Szolnok Megyei Néplap, 1961. december (12. évfolyam, 283-308. szám)

1961-12-02 / 284. szám

1961. 'december 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 8 URNÁK ELŐTT Holnap reggel a megüre­sedett választókerületekben tanácstagokat választanak. Bár a választás nem általá­nos mégis jelentős, mert a megye csaknem minden helységében érint néhány körzetet. Munkatársunk fel­kereste dr. Réti Ferencet, a megyei tanács vb. igazgatási osztályvezetőjét és tájékoz­tatást kért a vasárnapi vá­lasztásokról. Kérdéseire az alábbi válaszokat kapta: Mi tette szükségessé az időközi választásokat? — A december 3-i időközi választások azért váltak szükségessé, mert a legutób­bi választások óta egyes ta­nácstagi helyek — elhalálo­zás* elköltözés vagy egyéb ok miatt — megüresedtek. Alkotmányos és demokra­tikus követelmény, hogy a tanácsok, mint államhatalmi testületek összetételükben is hiánytalanul működjenek. Ne legyen olyan választóke­rület, melynek lakói, válasz­tói a tanácsban képviselet nélkül maradjanak. Minden választókerületnek meg van­nak a maga sajátos érdekei, melyek képviseletet igényel­nek. így például a községfej­lesztési tervek elkészítésénél és végrehajtásánál minden kerület lakói elvárják, hogy kikérjék véleményüket. Hány tanácstagot választanak újjá? — A megyében összesen 185 tanácstagot választanak. Egy megyei, nyolc járási, ti­zenkilenc városi és százöt­venhét községi választókerü­letben lesz választás. Közsé­gi tanácstagot a községek többségében választanak. A több mint négyezer tanács­taghoz képest nem sok a je­lenleg megválasztásra kerü­lő tanácstagok száma, a vá­lasztás mégis széles terüle­teket érint. Milyen tapasztalatokat szereztek a jelölőgyűlé­seken? — A jelölőgyűlések mond­hatni-kivétel nélkül érdeklő­dést keltettek. A választók a megelőző időközi választá­sokon tapasztalt arányokhoz képest most nagyobb szám­ban jelentek meg. Nem volt ritkaság, hogy a jelölőgyűlé­seken az adott kerület vá­lasztóinak ötven százaléka, sőt egyes helyeken több mint ötven százaléka megjelent. A pvuiéseken beszéltek a választással kapcsolatos kér­désekről, a világesemények­ről és a választókerület lakóit érintő kommunális problémákról. A gyűlések jó hangulatban zajlottak le, s a leendő tanácstagokat egyhan­gúan jelölték a kerületek választópolgárai. Hogyan készítették elő a december 3-i választáso­kat? — A választások előkészí­tése — ideértve a névjegy­zékek elkészítését, a válasz­Új öntvénytisztító eljárás Az öntödékben az öntvény- tisztításnak nevezett mellék­művelettől sokban függ az öntvények minősége. A Szov­jetunióban az egyik krama- torszki gépgyárban különle­ges elektro-hidraulikus ké­szüléket szerkesztettek e mű­velet elvégzéséhez. Az új készülék a hidro­elektromos hatás alapján mű­ködik. Ezt a jelenséget szov­jet tudósok fedezték fél. Az eljárás lényege a következő: a megtisztítandó öntött alkatré­szeket egy vízzel telt kád fenekén helyezik el, amely­ben egy elektróda segítségé­vel igen erős villamos kisü­léseket állítanak elő. Az en­nek következtében keletkező vízhullámok nagy erővel csapkodják a salak és ho­mok maradványokat Az al­katrészek az utánedzés kö­vetkeztében még ellenállóbbá is válnak. Szállítható atomerőmű a Déli-Sarkon Néhány nappal ezelőtt ha­jóra rakták az amerikai Mar­tin Comp. által épített hor­dozható atomerőművet, ame­lyet a Déli-S.’