Szolnok Megyei Néplap, 1961. december (12. évfolyam, 283-308. szám)
1961-12-12 / 292. szám
VILAO PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! S201N0K megyei WéftUui A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA * XIL évfolyam, 292. szám. Ára 50 fillér 19GL december 12. leedd. e Megkezdődött a fenyőfa-vásár V Szolnokon HOL VOLT, HOL NEM VOLT Egy évtizede propagandista Megjött a fagyszánthat a gép! 24 ezer hold még ekére vár Tegnapra virradóan végre beköszöntött a traktorosok várta enyhe fagy. Megye- szert« megkeményedett a talaj, többé — reméljük — nem csusszan az erőgép, nem túr sarat az eke. Noha megyénk az ország valamennyi meséje között első helyen áll a mélyszántásban, a traktoristákra még jelentős feladat vár. 24 ezer holdon kell megjáratniok az ekét, hogy tavaszra ne maradjon szántaiján terület; mint az a megyei tanács mezőgazdasági osztályának heti jelentésében olvasható. Karcagon már csak 420, Mezőtúron 440 holdat kell felszántani; a ktmhegyesi járásban ellenben még 3140, a Jászberényi Járásban pedig 4880 holdat Míg a fagy könnyíti a munkát, más körülmény hátráltatja. Különösen az, hogy a még szárítatlan terület javarésze kisebb táblákban, zártkertekben fekszik, hol nehézkesen forgolódik a traktor. Megyénk tsz-ei eddigi 95.4 százalékra teljesítették össz-szántási tervüket — Feltéve, hogy az időjárás „meg nem bolondul”, remélhető, hogy a hét folyamán befejezhetik a szántást Ennek érdekében a lelkesítő, felvilágosító munkán túl számos gépállomás és termelőszövetkezet cél jutalmak kitűzésével serkenti dolgozóit, gazdáit nagyobb teljesítmények elérésére. A Törökszentmiklósi Gépállomáson — például — minden, terven felül felszántott holdért tíz forint prémiumot kapnak a traktorosok. Jutalom illeti meg természetesen a brigádvezetőket is; nemkülönben a javítási munkákat Végzőket. A jelentős saját gépparkkal rendelkező mezőtúri Petőfi Tsz-ben nem feledkeztek meg arról, hogy az ez évi rendkívüli időjárás mennyire megnehezítette a traktorosok munkáját. Ezért a szántásban már 100 száAz új év márciusától fizetik az idei nyereségrészesedést a vállalatok Az üzemekben és vállalatoknál már megkezdték az évi zárszámadás előkészítési munkálatait. Az új esztendő első hónapjaiban mindenütt összeállítják az 1961. év mérlegét és ennek alapján megállapítják a nyereségrészesedés összegét is. A négy évvel ezelőtt bevezetett nyereségrészesedési rendszer, lényegesen emelte a dolgozók anyagi érdekeltségét üzemült, vállalatuk jó munkájában. Az iparvállalatok az első évben 195? után, több mint 700 millió forint nyereségrészesedést fizettek, ki, 1958 után 800 milliót, míg az 1959. évi teljesítmények után mintegy 930 milliót, az 1960. évi után pedig ismét 100 millió forinttal többet. Az erre az ,évre országosan kifizetésre kerülő összegek — az előzetes számítások szerint az ipar egészét tekintve — körülbelül a múlt évben kifizetett összeg határain alakul majd ki. Illetékeá hely közlése alapján az 1961. évi nyereségrészesedés kifizetésére egyes helyeken — az előző évekhez hasonlóan — már márciusban sor kerül, és előreláthatólag május közepéig minden vállalatnál megkapják a dolgozók a részesedést. Most egy éve, hogy a kor- fnány határozatot hozott a nyereségrészesedési és jutalmazási alap rendszerének továbbfejlesztéséről. Eszerint a nyereségrészesedés} rendszernek több évre érvényes szabályait állapították meg. A feltételek közül az alapjö- vedeimezőséget évenként az előző évi tényleges eredmények alapján állapítják meg, az úsvnevezett szorzókuicsokat pedig több évre előre meghatározzák. Ez az új rendszer már ebben az évben érvényesül. Előnyös a több évre megállapított feltétel, mert több év eredményeiben teszi érdekeltté a vállalatokat, ill. a dolgozókat. Az új rendszer ösztönözte a vállalatokat a tartalékok feltárására, hiszen az elért többleteredményből nemcsak ebben az évben, hanem az ez után kővetkező két esztendőben Is — összesen három éven át — kapnak nyereségrészesedést. Előnyösen hatott az Is, hogy egyes vállalatok részére speciális, vagy népgazdasági szempontból különösen fontos feladatai teljesítésére ösztönző külön feltété^ leket írták elő. Az is bebizonyosodott ebben az évben, hogy a nyereségrészesedési rendszer hatékonysága nem kizárólagosan a szabályok tökéletesítésén, hanem elsősorban a vállalatok jő gazdasági munkáján múlik. A tapasztalat szerint azok a vállalatok érnek el nagyobb nyereségrészesedést, amelyek az év kezdetétől az esztendő befejezéséig folyamatosan megfelelő szervezett műszaki intézkedéseket tesznek vállalatuk jövedelmezőségének fokozására. A nyereségrészesedés vállalaton belüli szétosztásánál elbírálják, 'hogy az egyes üzemrészek hogyan teljesítették a kitűzött feladatokat és milyen mértékben járul-j tak hozzá az egész üzem ' többleteredményéhez. zalékot elérő traktoristáknak termény célprémiumot tűztek ki. Az éves tervet teljesítők — ettől függetlenül — készpénz jutalomban részesülnek. A mélyszántás jelenlegi helyzetének ismeretében a szövetkezetiek joggal bíznak abban, hogy karácsonyra az utolsó öl földet is felszánthatják. Fél nap mérlege: 3S0 kiló narancs, 143 kiló mandarin, 121 kiló füge és 224 kiló csokoládé Árleszállítás után a csemegeboltokban Néhány vevő vásárol mindössze a Budapesti Csémege Élelmiszer-kereskedelmi Vál lalat szolnoki üzletében. A gyümölcs- és eukorkaosztá- lyon viszont sorba állnak. Ugrásszerűen megnőtt a kereslet a déligyümölcs és a csokoládéfélék iránt. Ez érthető, hisz vasárnap óta jelentősen csökkentek az árak. A vásárlók pedig élnek e kedvező lehetőséggel Néhány percre megállók a gyümölcs-osztály előtt Figyelem a Tevőket. Egy Kétmillió forintot takarítottak meg !■ . A martfűi Tisza Cipőgyár dolgozói az idén — közel kétmillió forintot takarítottak meg. Ezt az összeget tegnap, ma és holnap fizeti vissza az Országos Takarékpénztár martfűi fiókja. Érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt évben mindössze hétszáz tagja volt a KST-nek. Ez évben ezernégyszáz, s az előzetes jelentkezésekből úgy tűnik, •— hogy jövőre kétezer munkás takarékoskodik majd. A pénz visszafizetését ügy szervezték meg, hogy az üzem munkáját ne zavarja. Reggel 7 órától délután 4-ig, mindenki — ABC sorrendben — felveheti megtakarított pénzét. Képűnkön Karácsony Györgyi és Lénárt Erzsébet az előre elkészített borítékokban átadja a pénzt a takarékoskodóknak. Teljesítették éri tervüket megyénk gépállomásai 135 000 holdon már elvégezték az őszi mélyszántást December 10-re teljesítették évi tervüket a megye gépállomásai. A 17 Szolnok megyei gépállomás több mint kétezer traktoristája a tervezett 2 740 000 normárhoiddaí szemben 2 755 000 norroái- hoxd munkát végzett eí. Évi tervüket máris 15 000 normálholddal túlteljesítették. Százlékban ez; 100.5 százalékot jelent. A termelőszövetkezetekkel kötött szerződéses tervüket pedig Idá’g 109 százalékra teljesítették. A gépáljomás traktorosai 135 000 holdon végeztek mélyszántást idáig. Ennyi mélyszántás még sohasem volt a megyében. A traktoris- íák most a^on fáradoznak, hogy a még ekére váró 25 000 holdat is felszántsák. Jelszavuk: Tavaszra ne maradjon szántatlan föld. Váltott műszakban éjjel-nappal dolgoznak a traktorosok, hogy minél jobb falaiba kerüljön tavasszal a kukorica. fiatalasszony a soronkövet- kező, egy kiló narancsot kér. Kisfiú a következő. O fügére éhezett meg. Alighogy megkapja, máris majszolja. Egy-két percre feltartom Lévai Aúdrásné eladót. — Délelőtt is ilyen sokan vásároltak? — Még többen, mint most. Míg árleszállítás előtt egy-két narancsot vásároltak, most ki- iószámra veszik. Ma nagyobb a forgalmunk, mint Télapó előtt volt. Duda György üzletvezetőt számolás közben találom. — Épp most összegeztem a délelőtti forgalmat, őszintén szólva nem vártuk, hogy ilyen nagy arányban növekedjen. Három mázsa narancsunk volt, most adjuk el az utolsó kilóikat. Elfogyott a mandarinunk is, pedig 143 kiló volt belőle. Ezen kívül 71 kiló — 450 koszorú — fügétis értékesítettünk. Minden banánunk elfogyott — E szerint holnap már nem tudnak déligyümölcsöt adni? <— Dehogy nem! Telefonon rendeltünk utánpótlást Estére megérkezik. Tíz mázsa narancsot, öt mázsa mandarint és ugyanennyi fügét vá* runk. — Milyen a kereslet a kávé és a csokoládé iránt? — Meglepően nagy. Egy mázsa kávét és kb. két mázsa csokoládét adtunk el fól nap alatt. — Ez nagyon szép mérleg. És milyen volt egy héttel ezelőtt? — Alig 25—30 százaléka a mainak. Mandarint például alig adtunk eL Már azt hittük, hogy megromlik. A gyümölcsrészleget még egy eladóval kellett megerősíteni, * Az 1-es számú csemegébolt- ban is nagy a zsúfoltság. Itt Simon Lajosné, az egyik eladó tájékoztat: — Huszonnégy kiló csokoládénk fogyott el. Minden ötödik-hatodik vevő ezt tetté a kosarába. Különösen a 40 dekás háztartási-, a mogyorós-, meg a tejcsokoládét keresik Már‘háromszor kellett feltöltenünk készleteinket. Egy besenyszögi néni borsot keres. Megörültem, hogy elhalasztottuk a disznóvágást, így 16 forintot megspóroltam. «— Pászti Mihály üzletvezetőhe- lyettestől érdeklődöm, mennyi déligyümölcsöt adtak sL — Negyvenöt-ötven kiló fügét és egy mázsa narancsot. Jóval többet, mint az úrcsökkentés előtt. A citrom iránt is nagyobb a kereslet. — m. L mm Ötvenezer hektárnyi erdősítés az Alföldön A második ötéves terv jelentős fejlődést irányoz elő az erdőgazdaság részére. A fejlesztés elsősorban a tűzi- és iparifa anyagszükséglet minél nagyobb részének kielégítését szolgálja, de figyelembe veszi — elsősorban a mezővédő erdősávok és fasorok telepítésével — az erdőgazdaságok szerepét a mezőgazdaságban és klíma javításában is. A hazai erdőkből a tavalyi 3,9 millió köbméter helyett 1965-ben , 4,25 millió köbméter fát termelnek ki. A kitermelt fa választéka kedvező arányban módosul, a2 ipar szükségletének a2 eddiginél nagyobb részét elégíti majd ki. 1960-ban a bányafa 36 és a cellulóze-gyár- tás 34 százalékát fedezte hazai nyersanyag; 1965-ig a két arányszám 40—43, illetve 50 százalékra nő. Az utóbbi annál is jelentősebb, mert az ötéves tervben papírgyártásunk abszolút volumene is számottevően növekszik. 1965- ben 70—80 százalékkal több papíripari feldolgozásra alkalmas fát termelnek ki, ennek 90 százaléka lesz nyár, tíz százaléka fűz. A második ötéves tervben tovább fejlődik az erdőkitermelés műszaki színvonala. A felszabadulás óta eddig csaknem 800 kilométer erdei feltáró út, vasút és az erdőket átszelő vagy érintő egyéb utak épültek. Az ötéves tervben csaknem 300 millió formlos költséggel több mint 500 kilométernyi további feltáró vonal épül Az erdőgazdaságok gépesítése eddig a legnehezebb munkára, a kitermelésre összpontosult. Ez, újabb ’korszerű gépek beszerzésével, ő év alatt egyharmadával nő s így 1965-ben a fa 40 Százalékát már géppel termeli! ki. A következő években nagy arányú telepítések alapozzál meg a fakitermelés később gyorsabb ütemű növekedé sét. Öt év alatt 96Ó00 hektá ron erdősítenek és f ásítanak A telepítésekkel elsősorba' a cellulóz- és papírgyártó alapanyagát képező nyára1 területét bővítik: az új te rületnek több mint felém összesen 52 000 hektárra ke rülnek nyárfák, s ezen be lül mindenüvé, ahol a tals és az éghajlat lehetővé tesz nemesnyárfák. A2 új telepi téseknek körülbelül a fel az Alföldre kerül. Ez2el kap csolatban érdemes megem lékezni arról, hogy az 1924 ben hozott alföldfásítási tör vény „eredményeképpen 1938-ig, vagy 15 év alatt a Alföld fásított területe 0,, százalékkal nőtt. Az ötéve tervben az alföldi erdők, fs sorok területe — az Alföl egész területéhez képest — 1,2 százalékkal növekszik A további teiepftések nagyrésze.— mintegy 30 000 hektár — a konáros területekre főként az északi országrés: hegyoldalaira kerül. CMTD
