezeti gazdák az új, nagyüzemi módszerek bevezetését készítsék elő. Tavaly már az országszerte működő többszáz szakkör jelentős részében ilyenirányú tevékenységet folytattak és a tudományos kutatók által javasolt különböző új eljárásokat és növényfajtákat próbálták ki. Hatásos segítséget nyújtott a szakkörök munkájához a három mezőgazdasági akadémia. A keszthelyi, a debreceni és a mosonmagyaróvári akadémiák ugyanis két- két üzemi szakkört patronálnak. Az idén tovább gazdagítják az üzemi szakkörök munkáját. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa í lellett működő akcióbizottság tér vei szerint patronáló munkára kérik fel a felsőfokú és a középfokú mezőgazdasági technikumok tanári karát, hogy az akadémiákhoz hasonlóan ők is vállalják két-két üzemi szakkör segítését. Az a cél, hogy elsősorban a bemutató üzemeknek kijelölt termelőszövetkezetekben javítsák meg és tegyék céltudatosabbá a szakkörök tevékenységét, hogy az ilyenirányú tapasztalatok is minél gyorsabban terjedjenek. (MTI) A józan ész is azt követelné, hogy használják ki azt a szeparátort, ha már megvan. Ráadásul — lassan egy éve —, hogy a járási tanács is noszogatja őket. A gépet mégsem üzemeltetik. Vagy talán ők is nyugdíjra várnak? — kós — Kritika és reklám New Yorkban hét neves színházi kritikus megdöbbenéssel nyitotta ki a lapokat, amelyekben egészoldalas dicshimnuszok jelentek meg egy új musicalről („A földalattin aludni jó”) az ő aláírásukkal. Pedig a kritikusok ezt a darabot a bemutató után szinte egyhangúlag alaposan levágták. Mind a heten a bíróság elé vitték az ügyet, de perüket elvesztették. A darab rendezője, David Merrick, aki ezt a csúnya tréfát űzte velük, olyan óvatosan járt el, hogy a newyorki telefonkönyvből kikeresett hét embert, akiknek teljesen azonos a nevük a hét kritikuséval. A telefonkönyvből kikeresett emberek — természetesen illő honorárium ellenében — hajlandók voltak a darabot dicsőítő kritikát aláírni. Ez ellen a bíróság nem tehetett semmit! A szolnoki Tiszamenti hétköznapok. Zenés riportműsor. Tartalmából : Önarckép saját ecsettel. Üj pedagógiai forma a a karcagi úttörőházban. — Régi juhász, meg a bicikli. — A romból kulturális fellegvár Fegyverneken. — Műsorismertetés. BECS-PÁRIZS- LONDON... Négy és félezer hold kukorica vegyszeres gyomirtása megyénk tsz-eiben