-kra szállítanak, hogy ott villanyáramot fej­lesszen az amerikai tudomá­nyos kutatóállomás részére. Az atomerőművet hatal­mas ládákba csomagolva vi­szi a hajó és előreláthatólag december 15-én érkezik meg rendeltetési helyére. A Mc- Murdo tudományos kutatóál­lomáson fogják összszerelni, hogy megérkezésétől számí­tott néhány héten belül már 1500 kilowatt energiát fog termelni fűtési és világítási célokra. tási szervek, bizottságok, el­nökségek megalakítását és a hirdetmények időben való kifüggesztését stb. — nagy körültekintéssel, mondhatni hiánytalanul megtörtént. — A szavazás december 3-án (vasárnap) reggel 7 óra­kor kezdődik és a fennálló szabályok szerint este 20 órakor zárul. Az előkészü­letekből és a jelölőgyűlések tapasztalataiból következtet­ve azonban a kerületek leg­nagyobb részében a szava­zás már a reggeli, legkésőbb a déli órákban befejeződik, mert erre az időre a válasz­tók teljesítik állampolgári kötelezettségüket — fejezte be nyilatkozatát dr. Réti Fe­renc. •— m. L — Emelkedő életszínvonal A csehszlovák dolgozók a második ötéves terv éveiben csaknem 14 milliárd koronát helyeztek el az ország taka­rékpénztáraiban. Ily módon évente átlagban 2.7 milliárd koronára emelkedtek a la­kosság takarékbetétei. A ta­karékbetétkönyv tulajdono­sok száma Csehszlovákiában jelenleg meghaladja a 12 milliót. Hála a kiskereskedelmi árak rendszeres csökkenésé­nek a munkás és alkalma­zotti családok létfenntartási költségei 1953-tól 1960-ig kö­rülbelül 14 százalékkal csök­kentek. A szövetkezeti lakásépítés keretében csupán 1959-ben 1.295 lakás épült, 1960-ban 8.830 s ebben az évben még ennél is több. Teljesítménymérés Jászberényi módra NÉHÁNY SORBAN — KISZ taggyűlésünkről Iskolánkban a napokban KISZ-gyűlés volt. A titkár két téma köré csoportosítot­ta mondanivalóját. Először az előttünk álló feladatokat hangsúlyozta, ami nem egyéb, mint a tanulmányi ered­mény fokozása, magasabb színvonalra emelése. Ennek érdekében KISZ tanulócso­portok alakítását ajánlotta. Az első osztályban már mű­ködnek ezek a csoportok, s méghozzá eredményesen. A továbbiakban azt ismer­tette a KISZ-titkár, hogyan vette ki részét iskolánk a társadalmi munkából. Min­den KISZ-tagra általában 33 társadalmi munkaóra jut. A Vörös Csillag Tsz-ben kilenc hold kukoricát takarítottunk be, részt vettünk a paprika szedésében, majd a városi park szépítésében. A IV. leányosztály tanulói a Búza­kalász Tsz kertészetében végzett munkájukért része­sültek elismerésben. Iskolánkból a nyáron két brigád vett részt KISZ épí­tőtáborban, s a fiúbrigád Kiss Károly a Heves megyei tanács ülésén A Heves megyei tanács pénteken Egerben kibőví­tett ülést tartott, amelyen megvitatták és elfogadták a megye 1962. évi költségveté­sét. Résztvett és felszólalt a tanácsülésen Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, az Elnöki Ta­nács titkára. (MTI) Sajtószemle megyei lapokból Sarjad az őszi vetés, le­tisztult a határ, s most szer­te az országban azon fára­dozik a falvak parasztsága, hogy befejezze az őszi mély­szántást. Testvérlapjaink, a megyei újságok hasábjain tallózgatva hírt adunk kedves olvasóinknak, hol tartanak hogyan halad más megyék­ben a szántás. Bács-Kiskun megye A Petőfi Népe november 30-1 számában közli a me­gyei pártvégrehajtó bizott­ság és a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának felhí­vását. Az ország legnagyobb megyéjében még 70 000 hold vár szántásra, s a pártbizott­ság kezdeményezésére azon fáradoznak a megye terme­lőszövetkezetei, gépállomásai, hogy december 20-ra fel­szántsanak minden talpalat­nyi földet Békés megye A. Békés megyei Népújság csütörtöki száma arról ad hírt, hogy a megyében egy hét alatt 29 000 holddal nö­vekedett a mélyszántott te­rület. Kimagasló eredményt ér el az őszi mélyszántásban a Sarkadi Gépállomás. E gépállomás körzetében öt termelőszövetkezetben befe­jezték a mélyszántást, s a gépeket máshová irányítot­ták át. Heves megye A Népújság egy Heves megyei kis faluból, Boldog községből közölt tudósítást. A boldogi Béke Termelőszö­vetkezet birtokából már csak néhány holdnyi vár ekére. A termelőszövetkezet a mély­szántás nagyrészét saját gé­peivel végzi. Egy-két nap múltán túl is jutnak a mély­szántáson. Csongrád megye A Csongrád megyei Hír­lap közlése szerint a megyé­ben teljesítették, illetve túl­teljesítették az őszi vetés­tervet. Rozsból például a szentesi járásban 37 száza­lékkal vetettek többet a ter­vezettnél. A Csongrád me­gyei termelőszövetkezetek most ráálltak a mélyszán­tásra második helyezéséért egy rá­diót kapott. A KISZ megye­bizottság ajándékát ezen a gyűlésen adták át. Mikola Mária Túrkeve Rendben vani, fizetését a munkájáért kapja az em­ber, legyen az akár trak­toros foglalkozású is. Rend­ben van, a brigádvezetö^ nek, a brigádímoknak kö­telessége nem elfogadni a hasból bemondott teljesit- ményt. Rendben van, az utóbbi két személy éppen azért is kapja pénzét, hogy járjon utána, ellenőrizze a hozzá beosztottak munká­ját. Egy kivételtől eltekintve, hát minden rendben van. S az az egy, amit sehogy sem lehet ideális állapotnak ne­vezni, ahogyan a jászberé­nyi traktorosok teljesítmé­nyét mérik dekádonltént. Dekád végén megjelenik a brigádvezető, a brigádímok a traktoristák között, kivesz a munkából egy traktort, felül rá és indíts a határ­ba. Úgy bizony, nem akár­mivel, traktorral járják össze a földeket, ahol a traktoros bevallása^ szerint dolgozott a témát képező dekádban. A példa semmiesetre sem méltó követésre. Mert ezen az alapon a mozdonyvezető teljesítményét egy külön e célra rendszeresített moz­donnyal mérhetnék. Még furcsább helyzetbe kerülné­nek a gépkocsivezetők munkáját ellenőrzők. Esze­rint minden gépkocsiveze­tőt egy külön gépkocsinak kellene követnie. De félre a tréfával. Köny- nyű számolni. A Jászberé­nyi Gépállomás körzetében ha minden tizedik nap, minden brigádból egy trak­tor munkája esik is ki, már nagy időveszteség. Ezt a nagy fényűzést hogy enged­heti meg magának a gépál­lomás? Akkor, amikor az egész megyében ' éppen a Jászberényi Gépállomás maradt le legjobban a mélyszántással. Akkor, ami­kor a gépállomás körzeté­ben alattyáni traktorosok dolgoznak segítségképpen. Akkor, amikor minden percet a mélyszántás befe­jezésére kellene fordítani. B. L. Az Országos Tatái mányi Hivatal elnökének tájékoztatója az újítómozgalomról Vasárnap ül össze a kivá­ló újítók és feltalálók har­madik országos tanácskozá­sa, ezt megelőzően pénteken. Tasnádi Emil, az Országos Találmányi Hivatal elnöke tájékoztatta az újságírókat arról, hogy milyen kérdések­kel foglalkoznak majd a ta­nácskozáson és mit jelent népgazdaságunk számára az újítómozgalom. — Az újítómozgalom — mondotta — valóban tömeg- mozgalommá vált. Három év alatt 36 száza­lékkal emelkedett a be­nyújtott javaslatok száma, s tavaly már meghaladta a negyedmilliót. Hangsúlyoznom kell: nem a javaslatok számának a nö­velését tartjuk a legfonto­sabbnak, hanem azt, hogy az újítók alkotó, kezdemé­nyező készségét az üzemek legfontosabb feladataira irá­nyítsuk. A benyújtott és elfoga­dott javaslatoknak 87—88 százalékát vezették be üze­meink, ez tekintélyes arány, de nem lehetünk vele elége­dettek, már azért sem, mert a legnagyobb jelentőségű újítások bevezetésénél ta­pasztalhatók legtöbbször hu- za-vonák. Azoknak az újításoknak a bevezetése késik, amelyek narvobb műszaki felké­szültséget igényelnek, nagy felelősséggel járnak és amelyeknél a szakmai fél­tékenység is a leggyako­ribb. Éppen ezért különös gondot kell fordítani a félretett újí­tások bevezetésére. A meg­Emelkedett a termelékenység A Járműjavító IV. alap­szervezetének kommunistái lelkes hangulatban gyülekez­tek a vörösteremben a párt­vezetőséget beszámoltató és újjválasztó taggyűlésre. A vezetőség beszámolója — melyet Dobos elvtárs, az alapszervezet párttitkára mondott el — mérlegelte a pártszervezet munkáját, a kocsiosztály eredményeit, s a meglévő hibákat. Ilyenekről adott számot: Bevezettük a szalagszerű kocsijavítást, aminek eredményeként ol csóbban dolgozunk és ter­melékenységünk is emelke­dett. A dolgozóknak 1960­ban 164 050 forint, 1961-ben pedig 117 000 forint minőségi prémiumot osztottunk ki. A műszaki fejlesztésben is van­nak eredményeink. Megdicsérte a beszámoló a kiválóan dolgozókat, többek között a szocialista munka­versenyben élenjáró Ab nyi és Básthy-brigádot, valamint elemezte a KISZ, az