Szolnok Megyei Néplap, 1961. december (12. évfolyam, 283-308. szám)

1961-12-16 / 296. szám

1981. december 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 után cukorrépa­szedés Egy hete sincs, hogy a török­szentmiklósi Alkotmány Terme­lőszövetkezetben furcsa szüret szemtanúja lehettünk. A Mező­túrra vezető műút jobboldalán szövetkezeti emberek hajlongtak a nagyterületű mélyszántáson. S ha lehajoltak, fel is egyenesed­tek, de egyetlen egyszer sem üres kézzel. Cukorrépát hánytak kupacokba, s a cukorrépahalma­zok elszállítására ott vártak rá­juk a fogatok. Azt is megtudtuk, hogy a tö- * rökszentmiklósi Alkotmány Ter­melőszövetkezet régen túl van a „hivatalos” cukorrépabetakarí­táson. A mostani, ez magánszor­galomból történik, a tsz tagok fel­szedik az otthagyott répát háztá- ii állataik takarmányozására. S ahogy láttuk, bőven fizet az utótermés. E hét elején pedig Mezőtúr ha­tárában, a város alatt láttunk hasonló pótbetakarítást. Az em­bereket, akik flymódon Is érté­kesítik az elenyészésre ítélt ter­mésmaradékot, talán dicséret 11- . leti. Talán. De a szövetkezet veze­tőit és a cukorrépaszedést végző szövetkezeti gazdákat semmi esetre sem. Mert ha most a gazdáknak .megéri, hogy fel­szedjék az elmaradt cukorrépát, nem valószínű, hogy gazdasági­lag rosszul járt volna a termelő- szövetkezet cukorrépaszedés Ide­jén, ha gondosan, lelkiismerete­sen felszedeti a termést. ^ Mindez már eső után köpö­nyeg, az idéi cukorrépatermést illetően. S csak azért írjuk meg, hogy a Jövő évre legyen tanul­ság. B. L. A törökszentmiklósi Vasipari Vállalat központi telepén sertésönetetőket gyártanait. Rövidesen a kereskedelem utján a termelőszövetkezetekbe kerül a fontos berende­zés. Képünkön a Vasipari Vállalat műszaki vezetője az unetető csapóajtóinak méretét ellenőrzi. 4. magyar partizán- küldöttség Mahaeskalá- ban Mahacskala (TASZSZ) A Magyar Partizán Szö­vetség küldöttsége csütörtö­kön megérkezett Mahacs- kalába, a Dagesztáni Auto­nom Köztársaság fővárosába. A küldöttség egy Magyar- országról hozott földdel meg­töltött márvány urnát he­lyezett el a Vörös Hadsereg magyar harcosainak emlék­művénél. Ezt az emlékművet azok­nak a magyar katonáknak állították, akik a polgárhá­ború éveiben harcoltak a szovjet hatalomért. 1918 szep­temberében sokan közülük hősi halált haltak, miközben Mahacskalát védelmezték a fehérgárdisták ellen. A hősök síremlékénél Ist­ván Gábor, a magyar parti­zánküldöttség vezetője hű­ségesküt tett ama eszmék mellett, amelyekért honfi­társaink életüket áldozták., A dagesztáni főváros dolgo- j zói megkoszorúzták az em­lékművet. (MTI) Kém ér rá az igazgaté í A főkönyvelőnő A KISZ feladatai a középiskolákban A KISZ Központi Bizottsá­ga pénteki ülésén Orbán László, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos és kulturális osztályának veze­tője és Lugosi Jenő művelő­désügyi miniszter helyettese! is részt vett. A középiskolai | KISZ-szervezetek munkáié-, nak Irányelveit vitatták meg.; Várnai Ferenc, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára tartott előadást a KISZ feladatai a középiskolákban címtnel. Elmondotta a többi között, hogy a KISZ kö- ‘ zépiskolai munkájának irány elveit többhónapos munká­val készítették' elő. Az intéző bizottság tagjainak ve­zetésével tizennégy brigád ta­nulmányozta a megyékben és a budapesti kerületekben a középiskolai KISZ-szerveze- tek munkáját. Az irányelvek kidolgozásához nagy segítsé­get adtak az iskolai pártszer­vezetek, valamint a megyei, városi és kerületi pártbizott­ságok. — A KISZ Központi Bizott­ságának irányelvei a középis­kolai KISZ-szervezetek elé legfőbb feladatként az iskola oktató, nevelő tevékenysé­gét állítja — mondotta ez­után. A KISZ is segítse elő, hogy a középiskolás diákok szakmailag és politechnikai- lag egyaránt jól felkészülje­nek az életre. Ezért a tanu­lást elsőrendű politikai fel­adatnak kell tekinteni. A továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy a közép­iskolai KISZ-szervezetek fo­kozott segítséget kérjenek a pedagógusoktól. Az utóbbi hónapokban ’ igen sok neve­lő kapcsolódott a KlSZ-szer- vezetek tevékenységébe, azon­ban még nem ismerik eléggé a KISZ-munka sajátos mód­szereit. Ezért a KlSZ-szerve- zetek mozdítsák elő, hogy a pedagógusok , minél előbb hozzáértő munkatársaivá vál­janak az ifjúsági szövetség­nek — mondotta befejezésül Várnai Ferenc. Két kislány lépked előttem kora reggel az utcán. Kerül­getik velem együtt a hatal­mas sártengert az Alkotmány Termelőszövetkezet utcájá­ban. Csak sejtem, hogy utunk célja egy, s valóban, feltevé­sem be is igazolódik, amikor szinte egyszerre lépünk be a gazdaság udvarára. — Deák Máriát keresem — szólok, mikor látom csodál­kozó pillantásufeat, ahogy en­gem, a hívatlan idegent végig­mérnek. — Bent van az irodában — mondják, s udvariasan bekí­sérnek a főkönyvelőnőhöz. Az igazat megvallva, egy kicsit másképp képzeltem ei találkozásomat Deák Máriá­val. Ügy gondoltam, inkább olyan asszonyi csevegés lesz beszélgetésünk. Nos, csalód­tam: Deák Mária igazi fő­könyvelő (a szó valódi értel­mében). Hozzáértően, tekin­télyes szaktudással vezeti a szövetkezet számviteli részle­gét. S hogy nővel beszélgetek, azt inkább pirulása árulta el, ahogyan egy-egy kényes kér­désemre válaszolt. Jobbadán arról beszélget­tünk, hogyan lett Deák Má­ria — az egyszerű kis pa­rasztlány — főkönyvelő. Apja itt gazdálkodott feles földön a városban, s mikor Mária kicseperedett az iskolapadból, azonnal segítkeznie kellett a gazdaságban. A változást tulajdonképpen az 1953-as esztendő hozta életében, amikor apja csa­ládjával együtt belépett az Alkotmány Termelőszövetke­zetbe. i-ivei négy polgárit végzett, őt választották meg adminisztrátornak. Ügy mondták: ő tanult, ő a legal­kalmasabb erre a posztra. Nos, a szövetkezetiek nem Csalódtak. A kis Deák lány valóban megállta helyét. Később tanfolyamra küld­ték, egy háromhónaposra. S mintha megérezte volna, hogy az akkori kis 180 holdas gaz­daság egyszer majd megnő nagyra, hatalmasra, ő maga határozta el, hogy a napi munka mellett tovább tanul. Megszerezte a képesített-, majd a mérlegképes könyve­lői képesítést. Nem volt hiá­bavaló igyekezete, mert két esztendővel ezelőtt 4300 hold­ra nőtt ez a törökszentmikló­si közös gazdaság, s most már kettős könyvelést vezet a szö­vetkezet. — Nem is képzeli, milyen jóleső érzés az, ha az ember rajta tartja kezét szinte ez j egész gazdaság érverésén. — ‘ mondja. — Higgye el, mi á számokból mindent tudunk. Tudjuk azt, hogy mennyivei kevesebb takarmányt hasz­náltak fel a süldők hizlalásá­nál ... mennyibe került egy métermázsa búza önköltsége, s azon is törjük a fejünket, hogyan lehetne még olcsóbbá tenni a termelést. — Mennyit ér majd egy munkaegységük az idén? — Körülbelül 29—30 forin­tot. Ez a kilencedik zárszám­adás, amit készítünk, de még eddig mindegyik jól sikerült Igaz, Maci? — s kezébe vette a kis sárga mackót, mely ed­dig ott üldögélt az íróasztala sarkán. — Kabala? — Az! — nevetett jóízűen. — Ha már nagyon mérges vagyok, akkor vele veszek­szem. — És ha valahol jól érezte magát, jól • szórakozott, azt is tudatja a kis bundással? — Ha jól szórakozom? Nem igen járok sehová sem... _ ? — Eddig nagyon lefoglalta tanulás, a munka. — Viszont a szórakozás is az ember éltető elemei közá tartozik. •— Anyámékkal néha elme­gyünk moziba... Apám itt dolgozik az építőbrigádban... hármasban éldegélünk. A bá­tyám már megnősült... — És maga még nem gon­dolt a férjhezmenésre? Szinte ijedten néz rám, mit válaszoljon erre a kér­désre? — Tudja, az én koromban már nagyon nehezen szánja rá magát az ember. Harminc­öt éves vagyok ... — Meg aztán biztosan válo­gat is — mondom, kissé köte­kedve. — Lehet, hogy igaza van. Én mellém már egy komoly, meglett timber illik ... szó­val, nem könnyű ilyet ta­lálni ... meg aztán itt van a munkám, amit olyan nagyon szeretek. Itt maradok a szö­vetkezetben. Én itt minden­kit ismerek, s úgy érzem, az emberek is szeretnek engem Aztán meg azt hiszem, az a bizonyos „igazi” itt is rám­találhat / V. V. Az asszony csak állt az osztályvezető előtt, mond­ta, mondta mondókáját, hogy igenis neki nyolc gyereke van, a férje ugyan szépen keres a vasútnál, mert mozdonyvezető. De most jön a karácsony, rá­adásul most ment férjhez a lánya és neki olyan jól jönne az a pénz. Hát értse meg, nyolc gyereknek ke­nyeret adni, s még a lányt kiházasítani, azt próbálná maga. S hogy az osztály- vezető mosolygott, tudom kérem, megértem én ma­gát, de, se külön segélyt, se fizetéselőleget adni nem tudunk asszonyom. ■Sza­bálytalan lenne. S az asszony egyet gon­dol. Ha ez o hivatalos ember nem érti meg, be­megy az igazgatóhoz. Az igazgató bizonyosan mun- kásember volt, hiszen ma­napság ilyenek az igazga­tók. Akkor pedig az bizto­san megérti a gondját Akkor fagyott meg aj­kán a kedvesség, amikor a titkárnő sajnálkozó moz­dulattal széttárta karját. — Nem lehet,' az igaz­gató elvtársnak sok dolga van. Nem ér rá. Még próbálta mondani, hogy az igazgató őrá biz­tos nem haregszik meg, ha megzavarja, és rajta csak ő segíthet. De a -tit­kárnő kérlelhetetlen volt. Az eset nem légbőlka- pott. Szolnok egy közis­mert, megbecsült vezető­jéről van szó. Sőt. A szó- banforgó igazgató tényleg munkásember volt. Sokat tanult és megbízta a pár1 egy nagyfontosságú válla­lat vezetésével. Nem is ér­demtelenül. És azt is tud juk róla, sokat lót-fut hi vatalos ügyekben intézmé­nye érdekében. Azt is tud­juk, hogy sok-sok órájá igénybeveszik a hivatalos tárgyalások, intézkedések. S áll ez minden igazgató­ra, vezetőre. Azt sem vitatjuk, szűk ség van a titkárnőkre, d a titkárnő szerepét jele esetben így is el tudjuk képzelni. — Kérem, az igazgaté elvtárs pillanatnyilag nem ér rá, de tessék jönni ké órahossza múlva, szívesei. állunk rendelkezésére. Ez lenne a szép, a jó. S az esetek többségében ta­lán így is van. De azt is meg kell mondani, nem az említett igazgató az egyel len, aki könnyen meg­hagyja titkárnőjének: — Hacsak valami fon­tos helyről nem keresnek nem vagyok bent, ner érek rá. S a fontos ügyek korán sem azt a fogalmat takar ják, hogy hacsak munkás emberek, egyszerű dolgo zók nem keresik ügyes bajos dolgaikban. Mert ez is fontos ügy Sőt. A vezető legfontosabb kötelessége, hogy beosztott jairól, az egyszerű embe­rekről mindig gondoskod­jon, hozzájuk mindig le gyen jó szava és igen: mindig érjen rá, mindig legyen ideje arra, hoy meghallgassa őket. B. L. >*WWA»VAk/\rtfVWW<AA‘WWVVV\\ ,A Az év legnagyobb eseménye: Gagarin űrrepülése New York (TASZSZ). Az UPI hírügynökség min­den évben felkéri a vezető amerikai lapok szerkesztőit, nevezzék meg az év „tíz leg­nagyobb eseményét”. A szerkesztők véleménye szerint az év legnagyobb ese­ményei között az első hely Jurij Gagarin történelmi űr­repülését illeti meg. Az UPI hírügynökség ha­sonló i lista összeállítására kérte fel a nagt európai la­pok szerkesztőit is, akik szintén megerősítették, hog) Jurij Gagarin repülőút ja az év legkiemelkedőbb esemé­nye. (MTI) FIGYELEM! FIGYELEM! Tisztelt Vásárlók! — Megnyílt TÖRÖK­^ _-y, SZENTMIKLOSON a földművesszövetke­zet könyvesboltjában "VntK'V 3Z “nnepi könyv és hanglemezvásár. Nagy készletek, újdonságok állnak kedves vevőink rendelkezésére. Vásároljon» ajándékot hozzátartozóinak karácsonyra, KÖNYV és HANGLEMEZ újdonságainkból. Megvásárolt ajándékcsomagját az ország egész terü­letére továbbítjuk. Megrendeléseket telefonon is fel­veszünk. Telefon: 67. A röntgen sugarak érzékelése Dr. Otto Hug, a müncheni egyetem rádióbiológiaj pro­fesszora megállapította, hogy míg az ember egyáltalán nem képes a röntgen, vagy más ionizáló sugarak érzékelésére — még akkor sem, ha halált okozó mennyiségben vannak jelen — addig az olyan ala­csonyrendű állatok, mint pél­dául a csigák, kagylók és a hangyák azonnal reagálnak rájuk. A vizsgálatok bebizo-. nyitották, hogy a sugarak ha­tására a'csigák visszahúzód­nak házukba, a kagylók bezá­rulnak, s a hangyák a legna­gyobb sietséggel vonulnak „fedezékbe”. Román íróküldöttség érkezett hazánkba A román—magyar kulturá­lis munkaterv alapján pénte­ken négytagú román írókül­döttség érkezett hazánkba. A román íródelegációt Demos- tene Botez, a Román írószö­vetség elnökségének tagja ve­zeti, a küldöttség tagjai: Aurel Rau költő, Létay Lajos költő és Dumitru Corbea költő. A román írók két hetet töl­tenek Magyarországon. (MTI) RENDELJEN A SZOLNOK MEGYEI 51. SZ. AUTÓKÖZ­LEKEDÉSI VAlT Aí ATTÖL tömegáru fuvarozásra billenős tehergépkocsikat, gépi felrakással, vagy TEFU rakodókkal! TÁVOLSÁGI FUVAROZÁSRA pótkocsis gépkocsiszerelvény 10% kedvezményt kap! ÁTKÖLTÖZKÖDÉSEKET, TÁVOLSÁGI EGYIRÁNYÚ FUVARFELADATOKAT az ország bármely területére 3 napos határidőn be­lül 25—40%-os kedvezménnyel végezzük. DARABÁRU KÜLDEMÉNYEIT a megye területén 48 órán belül háztól házig szállítjuk! KÖZPONTOSÍTOTT VASÚTI FEL, ELFUVA- * ROZÁSRA KAPOTT FELHATALMAZÁ- SUNK ALAPJÁN SZOLNOK JÁSZBERÉNY ÉS JÁSZAPÁTI VASÚTÁLLOMÁSRA ÉRKEZŐ vagy feladásra kerülő összes kocsirakományú vasúti küldeményeinek fel- és elf u varozására kössön szer- “ádést vállalatunkkal! Mentesül ezzel a szervezési feladatok alól, létszámot és bért takarít meg( HÁZTARTÁSI BUTÁNGÁZPALACKJÁT SZOLNOKON házhoz szállítjuk 5 forintos fuvardíj­jal (megrendelés 22—94 telefonon 7—14 óráig) A MEGYE TERÜLETÉN 9—15 forintos egységárral bonyolítjuk le a palackcserét! IPARI GÁZOKAT (oxigén, dissougáz) kizárólagos joggal SZOLNOKON és a MEGYE TERÜLETÉN házhoz fuvarozunk. (Meg­rendelés Szolnok, 21—58 távbeszélőn.) TEHERTAXI SZOLGÁLATUNKKAL olcsón, gyorsan oldhatja meg a 7—20 mázsás áru­szállításait. Telefon: 12—12. Áru- és személyszállítási ügyben díjmentes felvilá­gosítást adnak és megrendeléseket felvesznek szol­gálati helyeink: SZOLNOK. József Attila út 91. Telefon: 32—16. 20—40. JÁSZBERÉNY, telefon: 34 és 104. Karcag, tele­fon 128. Kisújszállás, telefon: 60. Kunszentmárton, te­lefon: 41. Törökszentmiklós, telefon: 51. Mezőtúr, te­lefon: 32. Túrkeve, telefon: 113. Tiszaföldvár, telefon: 99. Tiszafüred, telefon: 68. Kunhegyes, telefon: 200; Jászapáti, telefon: 85. Tiszasülvi Áll. G., telefon: 3.

Next

/
Thumbnails
Contents