Szolnok Megyei Néplap, 1961. december (12. évfolyam, 283-308. szám)
1961-12-30 / 307. szám
1-961. 8ecember 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A fejlődés záloga: i a műszaki intézkedési terv Néhány üzemünkben már elkészült az 1962. évre szóló műszaki intézkedési terv, néhol most munkálkodnak rajta. Nem hiábavaló fáradozás ez, hiszen az idei eredmények is mutatják: a fejlődés záloga a jól kidolgozott, s következetesen végrehajtott műszaki intézkedési terv. Az idei tapasztalatok arról is árulkodnak azonban, hogy a tervben előírt, fontos feladatokat is mellékesnek tekintünk esetenként, mikor az előirányzatok valóraváltá- sára kerül sor. A műszála vonatkozású feladatokat — beruházási problémáktól függően — például általában sikerrel oldottak meg üzemeink. Munkaszervezési, munkaügyi célkitűzések va- lóraváltásánál azonban mári korántsem tanúsítottak ilyen! következetességet. Az idén j széles körben végrehajtott munkanapfényképezések viszont azt mutatták: /óbb munkaszervezéssel a termelékenység újabb tartalékait tárhatjuk fel A most készülő műszaki intézkedési tervekben ezért kellene összhangbahozni az irányító szervek munkáját, javítani az anyag- és szer- számgazdálkodást, kiküszöbölni a szállítási nehézségeket, műszaki számításokra alapozni az anyag- és munkanormákat, s megteremteni a teljesítésükhöz szükséges feltételeket. Munkakör összevonással és egyéb módon kelle- ne kialakítani azok munkafeladatait is, akik nem fizikai munkakörben dolgoznak. Ideje volna mindenhol célultűzni, hogy a termelékenység alakulását ne csak egyetlen mutatón (az egy munkásra számított termelési érté’ en) mérjék, hanem több mutató alakulása alapján elemezzék. Mennyivel más kép alakul például a termelékenységről, ha az egy főre, egy órára eső termelést is figyelembevesszük. Ekkor sokkal inkább meglátszik a „bújtatott létszám” — vagyis a fizikai munkásként nyilvántartott, de más fel adattal megbízott személyek — alkalmazásának káros hatása. A munkaszervezési feladatok között szerepel a műszaki adminisztráció színvonalának emelése. Oda kellene hatnunk, hogy csak az értékelésre, a különböző tanulságok levonására alkalmas adatok szerepeljenek az adminisztrá-1 cióban. A jó szakember ide-! jének nagyrészét ne a műsza-' ki adminisztráció, hanem az j abban szereplő adatok mérlegelése, hasznos javaslatok megtétele, hatékony intézse- dések foganatosítása keil, hogy lekösse. Szervezési intézkedésekkel is sokat lehet tenni a minőség javításáért, s általában a termelési szint növeléséért. A martfűi Tisza Cipőgyárban például a gumigyári konfekció és a gumigyári kihúzó között sok vita volt a közelmúltban. Az 1962. évi műszaki intézkedési tervben ezért írták elő: a két üzemrész között félkészáru raktárt kell létesíteni. így a selejt megállapításában, az átadás-átvételben nagyobb rendet lehet teremteni. A műszaki intézkedési tervek készítése során megkülönböztetett gonddal kell foglalkoznunk a gyártmányfejlesztéssel A már sokat hangoztatott cél: elérni és tartani a világ- színvonalat. Érdemes szem előtt tartani, hogy az ipar nemcsak nálunk fejlődik. Négy-öt évvel ezelőtt még válogathattunk a külföldi megrendelések között. S ma? — Sokszor keresni kell a külföldi szállítási lehetőséget. Ennek ellenére gyártmányaink esetenként sok kívánnivalót hagynak maguk után. Az Aprítógépgyár gépeire is érkezett külföldről reklamáció. Ezért gyártmányaink készítésénél kettős cél vezessen bennünket: termékeink legyenek könnyűek, egyszerűen kezelhetők, külsejük legyen tetszetős, modern; másrészt fokozódjék teljesítőképességük, javuljon minőségük. E két utóbbi feladat igen fontos. Közismert, hogy néhány évvel ezelőtt még fokozott biztonságra törekedtünk, s a külsővel nem nagyon törődtünk. De az sem jó, ha most csak a súlycsökkentésre, az ormótlan forma megszüntetésére törekszünk. A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár 1962. évi műszaki fejlesztési terve — helyesen — a teljesítőképesség fokozását írja elő. E cél érdekében — többek között — vetőládával kombinálják az egyirányú tárcsát. A korszerű technológia kialakításában is van még tennivaló. Ma már általában korszerű technológiával termelünk — de egy-egy részfeladatot új gép beállításával, vagy más eljárással jobban is megoldhatnánk. Leleményességgel sokat el lehet érni. A Tisza Cipőgyárban például százöt ember munkáját pótolták gépátalakítással és egyéb módon a II. félévben. 1962-ben több beruházás teszi lehetővé a termelés korszerűsítését. A Vízgépészeti Vállalat kunhegyesi telepén például megvalósítják az automata hegesztést. Helytelen volna azonban — mint azt a ktsz-ek jórészében teszik —, ha csak a beruházási programtól várnánk a műszaki színvonal emelését. A kisipari termelőszövetkezetek például az idén körülbelül egymillió forint értékű használt gépet vettek. Azok feí- szerszámozásával, átalakításával is sokat elérhetnek. Ugyanígy a jól bevált technológiai módszerek széle- sebbkörű alkalmazásával. A Mezőgépgyárban például jövőre továbbfejlesztik a kokil- laöntést. A martfűi Tisza Cipőgyárban a párt és szakszervezet is dolgozott ki intézkedési tervet a műszaki fejlesztés segítése érdekében. Jó volna, ha máshol is követnék ezt a példát, s emellett gondot fordítanának a dolgozók véleményének kikérésére, javaslataik figyelembevételére. Csak így lesz széleskörű, minden lehetőséget kiaknázó a műszaki intézkedési terv. Simon Béla Jól sár9 de jobban is sárhatott volna a kenderest Vörös Csepel Jss Az ellenőrző bizottság leltározói éppen letették a pennát, s megállapították, hogy minden stimmel, mikor a kenderesi Vörös Csepel Tsz- be értünk. — A bejelentést megnyugvással vette tudomásul az elnök, a párttitkár, a főagronómus — kik ebben a lelkiállapotban már ráérős részletességgel beszéltek a búcsúzó 1961-es évről. — Gazda-módon hadd szidom elébb kissé az időjárást, így Gacsal István. — Tavasz- szal nem száradt a föld, később nem esett az eső; nehezebb volt a talajmunka, időrablóbb az öntözés. Mindez terven felül elvitt úgy öt-hatezer munkaegységet. Ilyenformán a tervezett 26 forint Három felnőtt ú Ügy vélem, jobban megszervezett öntözéssel többet is elérhettünk volna, — szólal meg Özse János párttitkár. — Hiszem, hogy mi legalább annyira okultunk hihelyett 24 forint körüli mun-j kaegységértékkel zárunk. Matuz János főagronómus szerint az előző őszi esőzés, \ kései vetés okozta, hogy a tervezett 12 métermázsa he-1 lyett csak 11,60-t adott a bú-! za. Belőle háromszáz holdat kézzel (!!) kellett elvetni. Ebben az évben már más a helyzet. Szántatlant keresve sem találni a határban, de vetetlent sem. A mélyszán-: tott terület 1700 hold, az el-, vetett hatvannal több. A rizst nem számítva! majdnem háromszáz hold kapott vizet. A májusi mór- j Zsoltban számított kukorica, öntözve holdanként 25—28 métermázsát, a szárazművelésű nyolc—tízet adott ttörő és követőik búinkból, mint száznál több asszonyunk az első három jópéldájából. Esztendeje még csak Kenyeres Miklósné, Molnár La- josné, Csapó Pálné vétóikéA DOGMATIKUS Az egyház válsága az olasz falvakban Róma (MTI). Az Actio Catholica ifjúsági szervezeteinek kezdeményezésére lezajlott értekezletek, s az ezek nyomán született tanulmányok egyértelműen megállapították, hogy az olasz katolikus egyház súlyos válságba került a falvakban. A válságot a hívők számának folytonos csökkenése okozza. Ennek a jelenségnek két oka van. Az egyik a falusi fiatalok szüntelen áramlása a városokba, a másik pedig az, hogy egyre több fiatal szakad el a vallási gyakorlattól. A legutóbbi vizsgálatok bebizonyították, hogy a falusi fiataloknak mindössze 14.1 százaléka akar vidéken maradni és közülük minden második kijelentette: nem a vallásra támaszkodik az élet olyan alapvető döntéseiben, mint a pályaválasztás, vagy a házasság. Még akkor is, amikor a fiatalok részt vesznek a vallási szertartásokon, ez inkább hagyománytiszteletből, semmint belső meggyőződésből ered. összeomlóban yan az az évtizedeken át ápolt legenda, amely szerint az olasz falu a kereszténység fellegvára. A monopóliumok nyomására és a paraszti harcok következtében átalakul az olasz falu arca és maguk a katolikus falusi szervezetek is újításokat követelnek, hogy lépést tarthassanak a változó időkkel. (MTI). A F erse&hy könyvtár értesíti olvasóit, hogy a könyvtár új berendezésének beépítése és a i könyvek átrendezése miatt a kölcsönzés és az olvasótermi szolgálat 1962. januárjában szüae'e! R „RaBtajMs” rasáera változata Kínhalálra ítélték Sanyikét — Körömollóval vágatták a füvet Megdöbbentő bűncselekmény részleteire derült fény a pénteken tartott tárgyalás során a szolnoki járásbíróság dr. Varga Mária büntető tanácsa előtt. A vádlottak padján Holló Károlyné és édesanyja, jász- ladányi lakosok ültek. Az ügyészség vaskos vádirata mindkettőjük terhére ifjúság elleni bűntett elkövetését rótta fel: a fiatalasszony Sándor nevű — jelenleg hét esztendős — kisfiát közös erővel előbb megőrjíteni, majd meggyilkolni akarták, a nyomozat adatai és a kihallgatott tanúk szerint. Sándorka koraszülött volt, s ezért közvetlenül születése után kórházba vitték. Hároméves korában került ismét vissza a szülőkhöz, azok azonban idegen módjára, szeretet nélkül bántak vele. Az apa kevésbé üldözte, emberségesebb érzéssel volt iránta. Egyébként is csak szombaton jár haza, egész héten távoli munkahelyén dolgozik. A rossz bánásmódról tudomást szereztek az apai nagyszülők. Magukhoz vették a fiúcskát. Több mint egy évet töltött náluk, majd újra hazakerült a gyermek. Helyzete azonban ekkor sem javult, sőt inkább romlott. A Hollóéknál lévő áldatlan állapotokra természetesen felfigyeltek a szomszédok, sőt a hivatalos szervek is. Ügyelni kezdtek a gyerekre és többször intették a vádlottakat. A jó szó mitsem használt. A tárgyaláson megjelent tanúk közül többen sírva mondották el, hogyan kínozta az emberi mivoltából kivetkőzött két nő a kicsit. Az anya és a nagyanya „módszeresen” dolgoztak. A gyerekről híresztelni kezdték: nem normális, gyengeelméjű. Sanyi számára tilos volt három testvérével együtt, egy asztalnál enni. Ha mindenki megebédelt, csak akkor kapta meg a maradékot. Hálóhelye nem a lakásban, hanem az udvarban fából tákolt kamra sarkába vetett rongyvackon volt. Az embereknek feltűnt, hogy hetekig sehol sem látják a gyereket. Valósággal nyomozni kellett, míg kiderült, hosszú időn át nappalra sem jöhetett ki kamrájából. A legkülönbözőbb és a legelképesztőbb kínzási módszereket találták ki. Az őszi esők után például kizavarták az udvarra és meztelen talpacskájával kellett tükörsimára taposnia a felázott földet. Máskor azt a parancsot kapta, hogy kisollóval nyírja le az udvar füvét. Az egyik tanú megrázó szavakkal ecsetelte, milyen esemény szemtanúja volt Észrevette, hogy a két nő elment hazulról, a kisfiút pedig az udvaron hagyták. Kis idő múltán Sanyika keserves sírására lett figyelmes. Megkereste és akkor látta, a gyereknek bicskával tisztára kellett kapargatnia egy ócska fazekat, amelyet ragadós festékbe mártottak. Már összevagdalta kis uj- jacskáit, az edényt azonban nem tudta megszabadítani a festéktől. Nem sokkal előtte törte be fejét anyja, ezért különösen rettegett a várható veréstől. Végül a szomszédasszonyok tisztították meg a fazekat, hogy a szerencsétlent megmentsék. És mégegy. Sanyika soha nem kapott elég ennivalót, ezért egyszer megdézsmálta a tésztát, amelyet bátyja meghagyott. A nagyszülő előbb fel akarta akasztani, de ebben megakadályozták. Így „csupán” megverte. A tárgyalás hallgatóiban akaratlanul is felmerült a kérdés, vajon miért kínozták a gyereket? Magyarázatot nehéz találni, s az ítélet sem adott. A tanúk vallomásai csupán arra engednek következtetni, hogy az anya Jövedelmező a NAPRAFORGÓ termelése. Minden közepes minőségű 1 kh területen 6 mázsás átlagtermést alapul véve 2580.— Ft bruttójövedelmet Hztosít a Krasznodári napraforgó szerződéses termelése. Szerződéskötés esetén az alantiakat fizeti a vállalat: Arak: Krasznodári napraforgó mázsánként 400.— Ft Iregi és Lovászpatonai mázsánként 340.— Ft Egyéb hazai fajtájú ... mázsánként 320.— Ft A szerződéses felár mázsánként 10.— FL A termeléshez kedvezményes áron kölcsönvetőmagot ad a vállalat. A nagyüzemi felár legalább 100 mázsa átadása esetén 20 Ft. A termelőszövetkezet a-naprafor- gó után q-ként 20 kg olajpogácsadarát, vagy 30 kg takarmánykeveréket igényelhet, hatósági áron. A szerződéskötéseket a vállalat járási kirendeltségei végzik. Szolnok megyei Terményforgalm! Vállalat Szolnok és a nagyszülő számára felesleges volt ez a gyermek,! s minden tettükkel a gyermek mielőbbi halálát akarták okozni. A vádlottak a tárgyalás során mindvégig tagadtak, cinikus magatartást tanúsítottak megbánás helyett. Sándorkát az apai nagyszülők Farmosra vitték. Most már iskolába jár és idegileg, fizikailag is rendbejött. A szolnoki járásbíróság az anyát egy évi, a nagyanyát pedig tíz hónapi börtönbüntetésre ítélte. A büntetésüket azonban felfüggesztette három évi próbaidőre, az anyáét, mivel otthon három kiskorú gyermeke van, a nagyanyáét pedig idős korára való tekintettel. Szántó István , dett munkában a férfiakkal. Ezen a tavaszon — nyáron i! már 80 asszony, s leány járt ’ ki rendszeresen a közös bir- ; tokra; harmincán pedig a I legsürgősebb tennivalók ide- I jén vállalkoztak segítségre. A női munkakedvet érthetően fokozta a helyesen meg- . állapított premizálás. A ku- : korica munkásai 370 méter- ■ mázsa terményt, a cukorré- . páéi pedig majdnem tizen- ■j háromezer forintot kaptak kézhez prémiumként. ! Számottevően gyarapodott a közös vagyon. Ötezres csi- j benevelő, négyszázas hizlalda, kétszázötvenes süldő-, kétezres törzsbaromfiszállás. két egyenként tizennyolc va- gonos góré, nyolcvan vago- nos magtár, negyvenkét méter hosszú műhely- és raktárépület, két kút született — j részben átalakításból, részben újonnan. Hat nehézlovat, egy gumiskocsit, Bjelorusst traktort s a hozzá tartozó munkagépeket vettek még a gazdák. Mindez válasz a/ imént feltett kérdésre: Mire költöttek két és félmillió forintot? Olyan gazdák kezén, mini ! a kenderesiek, huszonegy hold föld is sokatérő. Ennyit nyertek ebben a gazdasági évben mintegy tizenegy kilométer hosszú, feleslegessé vált dülőút felszántásával. A Vörös Csepel Tsz vezetői úgy szóltak 1962. évi terveikről, hogy mondanivalójuk elválaszthatatlanul össze fonódott a második ötéves terv célkitűzéseivel. (így is a helyes!) Mindhárman úgs vélték, hogy a tervezett 27— 28 százalékos növénytermesz tési eredménynövelésnél még többet is elérhetnek. Különösen, ha — s erre minden remény megvan —, rendszeresen, idejekorán megérkezik az igényelt műtrágya. Az állattenyésztési tervek teljesítése azonban — keresetlenül szólva — kissé rázósnak Ígérkezik. Főleg azért mert a tsz-nek ma még kévé férőhely áll rendelkezésére ! az építkezés pedig bármilyen | fontos és hasznos, nem olcsó S a gazdák kívánságára arr is figyelemmel kell lenniök , hogy évente 2—3 forinttal növelhessék a munkaegysé; ’ értékét. — Állatállományunk mi- . nőségi fejlesztésében látjuk ; t megoldást, — jegyezte meg Matuz János. — Mielőbb szc ’ retnénk elérni, hogy vala j mennyi szarvasmarhán! I TBC-negatív legyen. Gazda . szemet gyönyörködtető, zse- . bet töltögető kitenyészte1 ; fehér-hússertés állomány' j szeretnénk ezzel egyidejűlet j kialakítani. Erősen hisszük j hogy a takarmányhozamo’ . növekedésével gyarapíthatju’ kissé a kocalétszámot is. — b. z. —
