Szolnok Megyei Néplap, 1961. december (12. évfolyam, 283-308. szám)

1961-12-08 / 289. szám

1961. december 8. S70I.NOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hóvégi hajrá és adósság nélkül zárják az évet A Szolnoki Járműjavító ban örökös probléma volt a terv időbeni teljesítése. Az ütemes termeléssel volt baj, Rendszerint egy-egy tervidő­szak végén, az utolsó héten kellett megerőltető munkát végezni a szakmák mesterei­nek. Vajon hogyan állnak most a Járműjavító munká­sai a tervszerűséggel? Nézzük, mit mond AZ IGAZGATÓ — Nálunk úgynevezett egységteljesítmény időben van kiszabva a terv, — kezd­te Brandt elvtárs. Aszerint is mérjük a teljesítést. S mi­vel a vasút kocsikkal és moz­donyokkal szállít, így a da­rabszámban meghatározott terv teljesítése is igen fon­tos. Az első háromnegyedév azt bizonyította, hogy dolgo­zóink becsülettel helytálltak. Ebből következik, hogy az év végére sem leszünk adó­sak, — bár a negyedik ne­gyedév első két hónapja nem volt hibamentes. Az egységteljesítményi időben mért tervet teljesítettük ugyan mindkét hónapban, azonban a kocsiosztály nem javított ki annyi kocsit, mint előirányzata volt. Különösen a személykocsi fővizsga-középfutó és teher- fővizsga javításoknál van le­maradás. Az utóbbi két hó­napban a forgalom beadási tervét nem tudta teljesíteni. Ebben közrejátszott az őszi forgalom nehéz feladata. — Máskülönben a tervteljesítés előfeltételei biztosítva van­nak. A dolgozók akaratában bízva mondhatjuk: nem lesz szégyenkezni valónk az év végén. AZ OSZTÁLYVEZETŐ Győré Lajos elvtárs, a mozdonyosztély vezetője op­timista hangon szól: — Nálunk legfőbb problé­ma a december havi terv tel­jesítése. Azért csak a decem­beri, mert hosszú évek után ez évben eljutottunk oda, hogy havonta rendszeresen, maradék nélkül teljesítettük tervünket, így megszűnt osz­tályunkban az évvégi hajrá. Nehéz volna osztályozni a brigádokat. Lendület, akarat és bizalom fűti a dolgozókat, összhang uralkodik a mű­szaki vezetés, a párt- és a szakszervezet között. A MŰVEZETŐ A személykocsi vasvázas részlegénél is bizakodó á hangulat. Ahogy Juhász Jó­zsef mondta: — Nem lesz probléma a tervteljesítéssel. Idejében át­adjuk az utolsó kocsit is a mázolórészlegnek úgy, hogy az utolsó futópróbával eset­leg terven felül küldünk el vagont. A MEÖS A kimeneti vágányon ta­láljuk, éppen mikor az utol­só ellenőrzést tartja a futó­próbára induló szerelvény­nél. Mint mondja: a tervsze­rűség nemcsak a műhelyen múlik. A társszolgálati ágak­nak is szem előtt kell tarta­niuk a javításra szoruló ko­csik beküldését. Nehéz úgy minőségi munkát követelni, ha hóvége előtt 3—1 nappal küldik be a fővizsgás sze­mély- vagy teherkocsit. MUNKÁSOK ÉS BRIGÁDVEZETÖK Dobos István, a mázoló­műhely munkása szerint: A mázolok is megússzák hajrá nélkül. — Figyelemmel kísérjük az előttünk dolgozó szakmák munkáját. Örömmel látjuk, hogy azok mulasztása miatt nékünk sem kell már éjjel­nappal dolgozni. A beszélge­tésbe Munkácsi Ferenc, idős alvázlakatos is bekapcsoló­dik. — Az csak természetes, hogy szívből harcolunk a terv teljesítéséért — mond­ja. — De nekünk is volna egy kérésünk. Ügy vélem, háromezer embert foglalkoz­tató üzemünk egy megfelelő büfé-helyiséget tudna bizto­sítani. Lendvai István, többszörö­sen kitüntetett szocialista brigádvezető kérdésünkre egy táblára mutat. — Arról megtudható; hogy a brigád évi darabszámos teherkocsi fővizsga kiszabása 1135 da­rab. Eddig 1054-et teljesített, ami azt jelenti, hogy 6 teher­kocsi fővizsgával a tervezett­nél (időarányosan) előbbre jár. Ha tartani akarjuk ered­ményeinket, még ebben az évben 89 darab teherkocsi fővizsga alváz javítását kell elvégeznünk, — mondja. — Bízunk munkánkban és a vezetőség segítségében. Bá- donjnéknak a mai nappal 5 kocsi előnyük van. Ellenben a Kocsis és Zombori brigá­doknál komoly munkához kell látni, ha a lemaradást pótolni akarják. — ab — Egy veszteséges vállalat ■t útja Epilliélszázezer lepke Az idén mintegy 1 200 000 lepkét és egyéb rovart „gyűj­tött be", az ország 31 fény­csapdája, — amint dr. Ko­vács Lajos, a Természettu­dományi Múzeum tudomá­nyos munkatársa elmondot­ta — a világ első ilyen kiter­jedt. egész országos átfogó gyűjtőhálózata. Ezek a fénycsapdák, vi­szonylag egyszerű berende­zések. A mezőkre, rétekre, sőt újabban az erdőkbe is kihelyezett villanyégők, fe­lettük fémtető, alattuk ha­talmas fémtölcsér. A fény által odacsalogatott, éjszaka repülő rovarok, lepkék a te­tőnek ütődve belehullanak a tölcsérbe, s ott az alá ja erő­sített üvegből feláramló klo­roformtól elkábulnak. A nagy lepketömegben amelyet aprólékos munkával egyedenkint vizsgálnak vé­gig, húsz olyan fajt találtak, amelyek hazánkban ezt meg­előzően még nem kerültek elő, sőt közülük két-három faj, eddig az egész világon ismeretlen volt. És itt a tudományos és a gyakorlati szempdntok már­kapcsolódnak is: az újonnan felfedezett fajok között há­rom kártevő is akadt. A munka gyakorlati jelentősé­ge ugyanis éppen azért rend­kívül nagy. mert a nagyará­nyú gyűjtés révén a kutatók évről-évre figyelemmel tud­ják kísérni, melyik kárté­kony faj indult a szokottnál nagvobb elterjedésnek és melyiknek a szaporodása állt meg, vagy kezd csökkeni. Ez viszont a növényvédelem il­letékes tényezőinek biztos támpontot ad arra. hogy elő­re elkészíthessék a részletes ..haditervet” a következő év legveszélyesebbnek Ígérkező kártevői ellen. (MTI). A pártélet hírei Néhány nappal ezelőtt ki­bővített pártbizottsági ülés volt Törökszentmiklóson, amelyen resztvettek a községi párttitkáro-k is. A járási párt­bizottsági ülés az időszerű kül- és belpolitikai kérdése­ket vitatta. * December 1-től folyamato­san tartják a megyei propa­gandista konferenciákat. Az időszerű kérdések, gazdaság­politikai, magyar munkás- mozgalom és politikai gazda­ságtan propagandistái az ed­dig megtartott; konferenciá­kon teljes számban megje­lentek. * A kunhegyesi járásban há­rom községben: Tiszaburán, Tiszaroffon és Tiszagyendán választottak egységes pártve­zetőséget. Mind a három he­lyed sondosan készítették elő a taggyűléseket, amelyeken a párttagság nagy többsége vett részt, meghívott vendégként pedig harminc pártonkívüli hallgatta meg a beszámolót. A tartalmas, értékelő referá­tumokat vita követte. * A öcsödi Szabadság Tűz­ben a köze'múltban tártát taggyűlésen élénk vita kö­vette a beszámolót. Több fel­szólaló bírálta a község veze­tőit, amiért nem adnak kellő segítséget a termelőszövetke­zetiek munkájához. * A szolnoki pártiskolán a községi párttitkárok kéthetes tanfolyamon vesznek részt. Az itt tanuló elvtársak meg­beszélik az 1962. évi felada­tokat és azok végrehajtásához módszerbeni segítséget is kapnak. Hiába vártuk... Pénteken, december 1-én este 6 órakor a kultúrházunk- ban „Boszorkányhit — bo- boszorkánvperek” című isme­retterjesztő előadásra gyűlt össze Tiszaörvény lakosságá­nak több mint 20 százaléka, számszerint 220 érdeklődő. Az előadót a TIT jelölte ki. Még aznap délelőtt is szemé­lyes érdeklődés(lnkre telefo­non közölték, hogy előadóra feltétlen számíthatunk. Azt mondták, hogy jön és ponto­san érkezik. A kezdés időpontjára kis kultúrtermünk ' zsúfolásig megtelt. Az előadó az ígért időpontra nem érkezett meg. Amikor a várakozás, miatt a közönség türelmetlenkedett, megkezdtük a „Salemi bo­szorkányok” című film pen­getését, abban a reményben, hogy talán annak befejezé­séig megérkezik. De még ma sem láttuk, sőt még annyira sem méltatott bennnüket, hogy legalább utólagosan ma­gyarázatát adja távolmara­dásának a felkért előadó. Magunk részéről ehhez az esethez különösebb megjegy­zést nem fűzünk, csak annyit, hogy nem szabad így lebe­csülni az ismeretterjesztés jelentőségét és 220 embert. Szűrös Lajos Tiszaörvény Megjelent a politikai és gazdasági világatlasz A nyomdai és kötési mun­kákat nem számítva 35 ter­vező és rajzoló 130 000 órai munkájának eredményeként megjelent az Állami Földmé­rési és Térképészeti Hivatal Kartográfiai Vállalatának új politikai és gazdasági világ­atlasza. Az atlasz több mint 400 négy, nyolc, illetve tíz színnel nyomott politikai, természeti és gazdaságföldrajzi térképet és a 190 oldalas szövegrészben az egyes országok minden ér­dekes és lényeges adatáf is­mertető adatgyűjteményt, va­lamint a több mint 60 00C földrajzi nevet felsoroló név­mutatót tartalmaz. Az új atlasz világviszony­latban is számos újdonságot hoz. (MTI) Öriás-sH ppzáralí nylonból Egy amerikai vállalat ipari célokra, nem oldódó, alkáliák- kal, ásványi olajokkal és zsí­rokkal szemben ellenálló, rendkívül r-gyméretű zipp- zárakat készít. A zippzáraicat elsősorban műanyag-tartályo­kon alkalmazzák. Hosszúsá­guk elérj a 20 métert. Az Irodaház falán szeré­nyen húzódik meg a hivata­lokat jelző feliratok között a Szolnoki Építőipari és Javító Vállalat címtáblája. Az idén ünnepelték tízéves fennállá­sukat, s akik szívükön vise­lik a vállalat tevékenységét, azok külön örültek annak, hogy egy nehéz esztendő mérlege után az 1961-es évet végre nyereséggel zárhatják. Ügy gondoljuk, nem lesz ha­szontalan kicsit közelebbről is megismerkedni a vállalat munkájával. 1960-ban előirányzott ter­vük már túllépte a 15 millió forintot. Ebből az összegből a megyei tanácsi építési és közlekedési osztálya lekötött mintegy tízmilliót, amelynek több, mint egyharmáda a ter­melőszövetkezetek szerfás építkezéseit szolgálta. A fenn­maradó összeg másik ré­szét az asztalos, címfestő, lakatos, bádogos, üveges és más ipari munkák jelentet­ték. A vállalat rendelkezett egy bizonyos mennyiségű sza­badkerettel is, amelyből a lakosság rendeléseit, illetve az évközi közületi meg­rendeléseket teljesítették. Az elmúlt esztendő mérleg- beszámolója egymillió forint veszteséget jelöl és ez az ösz- szeg a nem profilba tartozó munkákból származik. Ezek az új feladatok több szak­embert igényeltek, mint amennyivel rendelkeztek. És mert a határidő is kötötte a a vállalatot, az épületekhez szükséges nádfedőzetet csak „diktált áron” tudták besze­rezni. így a nádból több, mint ötszázezer forint veszteségük keletkezett. A veszteség elgondolkod­tatta a tanácsi vállalat veze­tőit, és 1961-ben már sok minden meg is változott ná­luk. Jobban ügyeltek a meg­rendelések és a tervdokumen­tációk időben való megkéré­sére. Ilyenkor aztán nem oko­zott gondot az építőanyagok beszerzése sem. Ugyanis az előrendelés 80—90 napot kö­vetel, s ha a tervek, vagy a résztervek késnek, utórende­lést kell feladni, ami vagy a munka állásához, vagy az anyag-kölcsönkéréshez vezet. Az előző évi rossz gyakor­lat bebizonyította, hogy — még a profilba nem vágó esetleges munkáknál is —> döntő szerep jut a szervezési kérdéseknek. Átalakították a brigádokat. A két-három sze­mélyes csoportokat nyolc-tíz- tizenötre növelték. Ezzel si­került az építkezések határidejét és költségeit csökkenteni. A nagyobb munkafeladatokhoz ma már — ellentétben a tava­lyival — gépeket is használ­nak. Négy habareskeverőjük és egy szállítószalagjuk se­gíti a dolgozókat. Megnőtt te­hát a brigádok feladata, de megnövekedett a műszaki ve­zetők egyéni felelőssége is. Ezek a vezetők felelősséggel tartoznak a határidőt és az anyagfelhasználást illetőleg, továbbá a munka minőségé­nek felülvizsgálása is az ő feladatuk. A vállalat vezetői megerősítették és szorosabb­ra fűzték az egyes részlegek kooperációját, s ennek az lett az eredménye, hogy pon­tosabb, jobb, olcsóbb, terme­lékenyebb munkát tudnak végezni. A zökkenőmentes munka azonban még ma sem való­sult meg teljesen. Ennek egyik fő oka, hogy néhány közület évközben ad . fontos és nagy költségeket felemész­tő megrendeléseket a válla­latnak. Ilyenkor aztán a szabad keret terhére kell a munkálatokat elvégez­niük, amely a lakosság ki­szolgálási lehetőségét csök­kenti. A felettes és felügyelő szerv feladata lenne, hogy mintegy hárommillió forint­tal emelje a szabadgazdálko­dási költségvetést, amely egy­ben biztosítaná az időközben érkezett rendelések teljesíté­sét is. És mert ez a meg­emelt tervszám több munkás kezet is jelentene, a lakossá; sem szenvedne kárt A gazdasági feladatok jo áttekintésével tehát meg le hét oldani a veszteség-gondo­kat. Példa erre a szolnoki Építőipari és Javító Vállalót ahol ez év szeptemberéig —r időarányosan — már teljesí­tették a tervet és a többlet- nyereségük már közel két százalékra emelkc /’ett. A jö­vő évi gazdasági tervek sze­rint a megye területén 16 millió forint értékű építő és javító munkát fognak elvé­gezni 1 B. I. Előreláthatólag 250—200 mentesítő vonatot indítanak Az ünnepi forgalom előké­szítésére és irányítására a MÁV külön bizottságot hí­vott életre, amely a korábbi tapasztalatok felhasználásá­val felméri a tennivalókat és a lehetőségeket. A különbizottság megálla­pítása szerint az ünnepi for­galom idején a vidéki nagy­városokba — így például Mis­kolcra, Debrecenbe, Szeged­re, Pécsre, Szombathelyi-'- Nagykanizsára — távolság gyors- és személy-ment esi tó vonatokat kell indítani szám­szerint 250—280 szerelvényt. Az ünnepi forgalommá! kapcsolatos részletes tudni­valókat egyébként a MÁV előreláthatólag december 15 — 16-a körül közli az utazókö­zönséggel. (MTI) A holnap mérnökei „Mi akarsz lenni?” — ha­gyományos dolgozatírási té­ma az iskolákban. A dolgo­zatok lehetnek derűsek és szomorúak. Derűsek, ha író­ik meg vannak győződvé ró­la, hogy miden vágyuk tel­jesül. Szomorúak, ha a jö­vő nem kecsegtet sikerrel, s egyszer majd azt kell mon­dani: — Hej, valamikor én is... Mérnök... Orvos... Gépkocsivezető... Építész szerettem volna lenni. Mindegy, hogy mi. De bár­milyen I foglalkozásnak elér­hetőnek kell lennie, s éppen ebben van az oktatás valódi demokratizmusa, mely a Szovjetunióban megvalósult. Mert minden szovjet fiatal előtt nyitva állnak a tanin­tézetek kapui. Az oktatás mindenütt ingyenes, az első osztálytól az egyetem leg­utolsó évfolyamáig. Csak ta­nulni kell. Azt mondhatná erre vala­ki, hogy jó-jó, de hát az el­múlt időkben, más körülmé­nyek között is megszerezték a tudóst a tanulni vágyók, ha volt bennük elég kitar­tás. Az első orosz egyetem alapítója például gyalogszer­rel ment Moszkvába az Északi-tenger messzi partjai mellől. Hogy az első elektro­mágnes megalkotója a könyv­kötők céhéhez tartozott. Hogy a tuberkulózis bacilusát fel­fedező mikrobiológus karri­erje egy falusi orvos maga­csinálta laboratóriumában kezdődött. Lomonoszov, Fa­raday és Koch utat törtek maguknak a tudományhoz, volt hozzá erejük. Ám ugyan­akkor milliók maradtak ta­nulatlanok. A szovjetek országában b tudás „elébe megy" a mil­lióknak. A szovjet diákok többsége (pedig egyedül' Uk­rajna egyetemein, főiskoláin több diák tanul, mint Fran­ciaországban, a Német Szö­vetségi Köztársaságban, Ausztriában, Belgiumban és Norvégiában együttvéve) — munkás, illetve paraszt gyer- rpek. Ebben különbözik a szovjet oktatásügy a nyuga­titól. Franciaországban pél­dául, amint azt Francoise Giroud közli az Express c. lap hasábjain „1961-ben a Politechnikai Főiskolára 0,9 százalékban vettek fel mun­kás származásúakat, a Me­zőgazdasági Főiskolára pe­dig 2,3 százalékban”, akár csak 1794-ben! „A titkos fegyver” — így nevezte egy amerikai kiadó a szovjet oktatásügy sikereit. A legutóbbi évek folyamán — mondotta — ezer és ezer olyan embert vesztettünk el, akikből German Tyitovok le­hettek volna, és nem vagyok meggyőződve róla, hogy ilyen veszteségek csak a múltban értek bennünket.” Ahogy mondani szokás, a gazda látja legjobban, mi van a saját portáján. Az amerikai . oktatásügyről az amerikaiaknak- keli ítéletet alkotniuk. Ami pedig a „titkos fegy­vert” illeti, az egyáltalán nem titkos, mint ahogy az sem titok, hogy a Szovjet­unióban sokkal több a vég­zett mérnök, és a főiskolák is évente sokkal több mér­nököt bocsátanak ki, mint az Amerikai Egyesült Álla­mokban. íme néhány adat a szovjet „titkos fegyverről”.. A Szovjetunió felsőfokú tanintézeteiben több mint kétszer annyi diák tanul, min j Európa valamennyi kapita lista országában együttvéve A felsőoktatásra szánt ái- I lami kiadások összege a leg­utóbbi tíz év alatt majdnem megkétszereződött. A főiskolák levelező-tago zatain a múlt évben két és félszer annyian tanultak mint 1940-ben; az esti tago zatok hallgatóinak száma pe dig tizenkétszeresére nőve kedett azóta. Az SZKP prog ramja az oktatásügy tovább fejlesztését írja elő mégpe dig olymódon, hogy minden ki azt a foglalkozást sajátít­hassa el, amelyet kíván. A legutóbbi években ú.i vonások rajzolódtak ki e szovjet közoktatásügyben. Át­szervezték az iskolai okta­tást: bevezették a politech­nikai képzést. így valósul meg az a reform, melynek célja, hogy szorosabbra fűz­zék a felsőoktatás és az élet kapcsolatát, megjavítsák a szakemberek gyakorlati és elméleti tudományos kikép­zését. Egyre több és több olyan fiatal kerül főiskolára vágy- egyetemre, aki már önálló­an dolgozott a termelésben, s így értékes munkatapasz­talatokkal rendelkezik. 1960- ban minden száz új főiskolai hallgató közül ötvenheten két évig üzemi munkások voltak. Természetes, hogy az ilyen fiatalok nagyobb ma­gabiztossággal választottak foglalkozást, mint a „Mi akarsz lenni” témára írt dol­gozatok szerzői. Természetes az is, hogy a szovjet főisko­lákon évről évre nagyobb lesz az ilyen fiatalok szá­zalékaránya. J. Aoencsenko

Next

/
Thumbnails
Contents