Szolnok Megyei Néplap, 1961. december (12. évfolyam, 283-308. szám)

1961-12-19 / 298. szám

1961. december i9. SZOLNOK MEGYEI NfiPLAf balKBar.ciSfk.a* -w i A cukorgyár nem tart kényszerpihenőt Szolnokon tegnap elterjedt egy rémhír: a vízhiány miatt leállnak a cukorgyári gépek. Megkérdeztük a gyár igazgatóját, mi az igazság? — A Tisza vízállása való­ban aggasztó, ötven centimé­tert apadt néhány nap alatt. Ugyanakkor a víz is bekásá- sodott és a hideg vékony jég­hártyát vont a folyó felüle­tére. Eldugult a szívókorong is és ez komolyan veszélyez­tette a vízellátásunkat. Azon­nal érintkezésbe léptünk a Vízügyi Igazgatóság szakem­bereivel, s jelenleg csónakok­ról mentik a menthetőt. Meg­szakítás nélkül, rudakkal tisztogatják a szívókorongot, s ezzel biztosítják a folyamatos vízellátást — mondotta Ta- bák Lajos igazgató. Természetesen a Szolnoki Cukorgyárban nemcsak a rendkívüli intézkedések fog­lalkoztatják a vezetőket, dol­Ma arany- és ezüstkalászos gazdák találkozója Jászberényben Tisza József elrtárssal Ma délelőtt kilenc órakor tanulságosnak Ígérkező ösz- szejövetel színhelye lesz a jászberényi Déryné Művelő­dési Ház. Az MSZMP járási, városi bizottsága, a járási, tanács végrehajtó bizottsága, a Hazafias Népfront városi bizottsága, valamint az Ag­rártudományi Egyesület jász­berényi szervezete találkozót rendez arany- és ezüstkalá­szos gazdák számára. A vitaindító előadást Tisza József elvtárs országgyűlési képviselő, a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsá­nak titkára tartja. A talál­kozó ismertetésére később visszatérünk. gozókat. Az újesztendő előtti napok valamelyikén befejező­dik a kampányidőszak, ame­lyik ezév aug. 29-én kezdődött. A gyár terve 25 ezer vagon cukorrépa feldolgozása. A százszázalékos teljesítéshez csupán 1600 vagon szükséges, s ehhez mintegy tíz nap még hátra van. Az állásidő alatt sor kerül a gépi berendezések tisztítá­sára, felújítására. Ugyanak­kor új gépeket is várnak. Ha­marosan megérkezik egy nagyteljesítményű répamosó, egy új répafelvonó és egy centrifuga apparátus. Ugyan­akkor üzembeállítják azt a létisztításos berendezést is, amelyik nagymértékben fogja növelni a gyár jövőévi terme­lékenységét. Az elkövetkező időszak hatalmas változásai­hoz hadd álljon itt egy szem­léltető példa: jelenleg a cu­korgyár naponta 226 vagon cukorrépát képes feldolgozni, de két-három év múlva a napi kapacitás 350 vagonra emelkedik! Ä pórtélét hírei Hány esztendős Rózsa Sándor? Olyan az elnöki funkció, hogy viselőjéről háta me- gett is gyakran esik szó; esik magatartásáról, tudásá­ról, de koráról szintén. Az utóbbit — szövetkezeti gaz­dáktól érdeklődve — meg nem lehet tudni Rózsa Sán­dorról, a tiszaburai Lenin Tsz elnökéről. Miért nem? Ha valaki azon bosszanko­munkasikerekben azonban olyan gazdag, mintha á het­venediket taposná, őszinte megállapítás ez. A buraiak­nak nem kell felsorolni, mi mindent cselekedett 1959 ja­nuárja óta a közösben Rózsa Sándor — de hát mások is élnek e megyében. Amint elnöknek választot­ták, megköszönte a megtisz­teltetést —•, és pénzt terem­tett. A szerződött cukorbor­sóra, répára, olajlenre ka­pott előleget ő is előlegezés­re használta fel. Akkoriban munkaegységenként hat fo­rint jutott minden hónap­ban, ez évben már kilenc. Még az első napokban ta­karmányt szerzett kölcsönbe a Bánhalmi Állami Gazda­ságból, melynek hosszabb időn át egyik vezetője volt. S mikor