Szolnok Megyei Néplap, 1961. december (12. évfolyam, 283-308. szám)
1961-12-10 / 291. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI S201N0K megyei A/éftU$f% A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA XII. évfolyam, 891. szám. Ára 60 fillér 1961. december 10, vasárnap. Összeül az országgyűlés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. paragrafusa^ (2) bekezdésének alapján az országgyűlést 1961. december 15-én, pénteken délelőtt 11 órára összeírta, — (MTI) Az országgyűlési képviselők megyei csoportjának ülése Tegnap délelőtt a Hazafias Népfront Megy ebi zottságá n a k tanácstermében ülést tartott az országgyűlési képviselők Szolnok megyei csoportja. Váczi Sándor elvtárs, a képviselőcsoport elnökének megnyitó szavai után Hodos János' országgyűlési képviselő adott tájékoztatót a következő országgyűlés előkészítésével kapcsolatos feladatokról. Ezután az 1961. évi munkát értékelte és a további feladatokat határozta meg a képviselő csoport. A második napirend előadója dr. Bene Zoltán, a megyei képviselőcsoport titkára volt Beszámolt arról, milyen eredménnyel végezték 1961- ben parlamentenkívüli munkájukat Szolnok megye képviselői. Fő célkitűzésük volt, hogy eredményesen segítsék megyénk termelőszövetkezeteinek , megszilárdulását, fejlődését, valamint a megye második ötéves tervének előkészítését A továbbiakban arról adott értékelést a beszámoló: milyen napirendek szerepeltek a megyei képviselőcsoport tanácskozásain. Kiemelte az 1961. június 14-én tartott csoportülést, amelyen a megye öntözését, az addigi tapasztalatokat tárgyalták. E tanácskozás eredményeként jelentős előrehaladás várható ezen a területen. Segítették a képviselők többek között Szolnok város gázzal való ellátását, a Vegyiműveknél épülő új üzemrész elkészítését, a Tisza balpartján létesülő gyermekváros építését, az ottani védőgátak elkészítését. Tovább szilárdult a képviselők kapcsolata a megye dolgozóival is. Ezt ilyen tények bizonyítják: 1961-ben 97 beszámolót tartottak, amelyeken mintegy 30 000 választó vett részt A 70 fogadóórán kb. 850 emberrel beszélgettek, A választók egyéni és közérdekű problémákkal is bizalommal fordulnak a képviselőkhöz. Az októberi országgyűlés után tartott képviselő beszámolókon — s ebben az időben volt a legtöbb — az SZKP XXII. kongresszusának anyagát, Valamint második ötéves tervünk célkitűzéseit és az oktatási reform jelentőségét ismertették a képviselők. Ez évben is rendszeresen látogatták a területükön lévő termelőszövetkezeteket, üzemeket, kulturális és egészségügyi intézményeket. Az értékelés után megtárgyalta a képviselőcsoport az 1962-es első félévi munkatervet. A képviselőcsoport ülésein ilyen napirendi pontok szerepelnek: A termelőszövetkezetek zárszámadásának tapasztaltai.; a termelőszöyetke- zetek szakosítása; a termőföld védelme; ipari vonatkozásban a műszaki fejlesztés és a takarékosság; a politechnikai oktatás. A beszámolót élénk vita követte, melynek során Bajtai Károly, Z. Nagy Ferenc, Tisza József , Juhász Imréné dr. és Ragó Antal képviselők a féléves munkatervben szereplő feladatokkal foglalkoztak. Többen javasolták, így Oláh János, Nánási László és Kiss Árpád képviselők, hogy az eddigieknél nagyobb mértékben ismertessék a tájékoztatási szervek a képviselők tevékenységét, munkájuk eredményét. Felvetődött az a gondolat is, hogy egy-egy fontosabb kérdésről maguk az országgyűlési képviselők írjanak cikket a sajtóban. A vitában