Szolnok Megyei Néplap, 1961. december (12. évfolyam, 283-308. szám)
1961-12-17 / 297. szám
o '.Oil lVIfcXivfc.l Nüt'L.AÍ' ml. december 17. \_y< JtUftUcH — Zenés vígjáték a Szigligeti Színházban — M ár szinte közhelyként hat a megállapítás: mai életünket tükröző zenés vígjáték, ritka mint a fehér holló. Ám ha kevés a fehér, mit tehet az ember: válogat a szebb, a mutatósabb feketék között. Valahogy így kerülhetett színre Szántó Armand—Szé- csén Mihály—Horváth Jenő zerés vígjátéka a Szigligeti ‘Színházban. Mindjárt elöljáróban le kell rögzítenünk: a Minden férfi gyanús című vígjáték az elmúlt évtizedek értékesebb alkotásai közé tartozik. Értékét még az a figyelemre méltó körülmény sem csökkenti, hogy a nagyar szerzők angol szemléletre hangolt ambícióval vezetik el a nézőt egy angol konzervatív család otthonába. A darab figyelmes kritikai méltatását csupán egy fontos tényező befolyásolhatja: a Szántó—Szécsén írópár által felvázolt angol konzervatív, főúri ház képmutató életét Anglia nagy szülöttei, például Shaw, Pristley már körültekintőbben és mélyrehatóbban bemutatták. Á m ennek ellenére a ravasz ötletre és szellemes fordulatokra épülő vígjáték friss és szórakoztató. A szerzők meghaladják a vígjátéki lehetőségeket és imitt- amott a szatíra fegyvereivel is hadakoznak — eredményesen. Ami a darab alapkonfliktusát illeti, az predesztínáltan vígjátéki. Képzeljünk el egy angol úriházat, amelynek feje egy erényesnek ismert admirális, aki mellesleg lord és gazdag Nos, valaki e ház küszöbére helyez egy csecsemőt A bébi mellett egy levél, amelyből megtudjuk: a ház valamelyik gentlemanja a gyermek apja. Megindul a detektívregényekre emlékeztető nyomozás az apa kilétének felfedezésére. A szituáció nagyon mulatságos. A szerzők élnek is a konfliktusadta humor-lehetőségek kihasználásával. A főbb jellemek úgy épülnek fél, úgy indulnak egymás mellet*, hogy a vígjátéki feszültség csak kis mértékben helyzetekből, nagy mértékben jellemekből bontakozik ki. Ez érthető is, hiszen adva van egy képmutató aggszűz, egy örökségvadász apa, egy dáriAkhor még nyár volt. Vakítóan tűzött a nap és fürdőruhában ültem a Holt-Körös ■portján. Csend volt, nyugalom és béke. Ezt a paradicsomi áhítatot törte ketté feleségem profánnak tűnő kijelentése: — Az idén disznót ölünk. Megrettentem. — De én nem Intézek sem- miit — Bízd csak rám <— mondta. Nem veszekedtem, hallgattam. Behunytam a szemem és a fény apró pontokban ugrált a bőrömön. Csobogott a víz: ioccs... loccs. ...Hol van az a nyár? Már Itt a tél. A metsző északi szél bebúvik a kabátom alá és megborzongat. Reggelre valami mafla óriás kristálycukrot szórt szét az utcákon... — Hu., .• hu... — ütögetem kezem kabátomhoz, ahogy hazaérek. Mintha valami egzotikus nép szokása szerint köszönnék. Fázom. Feleségem hozzámhajol, s ezt súgja a fülembe: — Szóval akkor holnapután ... Ne felejts szabadságot kérni! — Dehogy felejtek — mondom. — Elintéztél mindent? — Persze. Piros rizseshurka és friss, még sercegő sültkolbász szaga csap az orromba... Még sohasem öltünk ... Nagyszerű lesz. Csak azt nem gondoltam, hogy ennyi futkosássaJ tár az eoész. Fontos, hogy dózó fiatal angol, egy kissé enervált, langyos, gyenge képességű, még gyengébb világnézetű ember és természetesen egy „elfajzott” szerelmes ifjú, aki egy szövőmester lányát akarja elvenni M ondom: a család népes, a jellemek adottak a vígjátéki cselekmény felépítéséhez. Iróilag azonban a népes családnak nem minden tagja büszkélkedhet egyenes, logikus és következetes jellemépítéssel. A cím és a cselekmény soktagú családot, főleg népes férfi-tábor felvonulását követelte meg. Bizony, a szerzők nem mindenütt tudtak megbirkózni a követelményekkel. Eléggé vázlatos William, Edith, Jim és Helén figurája. A rendezői munka mindenütt megkísérelte feledtetni a darab gyengéit. Szinte kivétel nélkül sikerrel. Bérényi Gábor Jászai-díjas szigorú következetességgel ragaszkodott a próza szabályaihoz, s így sikerült a gogoli szatírákra emlékeztető atmoszférát teremteni a színpadon. Nagy gondot fordított arra, hogy Horváth Jenő új számmal felfrissített, hangulatos betétei se menjenek a gondolatiság rovására. Nem operettesítette a zenés vígjátékot, ellenkezőleg: szigorúan a maga helyére parancsolta a zenét és a táncot. Két hamisítatlan élményt nyújtó alakítást kell kiemelnünk az előadás bői. Mentáról László Jászai-díjas Eduardját és Andaházy Margit Viktória nénijét. Mértéktartó, mégis gazdagon árnyalt alakítások ezek. Komédiázásukban egyetlen erény csillog: az őszinteség. Mindketten igazodtak a rendező szatirikus hatást kiváltó elképzeléséhez. Nem engedtek a poénok sziréncsábításainak. Egyszerű, igaz alakításukból így is bőségesen áradt a humor. Forgács Kálmán érdeme elsősorban a tökéletes prózára- hangoltságban rejlik. Sikerült elegánsan, könnyedén, hiteles konzervatív angol bíróvá alakulnia. Nem kísértették az operettes „kiszólások” Ez részben vonatkozik Szedő Lajosra is, annak ellenére, hogy neki erősen meg kellett küzdenie a vázlatosság veszélyeivel. Molnár Miklós és Fehér Györgyi a gyengébben megírt szerepekben is jó alakítást nyújtott. A szerzők fukarsága következtében rövidre sikerült kardot eredményesen igyekezett megtoldani Péter Gizi és Balogh Rózsa. Mindketten főleg táncaikban adtak hozzá gyengén megrajzolt figuráikhoz. A két szerelmes, Edith ás William szinte csak rezonő- rök. Halvány elősegítői egy jól elhelyezett csattanó kibontakozásának. Érthető Pataki/ Ottilia és Gálfy László vergődése Ha még azt is figyelembe vesszük, hogy a táncdalok az operettprimadonna jólképzett közép- és magas hangjaihoz méretezetten mélyek — a vergődés kétszeresen érthető. K rasznói Klára, Benyov- szky Béla élénk színfoltként tarkállottak az együttesben. Potoczky Béla ámulatot keltő nagy bejelentése a bemutató előadásán még nem érbe el a kellő hatást Itt a rendező is közbeléphetne. A premier reprezentatív voltát Horváth Jenó zeneszerző személyes közreműködése, valamint Bíró Attila kitűnő zongorajátéka és Vágó Nelly hatásos, tehetségesen megalkotott jelmezed biztosították. Párkány László Százhúsz kislány, me» a jogászok Két héttel ezelőtt érdekes vendégei voltak a megyei bíróságnak. Az egyik nagy tárgyalóteremben három osztálynyi gimna- I zista lány jelent meg. Az asztalÍ nál szemüveges fiatal nő, dr. Varga Mária bírósági tanács-elnök. Mellette két népi ülnök, szo- i kott helyén az ügyész, a vádlott, j a védő. Fiatalkorú fiú ügyét tárgyalják, topott. két hét telt el azóta. S most a szolnoki leánygimnázium egyik nagy osztálytermében együtt 01 a Vl/a, b és c osztály. A katedrán a tanácsvezető bíró, az ügyész, egy fiatal védőügyvéd, s aa iskola igazgatója. A csúfolt padsorok előtt tizenkét szék. — Mindegyik osztályból négy kislány ül a széken. Érdekes, újszerű beszámolót láthatunk. A bevezetőben említett látogatásnak ugyanis nagyon határozott célja volt. Két osztály logikát tanul, egy lélektant, és az elméletben tanultakat a bíróságon hallottak kapcsán ültetik át a gyakorlatba. Mindegyik négyes csoport kérdéseket kap, a helyes válaszokért megfelelő pontszámot. Nagy az izgalom. A csapatkapitányok kapják az első kérdést. Ez még általános. Ml az ügyész, a bíró, a védőügyvéd szerepe? Sorban válaszolnak dallal Erzsébet, Konca Ildikó, Hortobágyi Anna. Érdekes epizódja a beszámolásnak, hogy a lányok felelete1 után a bírónő, az ügyész, az ügyvéd sorra elmondják, ml az < feladatuk, ml a különbség az eljárási és tételes jog között, ml a' BHO. As általános kérdések el-1 hangzása után jönnek azok, ame-, lyek a konkrét bírósági tárgya-' táshoz kapcsolódnak. A Tála-' szókban azután már jócskán1 benne rejlik a lányok tudása lo-1 Kíkából, illetve lélektanból. Rada Sándor tanár nagyon ügyesen válogatta össze a kérdéseket. Milyen logikai törvényeket lehet felismerni a vádlott vallomásában? Milyen lélektani problémát tükröz az ügyész egy idézett mondata? A lányok dicséretére legyen mondva, Igen jól kiismerik magukat. Talpraesett, kerek, világot feleleteivel, tájékozottságával, logikus gondolkodásával különösen kitűnt Lantot Éva, Nagy Katalin. Eredményhirdetés következik. Első az A osztály csapata a ponttal, második a B 1?, harmadik a C IS ponttal. A különbség minimális, egymás eredményeit lelkesen megtapsolják. Az A osztály négy versenyzője megkapja a Jutalomdijakat, a jeles osztályzatot. HERNÁDI TIBOR SAROS ANDRAS festőművész kiállítása A Szigligeti Színház bemutatójával egyidőben nyílt meg a színház előcsarnokában Sáros András jászberényi festőművész kamara-kiállítása. A színház-évad kezdetétől eddig négy szolnoki festőművész festményeiben gyönyörködhettek a színház látogatói. Most a Megyei Képző- művészeti Munkacsoport Szolnokon rendszeresen kiállító jászberényi festőművésze mutatkozott be önálló kiállítással. ülő hát, hogy néhány szóval ismertessük eddigi pályáját. Sáros András 1912-ben született a Komárom megyei Kürt községben. A Képzőművészeti Főiskolát 1938-ban fejezte be. 1945 óta Jászberényben rajztanár és festőművész. Művészetének tárgya és egyben meghatározója a jászsági táj, a jászsági emberek és az iskola. Színes, nagyszerű akvareUjei mindig frissen mutatják a jászsági tájat, az egyre ritkuló tanyákat De a Balaton napsütötte. kéklő tengere, a suhanó vitorlások pompás színfoltjai mutatják, hogy más táj szépségét is észreveszi. Kedvelt időszaka az ősz. A sárguló, aranyszínű fák, a sep- regető ember pompás akvareUjei, vagy az Esőben című pasztellszürkés árnyalatú vízfestménye már több megyei kiállításon magukra vonták a figyelmet Olajfestményei közül a mostani kiállításon az iskolával kapcsolatos témájú Űi tantárgy, a politechnikai képzésben ügyeskedő fiatalok sikerült ábrázolása, az Indulás az iskolába című festménye finom hangulatú alkotás, amely már országos kiállításon is bemutatásra került. A Vontatón című olajképe a megváltozott táj új arculatát tükrözi. Bemutatott 15 műve