elintézte, hogy jus­son embernek, jusson jó­szágnak, hozzálátott, hogy megváltoztassa a határ arcu­latát. Érkezésekor csupán egyet­len traktora volt a szövetke­zetnek; az is olyan, hogy ha­tan tolták, négyen húzták, ha dolgozni kellett vele. Ma már egy teherautóból s hat príma gumikerekes vontató­ból áll a szövetkezeti gép­park. A gazdák ebben az évben jól s jókor saját ere­jükből vetettek el ezernyolc­száz holdon. Szállításért egy fillért sem látott tőlük a gép­állomás. Szűzföld nemcsak a Szov­jetunióban található; volt az nemrég Tiszaburán is. A Petőfi Tsz-ben három év alatt 280 holdat törtek fel, javítottak meg, s arattak róla holdanként tizenegy métermázsa búzát. Rózsa eltvárs megdolgoz­tatta a térképészeket is __ Nek ik hatszázas süldőnevelőr. két kétszázötvenes hizlaldát, ötvenes ló- és negyvennyol­cas tehénistállót, jókora ta- karmányost, két baromfi­szállást, háromszázas juhho- dályt kellett berajzolniok a burai határ vázlatába. Mind­ez forintban kereken két és félmilliót tesz ki. A 3004-es rendelet révén Burára került elnök nem­csak közvetlen munkatársai­val — például helyettesével. Ladányi_ elvtárssal — ért jól szót, de a szövetkezet vala­mennyi tagjával. Gyakran apró fogásokkal növeli a munkakedvet. Vasárnapi pa­radicsomszedésért a munka­egység jóváírása mellett azon melegiben 1,50 forintot fizettetett ki ládánként. Eb­be a munkába még az irodis­ták is bekapcsolódtak. Nincs a növénytermesztésnek, ál­lattenyésztésnek olyan ága, melyben — elnöki kezdemé­nyezésre — ne premizálná­nak. Mivel a gyorsaság nem bo­szorkányság, Rózsa elvtárs még az „eső utáni köpönye­get” sem elkésve teríti szó­vetkezetére... A tavaszi eső száz hold kukoricát, har­minc hold napraforgót vitt el. Helyettük terven felül került földbe a repce, nőtt meg huszonnyolcról negy­venhét holdra a kertészet. Húsz holdnyi uborka-másod- vetés negyven métermázsá­jával fizetett. Rózsa Sándorhoz igaz szívvel ragaszkodnak gazdatársai, kik megnyug­vással vették tudomásul, hogy megbízatása lejárta után sem hagyja el őket Melegiben szép lakáshoz jut­tatták, gyerekeiket pedig reggelenként ezzel küldik az iskolába: — A Rózsa-tanító néni óráján pedig különösen jók legyetek. Néki ti köszönhet­tek majd sokat, mi pedig máris az urának... Sokat bizony! Mióta Rózsa Sándor a tiszaburai Lenin Tsz elnöke, háromszorosára növekedett a szövetkezeti parasztok évi jövedelme. B. Z. Szuper­teljesítményű aglomeráló gép Az uráli nehézgépgyárban megkezdték a világ legna­gyobb aglomeráló gépének gyártását: rostafelülete 250 négyzetméter. Teljesítőképes­sége 4,5-szeresen túlszárnyal­ja a Szovjetunóban gyártott hasonló típusú agregátok ka­pacitását. Naponta legalább 7 vasúti szerelvényre való ag- lomerátumot készít. Ugyanilyen nagyteljesítmé­nyű gépek készülnek az Urai­ban lévő kacskanari ércdúsító kombinát, a nyugat-szibériai kohóművek és az ország egyéb nagy kohászati üzemej számára is. (TASZSZ) Két úi szálloda a bulgáriai „Napfény-parton** Bulgária fekete-tengeri partvidékének déli részében, Nessebur város közelében két új szálloda és egy nagy­szabású vendéglő építkezé­sét kezdték meg. Már a befejezéshez köze­ledik egy új 14 emeletes szál­loda és három másik szálló építkezése is, ezek 250 ágya­sak lesznek. A költségvetés az idei nyári idény megkezdéséig több mint 9 millió leva be­ruházást irányoz elő e ten­gerparti építkezésekre. December 14-én a jászbe­rényi járási