Szolnok Megyei Néplap, 1961. december (12. évfolyam, 283-308. szám)

1961-12-12 / 292. szám

W6Í. december T2. SZOLNOK MEGYEI' NEPfeAP Egy taggyűlés jegyzokonnéhe?. A Szolnok megyei Éleimi- szer Kiskeieskpdélrni Válla­lat pártszervezetében újjá­választották a vezetőséget. Ez a taggyűlés sokat segí­tett abban, hogy a párttagság jól tájékozódhassák külpoül.i- ki kérdésekben. Főleg a béke- tábor erősödéséről szólt sokol­dalúan a referátum. Bíró Kornél elvtárs közvetlen sza­vakkal beszélt a dolgozók kö­zös vagyáról; hogy békében, yugodtan élhessünk, dolgoz­assunk. /■ A vállalat életéről szóló részt arra alapozta a vezető- rég, hogy az ötéves terv idő­szakában országosan 23 szá­zalékkal növekszik a belke- .eskedelmi forgalom. .Ugyan­akkor nem csak a forgalom aövelése a cél, hanem az is, hogy a lakosságot egészsége­sebb, változatosabb táplálko­zásra peveljyk. A mélyhűtött árukból például a jelenlegi­nek is háromszorosa, étolaj- hói 48, húskonzervből 67 szá­zalékkal több kerül a forga- iqrqba, mint tavaly. A beszámoló’ általában kör­vonalazta, hogy milyen főbb gazdasági feladatok elvégzése vár a vállalat kommunistáira. Még teljesebb, még eredmé­nyesebb lehetett volna azon­ban az útmutatás, ha az or­szágos számok ismertetése után a helyi feladatokat, a vállalat körülményeit is is­merteti. Azt például, hogy ezt az öt évre szóló forgalom emelkedést a vállalatnak a jelenlegi bolthálózattal kell elérnie. Nagyobb bővítésre a közeljövőben nem számíthat­nak. E tény ismeretében máraz is érezhető, milyen erőfeszí­tésekre van szükség ahhoz, hogy a vállalat dolgozói tel­jesítsék a reájuk háruló fel­adatokat. S ha ez nyomatéko­sabban elhangzik a referátum­ban* a hozzászólások során is minden bizonnyal több olyan hasznos javaslat szüle­tik, mint amit például Sebes­tyén elvtárs mondott: Javít­sák a boltok technikai felsze­relését, a régi kézihajtású mákdarálókat cseréljék át elektromos meghajtásúra, a húsboltokat szereljék fel meg­jelelő vágó, szeletelő gépek­kel, szerezzenek lx‘ védők6- tényeket, hogy gyorsabban ■ s könnyebben dolgozhassanak az elatjók stb. ( Több adatot ismertetett a vezetőség beszámolója arról is, milyen eredményeket ér­tek el az idén. Például, hogy mennyit emelkedett a válla­lati forgalom, a múlt év azo­nos időszakához viszonyítva. Mulasztás volt azonban, hogy nem mutatták még a számok mqgött a? embert. Egy-egy dolgozó jó i'dgy kifogásolha­tó munkájáról dícséfőcn, vagy elmarasztalóan — de többet kellett volna szólni. 'A válla­lat három és félszáz dolgozó­ja közül bizonyára sokan vannak, akiket meglehetett volna dicsérni, s minden bi­zonnyal olyanok is, akiknek a bírálat segíthet abban, hogy jobban dolgozzanak. A felszólalók közül többen azt hiányolták, hogy a veze­tőségi tagok munkáját külön- külön nem ismertette a be számoló. Ugyanakkor a párt­tagság sem tette ezt meg, pe dig elmondhatták volna a vé­leményüket az eddigi párt- irányításról, hogy amit a ve­zetőség elmulasztott, azt a tagság' pótolja. Mások az ifjúsági szerve eetfel való foglalkozást kévé­séi ték a beszámolóban. Itt is legtöbben csak számonkértek, de javaslatot, megoldást csak Franjc Tiborné tett. Azt ja­vasolta, hogy a taggyűlés ne fogadja el a gazdasági és pártvezetőktől azt a magya­rázatot, hogy nincs helyiség. A vállalat 150 ifjú dolgozóját ezzel nem lehet meggyőzni s a nevelő munka elmaradá­sát sem lehet ezzel elintézni. Az új vezetőség bizonyára segít majd abban, hogy jobb, elevenebb pártélet legyen a vállalatnál. Bátrabban, na­gyobb felelősségérzettel, több következetességgel, s a fegye­lem mindenkori betartásával gyorsabban haladnak majd előre a pártmunkában is. S így a gazdasági feladótok végrehajtásában a pártszer­vezet is hathatósabban, köz­vetlenebbül segíthet. Borsi Eszter II pártélet " hírei Tegnap, december 11-én kezdődött meg a szolnoki pártiskolán a községi tanács elnökök kéthetes tanfolyama amelyen az. 1962. évi állam­igazgatási, valamint a terme­lőszövetkezetek megszilárdí­tásának gazdasági és politi­kai feladatait, beszélik . meg részletesen. A kunszentmártoni > járás, ban az elmúlt h ten tartolták a pártoktatás propagandistái­nak második foglalkozását. Ez a színvonalban magasan felülmúlta az els'" szemináriv.. mot. A propagandisták mint­egy kilencvenöt százaléka résztvett az előkészítőn, s az anyag tárgyalásán igen ló felkészültségről tettek bizony­ságot. * A szolnoki városi pártbi­zottság gondosan készítette elő az egységes vezetőséget újjáválasztó taggyűléseket. E héten három jelentős párt- szervezetben, így a vegyimű­vekben, az építőipari vállalat­nál és a Szolnoki Állami Gazdaságban választják meg kaz egységes pártvezetőséget'. * ' A iászalsószentgyörgyi Al­kotmány Tsz kommunistái legutóbbi taggyűlésükön bí­rálták a gazdaság vezetőit a silózás elhanyagolásáért. A termelőszövetkezet taltar- mányhiányát a silózással eny­híteni lehetett volna. * Nemrégen alakultak meg a járási, városi pártbizottságok mellett riiűködő társadalmi aktívákból álló osztályok. A megyei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztálya a közeljövőben megvizsgálja ezek munkáját. A második ötéves terv műszaki és gazdasági intézkedéseiről A második ötéves terv fel­adatainak végrehajtásához szüskéges fontosabb műszaki és gazdasági intézkedésekről tanácskozott hétfőn a Nehéz­ipari Minisztérium kollégiu­ma, Lévárdi Ferencnek, a miniszter első helyettesének elnökletével. Az állami ipar termelése a második ötéves tervben mintegy 50 százalékkal nö­vekszik, a nehézipar elő­irányzott termelésnövekedé­se ennél nagyobb: 51.9 száza­lékos. A tárca részesedése az állami ipar termelésében az 1960. évi 16 százalékról 1965-re 16.5 százalékra nő. A termelési színvonal ilyen arányú növeléséhez elsősor­ban jó beruházási munka szükséges. Megállapította a kollégium, hogy a tárca vegy­ipari ágazata, amelynek fej­lődése a legnagyobb lesz, a második ötéves terv előtt megkezdett beruházásainak többségét a tervidőszak első éveiben befejezi. A jövő esz­tendőben tizenhat beruházás lényegében befejeződik. A szénbányászát beruházásai­nak zömét a már épülő bá­nyák továbbépítésére fordít­ják. öt év alatt várhatólag hat új bányát kapcsolnak be a termelésbe, a távlati szén­igények biztosítására pedig 15—17 új bánya építését kez­dik meg, köztük az évi négy­millió tonna kapacitású vi- sontai külfejtését, amely az 1968-ban induló gyöngyösi hőerőmű célbányája lesz. A Villamosenergiaipar az erő.-1 művek énítését evorsítia. A termelésnövelésről szá­mos termelékenységfejlesztő és költségcsökkentő intézke­déssel is gondoskodnak. Igen sok intézkedés történt a termékek minőségének ja­vítására, a választék bővíté­sére is. Az exportnövelést és im­portcsökkentést célzó intéz­kedések is sikert ígérnek. — (MTI). „Hogy gyarapodjék gazdagságunk...“ Beszélgetés a Tisza Bútorgyár újításairól December első vasárnap­ján az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megtar­tották az újítók és feltalálók III. országos tanácskozását. Tasnádi ,Émil, az Országos- Találmányi Hivatal elnöke összegezte az élmúlt évek újítási tapasztalatait és gaz­dag következtetéseket vont la a jövőre nézve. Igaz a ta­nácskozáson nem vehetett részt mindaz, aki ötleteivel, újításaival, találmányával már sikert aratott, de a lapok­ban megjelent ismertetéseket az érdekeltek alaposan átta­nulmányozták. így történt ez a Tisza Bútorgyárban is. 'Hoppá! Györggyel beszél­getünk, a gyár újítási felelő­sével. Elöljáróban néhány ta­valyi adatot sorol fel. 1960- ban 42 benyújtott újítás kö­zül elfogadtak 28-at. Az ezek­ből származó megtakarítás közel 285 ezer forintot tett ki. Maguk az újítók 32 ezer fo­rinttal részesültek ebből az összegből. •— Napjaink újítási helyze­tére általában az jellemző — mondotta Hoppál elvtárs —. hogy a benyújtott javaslatok, elképzelések már csak a munkafolyamatok egy-egy kicsiny részét érintik. Nyolc éve azonosak a feladataink, így ez érthető is. Tízezrek a szemetesládában Minden talpalatnyi földet felszántottak Rákóczifalván Szombat reggel azzal érkez­tek meg a határból az éjsza­kás traktorosok a II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet­be, . nincs tovább mit szánta­niuk. A termelőszövetkezet mind a kétezer hold földjét, felhasították a traktorok. Nem volt mit tenni, mint­hogy a szomszédos szanda- szöllősi Aranykalász és Vö­rösmező Termelőszövetkezet­ben a közelfekvő szolnoki Le­nin szövetkezeti gazdaságba vezényelték a gépeket. Ugyan e helyekre tartanak majd a szövetkezet saj£t tulajdonát képező erőgépek is segítség­képpen. Újítási kimutatások között lapozgatunk. Mindenesetre figyelemre méltó az utolsó oldalon található számsor. Eb­ben az esztendőben 61 újítást nyújtottak be a felülvizsgáló bizottsághoz, ötvenet jónak találtak és ezeket hasznosí­tották is, 240 ezer forint meg­takarítást tudnak kimutatni, és maguk az újítók tizen­nyolc és félezer forinttal ré­szesedtek. — Láthatnánk néhány újí­tás műszaki leírását? — Elsőnek itt van Polyik Gyula kitűnő ötlete. Tudni kell. hogy gyárunkban éven­te 15 200 Tisza nevű konyha- garnitúra készül. A gámitúrához tartozó sze­metes láda alsó része eddig fenyődeszkából készült, ami tudvalevőleg importcikk. Az ésszerűsítésnek pedig az a lényege, hogy négy millimé­teres farostlemezzel helyette­sítünk. Megtakarítunk anya­got, anyagértéket és 8, hosszú perceket kitevő munkafolya­matot összesen 51600 forin­tot! Lapozgatva a műszaki le­írások között, Hoppál előadó ismét kiemel egy „csemegét” ö használta ezt a szét, értve alatta, hogy az újítást más bútorgyárak is alkalmazhat­nák. — Balázs Géza és Gazdag István megojdása évenként 70—80 ezet- forint megtakarí­tást jelent — nálunk. De or­szágos elterjedése esetén sók­kal nagyobb összeget tenne ki. Ugyanis a szekrényekhez (a bútoripar más területén egyéb záraknál is) az úgyne­vezett rúdzár volt divatban A Balázs-Gazdag ötlet pedig bevéső zárat javasol. Anyag­ban, munkaidőben jelentős ez­által a megtakarításunk. — Gyárunkban is szigo­rúbb lett az elbírálás és na­gyobb lett az újításokkal szemben támasztott követel­mény, mégis jelentős az a segítség, amit adunk az ész- szerűsítőknek. Elősször is a légkör. Dolgozóink tudják, hogy elképzeléseiket öröm­mel hallgatja meg a főtechni­kus. a fődiszpécser, de akár 8z igazgató is. Nem szimpá­tiára fogadnak el javaslato­kat, mint ahogy régen sok­szor hitték (néha bizony jog­gal) a dolgozók. Ha az elbírá­ló bizottság jónak, hasznos­nak találja a benyújtott ja­vaslatot, akkor annak beve­zetésé, kipróbálása után tisz­tán kimutatjuk az újításból származó népgazdasági ered­ményt és ezzel együtt igazol­juk az újítási díjat is. — De nekem is lenne egy .eszmei újításom” — mond­ta Hoppál elvtárs. — Évek óta foglalkozom a feladattal sok tapasztalatcserén is vol­tam már más bútorgyárak ban. Meg kellene valahogy szervezni, hogy egy-egy be­vált új eljárás ne csak t. személyes látogatások sorár jusson a testvérgyár tudomá­sára, hanem küldjék meg ; műszaki leírást minden eset­ben! Minden szakmára vo­natkozhat ez, hiszen' a veze­tők tudják, hogy csak is gaz­dagságunk gyarapodik a hasz­nos újítások országos beveze­tésével! Nem anyagias emberek az újítók, mondta egy másik témánál Hoppál György, de minden esetben őrködni kell azon, hogy az őket megillető jutalom ne maradjon el, de még ne is legyen kisebb a törvényben előírtaknál. Az utóbbi időben jobban elhatá­rolják ugyanis egymástól a találmányt, a viszonylagos újdonságot és a kisebb jelen­tőségű megoldásokat Az el­határolás kifejezésre jut a díjazásnál is. A szolnoki Ti­sza Bútorgyárban általában 5 százalékon felül jutalmaz­zák az újítókat és ez megfe­lel a szakma szabályainak' Jelentősebb megtakarítás ese­tén — és ez az, amit az utób­bi időben helyesen alkalmaz­nak — az összeggel egyene arányban növekedik a száza­lék is. — Újítóink nem az őket megillető Í00, 5Ö0, 1000 forin­tokért dolgoznak. A pén; csak további tanulásra, kí­sérletezésre buzdítja őket Megértették, hejgy munkáju­kat könnyítik, gyárukat segí­tik ezek az apró-nagyobb ta lálmányok, ötletek! (benedek) Segítjük az újítókat Eddig a példák. De az újí­tásoknak előzményük is van — s ahogy a III. újító tanács­kozáson hangsúlyozták — sok függ attól is, hogyan segí­ti az üzem az ésszerűsíteni akarókat. Egy évtizede propagandista Sárosi Zoltán tíz eszten­deje, vagy talán valamivel több is, hogy vállalta: a párt szavát, tanításait eljuttatja a tágas jászberényi határban lakó dolgozó, parasztokhoz. Az akkor szokásos Szabad Föld Téli Estéken tartott elő­adást. Sokszor 10—12 kilo­méteren dagasztotta a sarat,^ vagy bukdácsolt a havas dű-' lőutakon a késő őszi, téli éj­szakában. Fáradságot nem ismerve agitált, érvelt az új mellett, szembeszállt a ma­radi, visszahúzó nézetekkel s türelmesen, a meggyőző sző erejével segítette az emberek gondolkodásának formálódá­sát. Ezt teszi jelenleg is. Most a Jászberényi Sütőipari Vál­lalat kommunistáit, párton- kívüli dolgozóit tanítja. Azt is érdemes közreadni, hogy milyen a módszere az évtize­des tapasztalattal rendelke­ző, képzett propagandistának A legfontosabb talán az, hogy saját magával szemben ! is magasra állítja a mércét. Nem elégszik meg azzal, hogy a kiadott brosúra tar­talmát ismerje, hanem más forrásmunkák után is kutat- Gyakran a párt kiadványai­ban megjelenő cikkek fel- használásával teszi érthetőb­bé, érdekesebbé a témát. Ta­valy az időszerű kérdések tanfolyamán kézről-kézre járt a világatlasz. Most a gazdaság politikai tanfolyam ipari tagozatán első anyag­ként a második ötéves terv célkitűzéseivel ismerkedtek a hallgatók. Sárosi elvtárs a Nemzetközi Almanachban ta­lálható 1953-as és 1958-as évi termelési adatokat is felhasz­nálta összehasonlításként a fejlődés érzékeltetésére. Az a törekvése, hogy hallgatói ne csak a tananyagot ismer­jék, hanem a napi politikai kérdésekben is eligazodja­nak. Nem azt kívánja, hogy szó szerint visszaadják a tankönyvben olvasottakat, ha­nem hogy megértsék a poli­tikai kérdéseket, vitatkozza­nak. s véleményük nyilvání­, tásával is segítsék egymás fejlődését. A pontosság, a fegyelmezettség is biztosíté­ka annak, hogy az együtt ta­nuló kis kollektíva eredmé­nyes munkát végez. Ilyen a mérce s mégis ta­valy tizennégyen kezdték és tizennyolcán fejezték be az időszerű kérdések tanfolya­mát. Most pedig huszonöt név sorakozik a propagan­dista naplójában. De nem- csupán a tanulási kedv nö­vekedése tükrözi a ■ prooa- gandista eredményes munká­ját, hanem a tag- és tagje- lötfelvétel is. A tavalyi tan­folyam pártonkívüli hallga­tói közül Csáki B. István, Gálik János, Pozsonyi Ist­ván kérte a pártba felvéte­lét. Minden bizonnyal része van ebben Sárosi elvtársnak is, aki tudása legjavát adva ismerteti a párt politikáját és neveli, tanítja dolgozó társait. N. K. Szolnoki ember Tiszangon is ^TULAJDONKÉPPEN nem szolnoki ő. Cibakházán született, s testvérei, szülei most is ott éldegélnek ebben a tiszazugi községben. Fivé­re brigádvezető a Vörös Csil­lag Termelőszövetkezetben Ö maga azonban több évvel ezelőtt elszármazott a fáin bői. Élvégezte a mezőgazda- sági technikumot, s a szolno­ki városi tanácshoz, majd a Tenyészállatforgalmi Gazda­sági Irodához került. Mikor azonban ez év februárjában meghallotta, hogy a tisza- ugi Tiszagyöngye Termelőszö­vetkezet gazdái számot tar­tanak munkájára, szívesen követte a hívó szót. Milyen volt akkoriban, közös gazdaság állattenyész­tése? — sok jót nem lehet ró­la mondani. Az állandó állat­gondozó gárda jóformán is­meretlen fogalom volt, s en­nek következtében a tehené­szet istálló átlaga alig halad­ta meg a két litert. AZ UJ ÁLLATTENYÉSZ­TŐRE sok munka várt. Első­sorban megfelelő gondozókról kellett gondoskodnia (s ezst került is, mert sokat segített néki ebben a szövetkezet elnö­ke: Pintér Jeremiás.) Ahogy teltek a hetek, a hónapok mind jobban és jobban meg­ismerték egymást: az embe­rek és az új állattenyésztő. Aztán az az idő is elkövetke­zett, amikor már nem nevez­ték „idegennek” őt a gazda­ság tagjai. S ezzel, — a ba­ráttá válással együtt szület­tek meg a közös állattenyész­tési eredményei is.' A korábbi két és fél lite­res istálló átlagot hat liter­rel emelték. Igaz, most már selejtezniük kellene az állo­mányt, de még nem tehetik, mert vagy vemhesek, vagy borjasak a tehenek. Viszont éppen ennek köszönhetik, hogy a jövő esztendőben lé­nyegesen emelkedik majd a szövetkezet szarvasmarha ál­lománya. A KÖZÖS GAZDASÁG ve­zetősége el is határozta: e szép eredményért rádióvá] jutalmazzák a tehenészetben dolgozókat Azóta úgyszólván! szünet nélkül szól a zenél: doboz a gondozói szobában. Viszont az is igaz, hogy most újabb rádiót kell vású- rolniok, mert a sertésgondo- zók is rádupláztak addigi eredményeikre. Hatszáz ser­tés leadására kötöttek szer­ződést az Állatforgalmi Vál­lalattal, s ezt a számbt meg­tetőzték további ötvennel. A napokban újabb kérelem érkezett a szövetkezet veze­tőségéhez: a juhászok táska­rádiót kérnek! Szórakozni ők is szeretnek, s úgy gondolják, hogy a juhászat eredményei is megérdemlik az efajta „di­cséretet”. Mik ezejc az ered­mények? hát például az, hágj nyírási átlaguk 4 kilogramm és ennek alapján gyapjúbe­vételi tervüket kilencvenezer forinttal túlteljsítették. Ugyan akkor a bárányokat, egy hó­nappal előbb választották el az anyáktól, így lényegesen több juhtejet adhattak ei s ebből következően sokkal több bevételre tettek szert. NAGYARÁNYÚ VESZTE­SÉGE a, Tiszagyöngye Terme­lőszövetkezetnek ez évben csupán a baromfitenyésztés­ből származott. Az év elején tizenegyezer naposcsibét vet­tek át a baromfikeltető Állo­mástól. A kis pelyhes jószá­gokat a tagok háztáji istállói­ban helyezték el. Mivel azon­ban a falu már évek óta ba­romfikolera és pestis fertő­zött, nem maradt meg ebbői az állományból jóformán semmi sem... Mégsem hát­rálnak, jövőre ismét megpró­bálkoznak ezpr darab csibe felnevelésével. Ugyanakkoi pecsenyekacsából, — amely ez esztendőben is jól jövedel­mezett nekik — kétezer da­rabot szállítanak le a Barom­fifeldolgozónak. Az elmúlt hetekben tag­gyűlést tartott a tiszaugi Ti­szagyöngye Termelőszövetke­zet pártalap’szervezete. Ezen a gyűlésen, új tagot vettek fe1 soraik közé: Radits István állattenyésztőt. Rászolgált a bizalomra, s ajánlója a szö­vetkezet elnökén éj. egyik bri­gádvezetőjén kívül becsülete' munkája, párthűsége volt. v. v.

Next

/
Thumbnails
Contents