Szolnok Megyei Néplap, 1961. december (12. évfolyam, 283-308. szám)
1961-12-28 / 305. szám
1961. december 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 D© jó Eenne efofoőí vagy !? ro fi rsiáajsa mvrÉTI I fersie’lsziveí iielé alapszaisálvszerü mükSdíse - fi kczg'-űis szerepe, ii A mezőgazdaság szocialista átszervezése, s a szocialista mezőgazdaság nagyarányú fejlődése, az új termelési rendszer szükségessé tették a armelőszövetkezetek gazdasági, szervezeti életének jogi zabály ozását. Ezért alkotta meg a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1960. évi 8. , ürvényerejű rendelettel mó- losított 1959. évi 7. törvény- erejű rendeletet, majd a földművelésügyi miniszter és más minisztériumok a törvényerejű rendeletek végrehajtására kiadott jogszabályokat. Ennek alapján alkották a termelőszövetkezetek alapszabályát. A termelőszövetkezetek megfelelő működése csak e jogszabályok s az alapszabály rendelkezései következetes érvényesülése útján biztosítható. Fontos, hogy azokat a tsz-ek vezetői és tagjai ismerjék, helyesen értelmezzék, alkalmazzák. A jogszabályok, s az alapszabály betartása nem kevésbé fontos, mint maga a gazdálkodó tevékenység, a szorosabb értelemben vett termelőmunka. Hiszen már a termelőmunka is az alapszabályban előírt egyik alapvető kötelesség. A. jogszabályok, s az alapszabály figyelmen kívül hagyása az egész termelőszövetkezetre. s tagokra súlyos /^Tfátranyökkal "jár.* Betartásukkal viszont a becsületes munka eredménye nem sikkad el, s munkájához mérten minden tag, igazságosan rei szesül a jövedelemből. | Ezúttal azokat a rendelkezéseket ismertetjük, amelyek arról szólnak, miképpen vehet részt a termelőszövetkezet tagja a szövetkezet gazdálkodásában, életének irányításában. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek éppúgy, mint más gazdálkodó szervek az egységes népgazdaság keretébe tartoznak. Tevékenységük a szocialista tervgazdálkodás rendszerébe tartozik. Termelőmunkájuknak összhangban kell állnia az össznépi érdekekkel. Népgazdasági szinten szükséges annak a meghatározása, hogy milyen ter- melvényeket, milyen meny- nyiségben kell előállítani, s a termelőszövetkezeteknek termelési tervük összeállításánál figyelemmel kell lenniük az egész dolgozó nép kívánalmaira. Egyéb vonatkozásban azonban mégis különbség van a termelőszövetkezetek és egyéb gazdálkodó szervek között. A termelőszövetkezetek tagsága a termelőszövetkezettel nem munkaadó és munkavállaló viszonyban van. . A tagoknak a tagsági viszonyon alapuló jogai és kötelezettségei egyenlőék. Ez alól csak annyiban van kivétel, hogy egyes vagyoni jogok és kötelezettségek mértéke a vagyoni hozzájáruláshoz igazodik, bár ez a munkán alapuló jogok és kötelezettségekhez mérten kisebb jelentőségű. Ilyen például a földjáradék. Abból a körülményből, hogy a tagok nem munkavállalói viszonyban ál’nak a termelőszövetkezettel, hanem önként társultak a közös nagyüzemi gazdálkodásra (lényegében egyenlő jogokkal rendelkeznek), következik, hogy önmaguk irányítják saját életüket, gazdálkodásukat. Beleszólásuk van a termelőszövetkezet ügyeinek intézésébe. Ez a beleszólás legszembetűnőbben a termelőszövetkezet közgyűlésén érvényesíthető. A tag a közgyűlésen tanácskozási, szavazati és javaslattételi joggal rendelkezik. Jogosult arra, hogy a közgyűlés napirendjén szereplő ügyekben, a termelőszövetkezet gazdálkodásával, ügyvitelével és vagyoni helyzetével kapcsolatban a közgyűlésen felszólaljon és a vezetőséghez, az ellenőrző bizottság tagjaihoz kérdéseket intézzen. A feltett kérdésekre a vezetőségnek, illetve az ellenőrző bizottságnak kell a megfelelő felvilágosítást megadni A közgyűlést nemhiába nevezi a jogszabály, s az alapszabály a termelőszövetkezet legfőbb szervének, melyet a tagok összessége alkot A közgyűlés a termelősz övetkezetet érintő bármely kérdésben jogosult dönteni, s vannak olyan fontos kérdések, amelyekben más szerv nem is dönthet, csak kizáró- ag a közgyűlés. A közgyűlés jogosult kizá- •ólagosan megtárgyalni a termelőszövetkezet alapszabályát is annak módosítását. Itt kell megtárgyalni új tag felvéte- 'ét, kilépésének elfogadását, vagy kizárását. Helytelen tehát az, ha e kérdésben csu- oán a vezetőség dönt. A közgyűlésén kell megtárgyalni az elnök, a vezetőség és az ellenőrző bizottság tagjainak megválasztását, elmozdítását, visszahívását. A közgyűlésen történik az évi termelési terv és a bevételi-kiadási költségvetés, valamint a zárszámadás megvitatása, elfogadása, illetőleg módosítása. Itt kell határozni a jövedelem felosztásáról és az esetleges veszteségről, itt kell megállapítani a földjáradék mértékét. Kizárólag a közgyűlés dönt hitelfelvételben, jelentősebb szerződések megkötésében, jóváhagyásában. A közgyűléshez tartoznak a tagsági viszonnyal kapcsolatban a szövetkezet és tasiai között felmerült viták, kivéve ha a döntés bíróságra tartozik. A közgyűlés dönt a termelőszövetkezetnek más termelőszövetkezettel való egyesüléséről. Ide tartozik még a háztáji föld nagyságának ás a háztáji gazdaságban tartható vagyontárgyak mértékének meghatározása. A tsz-ben a közös munkát a tagok a közgyűlés által megállapított munkaszervezetben és munkarend szerint végzik. Az alapszabály más ügyeket is a közgyűlés kizárólag gos hatáskörébe utalhat. Például a vezetőség által kidolgozott helyi munkanormák jóváhagyása, fizetéses alkalmazottak felvétele, elbocsáj- tása, bérezésük megállapítása. A közgyűlés hatáskörébe utalt ügyekben csak a tagok dönthetnek. Ezekben az ügyekben tehát a vezetőség és az elnök a közgyűlés határozata nélkül nem intézkedhet. A közgyűlés határozatai a vezetőségre és a termelőszövetkezet valamennyi tagjára kötelezőek. A jogszabály előírja: a közgyűlést az alapszabályban meghatározott időközökben, de legalább 3 havonként össze kell hívni. Lehetőséget biztosít a törvény arra is, hogy rendkívüli esetben is össze lehessen hívni. írásban kérheti a közgyűlés összehívását — megjelölve annak okát és célját — a tagság 10 százaléka, de legalább 5 tag, továbbá az ellenőrző bizottság, vagy a városi, illetve járási tanács végrehajtó bizottsága is. A közgyűlés összehívása a vezetőség feladata. Ha ezt a kötelezettségét nem teljesíti, akkor a járási tanács végrehajtó bizottsága intézkedik a közgyűlés összehívásában. A közgyűlés csak akkor határozatképes, ha azon a tagok legalább kétharmada jelen van. A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A tagok csak személyesen szavazhatnak. Vannak olyan ügyek, amelyekben a döntéshez kétharmados szótöbbség szükséges. Ilyen ügyek az alapszabály megállapítása, vagy módosítása, döntés más szövetkezettel való egyesülésről, a vezetőség és az ellenőrző bizottság tagjainak elmozdítása, vagy visszahívása, bármelyik tag kizárása. ,r : Ha a közgyűlésen a szövetkezeti tagok legalább kétharmad része nincs jelen és emiatt a közgyűlés nem határozatképes, a vezetőség köteles — ugyanazzal a napirenddel — legkésőbb 30 napon belül újabb közgyűlést összehívni. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a megjelent tagok számát, az elhangzott javaslatok, hozzászólások tömör összefoglalását, a szavazás eredményét és a határozatokat. Nagyon sokszor megtörténik, hogy a jegyzőkönyvekből hiányoznak aadtok. A vezetőség a közgyűlés határozatait megküldi 8 napon belül a járási tanács mezőgazdasági osztályához. A mezőgazdasági osztály e határozatok ismeretében könnyebben, tud a termelő- szövetkezeteknek segítséget nyújtani. A járási tanács végrehajtó bizottsága a közgyűlés határozatát, ha az a jogszabályba, vagy az alapszabályba ütközik, bármely tsz tag kérelmére, vagy az ügyész óvására, sőt hivatalból is megsemmisítheti. Ilyenkor a közgyűlésnek új határozatot kell hozni. Tehát nem a végrehajtó bizottság hozza az új határozatot, amint az már előfordult. A közgyűlés határozatáról a tsz tag — ha az jogait, vagy kötelezettségeit érinti — jegyzőkönyvi kivonatot kérhet, és az ellen panasszal fordulhat a járási tanács végrehajtó bizottságához, — vagy a bírósághoz. Dr. Molnár László csoportvezető ügyész Szolnok megyei főügyészség 40 milliárd köbméter víz „Az egyenletes termés- ’ eredmények elérésének legbiztosabb módszere — míg az időjárást nem tudjuk sza-, bályozni — az öntözés: millió hektár földterületek ön- j tözése és elárasztása” — j mondotta N. Sz. Hruscsov ez év januárjában. A kujbisevi, szaratovi és volvográdi területeken 6—7 millió hektár kínálkozik öntözésre, melyhez egyedül a Volga adhatna elegendő vizet. A szovjet szakemberek megállapították, hogy a Pe- j csora és a Vicsegda vizének j a Volga-medencébe irányító- J sával e terület évi 40 milli- árd köbméter vízhez juthatna. A rövidesen meginduló munkák egyik fontos rész- eredményeként a Kaspi-ten- ger szintjét a kívánt magasságra emelhetil • • • jegyezte meg a jászdózsai Seres István bácsi, miközben egy szép szál kolbászt húzott ki a teknőből. Joggal elégedett a gazda, mert a napokban vágott hízója beváltotta a família reményeit. Tervezéshez tanulságul a Kacsofarm a Mi'lér partián Számos szövetkezetünk nevel már eredményesen víziszárnyast; többek egyelőre még latolgatják: megpróbálkozzanak-e vele 1962-ben. A tervek még csiszolás alatt...j nem lenne késő az ígéretes elhatározás. A kacsanevelés gondolatával „kacérkodó” szövetkezetiek kedvéért adunk ízelítőt — Garai Lajos igazgató tájékoztatása alapján — a Palotási Állami Gazdaság terveiből. Az állami gazdaság tavaly kísérletként foglalkozott pecsenyekacsa neveléssel. Az állatokat nyolchetes korban 2—2,10 kg-os átlagsúllyal értékesítettük. •' • - .•■sí-1. • Maholnap átadásra- kerül a gazdaság Millér-parti részén három, egyenként 1700 férőhelyes törzskacsaól. Ezeket jövőre annyi férőhellyel bővítik, hogy alkalmasak legyenek évi százhúszezer pecsenyekacsa felnevelésére. Ezekben a hetekben na- gyobbarányú épületátalakítás is folyik a gazdaságban. Ott tíz, egyenként tízezres Ger- gely-féle keltetőgépet * helyeznek el. A gépekkel márciustól szeptemberig 200 00< tojást keltetnek ki. A Palotási Állami Gazdaság dolgozói és vezetői ügy tervezik, hogy 1962-ben 120 ezer pecsenyekacsát értékesítenek kétkilögrammos átlagsúlyban.- - Tervük megvalósításához —^ immár biztosított — 3 828 000 forintot használnak fel. Mivel a fentiekkel kapcsolatban tervezett termelési érték több mint kilencmillió forint, egy kilogramm kacsára 9,50 forint beruházási összeg jut. Számításaik szerint a pecsenyekacsa önköltsége 19,20 forint; így előállítása jövedelmező üzemágnak ígérkezik. A tekintélyes összegű beruházás hat és félév alatt térül meg. Havonta kétszer jelenik meg a ,,Kertészet és szőlészet“ Kevés szó esik róla, mégis igaz: hazánk nemcsak a szövetkezeti, de egyben az olvasó parasztok országává is vált az utóbbi esztendőkben Az örvendetesen növekvő érdeklődést kívánja a „Kertészet és szőlészet” című laptársunk szerkesztősége kielégíteni, mikor — 1962. januárjától — lapját havonta kétszer jelentett meg. Mint' értesültünk, a szövetkezeti parasztság körében kedvelt folyóirat a jövőben még részletesebben tárgyalja majd a gyümölcs-, szőlő-, zöldségtermesztés, a borgazdaság gyakorlati kérdéseit: hasznos tanácsokat ad a dísznövénytermesztéshez. A „Kertészet és szőlészet” a háztáji gazdaságok, házi- kertek ésszerű kihasználásához is útmutatást nyújt. „Húsra hizlaltunk faggyú helyett — tanácsolja az állatforgalmi vállalat igazgatója 99 ! t Megyénkből emberemlékezet óta tekintélyes mennyiségű szarvasmarha és sertés kerül bel- és külföldi fogyasztásra. Mind a termelőszövetkezetek, mind a háztáji gazdaságok tulajdonosaival szemben eddig inkább mennyiségi, mintsem minőségi követelményt támasztott a Szolnok—IIeves megyei Állatforgalmi Vállalat.,'” Napjainkban több tényező indokolja, hogy! a gazdák figyelmüket az utóbbira irányítsák. E kérdésekről Jankovits Mártonnal, a vállalat igazgatójával beszélgettünk. — A szarvasmarha hizlalóktól eddig azt kívántuk, hogy átadott jószágaik az úgynevezett • faggyúkövetel- ménynek is megfeleljenek — mondotta. — Köztudomású, hogy az állatok a faggyút csak több és jobb takarmány, elfogyasztása árán tudják testükben elraktározni. A múlt évi és az idei aszály folytán azonban a takarmánnyal csínján kell bánniok a gazdáknak. Ez az egyik oka annak, hogy a termelőktől kisebb súlyú állatokat várunk. — A másik ok, hogy sem hazánkban, sem külföldön nem kedvelik az elfaggyúso- dott húst — folytatta Jankovits elvtárs. — E meggondolások alapján dolgoztuk ki a termelőszövetkezeteknek elküldött új vágómarha-szabványunkat, mely immár nem Ismert faggyúkövetelményt. IA felszabaduló takarmányI mennyiséget közösben, háztá- ! jiban egyaránt a sertéshizla- 1 lásra lehet felhasználni. Néhány jótanács A vállalat igazgatója ezután azt tanácsolta, hogy a termelők módosítsák eddigi hizlalási módszerüket. Azt ajánlotta, hogy a hizlalást minden esetben szakaszosan végezzék; vagyis a hizlalási időt beállítástól értékesítésig osszák három szakaszra. Az első időszakban a beállított szarvasmarhát olcsó ballaszt-takarmányokkal kell előkészíteni. Gondolunk itt a különféle silótakarmányokra, esetleg répakoronára, szeletre. Adhatunk kevés pillangós szénát is.......................... A második periódusban olyan abraktakarmányokat is etetni kell, amelyek faggyú előállítása nélkül fokozzák a hústermelést. Efélék az árpadara, olajpogácsadara, korpa és a hüvelyes magvak. A harmadik szakaszban már kevés tengeridara is adható. Ez azonban ne legyen túlzott mértékű! Ajánlatos 500 kilogrammos élősúlyt számítva két kilogramm dara adagolása Az abraktakarmányokkal történő takarékoskodás csökkenti a takarmány ízletességét. E kedvezőtlen hatást pácolással melasz és só használatával lehet ellensúlyozni. Igen fontos, hogy a takarmányokat szecskázzák és így etessék meg. Csupán a pillangós szénát célszerű egy-két napi fejadaggal^ szálasán — az itatást megelőzően — etetni. Hidegebb időben kívánatos a pácot 48 órává előbb elkészíteni; míg melegebb időben a 24 órával előbb elkészített pác is megfelelő Lényeges, hogy a pácot mindig azonos hőfokon tartsuk és etessük. Ha füllesztett meleg pác kerül etetésre, úgy az állandóan meleg legyen. Semmi esetre se etessünk egyszer füllesztett, meleg — másszor pedig frísser pácolt, hideg takarmányt. A? ilyen „módszer” károsan hatna az állat felvevőképességére. hízékonyságára. Számos tsz-ünk valóban szakszerűen — így eredményesen — hizlalja szarvas- marháit. Péladmutató e tekintetben a kunszentmárton Zalka Máté, az abádszalóki Lenin és a kuncsorbai Vörös Október Tsz. “ A sertések átadásával kapcsolatban mit üzen igazgató elvtárs a szövetkezetieknek? — Kérem őket, hasznosítsák gondosan a szarvasmarha hizlalásnál megtakarított takarmányt a sertéshizlalásban — válaszolta Jankovits Márton. — Ma akkor gazdálkodnak jól, ha a hússertéseket 100, a zsír sertéseket 120 kilogrammos súlyban adják át vállalatunknak.