pártbizottság nagyaktivát tartott, ahol megbeszélték a legfontosabb kül- és belpolitikai kérdése­ket. Az aktivén százötven pártaktivista vett részt. • December 15-én a kun­szentmártoni járásban a ci- bakházi Vörös Csillag Tsz- ben tartották az utolsó alap- szervezeti vezetőségválasztó taggyűlést. • A szolnoki városi párt-vég­rehajtó bizottság december 13-án tartott ülésén megtár­gyalta az 1961. évi ipari be­ruházások helyzetét, az ér­tékhatáron felüli beruházá­sok állását, megfelelő hatá­rozatot hoztak, melyben meg­szabták a pártszervezetek fel­adatát a beruházások végre­hajtásának segítésében. 1962. január 3—6-ig a kö­zépiskolai KISZ titkárok Me­zőtúron tanulmányozzák a KISZ Központi Bizottsága határozatát a középiskolai KISZ munkára vonatkozóan, • 1961. december 15-én atűr- kevei pártbizottság és városi tanács együttes ülést tartott, ahol értékelték az 1961. évi munkákat és megbeszélték az 1962-es feladatokat • Á kisújszállási városi és a szolnoki járási pártvcgrehaj- tó bizottság megtárgyalta a tsz-ek 1961. évi zárszámadá­sainak előkészítését, meg­szabták a pártszervezetek feladatát a zárszámadások politikai előkészítésében. * A jászberényi járási párt­végrehajtó bizottság brigád­munkával megvizsgálta és ,vb ülésen megtárgyalta a jászárokszállási községi párt- vb irányító munkáját. A vb ülésen határozatot hoztak a pártvezetés további javításá­ra. * A megyei pártbizottság és a megyei tanács rendezésé­ben 1961. december 21-én csütörtökön megyei kulturá­lis nagyaktíva lesz, ahol az oktatási törvényből adódé feladatokat fogják megvitat­ni. Előadó: Lugosi Jenő mű­velődésügyi miniszterhelyet­tes, • A tsz KISZ titkárok tanfo­lyama befejeződött E tanfo­lyamon a KISZ titkárok ta­nulmányozták a KISZ Köz­ponti Bizottság falusi mun­kára vonatkozó irányelveit az 1962. évi feladatokat. * Javult az alsófokú pártok - tatás. A megyei előkészítő konferenciákon a propagan­disták megjelenése 100 száza­lékos. Előrelépést mutat az is, hogy az egyes megyei elő­készítőkön alapos és gyakor­latias viták bontakoztak ki. Elvtársi segítség Jánosliidán „A most következő hetek­ben a szántásban jól álló gépállomások, tsz-ek érté­kes elvtársi segítséget nyújt­hatnak”, — olvashattuk la­punkban Vedrödy Gusztáv megyei főagronómus nyilat­kozatát. Az ajánlott helyes együttműködésről ír tegnap hozzánk érkezett levelében Zsupkó Károly és Tóth An­tal Jánoshidáról: „Szövetkezetünk, a jános- hidai Béke Tsz az őszi me­zőgazdasági munkát, azon belül 570 kh mélyszántását befejezte, — írják. — Pár nappal előbb a falunkbeli Vörös Hajnal Tsz-ben még 60 kh szántatlan terület volt. Traktorosaink azonnal munkához láttak elvtár­saink közös birtokán; s már eddig 20 kh-t szántottak fel.” A jánoshidai Béke Tsz traktorosai, gazdái, vezetői gyorsan, készségesen csele­kedtek azért, hogy megyénk­ben tavaszra ne maradjon szántatlan terület. Dicsére­tes példájuk követésre méltó. A műanyag jovoje NYLON ÚSZÓRA Poliészter lemezekből összerak­ható úszómedencét készítettek szovjet * szakemberek.' Az - Ilyen uszoda szétszerelve, teherautón bárhová elszállítható, • percek alatt összerakható. NYLON HÁZ A Colorehémia nevű magyar vegyigyárban poliészter leme­zekből elkészült az első kísérleti családi ház. A ház egy-egy falát két ember könnyen megemelhe­ti. A műanyag falak kitűnő hő­szigetelők, a legnagyobb kániku­lában Is kellemes hűvös van köztük, s télen egy kis olajkály­hával könnyen íűthetőlc. MIMIKRI SZÖVET Amerikai műanyagkutatók újabban olyan műanyag szöve­teket állítottak elő, amelyek szí­nüket az időjárás fordulása sze­rint változtatják. Tűző napban majdnem fehér színükkel véde­nek a melegtől, borús, hideg Időben sötétszürkére válnak, hő- tartóbbak lesznek. Növény, amely gátolja a talaj elszikesedését Pakisztánban nagy gondo* okoz a föld elszikesedése. A mezőgazdasági minisztériun' eddig 12 fajta növénnyel kí­sérletezett, hogy sziktelenítse a földet Pakisztánban mint­egy 6 millió hektár földet mű ­velnek meg mesterséges ön­tözéssel. Ez azonban azzal e .-veszéllyel jár, hogy a terület­nek mintegy á fele elszikese­dik, miután nincsenek meg felelő levezető csatornák és nem lehet a talajt kellően „kimosni”. Ennek következté ben a föld eliszaposodik, illet­ve elszikesedik. Szakértők nemrég megálla­pították, hogy a Suaeda fruti- cosa nevű növény hektáron ként évi öt mázsa sót von k a földből, éppen ezért rend­kívül alkalmas a talaj szike sedésének meggátolására Nemrég elrendelték, hogy a szikes területeken minden felé ezt a növényt ültesse; el. (DPA) Parlamenti jegyzetek a 2 újságíró, aki az ország* fJk gyűlés decemberi ülés­szakának idején nem­csak az üléseket, hanem a szüneteket is a magyar par­lament gyönyörű, s messzi földön is méltán híres épüle­tében töltötte, a folyosón nagy vitáknak lehetett tanúja. Természetesen nem arról van szó, hogy a képviselők vesze­kedtek volna. Az ilyesmi csak a régi világban volt szokásos — most viszont egyre inkább „divatba jön”, hogy a kép­viselők egymással hevesen vitatkozva, egymás gondola­taival egyetértve, szenvedé­lyesen igyekeznek megtalálni a legmesszebbre vezető utat. A vitákban a képviselők — maguk is munkás, parasztem­berek, értelmiségiek — sűrűn hivatkoznak választóikra, azok véleményére. Ha igaz lenne a babona, hogy akiket emlegetnek, azok csuklani kezdenek, bizony szerte az országban sokan csuklottak volna pénteken és szombaton. Nem egy képviselő felszólalá­sában is hivatkozott valász- tóira. Lele Ferenc Csongrádi megyei képviselő, amikor a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló tör­vényjavaslathoz hozzászólt, így kezdte felszólalását: „A Csongrád megyei termelőszö­vetkezeti parasztság igen sok­szor vetette fel fogadóórá­kon, közgyűléseken és beszá­molókon egy olyan törvény szükségességét, amely a föl­dek védelméről szól...” Ez a törvény éppen az or­szággyűlésnek ezen a decem­beri ülésszakán lett valóság­gá. így öltenek testet a tör­vényben a választók javasla­tai. Egy másik alföldi megye, Szolnok parasztképviselője, Z. Nagy Ferenc — éppen egy fe­kete mellett beszélgetett Bor­sod megyei képviselőtársával — elmondta, hogy az ország­gyűlés mezőgazdasági állandó bizottságában alaposan meg­vitatták nemcsak a mezőgaz­dasági rendeltetésű földek védelméről, hanem az erdők­ről és a vadgazdálkodásról szóló törvényjavaslatot is. Ezekről a kérdésekről ország­szerte sok szó esett, s amikor a választók valamit szóvátet- tek képviselőik előtt, talán nem is sejtették, hogy ebből egyszer hozzászólás és módo­sítási indítvány lesz a parla­mentben. A képviselők több vál­toztatást javasoltak « tör­vényjavaslatokon, amelyet Losonczi miniszter el is foga­dott, s még mielőtt az ülés­szak elé került volna a tör­vényjavaslat, az indítványo­kat belefoglalták annak szö­vegébe. És mivel minden tör­vény annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle, a me­zőgazdasági bizottság arra is határozatot hozott, hogy a leendő tnménvek vérrrehajtási utasítását majd megtárgyalja, mielőtt azok a Miniszterta•* nács elé kerülnek. Hodos Já­nos Szolnok megyei képvise­lőnek is az a véleménye, hogy a most elfogadott törvények végrehajtásától sok függ. A helyes végrehajtásnak viszont az az előfeltétele, hogy az em­berek jól ismerjék a tör­vényt. elsősorban pedig ért­sék meg annak szellemét. Szolnok megyében bizony szintén van teendő a termő­földek védelmében. A párt és tanácsi szervek már néhány esztendő előtt látták, hogy védeni kell a földet. Tettek is ennek érdekében sok min­dent, dehát nem volt tör­vény. Most már van. — Szolnok megyében — mondja Hodos elvtárs —■ el­sősorban a Kunságban, az egykori tanyavilágban, egy­más után szűnnek meg a ta­nyahelyek. Ezeket a területe­ket művelésbe lehet és kell ■ venni. Meg aztán néhány í gépállomást és más telepü­■ lést nálunk is túlméreteztek, ■ a termőterületek rovására. . Az öntözéses területek 'nem . megfelelő kihasználása ií ■ arra vezetett, hogy kevesebb . földet hasznosítottunk a me- : zőgazdaság számára, mint le- . hetett volna. Ennek a törvény ; véget vet, nemcsak a megyé- i ben, hanem az egész ország- f ban. Ennek csak örülni le- , hét... * Hodos elvtárshoz most lép ■ oda Szobek András Békés ■ megyei képviselő, az Elnöki i Tanács tagja. — Ugy-e, elkelne nálatok is ; a fásítás? — kérdezi Hodos ' elvtársat. És az igenlő válasz után örömmel újságolja: az illetékesek véleménye szerint a törvény végrehajtási utasí­tása foglalkozik majd azzal is, ’ hogy azokban a megyékben, ' ahol az erdősítés foka ala­csony, nem éri el a három ' százalékot — tehát elsősor- ' ban az Alföldön — az erdősí- : tés meggyorsításával védik , majd a földeket, fokozzák ho­zamukat. Hiszen meg van a lehetősége az olyan fásítás­nak, hogy másutt ne lássák kárát. Az utak szélén, vagy a földeknek azokban a sar­kaiban, az „ékekben", ahol <i gép nehezen tud dolgozni, fá kát ültetnek majd. Hiszen a- erdősítés egyben talajvéde­lem. Egy másik csoportban a Bác megyei képviselők állnak Egymásnak újságolják, hog% milyen sok problémával ke­resték fel őket választóik. Ta­pasztalataikat a választók ügyének intézésében Vörös János képviselő fogalmazza meg: — A dolgozók egyre bátrab­ban fordulnak képviselőikké közügyekben, személyi prob­lémákban egyaránt. És a hi­vatalok, a központi szerve1 egyre szívesebben fogadja' és segítik a képviselők mun kaját, ha választóik ügyeibe fordulnak hozzájuk, örvendetes dolog ez, hiszem azt jelenti: emelkedik a kép viselők és választók, az or szög lakóinak tekintélye, sn lya. A képviselők — mim demokratikusabb a légjtö' annál inkább így van ez - valóban választóik érdekre képviselik. Az állam és a r>a lasztók érdeke ugyanaz, s ve lóban a nép kap hangot parlament üléstermében * folyosóin. Ezt jelenthetjük a országgyűlés decemberi ülés szakáról, Budapestről, aho két napon át ülésezett, mun­kálkodott a dolgozó nép okos gyülekezete. (P. I.) dik, hogy az imént a szarvas­marhaistállók felé távozott elnököt — mire ő odaért —, már a sertésszállások táján vélték látni, ez hallható: Könnyen fut, fiatalember. Ha pedig valamely ezerszálas személyi problémát sikerül megoldania, ezt mondják ró­la: Tapasztalt öreg vezető. Tessék hát eligazodni... Szemre nem látszik többnek harmincötnél.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents