Szolnok Megyei Néplap, 1961. december (12. évfolyam, 283-308. szám)

1961-12-17 / 297. szám

o '.Oil lVIfcXivfc.l Nüt'L.AÍ' ml. december 17. \_y< JtUftUcH — Zenés vígjáték a Szigligeti Színházban — M ár szinte közhelyként hat a megállapítás: mai életünket tükröző zenés víg­játék, ritka mint a fehér hol­ló. Ám ha kevés a fehér, mit tehet az ember: válogat a szebb, a mutatósabb feketék között. Valahogy így kerülhetett színre Szántó Armand—Szé- csén Mihály—Horváth Jenő zerés vígjátéka a Szigligeti ‘Színházban. Mindjárt elöljáróban le kell rögzítenünk: a Minden férfi gyanús című vígjáték az el­múlt évtizedek értékesebb al­kotásai közé tartozik. Értékét még az a figyelemre méltó körülmény sem csökkenti, hogy a nagyar szerzők angol szemléletre hangolt ambíció­val vezetik el a nézőt egy an­gol konzervatív család ottho­nába. A darab figyelmes kritikai méltatását csupán egy fontos tényező befolyásolhatja: a Szántó—Szécsén írópár által felvázolt angol konzervatív, főúri ház képmutató életét Anglia nagy szülöttei, például Shaw, Pristley már körülte­kintőbben és mélyrehatób­ban bemutatták. Á m ennek ellenére a ra­vasz ötletre és szelle­mes fordulatokra épülő víg­játék friss és szórakoztató. A szerzők meghaladják a víg­játéki lehetőségeket és imitt- amott a szatíra fegyvereivel is hadakoznak — eredményesen. Ami a darab alapkonfliktu­sát illeti, az predesztínáltan vígjátéki. Képzeljünk el egy angol úriházat, amelynek fe­je egy erényesnek ismert ad­mirális, aki mellesleg lord és gazdag Nos, valaki e ház kü­szöbére helyez egy csecse­mőt A bébi mellett egy levél, amelyből megtudjuk: a ház valamelyik gentlemanja a gyermek apja. Megindul a detektívregényekre emlékez­tető nyomozás az apa kilété­nek felfedezésére. A szituá­ció nagyon mulatságos. A szerzők élnek is a konfliktus­adta humor-lehetőségek ki­használásával. A főbb jelle­mek úgy épülnek fél, úgy indulnak egymás mellet*, hogy a vígjátéki feszültség csak kis mértékben helyze­tekből, nagy mértékben jel­lemekből bontakozik ki. Ez érthető is, hiszen adva van egy képmutató aggszűz, egy örökségvadász apa, egy dári­Akhor még nyár volt. Va­kítóan tűzött a nap és fürdő­ruhában ültem a Holt-Körös ■portján. Csend volt, nyugalom és béke. Ezt a paradicsomi áhítatot törte ketté feleségem profánnak tűnő kijelentése: — Az idén disznót ölünk. Megrettentem. — De én nem Intézek sem- miit — Bízd csak rám <— mondta. Nem veszekedtem, hallgat­tam. Behunytam a szemem és a fény apró pontokban ugrált a bőrömön. Csobogott a víz: ioccs... loccs. ...Hol van az a nyár? Már Itt a tél. A metsző északi szél bebúvik a kabátom alá és megborzongat. Reggelre va­lami mafla óriás kristálycuk­rot szórt szét az utcákon... — Hu., .• hu... — ütögetem kezem kabátomhoz, ahogy ha­zaérek. Mintha valami egzo­tikus nép szokása szerint kö­szönnék. Fázom. Feleségem hozzámhajol, s ezt súgja a fülembe: — Szóval akkor holnap­után ... Ne felejts szabadsá­got kérni! — Dehogy felejtek — mon­dom. — Elintéztél mindent? — Persze. Piros rizseshurka és friss, még sercegő sültkolbász szaga csap az orromba... Még so­hasem öltünk ... Nagyszerű lesz. Csak azt nem gondol­tam, hogy ennyi futkosássaJ tár az eoész. Fontos, hogy dózó fiatal angol, egy kissé enervált, langyos, gyenge ké­pességű, még gyengébb világ­nézetű ember és természete­sen egy „elfajzott” szerelmes ifjú, aki egy szövőmester lá­nyát akarja elvenni M ondom: a család népes, a jellemek adottak a vígjátéki cselekmény felépíté­séhez. Iróilag azonban a né­pes családnak nem minden tagja büszkélkedhet egyenes, logikus és következetes jel­lemépítéssel. A cím és a cse­lekmény soktagú családot, főleg népes férfi-tábor felvo­nulását követelte meg. Bi­zony, a szerzők nem minde­nütt tudtak megbirkózni a követelményekkel. Eléggé vázlatos William, Edith, Jim és Helén figurája. A rendezői munka minde­nütt megkísérelte feledtetni a darab gyengéit. Szinte kivé­tel nélkül sikerrel. Bérényi Gábor Jászai-díjas szigorú következetességgel ragaszko­dott a próza szabályaihoz, s így sikerült a gogoli szatírák­ra emlékeztető atmoszférát teremteni a színpadon. Nagy gondot fordított arra, hogy Horváth Jenő új számmal fel­frissített, hangulatos betétei se menjenek a gondolatiság rovására. Nem operettesítette a zenés vígjátékot, ellenkező­leg: szigorúan a maga he­lyére parancsolta a zenét és a táncot. Két hamisítatlan élményt nyújtó alakítást kell kiemel­nünk az előadás bői. Mentáról László Jászai-díjas Eduardját és Andaházy Margit Viktória nénijét. Mértéktartó, mégis gazdagon árnyalt alakítások ezek. Komédiázásukban egyet­len erény csillog: az őszinte­ség. Mindketten igazodtak a rendező szatirikus hatást ki­váltó elképzeléséhez. Nem engedtek a poénok szirén­csábításainak. Egyszerű, igaz alakításukból így is bősége­sen áradt a humor. Forgács Kálmán érdeme el­sősorban a tökéletes prózára- hangoltságban rejlik. Sike­rült elegánsan, könnyedén, hiteles konzervatív angol bí­róvá alakulnia. Nem kísértet­ték az operettes „kiszólások” Ez részben vonatkozik Szedő Lajosra is, annak ellenére, hogy neki erősen meg kellett küzdenie a vázlatosság ve­szélyeivel. Molnár Miklós és Fehér Györgyi a gyengébben meg­írt szerepekben is jó alakí­tást nyújtott. A szerzők fukarsága követ­keztében rövidre sikerült kar­dot eredményesen igyekezett megtoldani Péter Gizi és Ba­logh Rózsa. Mindketten főleg táncaikban adtak hozzá gyen­gén megrajzolt figuráikhoz. A két szerelmes, Edith ás William szinte csak rezonő- rök. Halvány elősegítői egy jól elhelyezett csattanó ki­bontakozásának. Érthető Pa­taki/ Ottilia és Gálfy László vergődése Ha még azt is fi­gyelembe vesszük, hogy a táncdalok az operettprima­donna jólképzett közép- és magas hangjaihoz méretezet­ten mélyek — a vergődés két­szeresen érthető. K rasznói Klára, Benyov- szky Béla élénk szín­foltként tarkállottak az együt­tesben. Potoczky Béla ámu­latot keltő nagy bejelentése a bemutató előadásán még nem érbe el a kellő hatást Itt a rendező is közbeléphetne. A premier reprezentatív voltát Horváth Jenó zene­szerző személyes közreműkö­dése, valamint Bíró Attila kitűnő zongorajátéka és Vágó Nelly hatásos, tehetségesen megalkotott jelmezed biztosí­tották. Párkány László Százhúsz kislány, me» a jogászok Két héttel ezelőtt érdekes ven­dégei voltak a megyei bíróság­nak. Az egyik nagy tárgyalóte­remben három osztálynyi gimna- I zista lány jelent meg. Az asztal­Í nál szemüveges fiatal nő, dr. Varga Mária bírósági tanács-el­nök. Mellette két népi ülnök, szo- i kott helyén az ügyész, a vádlott, j a védő. Fiatalkorú fiú ügyét tár­gyalják, topott. két hét telt el azóta. S most a szolnoki leánygimnázium egyik nagy osztálytermében együtt 01 a Vl/a, b és c osztály. A kated­rán a tanácsvezető bíró, az ügyész, egy fiatal védőügyvéd, s aa iskola igazgatója. A csúfolt padsorok előtt tizenkét szék. — Mindegyik osztályból négy kis­lány ül a széken. Érdekes, újszerű beszámolót láthatunk. A bevezetőben emlí­tett látogatásnak ugyanis nagyon határozott célja volt. Két osztály logikát tanul, egy lélektant, és az elméletben tanultakat a bíró­ságon hallottak kapcsán ültetik át a gyakorlatba. Mindegyik né­gyes csoport kérdéseket kap, a helyes válaszokért megfelelő pontszámot. Nagy az izgalom. A csapatkapi­tányok kapják az első kérdést. Ez még általános. Ml az ügyész, a bíró, a védőügyvéd szerepe? Sorban válaszolnak dallal Erzsé­bet, Konca Ildikó, Hortobágyi Anna. Érdekes epizódja a beszámo­lásnak, hogy a lányok felelete1 után a bírónő, az ügyész, az ügy­véd sorra elmondják, ml az < feladatuk, ml a különbség az eljá­rási és tételes jog között, ml a' BHO. As általános kérdések el-1 hangzása után jönnek azok, ame-, lyek a konkrét bírósági tárgya-' táshoz kapcsolódnak. A Tála-' szókban azután már jócskán1 benne rejlik a lányok tudása lo-1 Kíkából, illetve lélektanból. Rada Sándor tanár nagyon ügyesen válogatta össze a kérdéseket. Mi­lyen logikai törvényeket lehet felismerni a vádlott vallomásá­ban? Milyen lélektani problémát tükröz az ügyész egy idézett mondata? A lányok dicséretére legyen mondva, Igen jól kiismerik ma­gukat. Talpraesett, kerek, vilá­got feleleteivel, tájékozottságá­val, logikus gondolkodásával kü­lönösen kitűnt Lantot Éva, Nagy Katalin. Eredményhirdetés következik. Első az A osztály csapata a ponttal, második a B 1?, harma­dik a C IS ponttal. A különbség minimális, egymás eredményeit lelkesen megtapsolják. Az A osz­tály négy versenyzője megkapja a Jutalomdijakat, a jeles osztály­zatot. HERNÁDI TIBOR SAROS ANDRAS festőművész kiállítása A Szigligeti Színház bemu­tatójával egyidőben nyílt meg a színház előcsarnoká­ban Sáros András jászberé­nyi festőművész kamara-kiál­lítása. A színház-évad kezde­tétől eddig négy szolnoki fes­tőművész festményeiben gyö­nyörködhettek a színház láto­gatói. Most a Megyei Képző- művészeti Munkacsoport Szolnokon rendszeresen kiál­lító jászberényi festőművésze mutatkozott be önálló kiállí­tással. ülő hát, hogy néhány szóval ismertessük eddigi pályáját. Sáros András 1912-ben szü­letett a Komárom megyei Kürt községben. A Képzőmű­vészeti Főiskolát 1938-ban fejezte be. 1945 óta Jászbe­rényben rajztanár és festő­művész. Művészetének tárgya és egyben meghatározója a jászsági táj, a jászsági embe­rek és az iskola. Színes, nagyszerű akvareUjei mindig frissen mutatják a jászsági tájat, az egyre ritkuló ta­nyákat De a Balaton napsü­tötte. kéklő tengere, a suhanó vitorlások pompás színfoltjai mutatják, hogy más táj szép­ségét is észreveszi. Kedvelt időszaka az ősz. A sárguló, aranyszínű fák, a sep- regető ember pompás akva­reUjei, vagy az Esőben című pasztellszürkés árnyalatú víz­festménye már több megyei kiállításon magukra vonták a figyelmet Olajfestményei közül a mostani kiállításon az iskolá­val kapcsolatos témájú Űi tantárgy, a politechnikai kép­zésben ügyeskedő fiatalok si­került ábrázolása, az Indulás az iskolába című festménye finom hangulatú alkotás, amely már országos kiállítá­son is bemutatásra került. A Vontatón című olajképe a megváltozott táj új arculatát tükrözi. Bemutatott 15 műve mél­tán érdemli ki a látogatók el­ismerését. Az elhangzott vé­lemények azt igazolják, hogy Sáros András témái, művészi megoldásuk egyaránt közel állnak az emberekhez. K. Gy. KERESZTREJTVÉNY Sartre forgatókönyve John Huston rendező fil­met készít Sigmund Freud- ról, a pszichoanalízis módsze­rének feltalálójáról. A film forgatókönyvét Jean-Paul Sartre írta, s a forgatókönyv eredetileg 600 oldalt tett ki. Huston rendező visszaküld­te az írónak a kéziratot és arra kérte, hogy legalább harmadával rövidítse meg. Sartre azonban annyira bele­melegedett a tárgyba, hogy az átdolgozott forgatókönyv ▼égül is 1200 oldal lett 1 2 > 4 4 r­r­• 9 >0 ü X* S! SS5S 12 a 1« H M 14 14 a u » 19 ■ 20 ü 2» g 22 u 24 m 24 24 m 27 u 29 S3 30 m 31 ■ 3a S3 33 31 a u 34 ü 34 33 S3 34 39 40 SE 41 43 SS 43 44 S3 «a 44 44 33 47 m 44 4» 60 a 1 »1 Bl 63 13 63 64 U 66 Vízszintes: L AZ USB. évi Nobei-békedij nyertesei U. Kasban lakik. 12. Vissza: az értesülés. 14. Az 1961. évi fizikai Nobel-diJ egyik nyer­tese (Rudolf). 18. Fordítva jő. 20. Textíliát készít. — a. C. L. R. — Z2. Ötvenöt római szám- 23. Gyermekvárosáról bites. 25. Cél egyáltalán? 27. Férfinév. 25. Kő németül (első négyzetben két betű). 35. Viasza: régi súly- mérték. n. Zola regény«. 12. ... ta: vivőér. *s. Takar. 34. Őrle­mény. 56. Ékezettel női név. 3«. Valamennyi. 40. Arát leszállítot­ták. 4L üvegfajta. 45. Könyörög. 44. Kutya. 46. Kedvező, ti. Ket­tőzve cukorka-féle. 45. Eltulajdo­nít. 49. A héber ABC elaő betűje 51. Bika volt. 63. üveg németül 55. Az orvost Nobeü-díJ ce éti nyertese. (Első négyzctlme: dr.) Függőleges: » LH. s. Negyvennyolcas hős 4. Kisportolt. 5. Férfinév (SZ—ZSi 6. Gyulladás . 7. Az „alsós”-kár- tyajáték egyik figurája. 6. Teg­nap franciául. 9. Óra Drezdában. 10. Enekhang. 15. Az 196L évi fi­zikai Nobel-dlJ másik nyertese (Robert; negyedik négyzetben két betű). 15. Ilyen „és” van a ven­déglőben. 16. Ötvözet vasból, szénből. 17. Az 1961. évi irodaim' Nobel-dlJ nyertese. (Utolsó négy­zetben két betű.) 19. Angol férfi­név. 22. Ipari növény. 24. Hármas korona. 26. Az 1961. évi kérni? Nobel-díJ nyertese (Melvin). 27 Csónak. 29. Kettőzve: Gauguk naplójának címe. 31. Tagadás. SE Vissza: női név. S6. Maga mögö* hagy. 37. Szülő. 39. Tekint. 41. A ni vényl termékenység római istenit Je (E—A). 42. Fa-fajta. 45. Energiák 46. Vlzl-lény (L=LL). 48. Rendbe- — amerikaiasan. 50 Hátsó rés- 51. Vissza: tág. 52. Ismeretlen sz- mély monogrammja. 54. SG. Megfejtésül beküldendő: Vlzs 1, 14, 55, függ. 13, 17, 26. Beküldési határidő: derembe 22-ig beérkezőleg. Múlt heti ke­resztrejtvényünk helyes megfej­tése: A vezsenyi Tiszamentt Tsz Nyikoláj Alekszejevics Nyekra- szov. Mozart. Könyvet nyertek Csabai Mária Szolnok, NáS2 Im- réné Tószeg. (A könyvet postán küldjük el.) Szolnok megyei Néplap RF.TTVftNVSZur vé\yE, 1961. december 11. már a fáskamrában a disznó és Margit nénitói megkaptuk a szerszámokat, edényeket, forrázóteknőt, sót még böl- léreszközöket is. Pedig Péter bácsi, a hen­tes, mondta, hogy hoz. Mind­egy. Jő, ha van. — Segítség jön? — kérdem nómtől. — Karcsi és a Feri. Hasz­nukat vesszük, elvégre orvo­sok. Es még két kolléganőm. Ügyesek. Már láttak vágást — Remek — mondom. Vacsorára parízert eszünk. Fitymálom. Bezzeg holnap­után! És elérkezett a nap. Hajnalban kelünk. Vidá­man ugróm ki az ágyból. Fél­rehúzom a függönyt és nézek kifelé az ablakon. Sötét, fé­nyesen sötét van kinn. Az ágakon hóvatták; mindenen ragyogó fehér takaró. Nejem benyúl a szekrénybe és üveget húz elő a fehérne­műk mögül. Nyújtja. — Igyál egy kis pálinkád Meg sem lepődöm. Disznót ölünk. Tanyán, vagy leg­alábbis falun érzem magam. — Hej. ripítyom — mon­dom. — Mit mondasz? 6 — Jó ez a pálinka. — Tedd csak le. Csengetés. Érkezik Karcsi és Fért És két nő. Vidámak, ordítanak és isszák a pálin­kát. Karcsi hóna alatt vas­kos könyv. — Ez minek? — Kórbonctan. Régen tar nultam és nem irt felfrissí­teni. Mert az adott esetben Í3, kérlekszépen, az artéria carotis pontos elvágása a fontos. Üjra iszik, majd hozzáteszi: — Kérlekszépen. — Lesz hentes. — És ha nem jön ? — öltél te már disznót? — kérdem. — Még nem... Miért kér­ded? — Tartok tőle ... Megveregetik a vállam és fensőbbségesen nevetnek. Agyamban hátul kis nyomást érzek. Jelentéktelen semmi­ség. Feleségem szerint a sok dohányzástól van. A víz már forró. Megyünk a disznóhoz, hogy mikorra a hentes megjön, mindent elő­készítsünk. Az udvar csendes. A ház lakói békésen alsza­nak. Lopakodunk. Majd meg­lepődnek, mert mire feléb­rednek, túljutunk a nehezén — Hát oszt, Pista bátyám hogy töszi a vöszi — széllé­meskedik Karcsi. —- Kend, istók úgyse, szét gyesznyót hizlalt — kontrái Feri. Gyertyával kezemben állói a faház előtt. Az imbolygó, fény Karcsim és a hónt alatt szorongatott vaskói könyvre esik. A könyv ide­gesít. — Jöhetne már a hentes — morgom. — És ha nem jön? — Még csak az kell — gon. dalom. A disznó nyugodt. Bután néz, meg sem nylkkan. Ki­nyitom az ajtót és indulok felé. — Com... conikám... Mögöttem hozzák a kötele­ket. Óceánjárók kikötésére ii elég erős lenne. Négy darab, Ráhurjcolom a lábaira, egyel a törzsére is. Kivonszoljuk, Szegény állat. — Jöhetne már a hentes. — Nem baj, kérlek — mondja Karcsi és visszaadj a pálinkát Ferinek. Most ai húz rá. összekötözzük a disznót hogy mozdít’ni sem tud. Ol­dalán fekszik és visít. — Idegeimre megy ez a dög — mondom. — Vágjuk le mi •— mond­ja Karcsi és röhög. — Várjuk meg a hentest. — Hátha nem jön — két­kedik nőm. — Biztos nem jön — így a többi. — Tartsd a gyertyát — mondja Karcsi. •— Minek? i — Megnézek valamit aj i könyvben. — Ez megőrült — suhan &tm c az agyamon. j Lapoz. i «— Leszúrod? i — Persze — mondja. • Látom, felébredtek a lakók',-, és kinn állnak az erkélyeken.® ■ A pizsamákon télikabát Néhányan kitünően szóra koz- '' nak. mások csúnyákat kiabál-U . nak. Legyintek. Am legyen. |f k — Kést — mondja KarcsiM , — Asszisztálok — mondjam ■ Feri. p — Itt a pálinka •— szól ne- J jem. § Kiragadom a kezéből. — Szúrd már — mondom. • ' — Hol a könyv ? : — Mit akarsz? ¥■ — Hadd nézzem. S ■ — Szúrd már végre. p, Szúr. g. A disznó hőrrent egyet,» ‘ mintha röhögést akarna el-jl 1 fojtani. Vér nem jön. Mind-g '■ egy, tán megfagyott ereiben § Vigyük a teknőbe. Fröccsenj,,' . a víz és ugrik a disznó, mertífj ■ a kötelek kioldóztak. — Tetszhalott volt — fcoc-"1 l káztatom meg. — Hallják, mit csinÁlnakW ■ maguk? Végre megjött Péter bácst.||( — így köll azt, kérem —fi> ■ mondja és vékony pengéjüf' kést bök az állat nyakába. A. '. ! vájlino féliQ csurog vérrel. fa — Most a forrázóba —fi • mondja és kacsint. i Leesett a kő a szívemről. Szántó István t MICSODA HAJNAL

Next

/
Thumbnails
Contents