Szolnok Megyei Néplap, 1961. december (12. évfolyam, 283-308. szám)
1961-12-09 / 290. szám
1961. 'december 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szakszerű takarmányozás kialakítása állattenyésztésünk soronkövetkező feladata Hozzászólások a megyei takarmánygazdálkodási ankéton Több alkalommal hírt adtunk már a Szolnok megyei takarmányozási ankétről. Közöltük, hogy igen sok hozzászólás követte a vitaindító előadást. Azokat a hozzászólásokat, amelyek közérdeklődésre tarthatnak számot kivonatosan közöljük. FRIEDRICH FERDINAND, 1 szolnoki Lenin Tsz elnöke Szövetkezeti gazdaságunk részletesen elkészítette állat- ajokra vonatkozóan — a ta- .armánykészlet ismeretében — a takarmányfelhasználási érvét. Szövetkezetünk vezetősége igyekszik is betartani i tervet, hiszen szűkében vagyunk az abraknak. A csökkentésre hozott intézkedést izony nehezen értették meg \z állatgondozók. Eddig ugyanis az volt a gyakorlat, imikor elfogyott a lucerna, a széna, s más takarmány, vittek egy-egy szekérre valót, míg futotta. Most adagoljuk a takarmányt. Meghatározzuk. hogy tíz napra mennyi takarmányt fogyaszthatunk el. Előfordult, hogy az állatgondozók hét-nyolc nap alatt feletették a tíz napi mennyiséget. Ezt nem engedhetjük meg, s megszerveztük az ellenőrzést. Vigyázunk arra, hogy a kiutalt takarmánymennyiség — a keretutalvány szerint — valóban az állatok elé kerüljön. Rájöttünk, hogy a takarmány előkészítése nélkülözhetetlen az állattenyésztésben. A takarmánykeverést pillanatnyilag olyan szükségmegoldással végezzük, hogy a garatban keverjük össze mechanikai előkészítés előtt a takarmányféléket. Ez persze nem tökéletes, s nagyon jó lenne a szövetkezetekben is meghonosítani az állami gazdaságokban elterjedt módszert, a központi üzemben történő takarmánykeverést. DR. OROSZ SÁNDOR, megyei szakállatorvos Az állati megbetegedések gyakori okozója a szakszerűtlen takarmányozás. Erről pár gondolatot: Tanácsként fogadják el, hogy a lovakkal nem célszerű vermelt répafejet etetni, mert attól megbetegszenek. Sokszor látom, hogy az istállók ablakaiban drót, szeg hányódik, s az könnyen belekerül a takarmányba. Különösen akkor veszélyes, ha szarvasmarha eszi meg, mert nem tudja megemészteni és hashártya-gyúlladást kap. Sokszor következik be kényszervágás, elhullás amiatt, mert az állatokat rászabadítják a lucernaföldre. Tapasztalom, hogy nem fordítanak kellő gondot néhány szövetkezetben a borjak takarmányozására és itatására. A növendékállat kényes jószág. Még az is baj, ha a tejet nem megfelelő hőmérsékleten kapja, vagy kevesebbet, vagy többet kap belőle, mint amennyit a szervezete megkíván. Ezt köny- nyen elvétik, s már kész is a bélgyúlladás. Az etetést órarendszerűen kell végezni, s mindig tiszta edényből. Sokan nem gondolnak arra, hogy az almozás is okozhat megbetegedést. Ha a szarvasmarha alá korhadó, penészes alom vagy széna kerül, könnyen előáll a tar- lósömör, ami azért is veszélyes, mert átragad a gondozókra. A sertések fertőző gyomor- hélgyúlladását vírus okozza, de elősegíti a durva takarmányozás. Különösen a szúrós. száraz takarmányok, árpadara. héias magok sértik a sertés bélrendszerét, s az elhullást nagyon sok esetben ez okozza. Romlott, sáros, fagyos takarmányt ne etessünk. Gondoljunk arra. hogy a sertésállomány takarmányát, daráját melegvízzel népesítsük. A diétát tartsuk be. A diéta után legalább két hétig kop- laltassuk az állatot, mert a rendes adag takarmány, a kezdeti diétázás sikerét lerontja. Ez történt tavaly Sza- jolban is. Január, február közeledik, s ilyenkor tömeges a bárányelhullás. Azért, mert a bárányok hozzájutnak az anyajuhok szúrós takarmányához. A baromfi főleg a naposcsibe nagyon érzékeny a szúrós héjanyagra. A kiszitálatlan árpadarától bélgyulladás, tömegek elhullás az eredmény. Bélgyulladás oka lehet a kavicshiány is. Megfelelő minőségű apró kavics kell a baromfinak és nem terméskő, mint néhány helyen láttam. A takarmány összetételére nagyon érzékenyek az állatok. A takarmányból nem hiányozhat a só, a mész, a fehérje. Fertőzés lép fel, ha az állatot kátránypapírról vagy földről etetik. Az állategészségügy nem gyógyászati tényező elsősorban, s nem a gyógyszerek hatása a döntő. A megelőzés sokkal nagyobb jelentőségű. KOSZNA MIHÁLY, a jászberényi pártbizottság osztályvezetője — Szerencsének tartom, hogy idejében foglalkoztunk a takarmányproblémával. A mi tervünk az, hogy községenként az állatgondozókkal, állattenyésztőkkel tanácskozunk a takarmányellátásról, a takarmánygazdálkodásról. Járási ankéton ezt már meg is tettük, ahol jelen voltak a termelőszövetkezeti elnökök. De az a tapasztalatunk, ha a községben tartjuk a tanácskozást, bátrabban elmondják az állatgondozók, milyen ta- karmány-pocsékolás történik szövetkezetükben. Meglepő, hogy éppen a gyengébben gazdálkodó és a takarmányszűkében lévő termelőszövetkezetekben gondolnak keveset a takarmányozásra. Nincs elegendő takarmányuk, de nincs a takarmánygazdálkodásért felelős gazda sem náluk. Járási vezetésünk éppen ezért a leggyengébb termelőszövetkezetekre gondol majd a legtöbbet és tartja rajtuk a szemét. fodor s Andor, a Jászsági Állami Gazdaság főagronómusa A takarmánygazdálkodáshoz tartozik az istállórend kialakítása. Az etetési rendre, a szabványok betartására, nagy gondunk legyen. Ha nem írjuk elő, hogy mikor és mennyit egyenek az állatok, bajba jutunk a takarmánygazdálkodást illetően. Állandó vitát képez, hogy száraz vagy nedves darát etessünk az állatokkal. Takarmánygazdálkodási gondhoz tartozik a legeltetés, a legelőhozam. Van egy előfeltétele. Az, hogy öntözzük és műtrágyázzuk a legelőt. Ez nagyban elősegíti a takarmányszükséglet kielégítését. konkoly béla; a jászboídogházi Aranykalász Tsz elnöke Az a kérésünk: az állami takarmánykiegészítést takarmánykeverék formájában kapjuk. A termelőszövetkezetek ezt sokkal gazdaságosabban hasznosíthatják. Érdekes elképzelésünk van. Szeretnénk elérni a teljes zöldfutószalagot. Mi úgy látjuk, a silókukorica termesztésben ez a megoldás nyitja.' A silókukoricát szakaszosan vetjük, tehát mindig olyan időközökben, hogy akkorra érjen be az egyik tábla, amikor a másik elfogyott. S ezzel a módszerrel a nehéz takarmányozási időszakokat könnyen átvészelnénk. Az Aranykalász Termelő- szövetkezetben az istállókat szétosztottuk a brigádvezetők között, s minden istállóban egy brigádvezető felelős azért, hogy a takarmány felhasználása a keretutalvány szerint történjen. Ugyanígy anyagi felelősséggel tartozik minden raktárosunk azért, hogy a keretutalvány szerinti mennyiséget mérje ki. MAGAS LÁSZLÓ, megyei főállattcnyésztő Évek óta visszatérő gond az állatok takarmányellátása. Ez semmi esetre sem abból adódik, hogy kevés a takarmánytermő terület, mert a szántóföld 53—55 százalékán termesztjük. Ennél tovább nem mehetünk. A takarmánygond, a takarmány szakszerűtlen felhasználásából ered. Megkezdődik már a növényápolás és a betakarítás idején. Az idén is több ezer vagon fehérje maradt kint a lucernaföldeken a szakszerűtlen szénabegyűjtés miatt. A késel vetés okozza, hogy alacsony a takarmány- növények termésátlaga. Szűkös takarmányalapunk növelése még mindig lehetséges. A jó időt kihasználva a juhok legeltetésével és még silókészítéssel is sok takarmányt takaríthatunk meg. A takarmánypazarlás pedig megnehezíti a takarmányellátást. Elmondok néhány példát. A jászberényi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben több napra elegendő takarmány tönkrement, mert egyszerre adták az állatok elé. A nagykörűi Kossuth Tsz-ben, Tiszaderzsen lucernaszénát etetnek a lovakkal, anélkül, hogy megmérnék a mennyiséget. Több helyen a tehenek abraktakarmánya ocsudara. A jánoshidai Vörös Hajnal Tsz-ben tapasztaltuk, hogy az előkészítés nem megfelelő. Egy-két órás pácot etetnek az állatokkal. Nem mindegy, hogy milyen állatfajnak milyen takarmányt adunk. Száz mázsa keményítő értékből például a szarvasmarha 17—18 mázsa húst gyarapít. A sertés már 23—25 mázsát, a baromfi pedig 30-at. 1960-ban Kisújszálláson a Búzakalász Termelőszövetkezetben bemutattuk a baromfisiló készítésének új módszerét. Az állatok téli vitamin ellátását, a téli tojástermelést ebben látom. Kisújszálláson a téli tojástermelés 50—60 százalékkal növekedett, s négy-öt százalékkal nőtt a tojások keltethetősége. GÖNCZI LAJOS, a kunmadaras! Űj Barázda Tsz elnöke A kunsági ember a legszívesebben a lovával etetne fel mindent. Sokat kellett vitatkozni, míg megértették gazdatársaim, hogy nem a ló takarmányozása az elsődleges. Egyébként a takarmánykérdés végleges megoldását én is az öntözésben látom. Öntözéssel megduplázhatjuk a takarmány termést. Állandó a fehérjetakarmányhiány. Felvetődik a szeparált tej takarmányozása. De a tej is kell. S éppen ezért mi most azt vizsgáljuk, a rizsföldeken érdemes lenne-e halat tenyészteni fehérje takarmányozási célra. NAGY LÁSZLÓ, a jászberényi Kossuth Tsz agronőmusa Termelőszövetkezetünk figyelembe veszi a szövetkezeti gazdák anyagi érdekeltségét. Jó is. Mióta premizál-1 juk az állati termékek előállítását és az állattenyésztés eredményeit, szép sikereink vannak. Csakhogy a premizálásnál a húsárú, csibe, sertés és egyéb állatfajták előállításánál nem vettük figyelembe a takarmány felhasználását. Javaslom, hogy a prémiumrendszerbe vegyük bele a takarmányfelhasználást is. Az állatgondozók szívesen használják most a jobb takarmányt, s majd tavasszal azt, ami jut. Mi ezért azt Katona vendégek ' " , ■: _ ; -7 Csütörtök este öt óra előtt néhány perccel Majoros János, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság KISZ szervezetének titkára s még néhány KISZ-tag állandóan az ajtót figyelte. Lukács László a kapuhoz is kiment, ott várta a vendégeiket. A vízügyi igazgatóság kiszesei a magyar néphadsereg 7587. számú alakulatának tisztjeit, az alakulat párt- és KXSZ-bizotc- ságának titkárát, a honvéd KISZ-fiatalok képviselőit hívták meg baráti beszélgetésre. A vendégek pontosan érkeztek. S a bemutatkozások után az ízlésesen megterített fehér asztal mellett megkezdődött az eszmecsere. A vízügyi igazgatóság vezetői, párt- és KISZ-szervezete nevében Vasad! János igazgató üdvözölte a tiszt elvtársakat, majd Majoros János mondta el, milyen kapcsolatot kívánnak teremteni a két KISZ- alapszervezet között. Néhány szót a terveikről. A vízügyi igazgatóság fiataljainak munkája az ISZM négy követelményének teljesítésére épül fe£ de a fiatalok a honvédelmi nevelésben is előbbre kívánnak lépni. Ezért igyekeznek szoros baráti kapcsolatot teremteni a katona- fiatalokkaL Természetesen nemcsak politikai előadások tartása, vagy közös munka, hanem szórakozás, kirándulás, klubestek rendezése, különböző sportkörök alakítása, versenyek rendezése is szerepel az előzetes programban. Az őszinte baráti hangú beszélgetés során sok mindenről szóesett. Például, hogy a vízügyi igazgatóság több honvéd fiatal számára leszerelésük után munkaalkalmat tudna biztosítani. A háziasszony tisztét két csinos KISZ-tag, Bendó Margit és Győri Juli látta eL Jó falatokkal, teával, süteménynyel és fektekávéval kínálták a vendégeket. Nemsokára kisebb csoportok alakultak az asztal körül, s tovább folyt a tervezgetés. Az egyik csoportnál Molnár Ferenc tiszagyendai fiatal, az egyik honvédségi KISZ alapszervezet titkára adott ízelítőt abból, hogyan él, dolgozik KISZ alapszervezetük. Balogh István, az alakulat pártbizottságának titkára és Hajdú Lajos, a vízügyi igazgatóság párttitkára is elmélyülten beszélgetett. Az első lépésekről, amellyel a kapcsolat kiépítését megkezdték Kávás István, a honvédségi KISZ-bizottság titkára tájékoztatott Elújságolta azt is, hogy megállapodtak, az első közös rendezvény időpontjában. December 16-án közös klubestet rendeznek, amely módot nyújt arra, hogy mind az alakulat mind a vízügyi igazgatóság KISZ- tagjainak népesebb csoportja megismerkedjen egymással. A csütörtök esti találkozó biztató kezdet, s egyben követendő példa a honvédségi és polgári KISZ szervezeteknek abban, hogyan teremtsenek egymással szaros, baráti kapcsolatot N. K. A kirakat függönye mögött Ä vevő bemegy a boltba, s kér abból az álomszép tür- kiszkék szövetből, melyet a kirakatban látott. Vagy éppen püspöklila mohair pulóverre vágyik, esetleg azt az édes kis piros papucscipőt szemelte ki magának, talán egy nyloo- stólát ... Az elárusító készségesen eléje rakja. Kedves mosoly kíséretében mellé tesz mutatóba még öt-hat-tízféle árut. — Ez jobban illik az ön arcszínéhez, asszonyom, — Tessék talán ezt megnézni, éppen tegnap kaptuk. Gyönyörű darab ... A vevő megállapodik ennél, vagy annál, blokkot kér és fizet. Az eladási terv javára ismét felírnak száz, kétszáz, vagy ötszáz forintot Aztán a többit. Letelik a negyedév, s az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat teljesítette árueladásd tervét. De vajon ez csak az elárusítók érdeme? Csak az árubeszerzők érdeme? No, nem. Gondoljunk azokra, akik a kirakatok függönyei mögött azon fáradoznak, hogy csábítóan tárják elénk virágzó ágak, érett gyümölcsök, hulló levelek, vagy éppen hókristályok között azokat a divatcikkeket, melyek láttán nekünk, vásárlóknak bizseregni kezd: a... pénztár-: cánk tájéka. A kirakatok művészei, vagy? ha úgy tetszik, mesterei bi-j zony sokat tesznek azért,♦ hogy kedvet kapjunk a vásár-? láshoz. Tessék csak kicsit* körülnézni! Szolnokon, vágyj akár Jászberényben, Török-} szentmiklóson, Kisújszáliá-} son, s nyomban bizonyítékul} szolgál a sok ízléses, csinos,! itt-ott már káprázatosán szép} kirakat ? Sokan mondják: jó a fövi-} rosi embernek, hiszen ha vé-? gigsétál a Körúton, nem} győz betelni a sok látvánnyal} — remek szórakozás Pesten a} kirakatnézós. No, nem azért,* hogy mindig Szolnokot di-? csérjem, de valljuk be, a mi? kirakatainkban is lehet gyö-| nyőrködni. Olyan szépen sí-? került például a 33-as bolt? ünnepi kirakatsora, hogy ké-|------------------------------------} tesszük, hogy a takarmány-? kazlak mellé cövekeket ver-} tünk, s megjelöltük meddig} szabad a kazlat etetni bizo-í nyos időközökben. } Az egyoldalú etetés unottá* teheti a takarmányt. Vi-Í gyázzunk arra, hogy az álla-J tok étrendjén több fajta} takarmány szerepeljen. Na-* gyón sokat segítene a takar-* mánypépesítőgép, de nem} tudom mi okból, ilyet az* egész országban nem tudunk? beszerezni. ? (Folytatjuk) ? szftői Pesten is elismerést vívnának ki. Ám nem csak kerülgetni akarom a kását, ugyanis felkerestem ezeket a „varázskezű” mestereket „barlangjukban”, a Hősök terén. Színes papírforgácsok, kartonok művészi összevisszasága között találtam őket, éppen nagy munkában. Az egész kollektívát — a tizennégy tagú dekorációs csoportot — most a karácsonyi ajándék- kiállítás előkészületei foglalkoztatják, amely 14-én lesz. a Ságvári Művelődési Házban. ■w Hetedikén Jászberényben volt hasonló — újságolták. — Jól sikerült, de a szolnoki még szebb lesz! Műsorral, divatbemutatóval. — íme az egyik maneken! — mutatnak egyetlen nő-kollégájukra, a csinos, fekete Kovács Ágira. 0 azonban leinti őket: *— Ez nem tartozik a kirakatrendezéshez! De azért szívesen csinálja ezt is, azt is. Nagyon szereti a szakmáját. Két éve dolgozik itt, mióta a szakiskolát elvégezte. Az ő kezét dicséri az említett 33-as holt dpő- és kötöttáru kirakata. A többi meg ugyancsak ifjú szakember, Palotai Ferenc műve Persze Hubai Gyula grafikus is közrejátszott Itt is ott is, meg asztalos is dolgozott a kezük alá* A tervek? *— Azokat mindig kótlekth munka szüli Rendszerint soö vitával jár, míg eldöntjük, miként, melyik javaslat szerint lesz a legjobb. S az ötletek? ■— Az évszakok adják. Meg a jó szaklapok is segítenek. Ne gondolják, kérem, hogy ez játék és nem munka. Nagyon is komoly dolog. Tessenek elképzelni, hogy 153 kirakat várja őket, a megyében ami negyedévenként kétszázötvenet jelent, hiszen Vidéken is öt-hathetenként sorra kerül egy-egy kirakat. Az ünnepi munkával már csaknem teljesen elkészültek Hogy mennyire sikerült? Azt döntsék el a nézők. — R. — Kísérleti tankönyv, óh...! Valamikor magam is a gimnázium egyik „kísérleti” osztályába jártam, s amit azóta töröltek a tantárgyak közül —! a csillagászati földrajzot, meg a részletes szerves kémiát — nekem még tanulnom kellett. Elég sok bajunk volt vele, de jó tanáraink megnyugtattak: — Türelem, fiúk, ez csak kísérleti tankönyv. Azóta eltelt tízegynéhány esztendő, de a tankönyvekkel való kísérletezés úgylátszik ma sem szűnt meg. A kis- húgom ugyanis, aki most végzi a Közgazdasági Technikum első osztályát, egy este a következő szöveggel lepett meg: „A szövetkezeti szektorba tartozó gazdaságokban r termelőeszközök a mezőgazdasági földterület kivételével i meghatározott cél közös megvalósítására önkéntesen társult tagok közösségének tulajdonában vannak." — Tessék? — kérdeztem. — A tankönyv szerint ez a szövetkezeti szektor meghatározása. De én nem értem, magyarázd meg, légyszíves. — Olvasd csak fel mégegyszer. „A szövetkezeti szektorba tartozó gazdaságokban o termelőeszközök a mezőgazdasági földterület kivételével a meghatározott cél közös megvalósítására önkéntesen társult tagok közösségének tulajdonában vannak." — Aha! Nos hát figyelj ide. Egyszerű ez. Tudod, a szövetkezeti szektor olyan egysége a... illetve az önkéntesen társult termelőeszközök a közös szektornak meghatározását ... azaz, hogy izé... Várj csak, rögtön. Egyszóval a társult tagok tulajdonát a mezőgazdaság meghatározott megvalósítására történtek a termelőeszközök a terület céljainak közösségében... a szektorba tartozó célok tulajdonához... a föld tartozik, követel, ad, nem an (egyre dühösebben) kivív, eltöröl, letipor, megdönt, aus- radieren és a kísérleti tankönyvet átdolgozta, nem dolgozta, bele se nézett dr. Benkő Istvánná a Művelődés- ügyi Minixzt 'rium irányításával. — Phű! Na, érted már, kishúgom? — kós —
