Szolnok Megyei Néplap, 1961. december (12. évfolyam, 283-308. szám)

1961-12-05 / 286. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. december 5. Fidel Castro beszéde a szocialista forradalmi egységpárt megalakításáról Óriási tömegeket képviselő kongresszus Havanna (TASZSZ). — Fidel Castro miniszterelnök december 1-én este beszédet mondott a Népi Egyetemen. Beszédét — amelyet a rádió és televízió is közvetített — a szocialista forradalmi egy­ségpárt megalakítása kérdé­sének szentelte. Castro részletesen foglalko­zott a kubai forradalmi harc fő szakaszaival, jellemezte az ország alapvető forradal­mi szervezeteit, tevékenysé­güket és fejlődésüket, indo­kolta, hogy miért kell egye­síteni őket és megteremteni az egységes marxista—lenin­ista pártot, amely nélkül nem lehet szocializmust épí­teni. Kijelentette: az ideális kormány csak a forradalmi párt kormánya lehet kollektív vezetéssel és az egységes forradalmi párt programja megfelel majd az országban tényle­gesen kialakult feltételek­nek. Fidel Castro részletesen elemezte a kubai forradalmi hatalom létrejöttének folya­matát, majd önmagáról be­szélt. Elmondotta, hogy ő, aki a kizsákmányoló osztály­ból származik, miként vált forradalmárrá, többek közt megjegyezte, hogy már az egyetemen megismerkedett a Kommunista Kiáltvánnyal, Marx-, Engels és Lenin mű­veivel. így kezdődött a fej­lődés, — mondotta Castro. Becsülettel beismerhetem — fűzte hozzá Castro, — hogy abból, amit a forradalom idején tettünk, sok minden távolról sem volt a mi saját találmányunk. Minél több tapasztalatot gyűjtöttünk — folytatta Cast­ro — annál inkább megér­tettük Marx tanításainak igazságát. Minél inkább szembe találjuk magunkat a forradalmi valósággal és az osztályharccal és minél in­kább látjuk a reális életben, a forradalmi küzdelemben az osztályharcot, annál inkább meggyőződünk Marx és En­gels műveinek és a szocializ­mus valóban zseniális lenini magyarázatának teljes igaz­ságáról. Fidel Castro ismertette a továbbiakban Marx és Engels életét és tevékenységét és V. Ii Leninnek, mint teore­tikusnak és mint vezetőnek történelmi jelentőségű érde­meit. Most végbemegy a marxizmus fejlődése, — mondotta Castro. — N. Sz. Hruscsovnak a XXII. kong­resszuson elhangzott beszá­molói olyan igazi politikai tanulmányt alkotnak, amely- lyel megkezdődik egy telje­sen új feladat, a kommuniz­mus építésének megvalósítá­sa; A kapitalizmus pusztulásá­nak elkerülhetetlenségéről szólva Castro kijelentette: figyelembe kell venni, hogy nincs középút a kapitalizmus és a szocializmus között. Aki harmadik álláspontot keres, hamis, utópisztikus útra té­ved és az imperializmus cin­kosává válik. A szocializmus építésének korszakában lép­tünk. Valóra kell váltanunk a tudományos szocializmus tanítását. Hiszünk a marxiz­musban, hiszünk abban, hogy a marxizmus a leghelyesebb, a legtudományosobb elmélet, az egyetlen valóban forradal­mi elmélet; Mélységes megelégedéssel és teljes meggyőződéssel kijelentem: én marxista— leninista vagyok és életem utolsó napjáig marxista— leninista leszek. Castro foglalkozott a to­vábbiakban a forradalmi erők egyesítésének útján tá­madt nehézségekkel, a pro­letárdiktatúra kérdésével, majd jellemezte a megalakí­tandó pártot, amelynek — mint mondotta — erős, fe­gyelmezett és szilárd politi­kai szervezetnek, a munkás- osztály és a kubai forrada­lom élcsapatának kell lennie. Castro elmondotta, hogy hivatalosan még nem alakult meg a párt, de a kubai for­radalmi erők egyesítésével már lerakták az alapját. A pártot az első kongresz- szusán alakítják majd meg. A pártnak olyan marxista —leninista programja lesz, amely megfelel éppen a kubai objektív feltételek­nek. Ezzel egyetért a kubai nép: a munkásosztály, a paraszt­ság, minden becsületes értel­miségi, az ifjúság, minden tisztességes kubai polgár Az ENSZ volt kongói megbízottjának leleplezései New York A New York Times közli O’Briennek, az ENSZ volt katangai képviselőjének nyi­latkozatát. Mint ismeretes, O’Brien szombaton közölte, hogy kiválik az ENSZ köte­lékéből. A vasárnap megje­lent nyilatkozat érdekes rész­letekre derít fényt az ENSZ, illetve a nyugati nagyhatal­mak viszonyával kapcsolat­ban. O’Brien a többi között határozottan azt állítja, hogy rendszeresen megfélemlítet­ték az ENSZ titkárságának tagjait és figyelmeztették őket, ne hajtsanak végre olyan intézkedéseket, ame­lyeket Anglia, illetve Fran­ciaország ellenez. Az ENSZ volt megbízottja nyilatkoza­tában elmondja, hogy ha az említett országok — ame­lyek egyben a Biztonsági Ta­nács tagjai — szembeszegül­tek egy határozattal, azt a határozatot gyakorlatban már nem lehetett megvalósítani. O’Brien személyét egyre több és egyre erélyesebb tá­madás érte Anglia és Fran­ciaország részéről és ez az állandó nyomás végül le­mondásához vezetett. O’Brien hangsúlyozza, hogy nem ő az első ENSZ tisztviselő, aki hasonló bánásmódban része­sül és valószínűleg nem is az utolsó. (MTI). Bírósági terror Francia­országban Párizs (TASZSZ). A pá­rizsi katonai bíróság hozott ítéletet algériai hazafiak ügyében. Négyet közülük ha­lálra ítéltek, hármat tíz évi, kilencet hét évi, és egyet há­rom évi börtönre. A bíróságon az algériai ha­zafiak védői hangsúlyozták, hogy ebben az ügyben a vizs­gálatot lelkiismeretlenül vé­gezték. Az algériaiakat egy sor olyan „bűntettel” vádol­ják, amelyeket, mint a bíró­ságon beigazolódott, fizikai­lag nem követhettek eh — (MTI). AZ I. SZAKSZERVEZETI Világkongresszust 1945-ben Párizsban tartották. Küldöt­tei 56 ország 66 millió dolgo­zóját képviselték. Milánóban a II. Világkongresszus már 63 ország 72 millió dolgozójá­nak nevében foglalt állást. A bécsi III. Világkongresszusra 79 ország 88,6 millió dolgozó­jának képviselői jöttek össze. S végül a Lipcsében össze­hívott IV. Szakszervezeti Vi­lágkongresszuson 81 ország küldöttei 106 millió dolgozó nevében nyilatkoztak. Most a jelek szerint el­mondhatjuk, hogy az 1961. december 4-től 16-ig Moszk­vában ülésező V. Szakszerve­zeti Világkongresszus az ősz- szes eddigiek közül a legim- ponálóbb. Ez a kongresszus, amely történelmi időkben ül össze, valamennyi kontinens dolgozóinak gondolatait és óhaját fejezi ki. Ezt igazolják hogy például Afrika, a Közel­és Közép-Kelet 40 országá­nak szakszervezetei képvisel­tetik magukat Moszkvában. Közülük mindenekelőtt meg kell említenünk az Afrikai Szakszervezeti Szövetséget, amely az afrikai munkásosz­tály nagy részét egyesíti so­raiban. Sok afrikai nemzeti Kairo (TASZSZ). Szom­baton este Kairóban nagy­gyűlést tartottak Afrika nap­ja alkalmából. A gyűlés rész­vevői egyhangúlag elfogadott határozatban követelik: az afrikai népeket haladéktala­nul fel kell szabadítani a gyarmati uralom alól, mert a gyarmatosítók további je­lenléte az afrikai kontinen­sen katasztrofális következ­ményekkel járhat. A gyűlés részvevői kijelentik, minden­kit támogatnak, aki harcol azért, hogy hazája felszaba­duljon a gyarmati uralom alól. A nagygyűlésen felszólalók elítélték a francia gyarmato­sítóknak a NATO segítségé­vel folytatott pusztító algé­riai háborúját. Rámutattak, hogy az imperialista hatal­mak továbbra is rá akarják kényszeríteni politikai és gazdasági uralmukat Afrika népeire. Juszef el Szibai. az ázsiai és afrikai népek szolidaritási tanácsa állandó bizottságá­nak főtitkára Kairóban saj­tóértekezleten nyilatkozatot szakszervezeti központ is el­küldte képviselőit a kong­resszusra. Az olyan országok szakszervezetei, mint Angola és Algéria, a legembertele­nebb gyarmati kizsákmányo­lás ellen harcoló munkásokat egyesítik. Az Algériai Szak- szervezetek Általános Szövet­sége, a kongresszuson való részvételét bejelentve, mél­tán állapítja meg, hogy „a kongresszus a szakszervezeti világmozgalom legfontosabb problémáit fogja megvitatni, s e problémák egyike a szak- szervezetek tevékenységének és szolidaritásának fokozása abban a harcban, amelyet a népek a kolonializmus végle­ges megszüntetéséért vívnak”. MAROKKO, Szenegál, Kon­gó (Leopoldville), Nigéria, Dahomey, Egyiptom, Liba­non, Irak, Irán és más orszá­gok szakszervezeti központ­jai bejelentették azon szándé­kukat, hogy résztvesznek a kongresszuson. A Mali Köz­társaság dolgozóinak szak­szervezeti egyesülése többek közt ezt írja: „Figyelembe vé­ve azt a fontos szerepet, ame­lyet a Szakszervezeti Világ- szövetség az imperializmus és a kolonializmus ellen, az el­tett, amelyben követeli: ha­ladéktalanul szűnjék meg az ENSZ beavatkozása Kongó ügyeibe és vonják ki az ENSZ-csapatokat, valamint vonjanak ki minden impe­rialista katonai erőt a Kon­gói Köztársaság területéről. (MTI). A szíriai választások eddigi eredményei Damaszkusz (Reuter), AP, AFP). Százhetvenkét mandátum közül 155 sorsa dőlt el: 86-ot a konzervatív politikai cso­portok, 53-at a függetlenek és 16-ot a mérsékelt balolda­liak szereztek meg. A damaszkuszi rádió sze­rint az EAK volt öt Szíriái miniszterét beválasztották az új parlamentbe. (MTI). nyomott népek felszabadítá­sáért folyó harcban betölt, to­vábbá az SZVSZ azon szün­telen törekvését, hogy a vi­lág dolgozóinak egységét és szolidaritását erősítse, mi nagy örömnek tartjuk, hogy résztvehetünk az V. kongres­szuson”. A libanoni szakszervezeti sajtó arab nyelven közölte a szakszervezeti akció-program tervezetét és ezt az okmányt széltében-hosszában terjesz­tette az arab országokban. A Mardom című iráni folyóirat hatalmas cikksorozatban kommentálta a programter­vezetet. A Szakszervezeti Világ- kongresszus előkészületei még azon országokban is nagy aktivitást váltottak ki, ahol a szakszervezeti központok vagy függetlenek, vagy a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségéhez tartoznak. így például Finnországban a kongresszus nemzeti előkészí­tő bizottsága, amelyben sok ipari szakszervezet vezetői tevékenykednek, finn nyelv­re fordította és országszerte terjesztette az akcióprogram tervezetét, az egyes városok­ban 15 előkészítő bizottságot szervezett és a szakszerveze­ti sajtóban nagy felvilágosító munkát folytat. Ez tette le­hetővé, hogy a finn dolgozók képviseletében 35 tagú nagy egyesített küldöttség vegyen részt a kongresszuson. ARGENTÍNÁBAN orszá­gos előkészítő bizottság ala­kult. A dolgozók között tíz­ezerszámra terjesztette a programtervezet példányait Az üzemekben népes mun­kásgyűléseken vitatják meg ezt az okmányt. A kongresz- szus céljainak propagálásá­ban a szakszervezetek min­den erre alkalmas eszközt felhasználnak. így például a La Negro húsipari üzemben a kongresszusi előkészületek során több munkásünnepsé­get rendeztek. Ami Japánt illeti, itt a nagy ipari szakszervezetek és a tartományi szakszerve­zeti tanácsok által hivatalo­san kinevezett 31 tagú orszá­gos előkészítő bizottság szé­leskörű felvilágosító munkát fejtett ki, gyűjtést rendezett a moszkvai utazásra és ösz- szeállította a japán munkás- osztályt képviselő nagy kül­döttséget. Az V. Szakszervezeti Vi­lágkongresszus, amely a dol­gozók óriási tömegét képvi­seli, a legutóbbi évek szak- szervezeti mozgalmának leg­jelentősebb eseménye. Nagygyűlés Kairóban Egyre élesebbé válik a görögországi helyzet BERLIN KAPITULÁL Visnyevszkij gyorsírói jegyzeteiből Athén (TASZSZ). Egyre élesebbé válik a görögországi politikai hely­zet. Az ellenzék kifejezte azt a megingathatatlan szándé­kát, hogy harcolni fog az október 29-én megrendezett hamisított parlamenti válasz­tások hatálytalanításáért és a szabad választások meg­tartásáért. Az Egységes Demokrati­kus Baloldali Párt (EDA), a Nemzeti Paraszt Párt és a Centrum Unió szombaton ha­tározatot hozott arról, hogy képviselőik bojkottálni fog­Budapesten tartotta ülését a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa fémkohászati ál­landó bizottsága Czottner Sándornak, a Magyar Nép- köztársaság nehézipari mi­niszterének elnökletével; Az ülésen megtárgyalták a KGST tagállamok színesfém- kohászatának továbbfejlesztő ják a parlament megnyitásá­nak ünnepségét. Az EDA végrehajtó bizott­sága ugyanakkor közölte, hogy parlamenti képviselői részt vesznek a kormány- nyilatkozat vitájában, mert le akarják leplezni azt a terrort, amely a választáso­kon hatalomra juttatta a Nemzeti Radikális Uniót. A parlamenti harc mellett — hangsúlyozta az EDA végre­hajtó bizottsága — mozgó­sítani kell a széles néptöme­geket a demokrácia védel­mében. (MTI) sével kapcsolatos kérdéseket, valamint azokat az intézke­déseket, amelyekkel a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsa 11. ülésszakán a szí­nesfémek megtakarítására és helyettesítésére hozott hatá­rozatokat megvalósítják. Megtárgyalták és jóváhagy­ták a bizottság 1962. évi munkatervét is. — (MTI) 20. Mozgás a főhadiszálláson. Még egy német tábornok ér­kezett. Az asztalhoz hívom. Most a Propaganda Miniszté­rium egyik hivatalnoka lép be. Természetesen, nehezen megy a beszélgetés. A néme­tek érák egyenlőtlen helyze­tüket — valójában már fog­lyok. Berlin élelmezési hely­zetéről beszélgetünk, és Ber­zarin első napiparancsáról. Figyelmesen hallt -tnak. El­mondom nekik, hogy még folytak a harcok, amikor Né­metországban már megkezd­ték a vetési kampányt. Meg­élénkül a társalgás. A néme­tek egymás közt csendesen ta­lálgatják Krebs sorsát. — Óhajtanak bort? — Németek reggel nemigen isznak. Sápadt mosolyok. Szünet. — Hol van Hitler holt­teste? — Senki se tudja. Weidling: Ez az én máso­dik vesztett háborúm. Leningrádról beszélek ne­kik. Érdeklődnek a foglalko­zásom felől. Felvilágosítom őket. Még egy német tábor­nok érkezik. Asztalhoz ülte­tem. Német tábornok: Fáradtak vagyunk. — Érthető. Német tábornok: Tizenhét nap végső erőfeszítés! Beszélgetünk a Szovjetunió hőseáről, rangjelzésekről, de tulajdonképpen mindenki a saját gondolataival foglalko­zik. Egyre mélyebben érezzük át az eseményeket. A németek Berlin központ­jának pusztulásáról beszél­nek. Elmondom, hogy Leningrád és Sztálingrád milyen gyor­san újjáépülnek. Beszélek a Szovjetunió gazdasági fejlő­déséről, találkozásainkról a szövetségesekkel. A né­met tábornokok felidé­Budapesfen tanácskozott a KGST fémkohászati állandó bizottsága zik találkozásaikat a Vö­rös Hadsereggel 1939-ben. összehasonlítjuk a Szovjet­unió és Németország háborús veszteségeit. Felemlítem a „halál-övezeteket”; elmon­dom, hogy katonáink folyton azt kérdezték: „Miért támad­tak meg bennünket a néme­tek?”. Az egyik német így válaszol: „Nekünk föld kel­lett”. — „És mit kaptak a szovjet földből? Egy talp­alatnyit sem ” A német tábornokokat át­kísérik egy közeli házba és egyelőre ott maradnak őrizet­ben. Csujkov alszik. Fel-alá sétálunk a szobában. „Csak nincs vége a háborúnak?” — „Különös.” Jelentések érkeznek arról, hogy néhány szektorban a né­metek már nem lőnek, de még nem adták meg magu­kat. Parancsot várnak. Otthoni dolgokról, hazaté­résről beszélgetünk. Elképzel­hetetlen fáradtság. Kezem sa­jog. Telefon cseng. Csapataink elfoglalják a város központ­ját. Számlálják a foglyokat. 11 óra 30. Egy segédtiszt jelenti: Frit- sche megérkezett — motori­zált ágyún. Fritsche belép, katonakö­penyt és szemüveget visel. Papírjai közt lapoz. Csende­sen leül. Mellette a tolmács. Várnak. A mieink folytatják a hírszerző osztály jelenté­seinek feldolgozását. Szokolovszki (belép, Frit- schéhez): Berlinben nyuga­lomra van szükség. Védel­met biztosítunk azoknak, akik aggódnak sorsukért. Fritsche: A német rendőr­ség szétfutott, de ismét össze- gyűjthetjük. Szokolovszki: Bennünket nem érdekelnek a rendőrök, azok is hadifoglyok lesznek. Minket a hivatalnokok, az adminisztráció érdekel. Őrsé­get adunk melléjük. Nem éri őket bántódás. Megértette? Fritsche: Nem értem, hogy ki bánthatná őket? Ki merne túlkapásokat elkövetni? Szokolovszki: Lehetnek ilyenek katonáink között, a német lakosság körében, sőt, német katonák között is. akik meg akarják torolni a Gesta­po korábbi tetteit, és így to­vább. Fritsche: Ja, möglich. (Igen, ez lehetséges.) Szokolovszki: Mindenre gondoltunk, és megtettük az intézkedéseket. Berlin pa­rancsnoka Berzarin tábonok. A körzeteknek is megvannak a parancsnokai. Van még va­lami kívánságuk? iFolytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents