Szolnok Megyei Néplap, 1961. december (12. évfolyam, 283-308. szám)
1961-12-01 / 283. szám
1961. december 1. SZOLNOK MEGYEI NEPLAr s Új EMBER, «fei jött, látott9 cselekedet t Helyes lett volna húsz évvel ezelőtt megtanulni a gyorsírást. Kései ez az önbírálat; nem teszi sebesebbé a golyóstoll utasát a jegyzetpapíron, pedig hej, de tehetné! Betű szerint volna jó megörökíteni minden szót abból a programbeszédből — nevezhetjük így —, melyet a nagykörűi Kossuth Tsz új elnöke kérésünkre elmondott Fenyőházi Sándor hajdanvolt parasztgyerek már dolgozott megyénkben.- Nyolc esztendeje a kengyeli Sallai Tsz megbecsült főagronómu- sa volt, majd előadó a Földművelésügyi Minisztériumban. Utána termelőszövetkezetek zilált ügyeit „fésülte meg” Bács megyében. Most ugyanehhez lát Nagykörűben. Megnyerő, hogy tájékoztatása során egyetlen szót sem éjt — még elvétve sem — előde tévedéseiről. A a múlt helyett a jövőről beszél, s egy kevéskét arról is, amit már eddig cselekedett. A rossz körülmények között elhelyezett állatállomány számára biztosította a nyugodt átteleltetést. A hatvan férős istálló rendbeho- ' zatalánál a fegyvemeki Vörös Csillag Tsz híres építőbrigádjának segítségét vette igénybe. Munka és szervezés közben simerkedett az emberekkel; már tudja, kire lehet számítani. Meglátta, kinek nyomja vállát a kívántnál több felelősség; segített levenni belőle. Korábban a növénytermesztési brigádvezetőnek: Majzik Bélának és jobbkezének: Nagy Gábornak kellett törődnie a jószágokkal is. A társaikat jól ismerő gazdákkal egyetértésben nemsokára — az elnöki elgondolás szerint — Majzik Adorjánt fogadta el állat- tenyésztési brigádvezetőül. Pénzt is szerzett, osztott. A május óta egy vasat sem látott gazdák immár megkapták ledolgozott munkaegységeik után a nyolc-nyolc forint előleget. Különösen értékes ez az eredmény, mert a szövetkezetiekkel együtt érte el. Így: A fejlődésben elmaradt baromfiállomány körül rendet- teremtett. Az aprójószágért ötvenhétezer forintot kapott a tsz. Fenyőházi elvtárs érkezésekor a földeken még rengeteg zöldségféle rettegte a fagyveszélyt. Javaslatára a vezetőség a zöldség leszedésében, tisztításában, ládázásában tevékenykedőknek métermázsánként ötven forint prémiumot ígért — és adott! — a munkaegység jóváírása mellett. Vetetten terület nincs már a nagykörűi Kossuth Tsz- ben; hét elején harminc hódnál több vágattan szár sem akadt. (Ez sem lenne, ha tavaly nem részesen művelik a kukoricát.) Hétfőn megkezdték a búzaosztást... A hatvankettes gazdasági év elgondolásairól most beszéljen Fenyőházi Sándor; az új tsz-elnök, akiről joggal mondhatjuk el, hogy jött, látott, és cselekedett. — Nyereségessé tesszük a baromfinevelést. Felhagyunk a kukorica részes művelésével. Vegyszerezéssel évente 330 forintba kerül egy hold ápolása. (Reszeléssel ezerötszáz forintos ráfordítás siratta.) Építünk! Legnagyobb létesítményünk egy harminckét vagonos magtár lesz. Most írtam alá a kérelmet, hogy tehergépkocsit vásárolhassunk. Törik-szakad: lesz új silótöltőnk; most használt szecskázónk kicsi, tépése nem megfelelő — állapítja meg. — A termelőszövetkezet nem füvészkert... Huszonnyolcról tizenkettőre redukáltuk a főnövények számát Jövő évi vetéstervünk elég egyszerű. 800 kh gabona, 260 kh ipari növény, 200 kh kukorica, 344 kh pillangós és a kertészet. Mind a növény- termesztésben, mind az állattenyésztésben bevezetjük az önköltségszámítást Nagyobb mennyiségben etetünk táptakarmányt. — Szeretném, ha célkitűzéseink elérése érdekében a pártszervezet az ébresztő feladatát vállalná. Számítok a tanácsnál dolgozó elvtársak munkájára is; elsősorban az emberek nevelésében. Legtöbbet természetesen gazdatársaimtól várom. Számítok szorgalmukra, de építőszándékú bírálatukra is. Az utóbbi tekintetében mind a többi vezető, mind magammal szemben fokozottan támasztom a jószándék követelményét. Az a bírálat, melyet nem a segíteni akarás sarkall, csak arra „jó”, hogy elidegenítse a parasztokat a szövetkezettől. — Méltó szeretnék lenni arra a bizalomra, mellyel a Kossuth Tsz gazdái elnökké választásomkor megtiszteltek. Ahhoz, hogy feladataimnak eleget tehessek, szókimondó, éber ellenőrző bizottság támogatására van szükségem. — Már eddigi munkám során is számtalanszor tapasztaltam a párt- és tanácsi vezetők, a gépállomásiak segítőkészségét Az előbbieknek köszönhetem, hogy rövidesen új főkönyvelővel: J. Nagy László elvtárssal erősbödik szövetkezetünk. — Hiszem, hogy vele is, Pesti László főagronómussal is sí kerrel szilárdíthatjuk meg a Kossuth Tsz-t — b. z. — Tíz métermázsa napraforgó holdanként Számos kedvezőtlen tényező okozta, hogy ebben az évben megyeszerte gyenge a napraforgó termés. Megyénk északi részén még a holdankénti másfél métermázsás „eredmény” sem ritkaság. Eddigi terméseredmények ismeretében úgy véljük, a megyei átlag három-négy métermázsa körül mozog majd. Kimagasló termés-sikert ért el napraforgóból a cibak- házi Vörös Csillag Tsz. Görög János főagronómus helyesen ismerte fel a méhek szerepét a növények beporzásában — s ezt 110 kh-n hasznosította. Erről a területről a gazdák holdanként 10 métermázsás napraforgó- termést takarítottak be. Kommunistákhoz méltó cselekedet IV em kell messzi múlt* 1 ’ ban kutatni olyan példákért, amikor egy-egy termelőszövetkezetben a szövetkezeti gazdák tudták becsületüket, de a vezetők nem egészen így. Nem is olyan régen megyénk két igen neves szövetkezeti gazdaságának mezőgazdászai nagymennyiségű gabonát értékesítettek szabad piacon akkor, amikor a szövetkezeti tagok együttesen a Terményforgalmi Vállalat telepére vitték gabonafeleslegüket.. Az történt, hogy a két gazdász elfelejtette kapzsiságában: a becsületbeli kötelességek egyformán vonat koznak beosztottra és vezetőre, egyszerű tsz-tagra, főmezőgazdászra és elnökre egyaránt. Elfelejtették, hogy a személyi példamutatás is elsőrendű kötelességük. Szolnok megye 199 termelőszövetkezetének vezetőit egyáltalán nem ez jellemzi. Egyre inkább az, amit a ve- zsenyi Tiszamenti Tsz elnöke, gazdásza, párttitkára és többi vezetője kezdeményezett. TVS' int lapunk már hírül adta, a zárszámadásra készülődve kiderült, hogy munkaegységenként 3 kiló búzát tudnak osztani a Tiszamenti Tsz-ben, Egy egy tagnak, egy-egy vezetőnek 25—30 mázsa búza is jutna így a végelszámolásnál- —- Ezért a vezetőségi ülésen úgy döntöttek: példát mu- tatpak g izdatársaiknak, s a szövetkezet vezetői megelégszenek a családtagonkénti 2.5 mázsa búzával. A többit az állami piacon értékesítik. Détár Mihály elnök 25, Simon István és öz Csaba gazdász 20; Horváth Sándor főkönyvelő szintén 20, Harkai Gyula műhelyvezető pedig 15 mázsa búzát értékesít a terményforgalmin keresztül. A pár forint többletért, amelyet búzájukért szabad piacon kaptak volna, nem tették ki magukat annak, hogy a szövetkezet egyik vagy másik tagja bármikor is szemükre vethesse gondolkodásmódjuk maradi- ságát, magánéletük! kommunista normáinak megsértését. B. L. Nyú/tenyésztők gondja TiszasüEvön Ló-e a tehén? Nézdegélem a múlt heti Ludas Matyit. Valamelyik oldalán rajzos tréfa a falusi haladásról. Az ábrán istálló. Az istállóban tehén. A tehén melleitt tarkamintás, modern karosszék. A tarkamintás, modern karosszékGyermekek 40,000 forintja Hetvenhárom jeles előmenetelő általános iskolás a berekfürdői Méhecske Ifjúsági Szövetkezet tagsága. — A gyermekek öt holdon gazdálkodnak, ebből kettőt már ők telepítettek gyümölcsfával. ,, Jószágállományuk” — hatvan pár galamb. Az ifjúsági szövetkezet — akár a nagyoké — brigád — és munkacsapatszervezésben dolgozik; munkaegységben számol el. A kisgazdák ebben az esztendőben 40-000 forintos bevételt értek el. Jövő évi beruházási tervüket a karcagi Béke Tsz patron ánsai na k segítségévéi készítették. 300—300 négyszögölön málnát, szamócát és fekete ribizlit telepítenek. — Megkezdik a nyúl-, baromfi- és méhtenyésztést. A bereki Méhecske a tíz Szolnok megyei falusi ifjúsági szövetkezetek egyike. Követendő példát ad a már működő és az ezután megalakítandó ifjúsági szövetkezetek számára. Borbély Kálmán MÉSZÖV A malac meg a madzag ára A besenyszögi Dózsa Népe Tsz jószággondozói még ma is láncos-csigás kútból húzzák kétszáz állat számára a vizet. A szövetkezetiek e nehéz, megerőltető munka felszámolására elhatározták, hogy a Jászladányi Vegyesipari Ktsz-szel együttműködve hidroforházat építenek. A munka szépen halad, befejezéshez közeledik. Épp innen a baj.. A hidroforház tetejére kátránypa pír kell, amit nem tart a besenyszögi földmflvesszövet- kezeti bolt. Nem, noha kátránypapír igenis fellelhető az fmsz-hálózat üzleteiben, például — Jászágón. Onnan kellett a Dózsa Népe Tsz gazdáinak drága teherautófuvarral elhozniok az építőanyagot. A kátránypapír kevesebbe került, mint a szállítás. Ez az eset hasonló az egyszeri emberéhez, aki drágábban vette meg a madzagot, Tűnt a — malacot ben fejőgulyás. A tarkamintás modem karosszék a te hén bal oldalán. Hm. ősi paraszt szokás, hogy tehenet az állat jobboldaláról fejik. Űjabb hm. Emlékezetemben felrémlik Bi- czege Balázs bátyó, a pitypangfalvi Rezeda Tsz ügyes fejőgulyása, aki közismert balkezes volta ellenére sem fejte balról a tehénkét Harmadik hm. Talán a rajzoló volt balkezes. Lehet Persze az sincs kizárva, hogy a karikaturista összetévesztette a tehenet a lóval. Az utóbbi háziállat4. bal oldala ugyanis arról nevezetes, hogy a huszárok onnan szoktak hátára pattanni. Az ábrán szereplő gazdáról viszont aligha tételezem fel, hogy a tehenet nézte volna kancának, hiszen az utóbbit csak dicső őseink tisztelték meg fejőssel; hogy a tejéből kumiszt készítsenek. (A sör már akkoriban gyakran hiánycikk volt az fmsz-ital- boltokban.) Egyetlen lehetőség, jelesül az, hogy a falusi témát megrajzoló karikatúrista ne tud ná: honnan fejik a tehenet — elképzelhetetlen előttem. Kérem a jóakaratú hozzáértőket, fogjanak kézen, s vezessenek ki szeretetteljesen ebből a tébolyító eszmei zűrzavarból ! Zéró Zénó obsitos huszár strázsamester, fejőgulyás. Ez a nyuszi Kubi Károly bfi kosnyúl a szaporulata. Meg gazdája ke< ellátásának segítésére — elsőként hazánkban — nyúl- tenyésztő szakcsoportot alakítanak, s szerződnek háromezer nyúl szállítására. A tiszasülyi gazdák jól számoltak: a nyúl kilóját tizenöt forintos áron lehet értékesíteni így tehát a szakcsoport tagjai közel ezer forintos jövedelemre számíthattak. S hogy ez a ' /* terv MIÉRT NEM VALI VALÓRA? Ékről sokat beszélnek a faluban. S még többet töri a fejét Kubi Károly, a szakcsoport elnöke, Nagy Tibor egészségügyi felelős és ifj. Veres Kálmán, a földművesszövetkezet ügyvezetője. — Nem rajtunk múlott — mondogatják egyesek. — Elbánt velünk a myxomatosis — búslakodnak mások. Tény az, hogy ez a kötőhártyagyulladásos megbetegedés a nyúltenyésztő szakcsoport * állatállományának több mint a hetven százalékát elpusztította. A nagyzi állományát. Ugyanígy tervezett a szakcsoport többi tagja is. NEM HÁTRÁLUNK! Tovább folytatjuk a munkát — bizonygatják. S már újabb terveket kovácsolnak az elkövetkezendő évre. A tiszasülyi nyúltenyésztő szakcsoport tagjainak azonban van egy kérése is a megyei tanács mezőgazdasági osztályához. A huszonkilenc- ezer holdas sülyi határból — ahol még bőven akad állami tartalékterület — szeretnének tíz holdat kapni szálas- és szemestakarmány termelésre. Nyúltenyésztéshez elengedhetetlen a zab és a zöldlucerna, — eddig négy forintos kilogramonkénti áron vásárolták a zabot a jószágoknak. Ha lenne saját földterületük, egyrészt olcsóbbá tudnák tenni a nyúl- hús előállítását, másrészt évenként tízezer nyúl szállítására köthetnénk szerződést. A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat szívesen fogadja a tiszasülyi gazdák által nevelt állatokat, a csincsillát, és a magyar vadast. A felsőbb szervek támogatásán sok múlik; a köny- nyebb takarmány- termelés« a több nyúlhúselszállítás és a tiszasülyi gazdák jobb keresete. Szépek ezek t kis csiucsiila-nyu- iak! örül a gazda szeme, ha rájuk néz. V. V. ig zkesége. Egy évben 30—40 érdemli a finom répát, amivel dveskedik neki csak egyharmadát tudják leszállítani így is megállapították azonban, hogy érdemes nyúltenyésztéssel foglalkoznak. Ráfizetés nem történt Kubi Károlynak Jelenleg hetven kisnyula és tíz anyaállata van. Jövőre megkettőA február 21-i alakuló ülésen húszán jelentek meg, s mindjárt kidolgozták programjukat meghatározták feladataikat is: az ország húsmérvű elhullással szemben még az állatorvosok is tehetetlenek voltak. Pedig a környezet jó, egészségügyileg is megfelelő. E nagy kár miatt a szerződött *; mennyiségnek
