Szolnok Megyei Néplap, 1961. december (12. évfolyam, 283-308. szám)

1961-12-19 / 298. szám

VILÁG PROLETÁR,Mt EGYE SÜLJETEK' szoiNOk jk §m MEGYÉI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XII. évfolyam, 298. szám. Ára 59 fillér 1961. december 19., kedd. Mai üánv esztendős Rózsa Sándor ? PA »I, \MKNTI JEGYZI TEK Az irhalnmdatulajdonosok kálváriája Äz indiai csapatok megkezdték harcukat Goa felszabadításáért Hírügynökségi jelentések szerint hétfőn reggel — ma­gyar idő szerint vasárnap es­te 7 óra tájban — az indiai csapatok megkezdték harcn- kát Goa, Damao és Diu fel­szabadításáért, melyeket év századok óta a portugálok gyarmati sorban tartottak. Krisna Menőn indiai had­ügyminiszter hétfőn hajnal­ban — vasárnap este magyar idő szerint 20 órakor — sajtó­értekezletet tártott, amelyen közölte, hogy elfogyott az in­diai kormány türelme, hiszen hasztalanul várakozott 14 éven át arra, hogy az ország területén fekvő Goa. Damao és Diu népe felszabaduljon. A Salazar diktatórikus kormá­nya nem volt hajlandó tár­gyalni Indiával az ENSZ alap­okmány szellemében, vala­mint a gyarmatosítás meg­szüntetéséről elfogadott ENSZ határozatok alapján, s ü Thant ügyvezető ENSZ főtit­kárnak küldött legutóbbi üze­netében is India népének jo­gos igénye ellen foglalt állást A portugál hatóságok ugyanakkor igen ellenséges magatartást tanúsítottak, pro­vokációs ■ cselekedeteket kö- vettek el: India ellen. Vasár­nap reggel portugál fegyve­res erők Goából behatoltak indiai területre és hosszú tűz­harc utáp kellett őket yisz- szavemi. A gyarmati sorban sínylődő lakosság megelé­gelte az elnyomást, népi fel­kelés bontakozott ki. Damao és Diu már szabad Menőn közölte, a portugál gyarmati sorban tartott terü­letek* felszabadításával meg­bízott egységek parancsot kaptak, lehetőleg tartózkodja­nak az erőszak alkalmazásá­tól. A haditengerészet és a légierő készen áll arra, hogy szükség esetén beavatkozzék a harcokba. Goa térségében riadókészültségbe helyezték ez indiai fegyveres erőket, iiymódon kívánják elejét venni annak, hogy a portugá­lok a fontos parti városokat bombázhassák. A nyugati hírügynökségek közlése szerint az indiai csa­patok hétfőn hajnalban úgy­szólván harc nélkül fel is szabadították Damnót ésDiűt, Goa felszabadításáért is si­keres harc folyik. Goában a portugálok heves ellenállást fejtenek M, tizenkétezer por­tugál katona és 11 portugál hadihajó védi a gyarmatot. AZ.indiai'fegyveres erők há­rom oldalról kezdték meg előrenyomulásukat és hama­rosan heves ágyűtűz-párbaj kezdődött. A portugálok 'öbb-helytítt aláaknázták az utakat, a hidakat, sőt a fon­tosabb középületeket is. Indiai repülőgépek hétfőn légitámadást hajtottak végre a goai repülőtér, a rádióállo­más és több más stratégiai fontosságú pont ellen. A légi­támadás következtében telje­sen megszakadt a távbeszélő és rádióösszeköttetés Goa és Lisszabon között. Menekülnek a portugál hivatalnokok A Press Trust of India je­lentése szerint több magas­rangú portugál hivatalnok re­pülőgépen elmenekült a gyar­matról és állítólag Pakisztá­non át hazájába igyekszik. Indiai gépek a támadás kez­detekor többezernyi röpcédu­lát szórtak le, a röpcédulák felszólítják a lakosságot, őriz­ze meg nyugalmát, járuljon hozzá szabadságának megszi­lárdításához és akadályozza meg, hogy a portugálok kita- karodásuk előtt elpusztítsák Goát. Veszélyben vannak a hidak, az utcák,- a templo­mok, az iskolák és más köz­épületek, a gyarmatosítók az* tervezik, hogy „mindent fel- égetnek” maguk mögött. 13 ezer indiait internálnak A portugál fővárosban a harcok megkezdődésének tu­domásul vétele után azonnal rendkívüli intézkedéseket fo­ganatosítottak. A kormány elrendelte, hogy megtorlásul Portugália valamennyi gyar­matán — Ázsiában és Afriká­ban — internálják az indiai állampolgárokat. Az intézke­dést azzal indokolják, hogy „meg akarják oltalmazni az indiai alattvalókat” a lakos­ság „felháborodásá”-tól. A statisztikai adatok szerint körülbelül 13 ezer indiai alatt­való él portugál gyarmati te­rületeken. Az imperialisták Portugália mellett A nyugati hatalmak, első­sorban a gyarmatosító orszá­gok azonnal Portugália olda­lára állottak. Vasárnap-este az angol külügyminisztérium szóvivője nyugtalanságát fe­jezte ki és „sajnálattál” nyi­latkozott a legutóbbi fejlemé­nyekről. A szóvivő sietett megjegyezni, hogy Angliának Portugália a legrégibb szövet­ségesé. Nyugati hírügynökségek közlése szerint Washington­ban „megütközéssel” fogad­ták Goa, Damao és Diu fel­szabadításáért indult harcok hírét. Az amerikai külügy­minisztérium szóvivője kor­mányának „csalódottságát’ hangoztatta és hozzáfűzte, hogy Washington helyteleníti az indiai intézkedéseket.-. Száraz napok Szolnokon Miért szomjazunk? — Emberfeletti munka a Tisza-parton — Berende­zés helyett csak tervek — Mégis sütnek a pékek — Karácsonyra lesz víz Sokan ismerik azt az orosz népmesét, amely a sóról be­bizonyítja, hogy még az aranynál is drágább kincs az ember számára. Ezek a napok a szolnokiakat arról győzik meg, hogy víz nélkül szinte létezni sem tudnak. Szombat este már csak gyengén csörgedezett a víz, va­sárnap délelőttre pedig telje­sen kiszáradtak a csapok. A város vízműve felmondta a szolgálatot. Vasárnap , este Szolnokon néhány artézi kút körül több száz ember kan­nákkal és vödrökkel állt sorban. Decemberben váratlan a hideg? A Víz- és Csatornaművek dolgozói szerint a múlt hét közepén „hirtelen” beköszön­tött a hideg és a Tisza is iggesedni kezdett. Az úgy­nevezett' kásásodás eltömte a vízkivételi mű közlekedő­csöveit. A következmény: szombat este 11 órakor már szinte cseppnyi víz sem ju­tott a hálózatba, Ülést tártait az MSZBT elnökséi A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége hétfőn Rónai Sándor elnök­lésével ülést tartott a Barát­ság házában. Az ülésen részt vettek az MSZBT megyei titkárai is. Rónai Sándor elnöki meg­nyitója után az Országos El­nökség a Demeter Sándor eddigi főtitkár más beosz­tásba távozása folytán meg­üresedett főtitkári tisztségre Kristóf Istvánt választotta meg. Kristóf István, az MSZBT új főtitkára beszámolt az elnökségnek a májusi elnök­ségi ülés óta végzett mun­káról és ismertette azokat a főbb irányelveket, amelyek­nek megvalósítására a tár­saság jövő évi munkatervé­ben törekszik. Kiemelte, hogy az MSZBT-nek a többi tö­megszervezetekkel és moz­galmakkal együtt egyik leg­fontosabb feladata, hogy mi­nél szélesebb néprétegeknek nyújtson módot a Szovjet­unió Kommunista Pártja XXII. történelmi jelentőségű határozatainak megismerésé­re. Különösen fontos annak ismertetése, hogy ezek a ha­tározatok a mi viszonyaink között milyen tanulságokat, útmutatást és segítséget ad­nak a szocialista építésben. A szovjet tapasztalatok hazai alkalmazásának lehetősége: jelentős helyet foglalnak el az MSZBT ismeretterjesztő munkájában — folytatta. A különböző szakmai delegá­ciók itteni látogatásait, s kommunista brigádvezetők és a magyar munkásság találko­zásait, magyar szakemberek és dolgozók szovjetunióbeli látogatásait különösen ebből a szempontból kell értékelni. Méltatta ezután a film és más szemléltető eszközök sze­repét a két nép kölcsönös megismerésében és barátsá­gának elmélyítésében, majd hangsúlyozta a személyi kap­csolatok fontosságát. Ezek a kapcsolatok az utóbbi- évek­ben örvendetesen bővülnek — állapította meg —. az idén például mintegy 12 ezer ma­gyar és ugyanannyi szovjet dolgozó vett részt szovjet­unióbeli, illetve magyarorszá­gi turista-úton. Az MSZBT törekvése — mondotta befe­jezésül —, hogy az iskolánkí- vüli orosz nyelvoktatást az egyre fokozódó igényeknek megfelelően fejlessze. Ebből a célból segíteni kívánjál; az orosz-szakos tanárok tovább­képzését. A beszámolót élénk vita követte, amelyben a felszóla­lók hangsúlyozzák az utazási lehetőségek növelését, többek között olyan formában is, hogy méd nyíljék diákok uta­zására. Szóltak a művészetek szerepéről az ismeretterjesztő munkában és rámutattak, hogy a magyar—szovjet ba­rátság ápolása az egész társa­dalom ügye. (MTI) Bárom ember csaknem 18 órás küzdelme a jeges Balatonon egyik tagja a parton volt és a szerencsétlenségről nyom­ban értesítette a révfülöpi rendőrséget. — Riadóztatták Siófokot, Keszthelyt, Fonyó­dot, hogy küldjenek hajókat, de ezek már nem tudtak ki­futni a kikötőkből, mert a Balaton partját ekkor már mintegy három kilométer S2éles sávban jégmező övez­te. A szerencsétlenekről csak annyit tudtak, hogy Bala- tonboglár felé sodorta őket a vihar. Ezért a mentők kéré­sére egy szovjet helikopter próbált segíteni a kutatás­ban, de a gép felszállását megakadályozta a vihar. Ma­gyar honvédalakulatok két­éltű gépkocsikkal, motorcsó­nakokkal vonultak ki és be- sötétedés után légvédelmi fényszórókkal kutatták a Ba­latont. A sűrű hóesésben azonban nem láttak semmit, meg kellett várni a reggeli világosságot. A Dunántúlra betört hi­deg szél felkorbácsolta a Ba­latont. A méteresnél na­gyobb hullámok nagy bajba sodorták a folyamszabályo­zó és kavicskotró vállalat FK—123 jelű kotrójának sze­mélyzetét, amely szombaton délután Révfülöpnél éppen vontatásra készült. A hor­gony felszedésének előkészí­tésére Mónos Lajos ladikba szállt, hogy megtisztítsa a jég­től a horgonytartó bóját. De néhány perc alatt a jég már 25—80 centiméter vastag bu­rokba zárta az evező tollát, így nem tudta tovább irányí­tani a csónakot s az erős szél és a hullámok elsodorták a kotró közeléből. Kiss József ég Sági József hajósok a másik ladikkal mentésére ind ltak. de mire egymás­hoz kötötték a két csónakot, ugyanúgy jártak: befagyott az evező, sőt a jégtáblák is közrefogták a ladikokat. A kotró személyzetének Vasárnap. reggel vöröske- resztes repülőgép látta meg először a ladikokat a széles jégmező közepén. A jég ek­kor már mintegy 10 centimé­terre megvastagodott, s az elsodort csónak utasai is ki­merészkedtek a jégre, s így fél úton találkoztak a meg­mentettek és a mentők. A három ember elbeszélése szerint csaknem 18 órán át vívtak drámai küzdelmet a jeges, viharos Balatonnal. — Keszthelyen akkor éjjel szél- árnyékban 21 fokos volt a hi­deg. A megmenekült embe­reket nyomban megvizsgál­tatták orvossal. Kiss József teljesen egészséges, Mónos Lajos és Sági Gyula kisebb fagyási szenvedett. Állapo­tuk — a megfázástól elte­kintve — nem veszélyes. — Csaknem 500 ember vett részt a bajbajutottak meg­mentésében. A vízügyi igazgatóságtól Diesel-motoros szivattyút ka­pott segítségül a vízművek telepe. A terv szerint ez közvetlenül a Tiszából nyom­ja a szűrőkhöz a vizet. A szerelési munkálatokat még vasárnap este megkezdték. A vízművek dolgozói és a vízügyi igazgatóság szakem­berei hősies önfeláldozással szerelték a szivattyút. A munkát változatlan erővel folytatták reflektorfény mel­lett vasárnapról hétfőre vir­radó éjszaka a metsző szél és a nagy hideg ellenére is. A szerelést hétfő délben még nem fejezték be. Lap­zártakor kapott értesüléseink szerint a szivattyú csupán az esti órákban kezdi mű­ködését. További apadás várható A szolnokiak több ok mi­att élik a víz-szegény napo­kat. Az egyik, hogy a jeges víz elzárta a szivattyú csö­veit. A másik ok: túl ala­csony a Tisza vízállása. Alig negyven ' centivel magasabb, mint a száz év. alatt mért minimum. Erre valóban nem számíthattak a vízmű veze­tői. Hétfőn, délelőtt mípusz 220 millimétert mértek, de még ez is csökkent a délutáni órákra. Az előrejelzés sze­rint a következő napokban újabb apadás várható. A most felállított szivaty- tyú csöveit ennek megfele­lően helyezték el a Tisza medrében. Ha nem fagy be a motor, a város lakói kap­nak annyi vizet, amennyi — takarékoskodva — a legszük­ségesebbekre elegendő lesz. Rekonstrukció nélkül nem boldogulunk Csaknem tíz év óta kéri a Víz- és Csatornaművek igazgatósága a vízkivételi mű felújítását, a telep re­konstrukcióját. Mintegy tíz­millió forintos költséggel korszerűsíteni lehetne a be­rendezést. A pénzt azonban nem bocsátották rendelkezé­sükre. A munkát legfeljebb évek múltán kezdik meg, idáig csupán a tervek ké­szültek el. Ha a vízhiány követkerté­ben például le kell állni ter­melő üzemeknek, a Iciesés mi­att milliós kár érheti a nép­gazdaságot Hétfőn sok irodában nem fűtöttek. A gőzfűtéssel ellá­tott óvodákban nagykabátban játszottak a gyerekek. Feledékenység...? Már a nyáron is megtör­tént, hogy a város lakói szű­kölködtek ivóvízben az ala­csony vízállás következté­ben. Tehát nem az első eset, hogy nincs víz. A vízmű ve­zetői nagyteljesítményű szi­vattyút rendeltek Diósgyőr­ben. Kissé késve. Szerencsé­re a gyár határidő előtt csak­nem egy hónappal leszállí­totta. A szivattyú felszereléséhez azonban betonalap szükséges. A betonozást a múlt kedden kezdték meg. Arról azonbar megfeledkeztek, hogy a be ton ilyen hidegben nehezei köt, melegíteni kell. Csupán ez az oka, hog \ a nagyteljesítményű szívaty tyű nem kezdheti meg mű­ködését ezekben a vízinsé ges napokban. Előrelátható­an karácsonykor dolgozik már, addig számolni ‘lehel még a vízhiánnyal, , Tejeskannákban viszik a vizet A szolnoki Sütőipari • Vál­lalat igazgatójának informá­ciója szerint a sütőüzemek­ben is súlyos nehézségeket idézett elő a vízhiány. Va­sárnap még kovászolhattak. hétfőn azonban teljésen meg­áll a munka, ha a városi ta­nács és a Tejipari Vállalat valamint az AKÖV segítsé­gükre nem siet Negyven tejeskannát és egy tehergépkocsit kaptak A vizet a Tisza Szálló ártó ? kútjától szállították az üze mekbe. Az ilyenfajta víz- nyerés természetesen nehéz­kes és hosszadalmas. Külö­nösen most, amikor az ün­nepek miatt négy napra szükséges kenyeret kell süt­niük. Napról-napra több lesz p víz A Középtiszavídéki Víz­ügyi Igazgatóság vezetője és főmérnöke Jól ismeri a ki­alakult helyzetet. Hétfőre virradó éjszaka maguk is részt vettek a szivattyú sze­relésépek munkálataiban Véleményűk, szerint napról napra Jobb lesz a vízellátás. Az ideiglenes szivattyú már a mai naptól nyomja f- vizet. Amint befagy a Ti­sza, megszűnik a víz kásá- sodása, s elhárul ez az aka­dály is. így remélhető, hogv a hét közepére — elsősorban természetesen a földszinten lakóknak — lesz elegendő vizük. Kielégítőbb vízellá­tásra azonban legfeljebb de­cember 23-án számíthatunk Szántó István IVehro látogatása az Indiai Nemzetközi Ipari Vásár magyar pavilonjában magyar pavilonjában. A m; niszterelnököt dr. Réeze. László, a Magyar Népköztár­saság új-delhi nagykövete fo­gadta. Vj Delhi (MTI). Nehru, az Indiai Köztársaság miniszter- elnöke látogatást tett az in­diai Nemzetközi Ipari Vásár

Next

/
Thumbnails
Contents