MHS, s a vöröskereszt tevékenységét is. Az érdemleges hozzászó­lások után az alapsze"vezet kommunistái mégválasztották az új vezetőséget. Cseh Zoltán üzemi tudósító valósított' újításoknak csu­pán húsz százaléka rendel­kezik utókalkulációs bizony­latokkal, s így a népgazda­sági eredményt is csak ezek­nél tudjuk kimutatni. — A megtakarítások így is tekin­télyes összeget jelentenek, 1959-ben elérték a 820 millió forintot, tavaly már megha­ladták a másfélmilliárdot, az idén pedig egymilliárd hétszázmillió — egymilliárd nyolcszázmillió forint meg­takarításra számíthatunk. Három év alatt mintegy hétezerötszáz találmányi bejelentést kaptunk. A bejelentések negyvenhá­rom százalékánál engedé­lyezték a szabadalmat. Az egy találmánnyal átlagosan elérhető népgazdasági ered­mény az egymillió forintot is meghaladja. — 1958-ban 64 millió, ta­valy pedig már 117 millió forint újítási díjat fizettünk ki. Az újítók erkölcsi elis­meréseként eddig a kiváló újító kitüntetés bronzfokoza­tát hétszázhetvennégyen, az ezüstfokozatát háromszázhu- szonhatan, az aranyfokoza­tót pedig kétszáznyolcvanan kapták meg. — A harmadik országos tanácskozás legfőbb fel­adata lesz, hogy kritiku­san vizsgálja njítómozgal- munk alakulását, segítse fejlődését, s ezzel egyben hozzájáruljon második öt­éves tervünk sikeres vég­rehajtásához. Megvitatjuk azokat a vitás kérdéseket, amelyek az üze­mi iparági tanácskozásokon felvetődtek, mint például a munkaköri kötelezettség és az újítások határának prob­lémáját, továbbá, hogy mi­kor szükséges közreműkö­dés, hogyan kötelezzük az üzemeket és minisztériumo­kat az újítások elbírálásánál a határidők megtartására. — Ezeket tartalmazza majd az újítási rendelet módosítása is. Meg kell változtatnunk az újítás fogalmát. Foglal­kozunk az új szabadalmi törvény kidolgozásával, — amelyben az alkotó' ember és a népgazdaság érdekét összhangba kívánjuk hozni a készülő újítási rendeletet és a szabadalmi törvényt széleskörű vitára bocsátjuk majd. (MTI). A műszaki tudományok legfontosabb problémái Anatollj Blagonravov aka­démikus, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia technikai ta­gozatának közgyűlésén kör­vonalazta a műszaki tudomá­nyok ama legfontosabb prob­lémáit, amelyeknek megoldá­sán a szovjet tudósok a leg­közelebbi húsz esztendőben dolgozni fognak. Blagonravov az energetika fejlesztésének kérdéseit állí­totta előtérbe. Rámutatott, hogy többek között létre kell hozni az 1000 000 kilowatt kapacitású turbinákat. A tu­dósoknak számos olyan nehéz feladatot kell megoldaniok, amelyek a villamosenergiá­nak 1 000 000 volt feszültségű váltóárammal a 2 000 000 volt feszültségű egyenárammal történő továbbításával kap­csolatosak. Uj eszközöket kell teremteni, amelyek segítségé­vel a bonyolult és hatalmas villamosenergetikai rendsze­rek automatikusan irányítha­tók. A kohászat területén a leg­fontosabb technológiai prob­lémák közé sorolta a nyers­vas és az acél koksz nélküli előállítását szolgáló technoló­gia megteremtését és a folya­matos acélolvasztás kidolgo­zását. A tudós kiemelte, hogy olyan távlati elgondolások is vannak, amelyek megvalósí­tásával közvetlenül ércekből és koncentrátumokból folya­matos eljárással hengerelt áruk készíthetők. A tudósok új fizikai és elektro-fizikai módszereket dolgoznak ki a kőzetek feltö­résére. E módszerek felhasz­nálják majd a nagyfrekven- . ciájú rezgéseket, az elektro­hidraulikus hatást, az ultra­hangot. Kutatások folynak új, ércdúsító módszerek megte­remtésére, amelyek lehetővé fogják tenni, hogy a vastar- talmat a koncentrátumban 65—68 százalékra növeljék. A rádióelektronika egyik alapvető problémáia új hul­lámsávok. különösen a legrö­videbb hullámsávok birtokba­vétele. Ki kell dolgozni a plazma-sajátosságok gerjesz­tésre való felhasználásának elveit, e hullámok erősítésé­nek és átalakításának elveit.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents