Szolnok Megyei Néplap, 1961. december (12. évfolyam, 283-308. szám)
1961-12-15 / 295. szám
X961. december 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Számok tükrében a ti*«atenyői November 7. J ermelŐH*övetke%et Amikor Hajdúszoboszlón Szolnok megye rtesmelőszö- vetkezeteinek főkönyvelői egyhetes oktatáson vettek részt, többen érdeklődtek Kurdics Istvántól a tiszatenyői November 7. Termelőszövetkezet tagjától: „Igaz-e, bogy ebben az évben sokat Törvényesség a Tsz-ekben Irta: dr. Bartók István vezető ügyész hinek van igasa ? a hitetlenkedőknek, vagy pedig a tiszatenyői gazdáknak? Erre próbáltam választ kapni, amikor személyesen is megkerestem Kurdics István főkönyvelőt és Farkaj Imrét, a November 7. Tsz elnökét. E gazdaságnak a közös művelésben lévő szántóterülete 2146 hold. Árutermelési tervük a következő: Hízott sertés (db) 700 = 824 métermázsa Hízómarha (db) 150 = 750 métermázsa Vövendékmárha (db) 40 = 200 métermázsa Csirke (db) 14000 = 140 métermázsa Pulyka (db) 1800 = 90 métermázsa A tervszámokkal szemben árutermelésük ebben a gazdasási évben így alakult: Hízottsertés (db) 470 => 568.78 métermázsa Hízómarha (db) 150 = 825.43 métermázsa Vövendékmarha (db) 21 = 87.24 métermázsa Malac (db) 124 = 16.24 métermázsa Hízottkacsa .(db) 615 = 11.79 métermázsa Pulyka (db) 1800 = 90.00 métermázsa Gyöngyfa (db) 3700 = 44.50 métermázsa Baromfi (db) 13462 = 136.90 métermázsa Leadásra kerül a közeli napokban további: Hízósertés (db) 230 = 283.22 métermázsa Hízómarha (db) 28 — 140.00 métermázsa Növendékmarha (db) 50 = 200.00 métermázsa Ez összesén 2.404.10 méter- hfflKsá'áru'bús- tenriélés, áirtely; egy hóidra vetítve 112.1 százalékos eredményt jelent Eh- hea a mennyiséghez nincs hozzá számolva az a 60 üsző, amelyet 200 métermázsa súlyban a TEGI-nél értékesítettek. Ha ezt hozzáadjuk akkor e közös gazdaság árutermelése még további 9 százalékkal növekedik. Hogyan sikerült ezt elérniük? Farkas Imre véleménye szerint elsősorban azzal, hogy- á sertésgondozók a legprecízebben betartják a szakmai utasításokat — Sajnos nem mondható ez a szövetkezet szarvasmarhagondozóiról, — akik — főleg az előírt takarmányozás betartásában — még nem a legpontosabbak. Minden estre érdemes közelebbről megvizsgálni azt is, hogyan alakult Tisza- enyőn ez esztendőben az árutermelés önköltsége: A hízósertés alapanyagot csak kis százalékban (100 ser- ésnél) biztosították. A többinek 17 forint 50 fillérért vették kilogrammját az Al- látforgalrhi Vállalattól. — (Volt azonban olyan időszak is, amikor mindössze 14 forint, illetve több mint 18 forint volt á' vásárolt hízóalapanyag kilogrammja.) A sertéseket 121 kg-os átlagsúlyban adták le, — a bekerülési ősz- szegük átlagosan 1.754.50 forint volt. Ugyanakkor az értékesítési összeg 2079 forint. Tehát egy sertésen átlag jövedelmük 224.50 forint. Érdemes figyelemmel kísérni a baromfitenyésztés önköltségének alakulását is. A napos baromfiért 187.000 forintot fizettek. A takarmány — amely felhasználásra került — 368.500 Ft, míg a gondozók díja 101.750 forint volt. Ez összesen 657.250 forint. Ugyanakkor a baromfiért — csirke, kacsa, gyöngyös, pulyka — 661.000 forintot kaptak. Ez látszólag nem nagy jövedelem. De ha ehhez hozzátesszük az évi toj őstermelést, ami tyúkoknál 120.00C darabot, a pulykáknál 5.000 darabot jeletett, akkor ezek értéke — a 185.000 forint — már tiszta jövedelemnek számít (Ugyanakkor a selejtes baromfiakat szabadpiacon értékesítették, amiért szintén közel 10 000 forintot kaptak.) Hízómarhánál kilogramon- ként 2.00 — 2.50 forint a tiszta jövedelem, a növendékeknél 3.00 forint 12—13 forintos leadási árnál, Ha mindezt pontosan ösz- szegezzük, kiderül, hogy a tiszatenyői November 7. Tsz állattenyésztése ebben az évben 3,700.000 forintot jövedelmezett. A gazdasági év végén — zárszámadáskor — körülbelül 27—28 forintot ér majd egy munkaegység ebben a közös gazdaságban.. (A múlt évben 19.43 forintot fizettek.) Ebbe az összegbe 10.20 forintot a növénytermesztés, 10— 11 forintot az állattenyésztés és 6—7 forintot a szerződéses ipari növények termesztése ad. A- Jövő évi tervek: tovább csökkenteni a hústermelés önköltségét, a minőség javítása mellett S mindehhez még azt is hozzá kell tenni, amit szó szerint így fogalmazott meg a gazdaság elnöke: — Itt nem lehet félszfwel dolgozni... egy gazdaság teljes embereket kíván ... Az elmondottakból megállapítható: igazuk van a tiszatenyői gazdáknak. A Jó állattenyésztés tetemes összegeket hoz a szövetkezet konyhájára. S aki ezt nem hiszi, járjon személyesen utána ... Varga Viktória Kisújszálláson, Jászberényben, Kunmadarason történt Kisújszállás termelőszövetkezeteink közös vállalkozása a helyi vízgazdálkodási társulat Ez a közeli napokban kereken félmillió forint értékű gépparkkal gyarapodott. A társulat a Kisújszállási Gépállomás szivattyúberendezéseit vásárolta meg, — s tavasszal már saját kezdésben üzemelteti azokat. A jelentékeny összegű beruházás — szakértői vélemények szerint — mihamar megtérül; tekintettel arra a gazdag tapasztalatkincsre, melyre a szövetkezeti város gazdái az évek során aa öntözésben szert tettek. • Vasárnap délután Jászberényben, a Petőfi Kultúrteremben fennállása tízéves jubileumát ünnepelte a helyi méhész szakcsoport. Ünnepi beszédet Szatmári Műtrágyázzák a talajt A jövő évben még magasabb termés- eredményt akarnak elérni a rákóczifalvi II. Rákóczi Ferenc Termelöszö v etkezet parasztjai. Ezért már most bioszuper és pétisó keverékével bőven műtrágyázzák földjeiket. — Vígh László és Tóth La jos traktoros, Hegedűs Gábor szövetkezeti gazdatársával, — amikor az idő engedi, —- még e napok- !ian Is kint található a határban. László a szakbizottság elnöke mondott. Ismertette többek között, hogy jelenleg a szakcsoportnak 88 tagja van, s hogy együttműködésük óta mindig éleget tettek szerződési kötelezettségüknek. Az idén a tervezett 107 métermázsával szemben 118 métermázsát adtak át a felvásárló szerveknek. Az ünnepi beszéd után Faluba Zoltán értékes szakmai tájékoztatót tartott a résztvevőknek. Majd tizenhat méhésznek eredményes munkájáért átnyújtották a MÉSZÖV dicsérő oklevelét Vasárnap délután Kunmadarason a községi tanács nagytermében két hegyközség alakult A nyúl kerti rész 250 taggal 101 holdon alakított hegyközséget. Elnöknek Karádl Imrét választották. A 200 tagot Számláló és 100 hold kerttel rendelkező nagykerti hegyközség elnöke Szűcs Ferenc lett Az alakuláskor mindkét helyen elhatározták: a fog- híjjas szőlőt és gyümölcsöst pótolják, az idős beteg fákat fokozatosan kicserélik és szakszerű gazdálkodást folytatnak. Rendszeressé teszik a pvöm ölesfák és szőlők ápolását is. Kosnyúl AVAGY .VISSZA AZ EGÉSZ“ Ma két hete olvastam a Termelőszövetkezeti Életben, hogy a tiszasülyi Kubi Károly eglfijc anyamrula évente 30— 40 kosny állal örvendezteti meg gazdáját, az öröm — eleve bocsánat a képzavarért — bizonnyal a határtalanság határához közeli.; hiszen számosak szivében él még a csö- kevény, melynek következtében többre taksálják a fiút a leánynál. (Sajnos, a Nyút- tenyósztők gondja Tiszasii- lyön" című írásban nem ta- láltam feljegyzést arról, hogy a termékeny nyuszi hány to/c- lyónyulat produkál évente.) Most jut eszembe, hogy szerény eddigi elmefutta.tásom körül nem stimmel valami —’ nem bizony, hiszen a férfiú nyulat magyarnyelvűnkben baknyúlként emlegetik; amíg a férfi-juhot kosnak mondják. Persze, ebből természettudománytalan elhamark« dottság lenne arra következtetni, hogy a kosbor viszont hímivarú erjesztett szőlőlé. Nem, kérem szépen, az utót bi növénycsalád (Orchidaceae a növényvilág fajokban leggazdagabb — 22,000 növényfajt számláló — családja. Miként született (?) tehát évente 30—40 kosnyúl? . Ügy, hogy a szedőgép véletlenül „i” helyett „ó”-t poty- tyintott le; s teremtett kis- ni/úl helyett kosnyulat. Ami még mindig jobb eset, mintha — például — kus-nyúi szerepelt volna a lapban; mely variáns joggal sérthetné a hasznos-kedves nyál-nemzetség valamennyi önérzetes tagját. Zéró Zénó JdsállatUuyésztő fejlődött ez a kis közös gazda- ; ság?” Sokan voltak az érdeklődők, de még többen a ta- máskodók, akik sehogyan sem akarták elhinni, hogy egy közös gazdaság árutermelése biztosíthatja a mun- kaegységértók majd ötven százalékát. B0L00GHÍZI MILLIOMOSOK Észre vették-e már? Ha arra jártak feltétlen meg kellett látniok milyen szépen simul végeláthatatlan egytag- ba a boldogházi határ. Ma i még az apró tanyák, a szétszórt települések megzavar* I ják-e képet, de amint hallat- ■ szik lassan a tanyák lakói beköltöznek a faluba. A jövő ; esztendőre háromszáz új ház építésére kértek engedélyt a községben, s ebből százkilenc- venet az Aranykalász Termelőszövetkezet gazdái akarnak építeni. Telik ennyi építkezésre? Bizony telik! A múlt esztendőben, — Éppen zárszámadás előtt — mozgalmat indítványoztak a jászboldogházi Aranykalász Termelőszövetkezetben. „Adj, ! hogy adhassak!” —< volt a jelszó. Megtakarított pénzüket szándékoztak takarékba tenni a szövetkezet tagjai, — mintegy kölcsön adni az államinak tisztességes kamat ; ; fejében. Zárszámadáskor az Országa* Takarékpénztár négy napra kiköltözött a szövetkezet központjába, ugyanis a takarékoskodó gazdák több mint nyolcszázezer forintot helyeztek el betétkönyvben. ők adtak, s az állam sem feledkezett el róluk. Aridén száz?érőhelyes- mesterséges borjú nevelőt, egy kilométer hosszú 'műutat, kétszázötven férőhelyes ser- téssrállást építettek állami hitelből, — mentegy egymillió háromszázezer forintos költséggel Az idei zárszámadáskor előzetes felmérések szerint a szövetkezet 320 munkaképes tagja között 950 ezer forintot osztanak ki munkaegység részesedésként S ebből az ősz- szegből körülbelül 500 ezer forintot tesznek ismét félre a szövetkezet tagjai. Az országgyűlésen Kádár János elvtárs fontos feladatként jelölte meg a vezetés színvonalának emelését Miután megyénk mezőgazdasági jellegű, igen fontos a vezetés színvonalának emelése termelőszövetkezeteinkben. Ehhez termesztésen hozzátartozik a termelés növelése, de hozzá- í tartozik a munkafegyelem i megszilárdítása, a társadal- • mi-, szövetkezeti vagyon megvédésé és gyarapítása is. Mindez szorosan összefügg a i törvényesség maradéktalan 1 betartásával. j Termelőszövetkezeteinknél a legutóbbi időkben végzett ügyészi vizsgálatok megállapították, hogy e téren van- j nak jó eredményeink. Addig I míg a volt jászapáti járás te- i rületén az elmúlt években csak igen ritkán folytattak Ír fegyelmi- és kártérítési eljárásokat, ebben az évben má: kevésbé maradt el a felelős- ' ségrevonás. Ez azt bizonyítja | hogy e vonatkozásban sokai javult tsz-einknél a vezetés | színvonala. I Az eredmények melletl azonban egyes tsz-einknél hiányosságok is voltak megállapíthatók. Ezek egyrészl abból adódtak, hogy ezen tsz- ek vezetői nem ismerik eléggé a vonatkozó rendelkezéseket vagy ha ismerik is, nem meg- i felelően értelmezve alkalmazzák. E hiányosságok megszüntetése érdekében szeretném most ismertetni tsz-eink vezetőivel, azokat a legfontosabb rendelkezéseket; melyek a munkafegyelem megszilárdítását és a szövetkezeti vagyon megvédését biztosítják. Valamennyi tsz-vezető előtt ismert, hogy a_ tsz-ekre vonatkozó 'fegyelmi szab’áTyza- tot a 17/1960. F. M. sz. rendelet alkotta meg. A fegyelmi szabályzatot a közgyűlésen meg kell tárgyalni és záradékolt példányát az alapszabállyal együtt kell őrizni. E fegyelmi szabályzat kiterjed a tsz-ben bármilyen minőségben dolgozó tsz-tagra, alti az alapszabályt, vagy a 1 munkarendet megsérti. A tsz- ben dolgozó, de nem isz-ta- goklcal szemben e rendelkezést nem lehet alkalmazni, hanem a Munka Törvény- könyv idevonatkozó rendelkezéseit. Ezután felvetődik a kérdés, hogy a tsz-taggal szemben mely esetben kell fegyelmi eljárást indítani. Erre a tsz-törvény az 1960. évi 8. sz. tvr-rel módosított 1959. évi 7. sz. tvr. 13. 5-a ad választ „Ha a tag az alapszabályt, vagy a munkarendet megsérti, vele szemben elsősorban nevelő jellegű társadalmi rendszabályt, szükség esetén fegyelmi felelősségrevonást kell alkalmazni”. Társadalmi rendszabályt akkor kell alkalmazni, ha a tag által elkövetett mulasztás kisebb jelentőségű. Ennek alkalmazása nincs kötve eljáu rási szabályokhoz és azt nem • i kell feljegyezni a tagok nyii- ! vántartási könyvébe sem. Társadalmi rendszabályként alkalmazható: a) meggyőzés, b) szóbeli figyelmeztetés, : c) nyilvános figyelmeztetés . — közgyűlésen vagy vezet3■ | ségi ülésen, 11 d) a munka pótlásának, fci■. javításának, illetve újbóli ■ I megfelelő elvégzésének el- .: rendelése munkaegység Jóvá- i! írás nélkül. Ha azonban a fegyelmet sértő taggal szemben á társa- t dalmi rendszabály nem lát- t szik megfelelőnek, akkor vele . szemben fegyelmi eljárás . kell lefolytatni. Á fegyelmi eljárást a köz- ’. gyűlés, vagy a vezetőség ren- ,! delheti el. Vezető beosztású s' dolgozókkal szembén azonban .'csak a közgyűlés rendelheti del a fegyelmi eljárást. Az el- . lenőrző bizottság, vagy a já- (! rási tanács VB javaslatára a [fegyelmi eljárást meg kell i j indítani. Vezetővel szemben: eljárásba be kell vonni a já- ;' rási tanács VB mezőgazdasá- [ gi osztályának vezetőjét is . i A fegyelmi eljárás megindi- ; fásáról a tagot írásban kell . | értesíteni annak az oknak a j; megjelölésével, ami miatt az eljárást megindították. Ezen . értesítési határozat ellen tel- . | íebbezésnek helyé nincs, I Ha a termelőszövetkezetben állandó jelleggel fegyelmi biII zottságot alakítottak, a fe- . gyelmi eljárás alapjául azoi- i gáló tényállást a fegyelmi bi- [ zottság, ha pedig az alapsza- . bály szerint fegyelmi bizott- , ság nem működik, akkor a vezetőség, vagy az általa meg- ; bízott személy vizsgálja ki. ' Amennyiben az ügy bonyo- jlultabb természete- szükségessé teszi, esetenként is rendelhet ki a vezetőség a tagok ‘ sorából háromtagú fegyelmi | bizottságot A fegyelmi eljárást mielőbb, de legkésőbb két hónap alatt be kell fejezni. Ezt a határidőt a vezetőség egy ' alkalommal 30 nappal meghosszabbíthatja. A vizsgálat : során tanúkat stb. lehet ki- ' hallgatni, de biztosítani kell az eljárás alá vont védekezéslehetőségét is. (Nem tóiét tehát vizsgálat nélkül fegyelmi büntetést kiszabni, mint ahogyan azt a tiszasülyi Lenin Tsz-nél is tették, aho) minden vizsgálat nélkül vontak le 5—5 munkaegységet a fegyelmet sértő tagoktól.) A vizsgálat befejeztével, ha a vezetőség bizonyítottalak látja a fegyelmi vétség elkövetését, fegyelmi büntetést szab ki; kivéve azt az esetet, ha az ügyben a fegyelmi bűn tetős kiszabása a közgyűlés hatáskörébe tartozik, Vagy ha a fegyelmi élj áfást megszűr - téth Amennyiben á fegyelmi vétség elkövetésére elegendő bizohyíték nincsen, a a további eljárástól sem várható a fegyelmi vétség elkövetésének bebizonyítása, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. ......... i i I i*