felvetett kérdésekre, észrevételekre Váczi Sándor elvtárs adott választ A szocializmust csak az egész nép építheti fel Kádár elvtárs beszéde a Hazafias Népfront Országos Tanácsának kibővített ülésén a személyi kultusz fáját gyökerestül kiemeltük és ledöntöttük. A személyi kultusz idején a társadalmi tényezők tíz- és százezrei felmentve érezték magukat a gondolkodás kötelezettsége és a felelősség alól. Ha ugyanis olyan helyzet van, hogy azt mondják: van az országban öt ember vagy egy ember, aki mindent tud, mindent lát és mindenre gondol, akkor ez azt Je11 Minisztertanács határozata egyes fogyasztási cikkek árának felemelésére, illetve leszállítására A kormány Tájékoztatási Hivatala, közli: A Minisztertanács a belkereskedelmi miniszter és az Országos Árhivatal elnöke előterjesztése alapján határozatot hozott több fogyasztási cikk árának leszállítására é3 egyes fogyasztási cikkek árának felemelésére. Az árváltozások december 10-én vasárnap lépnek életbe, A kormány határozata értelmében mától olcsóbb a kávé, a, tea, a kakaó, a csokoládé és cukorka, a narancs, citrom és fnás déli-gyümölcs, bors és más fűszerféle, a vendéglátóiparban kiszolgálásra kerülő étel, továbbá a iegtöbb cukrászsütemény, valamint néhány iparcikk, viszont drágább lett a sör és a cigaretta. Az áremelés, illetve az árleszállítás kihatása kölcsönösen kiegyenlíti egymást A kormány az árváltoztatás elrendelésénél alapvetően abból Indult ki, hogy az árak alakításával is kedvező irányba befolyásolja a lakosság fogyasztását. A mától kezdve olcsóbban vásárolható cikkek jelentős részénél a várható megnövekvő fogyasztás kívánatos az egészségesebb táplálkozás szempontjából. A sör és a cigaretta árának emelése fedezi az egészségesebb táplálkozás céljából nagyobb mennyiségben eladásra kerülő élelmicikkek árának leszállítását. Az áremelés a dohányipari termékeknél átlagosan 17 százalékos. A Terv cigaretta ára 16 fillér, a Kossuth cigarettáé 14 fillér, a Munkás cigarettáé 12 fillér lett. A szivarok ára darabonként átlag 30 fillérrel emelkedett. A pikoló világos sör ára 20 fillérrel, a pohár söré 30 fillérrel, a korsó söré pedig 50 fillérrel lett magasabb. Valamelyest nagyobb mértékű a palackozott sörök árának emelkedése, A déligyümölcsök közül a citrom ára 21 forint helyett 19, az I. osztályú narancs 36 forint helyett 25, a banán 40 forint helyett 25 forint lett. 31 százalékkal csökkent a füge, 37 százalékkal a datolya, 20—22 százalékkal a mazsola ára. Jelentősen olcsóbb lett a kakaó és a csokoládéáru. A 130 forintos kakaópor ára ezután 100 forint, a 18 forintos csokoládéé pedig 11 forint. Egyidejűleg csökkent a különböző táblás nougát áruk, valamint a kimért és előrecsomagolt cukorkák ára. A 400 forintos pörköltkávé ára 200 forint, a 360 forintosé 160 forint, a 320 forintosé pedig 130 forint lett. A vendéglátóiparban (eszpresz- szókban) kiszolgált dupla fekete új ára 3 forint, a szimpla adagé pedig 1,50 forint A bors ára 500 forintról 300 forintra, a tea ára pedig 300 forintról 200 forintra csökkent 22—33 százalékkal lett olcsóbb a szegfűszeg, a szegfűbors és a fahéj. Az osztályon felüli éttermek kivételével a ’vendéglátóiparban kiszolgálásra kerülő ételek ára átlagosan tíz százalékkal lett alacsonyabb. A cukrászsütemények ára átlagosan 5 százalékkal csökkent. Az árleszállítás kiterjedt néhány iparcikkre — közöttük importált fér-vképezőgé- pekre — is, — (MTI) lenti, hogy nekünk tulajdonképpen nem is nagyon kell tömünk a fejünket. A személyi kultusz idején az ilyen gondolkodás nem volt véletlen, hiszen ha nincs széleskörű tanácskozás a döntésekről, ha az embereknek semmilyen beleszólásuk sincs abba, hogy mi a teendő, akkor azért a teendőért semmiféle felelősséget nem éreznek. Most, a személyi kultusz megszűnte után, új helyzet van: az embereknek valóban gondolkozniuk kell, hogy kialakítsák helyes véleményüket, döntéseket kell hozniuk a maguk munkaterületén és ezekért viselniük is kell a felelősséget. Végbement nálunk három esztendő alatt egy nagy horderejű, az egész társadalmat érintő folyamat: a falu szocialista átszervezése. Ennek egy vonását a tanulság miatt érdemes felidézni. Miután megértek a feltételek, központi bizottságunk döntötte el, hogy hozzá kell látni a tömegek szervezéséhez. A Központi Bizottság azonban ezúttal egyetlen alkalommal sem mondta ki, hogy hány százalékkal kell előremenni az egyes megyékben és az országban. Rájöttünk, hogy hiába mondjuk el az összes követelményeket — ne alkalmazzanak nyomást, csakis a meggyőzés eszközével dolgozzanak stb. —, ha előírjuk a százalékot. Mindenféle százalékos előírás országos méretben csak sablonra vezetett volna, holott ahány megye, járás, község van az országban, mindegyikben más-más az élet, a feltétel. Ezért minden megye maga készítette el a fejlesztési tervét, figyelem be- véve az ottani adottságokat, a járások közti különbségeket is. A három év alatt a fejlődés egyenetlen volt, némelyik megye rendkívül gyorsan ment előre, mások lasabban, de egyetlen megye sem kapott emiati szemrehányást. Az idén jártam Zala megyében, s erről beszélgettem Darabos Iván elvtárssal, a megyei pártbizottság titkárával. Két dolgot mondott Békém. Először azt, hogy nagyon hálásait a Központi Bizottságnak, mert ők jóidéig le voltak maradva, s senki nem szégyenítette meg, senki sem ütötte őket menet közben. Továbbá azt mondta: „Tudja, Kádár elvtárs, milyen terhet raktak maguk reánk, amikor nem mondták meg, mennyivel kell előremenni?” (Derültség.) Mondtam:. tudjuk, mert ez bizony nem véletlenül történt így. Higgyék el; százszor nyűgöd tabbak lehetünk az ország sorsa felől, ha tudjuk, hogy lelkiismeretes emberek százezrei vagy — nyugodtan mondhatom — milliói foglalkoznak az ország sorsával, mintha csak tizenöt, öt, sót esetleg csupán egy ember foglalkozik vele. A szocialista törekvés, amely az egész fölszabadult nép energiáit mozgásba tudja hozni, óriási erőket szabadít fel, ha nem köti gúzsba a személyi kultusz Politikánkat illetően még mindig sokszor hallani, hogy azt mondják: ha mindenhol az lenne, amit a Központi Bizottság, az Országgyűlés meg a kormány mond, szív- vel-lélekkel mellette volnánk, de nem mindenhol történik az. Vagyis még mindig vannak olyanok, akik nem pontosan azt a politikát valósítják meg, amelyet a párt hirdet, amelyet a kormány realizálni akar, amelyet a Hazafias Népfront a párttal egyetértésben sajátjának tart Az ilyenek ellen is harcolunk. S harcolni ■ fogunk azok ellen is, akikben még mindig olyan nézetek vannak, amelyek gátolják a fejlődést, akik lusták gondolkozni és nem akarnak felelősséget vállalni, Természetesen tovább fogunk harcolni a jobboldali nézetek ellen is. Az ilyen nézetek képviselői között mostanában valami kis élénkülésfélét tapasztalhatunk. Persze azért ők is tudják nagyjából, mihez tartsák magukat. (Derültség.) De mégis valahogy tüsszögnek- itt-ott köhintgetnek, mert azt hiszik, hogy miután a XXII. kongresszus ismét igen szigorúan és helyesen megbírálta Sztálin hibáit. most előállhatnak, s azt mondják: „Hiszen mi is ugyanezt bíráltuk, tehát tulajdonképpen nekünk is igazunk volt. Ezért adjatok nekünk most már nagyobb helyet, meg teret a működésre.” Azonban ők a hibák ellen: harc örve alatt a munk^ha- talmat támadták, a szocializmus ellenségeinek uszályába kerültek. Mi két fronton harcolunk a balról 4a jobbról támadó böglyök, legyek, meg mindenfélék ellen. De egy harmadik féle ilyen raj is létezik. Kikből áll ez? Olyanokból, akik sem jobboldaliak, sem baloldaliak akiknek voltaképpen nincs is semmiféle oldaluk, csak valahol ott vannak közéletünk különböző polcain, azokon helyet foglalnak, és harácsol,ássál, gazemberséggel foglalkoznak. Időnként magukra öltenek valamiféle politikai köpenyeget is. Néha úgy, hogy mindenkinél radikálisabbak, másszor pedig ők mondják: csak vigyázzunk, hogy kellő (Folytatás a 3. oldalon) — Tisztelt Országos Tanács, Kedves Elvtársak! Barátaim! Meghallgattam a beszámolót és elolvastam a felhívás tervezetet. Mind a kettővel egyetértek. Néhány kérdéshez szeretnék hozzászólni — kezdte beszédét Kádár János, s bevezetőben az időszerű külpolitikai kérdésekről szólt. Hangsúlyozta: — megyőződésünk, hogy külpolitikai irányvonalunk helyes, s olyan irányvonal, amelyet nagy erő támaszt alá. Célja: megőrizni népeink számára a békét, féken- tartani az imperializmus agresszív erőit, s állandóan harcolni az általános és teljes leszerelésért. Külpolitikánk erejét elsősorban azzal növelhetjük, ha erősítjük belső egységünket, tovább szirádítjuk rendszerünket. S azzal, ha azt i nemzetközi frontot, amelyig,-tartozunk, tovább szilár- lítjuk. Mindenekelőtt tovább ■nélyítjük a barátságot a Szovjetunióval, hűen a Varsói Szerződéshez, erősítjük a szocialista tábor egységét, úgyszintén közösségünket a nemzetközi munkásmozga- .ommal és általában az imperializmus ellen harcoló ninden erővel. Meggyőződésünk, hogy külpolitikai céljaink megvalósulnak, az ösz- szes népekkel együtt végül is sikerül kivívni az általános is teljes leszerelést, s sikerül megszabadítani a háború itkától az emberiséget Kádár elvtárs elmondotta, hogy legközvetlenebb külpolitikai célunk a német békeszerződés megkötése, az abnormális nyugat-berlini helyzet megszüntetése, és általában a nyugatnémetországi militarizmus visszaszorítása. Ez világos törekvés — mondotta —, és olyan, amelyet népünk helyesel, szükségszerűnek, igazságosnak talál és támogat. Érti és érzi, hogy külpolitikánk védi hazánk érdekeit, szocialista vívmányainkat, függetlenségünket, békénket. Belpolitikai kérdésekről szólva Kádár János elvtárs [gy folytatta: \ Belpolitikai irányvonalunkat, a párt politikai harcát úgy nevezzük, hogy két fronts harc. Azon az úton megyünk előre, amelyet nekünk a marxista—leninista elméét, pártunk, kormányunk, lépünk poltikai tapasztalata >.ugall- .Közben — .úgy o'dal- 'ól — a2ért kísérgetnek ben- lünket az ilyen nagy „megetet” rendszerint követő löglyök, s jobbról is, balról s csipkednek bennünket, ízek ellen harcolni fogunk nvábbra is. Mert meg kell nondani: bár felszámoltuk i személyi kultuszt, még nem végeztünk teljesen a dogma- ikus gondolkodásmóddal, a izektás magatartással és a revizionizmussal sem. Van i személyi kultusznak egy >lyan tapasztalata, amelyet ovábbra is számon kell tar- anunk most is, miután Ma: Utazás a kommunizmusban GYEREKZSAROLÓK Épül, szépül Törökszentmiklf HÍVATLAN vendég