méltán érdemli ki a látogatók elismerését. Az elhangzott vélemények azt igazolják, hogy Sáros András témái, művészi megoldásuk egyaránt közel állnak az emberekhez. K. Gy. KERESZTREJTVÉNY Sartre forgatókönyve John Huston rendező filmet készít Sigmund Freud- ról, a pszichoanalízis módszerének feltalálójáról. A film forgatókönyvét Jean-Paul Sartre írta, s a forgatókönyv eredetileg 600 oldalt tett ki. Huston rendező visszaküldte az írónak a kéziratot és arra kérte, hogy legalább harmadával rövidítse meg. Sartre azonban annyira belemelegedett a tárgyba, hogy az átdolgozott forgatókönyv ▼égül is 1200 oldal lett 1 2 > 4 4 rr• 9 >0 ü X* S! SS5S 12 a 1« H M 14 14 a u » 19 ■ 20 ü 2» g 22 u 24 m 24 24 m 27 u 29 S3 30 m 31 ■ 3a S3 33 31 a u 34 ü 34 33 S3 34 39 40 SE 41 43 SS 43 44 S3 «a 44 44 33 47 m 44 4» 60 a 1 »1 Bl 63 13 63 64 U 66 Vízszintes: L AZ USB. évi Nobei-békedij nyertesei U. Kasban lakik. 12. Vissza: az értesülés. 14. Az 1961. évi fizikai Nobel-diJ egyik nyertese (Rudolf). 18. Fordítva jő. 20. Textíliát készít. — a. C. L. R. — Z2. Ötvenöt római szám- 23. Gyermekvárosáról bites. 25. Cél egyáltalán? 27. Férfinév. 25. Kő németül (első négyzetben két betű). 35. Viasza: régi súly- mérték. n. Zola regény«. 12. ... ta: vivőér. *s. Takar. 34. Őrlemény. 56. Ékezettel női név. 3«. Valamennyi. 40. Arát leszállították. 4L üvegfajta. 45. Könyörög. 44. Kutya. 46. Kedvező, ti. Kettőzve cukorka-féle. 45. Eltulajdonít. 49. A héber ABC elaő betűje 51. Bika volt. 63. üveg németül 55. Az orvost Nobeü-díJ ce éti nyertese. (Első négyzctlme: dr.) Függőleges: » LH. s. Negyvennyolcas hős 4. Kisportolt. 5. Férfinév (SZ—ZSi 6. Gyulladás . 7. Az „alsós”-kár- tyajáték egyik figurája. 6. Tegnap franciául. 9. Óra Drezdában. 10. Enekhang. 15. Az 196L évi fizikai Nobel-dlJ másik nyertese (Robert; negyedik négyzetben két betű). 15. Ilyen „és” van a vendéglőben. 16. Ötvözet vasból, szénből. 17. Az 1961. évi irodaim' Nobel-dlJ nyertese. (Utolsó négyzetben két betű.) 19. Angol férfinév. 22. Ipari növény. 24. Hármas korona. 26. Az 1961. évi kérni? Nobel-díJ nyertese (Melvin). 27 Csónak. 29. Kettőzve: Gauguk naplójának címe. 31. Tagadás. SE Vissza: női név. S6. Maga mögö* hagy. 37. Szülő. 39. Tekint. 41. A ni vényl termékenység római istenit Je (E—A). 42. Fa-fajta. 45. Energiák 46. Vlzl-lény (L=LL). 48. Rendbe- — amerikaiasan. 50 Hátsó rés- 51. Vissza: tág. 52. Ismeretlen sz- mély monogrammja. 54. SG. Megfejtésül beküldendő: Vlzs 1, 14, 55, függ. 13, 17, 26. Beküldési határidő: derembe 22-ig beérkezőleg. Múlt heti keresztrejtvényünk helyes megfejtése: A vezsenyi Tiszamentt Tsz Nyikoláj Alekszejevics Nyekra- szov. Mozart. Könyvet nyertek Csabai Mária Szolnok, NáS2 Im- réné Tószeg. (A könyvet postán küldjük el.) Szolnok megyei Néplap RF.TTVftNVSZur vé\yE, 1961. december 11. már a fáskamrában a disznó és Margit nénitói megkaptuk a szerszámokat, edényeket, forrázóteknőt, sót még böl- léreszközöket is. Pedig Péter bácsi, a hentes, mondta, hogy hoz. Mindegy. Jő, ha van. — Segítség jön? — kérdem nómtől. — Karcsi és a Feri. Hasznukat vesszük, elvégre orvosok. Es még két kolléganőm. Ügyesek. Már láttak vágást — Remek — mondom. Vacsorára parízert eszünk. Fitymálom. Bezzeg holnapután! És elérkezett a nap. Hajnalban kelünk. Vidáman ugróm ki az ágyból. Félrehúzom a függönyt és nézek kifelé az ablakon. Sötét, fényesen sötét van kinn. Az ágakon hóvatták; mindenen ragyogó fehér takaró. Nejem benyúl a szekrénybe és üveget húz elő a fehérneműk mögül. Nyújtja. — Igyál egy kis pálinkád Meg sem lepődöm. Disznót ölünk. Tanyán, vagy legalábbis falun érzem magam. — Hej. ripítyom — mondom. — Mit mondasz? 6 — Jó ez a pálinka. — Tedd csak le. Csengetés. Érkezik Karcsi és Fért És két nő. Vidámak, ordítanak és isszák a pálinkát. Karcsi hóna alatt vaskos könyv. — Ez minek? — Kórbonctan. Régen tar nultam és nem irt felfrissíteni. Mert az adott esetben Í3, kérlekszépen, az artéria carotis pontos elvágása a fontos. Üjra iszik, majd hozzáteszi: — Kérlekszépen. — Lesz hentes. — És ha nem jön ? — öltél te már disznót? — kérdem. — Még nem... Miért kérded? — Tartok tőle ... Megveregetik a vállam és fensőbbségesen nevetnek. Agyamban hátul kis nyomást érzek. Jelentéktelen semmiség. Feleségem szerint a sok dohányzástól van. A víz már forró. Megyünk a disznóhoz, hogy mikorra a hentes megjön, mindent előkészítsünk. Az udvar csendes. A ház lakói békésen alszanak. Lopakodunk. Majd meglepődnek, mert mire felébrednek, túljutunk a nehezén — Hát oszt, Pista bátyám hogy töszi a vöszi — széllémeskedik Karcsi. —- Kend, istók úgyse, szét gyesznyót hizlalt — kontrái Feri. Gyertyával kezemben állói a faház előtt. Az imbolygó, fény Karcsim és a hónt alatt szorongatott vaskói könyvre esik. A könyv idegesít. — Jöhetne már a hentes — morgom. — És ha nem jön? — Még csak az kell — gon. dalom. A disznó nyugodt. Bután néz, meg sem nylkkan. Kinyitom az ajtót és indulok felé. — Com... conikám... Mögöttem hozzák a köteleket. Óceánjárók kikötésére ii elég erős lenne. Négy darab, Ráhurjcolom a lábaira, egyel a törzsére is. Kivonszoljuk, Szegény állat. — Jöhetne már a hentes. — Nem baj, kérlek — mondja Karcsi és visszaadj a pálinkát Ferinek. Most ai húz rá. összekötözzük a disznót hogy mozdít’ni sem tud. Oldalán fekszik és visít. — Idegeimre megy ez a dög — mondom. — Vágjuk le mi •— mondja Karcsi és röhög. — Várjuk meg a hentest. — Hátha nem jön — kétkedik nőm. — Biztos nem jön — így a többi. — Tartsd a gyertyát — mondja Karcsi. •— Minek? i — Megnézek valamit aj i könyvben. — Ez megőrült — suhan &tm c az agyamon. j Lapoz. i «— Leszúrod? i — Persze — mondja. • Látom, felébredtek a lakók',-, és kinn állnak az erkélyeken.® ■ A pizsamákon télikabát Néhányan kitünően szóra koz- '' nak. mások csúnyákat kiabál-U . nak. Legyintek. Am legyen. |f k — Kést — mondja KarcsiM , — Asszisztálok — mondjam ■ Feri. p — Itt a pálinka •— szól ne- J jem. § Kiragadom a kezéből. — Szúrd már — mondom. • ' — Hol a könyv ? : — Mit akarsz? ¥■ — Hadd nézzem. S ■ — Szúrd már végre. p, Szúr. g. A disznó hőrrent egyet,» ‘ mintha röhögést akarna el-jl 1 fojtani. Vér nem jön. Mind-g '■ egy, tán megfagyott ereiben § Vigyük a teknőbe. Fröccsenj,,' . a víz és ugrik a disznó, mertífj ■ a kötelek kioldóztak. — Tetszhalott volt — fcoc-"1 l káztatom meg. — Hallják, mit csinÁlnakW ■ maguk? Végre megjött Péter bácst.||( — így köll azt, kérem —fi> ■ mondja és vékony pengéjüf' kést bök az állat nyakába. A. '. ! vájlino féliQ csurog vérrel. fa — Most a forrázóba —fi • mondja és kacsint. i Leesett a kő a szívemről. Szántó István t MICSODA HAJNAL
