Szolnok Megyei Néplap, 1961. december (12. évfolyam, 283-308. szám)

1961-12-28 / 305. szám

1961. december 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 D© jó Eenne efofoőí vagy !? ro fi rsiáajsa mvr­ÉTI I fersie’lsziveí iielé alapszaisálvszerü mükSdíse - fi kczg'-űis szerepe, ii A mezőgazdaság szocialista átszervezése, s a szocialista mezőgazdaság nagyarányú fejlődése, az új termelési rendszer szükségessé tették a armelőszövetkezetek gazda­sági, szervezeti életének jogi zabály ozását. Ezért alkotta meg a Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa az 1960. évi 8. , ürvényerejű rendelettel mó- losított 1959. évi 7. törvény- erejű rendeletet, majd a föld­művelésügyi miniszter és más minisztériumok a tör­vényerejű rendeletek végre­hajtására kiadott jogszabá­lyokat. Ennek alapján alkot­ták a termelőszövetkezetek alapszabályát. A termelőszövetkezetek megfelelő működése csak e jogszabályok s az alapszabály rendelkezései következetes ér­vényesülése útján biztosít­ható. Fontos, hogy azokat a tsz-ek vezetői és tagjai is­merjék, helyesen értelmezzék, alkalmazzák. A jogszabályok, s az alapszabály betartása nem kevésbé fontos, mint maga a gazdálkodó tevé­kenység, a szorosabb érte­lemben vett termelőmunka. Hiszen már a termelőmunka is az alapszabályban előírt egyik alapvető kötelesség. A. jogszabályok, s az alap­szabály figyelmen kívül ha­gyása az egész termelőszö­vetkezetre. s tagokra súlyos /^Tfátranyökkal "jár.* Betartá­sukkal viszont a becsületes munka eredménye nem sik­kad el, s munkájához mérten minden tag, igazságosan re­i szesül a jövedelemből. | Ezúttal azokat a rendelke­zéseket ismertetjük, amelyek arról szólnak, miképpen ve­het részt a termelőszövetke­zet tagja a szövetkezet gaz­dálkodásában, életének irá­nyításában. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek éppúgy, mint más gazdálkodó szervek az egységes népgazdaság kereté­be tartoznak. Tevékenységük a szocialista tervgazdálkodás rendszerébe tartozik. Terme­lőmunkájuknak összhangban kell állnia az össznépi érde­kekkel. Népgazdasági szin­ten szükséges annak a meg­határozása, hogy milyen ter- melvényeket, milyen meny- nyiségben kell előállítani, s a termelőszövetkezeteknek ter­melési tervük összeállításánál figyelemmel kell lenniük az egész dolgozó nép kívánal­maira. Egyéb vonatkozásban azon­ban mégis különbség van a termelőszövetkezetek és egyéb gazdálkodó szervek között. A termelőszövetkezetek tagsága a termelőszövetke­zettel nem munkaadó és munkavállaló viszonyban van. . A tagoknak a tagsági viszonyon alapuló jogai és kötelezettségei egyenlőék. Ez alól csak annyiban van kivétel, hogy egyes vagyoni jogok és kötelezettségek mér­téke a vagyoni hozzájárulás­hoz igazodik, bár ez a mun­kán alapuló jogok és kötele­zettségekhez mérten kisebb jelentőségű. Ilyen például a földjáradék. Abból a körülményből, hogy a tagok nem munkavál­lalói viszonyban ál’nak a termelőszövetkezettel, hanem önként társultak a közös nagyüzemi gazdálkodásra (lényegében egyenlő jogokkal rendelkeznek), következik, hogy önmaguk irányítják sa­ját életüket, gazdálkodásu­kat. Beleszólásuk van a ter­melőszövetkezet ügyeinek in­tézésébe. Ez a beleszólás leg­szembetűnőbben a termelő­szövetkezet közgyűlésén ér­vényesíthető. A tag a köz­gyűlésen tanácskozási, sza­vazati és javaslattételi jog­gal rendelkezik. Jogosult ar­ra, hogy a közgyűlés napi­rendjén szereplő ügyekben, a termelőszövetkezet gazdálko­dásával, ügyvitelével és va­gyoni helyzetével kapcsolat­ban a közgyűlésen felszólal­jon és a vezetőséghez, az el­lenőrző bizottság tagjaihoz kérdéseket intézzen. A feltett kérdésekre a vezetőségnek, illetve az ellenőrző bizottság­nak kell a megfelelő felvilá­gosítást megadni A közgyűlést nemhiába ne­vezi a jogszabály, s az alap­szabály a termelőszövetkezet legfőbb szervének, melyet a tagok összessége alkot A közgyűlés a termelősz övetkezetet érintő bár­mely kérdésben jogosult dönteni, s vannak olyan fontos kérdé­sek, amelyekben más szerv nem is dönthet, csak kizáró- ag a közgyűlés. A közgyűlés jogosult kizá- •ólagosan megtárgyalni a ter­melőszövetkezet alapszabályát is annak módosítását. Itt kell megtárgyalni új tag felvéte- 'ét, kilépésének elfogadását, vagy kizárását. Helytelen te­hát az, ha e kérdésben csu- oán a vezetőség dönt. A köz­gyűlésén kell megtárgyalni az elnök, a vezetőség és az ellenőrző bizottság tagjainak megválasztását, elmozdítását, visszahívását. A közgyűlésen történik az évi termelési terv és a bevé­teli-kiadási költségvetés, va­lamint a zárszámadás meg­vitatása, elfogadása, illetőleg módosítása. Itt kell határozni a jövedelem felosztásáról és az esetleges veszteségről, itt kell megállapítani a földjára­dék mértékét. Kizárólag a közgyűlés dönt hitelfelvétel­ben, jelentősebb szerződések megkötésében, jóváhagyásá­ban. A közgyűléshez tartoz­nak a tagsági viszonnyal kap­csolatban a szövetkezet és tasiai között felmerült vi­ták, kivéve ha a döntés bí­róságra tartozik. A közgyűlés dönt a terme­lőszövetkezetnek más ter­melőszövetkezettel való egye­süléséről. Ide tartozik még a háztáji föld nagyságának ás a háztáji gazdaságban tart­ható vagyontárgyak mérté­kének meghatározása. A tsz-ben a közös munkát a tagok a közgyűlés által megállapított munkaszerve­zetben és munkarend szerint végzik. Az alapszabály más ügye­ket is a közgyűlés kizárólag gos hatáskörébe utalhat. Pél­dául a vezetőség által kidol­gozott helyi munkanormák jóváhagyása, fizetéses alkal­mazottak felvétele, elbocsáj- tása, bérezésük megállapítá­sa. A közgyűlés hatáskörébe utalt ügyekben csak a tagok dönthetnek. Ezekben az ügyekben tehát a vezetőség és az elnök a közgyűlés ha­tározata nélkül nem intéz­kedhet. A közgyűlés határo­zatai a vezetőségre és a ter­melőszövetkezet valamennyi tagjára kötelezőek. A jogszabály előírja: a közgyűlést az alapszabályban meghatározott időközökben, de legalább 3 havonként össze kell hívni. Lehetőséget biztosít a törvény arra is, hogy rendkívüli esetben is össze lehessen hívni. írás­ban kérheti a közgyűlés összehívását — megjelölve annak okát és célját — a tag­ság 10 százaléka, de leg­alább 5 tag, továbbá az el­lenőrző bizottság, vagy a városi, illetve járási tanács végrehajtó bizottsága is. A közgyűlés összehívása a vezetőség feladata. Ha ezt a kötelezettségét nem teljesí­ti, akkor a járási tanács végrehajtó bizottsága intéz­kedik a közgyűlés összehívá­sában. A közgyűlés csak akkor határozatképes, ha azon a tagok legalább kétharmada jelen van. A közgyűlés ha­tározatait egyszerű szótöbb­séggel hozza. Szavazategyen­lőség esetén az elnök szava­zata dönt. A tagok csak sze­mélyesen szavazhatnak. Vannak olyan ügyek, ame­lyekben a döntéshez kéthar­mados szótöbbség szükséges. Ilyen ügyek az alapszabály megállapítása, vagy módosí­tása, döntés más szövetke­zettel való egyesülésről, a vezetőség és az ellenőrző bizottság tagjainak elmozdí­tása, vagy visszahívása, bár­melyik tag kizárása. ,r : Ha a közgyűlésen a szö­vetkezeti tagok legalább két­harmad része nincs jelen és emiatt a közgyűlés nem ha­tározatképes, a vezetőség kö­teles — ugyanazzal a napi­renddel — legkésőbb 30 na­pon belül újabb közgyűlést összehívni. A közgyűlésről jegyző­könyvet kell készíteni, amely tartalmazza a megje­lent tagok számát, az el­hangzott javaslatok, hozzá­szólások tömör összefoglalá­sát, a szavazás eredményét és a határozatokat. Nagyon sokszor megtörténik, hogy a jegyzőkönyvekből hiányoz­nak aadtok. A vezetőség a közgyűlés határozatait megküldi 8 na­pon belül a járási tanács mezőgazdasági osztályához. A mezőgazdasági osztály e határozatok ismeretében könnyebben, tud a termelő- szövetkezeteknek segítséget nyújtani. A járási tanács végrehajtó bizottsága a közgyűlés hatá­rozatát, ha az a jogszabály­ba, vagy az alapszabályba ütközik, bármely tsz tag ké­relmére, vagy az ügyész óvá­sára, sőt hivatalból is meg­semmisítheti. Ilyenkor a köz­gyűlésnek új határozatot kell hozni. Tehát nem a vég­rehajtó bizottság hozza az új határozatot, amint az már előfordult. A közgyűlés határozatá­ról a tsz tag — ha az jogait, vagy kötelezettségeit érinti — jegyzőkönyvi kivonatot kérhet, és az ellen panasszal fordulhat a járási tanács végrehajtó bizottságához, — vagy a bírósághoz. Dr. Molnár László csoportvezető ügyész Szolnok megyei főügyészség 40 milliárd köbméter víz „Az egyenletes termés- ’ eredmények elérésének leg­biztosabb módszere — míg az időjárást nem tudjuk sza-, bályozni — az öntözés: mil­lió hektár földterületek ön- j tözése és elárasztása” — j mondotta N. Sz. Hruscsov ez év januárjában. A kujbisevi, szaratovi és volvográdi területeken 6—7 millió hektár kínálkozik ön­tözésre, melyhez egyedül a Volga adhatna elegendő vi­zet. A szovjet szakemberek megállapították, hogy a Pe- j csora és a Vicsegda vizének j a Volga-medencébe irányító- J sával e terület évi 40 milli- árd köbméter vízhez juthat­na. A rövidesen meginduló munkák egyik fontos rész- eredményeként a Kaspi-ten- ger szintjét a kívánt magas­ságra emelhetil • • • jegyezte meg a jászdózsai Seres István bácsi, miköz­ben egy szép szál kolbászt húzott ki a teknőből. Joggal elégedett a gazda, mert a napokban vágott hízója bevál­totta a família reményeit. Tervezéshez tanulságul a Kacsofarm a Mi'lér partián Számos szövetkezetünk nevel már eredményesen ví­ziszárnyast; többek egyelőre még latolgatják: megpró­bálkozzanak-e vele 1962-ben. A tervek még csiszolás alatt...j nem lenne késő az ígéretes elhatározás. A ka­csanevelés gondolatával „kacérkodó” szövetkezetiek ked­véért adunk ízelítőt — Garai Lajos igazgató tájékozta­tása alapján — a Palotási Állami Gazdaság terveiből. Az állami gazdaság tavaly kísérletként foglalkozott pe­csenyekacsa neveléssel. Az állatokat nyolchetes korban 2—2,10 kg-os átlagsúllyal ér­tékesítettük. •' • - .•■sí-1. • Maholnap átadásra- kerül a gazdaság Millér-parti ré­szén három, egyenként 1700 férőhelyes törzskacsaól. Eze­ket jövőre annyi férőhellyel bővítik, hogy alkalmasak le­gyenek évi százhúszezer pe­csenyekacsa felnevelésére. Ezekben a hetekben na- gyobbarányú épületátalakítás is folyik a gazdaságban. Ott tíz, egyenként tízezres Ger- gely-féle keltetőgépet * he­lyeznek el. A gépekkel már­ciustól szeptemberig 200 00< tojást keltetnek ki. A Palotási Állami Gazda­ság dolgozói és vezetői ügy tervezik, hogy 1962-ben 120 ezer pecsenyekacsát értéke­sítenek kétkilögrammos át­lagsúlyban.- - Tervük megva­lósításához —^ immár bizto­sított — 3 828 000 forintot használnak fel. Mivel a fen­tiekkel kapcsolatban terve­zett termelési érték több mint kilencmillió forint, egy kilogramm kacsára 9,50 fo­rint beruházási összeg jut. Számításaik szerint a pecse­nyekacsa önköltsége 19,20 forint; így előállítása jöve­delmező üzemágnak ígérke­zik. A tekintélyes összegű beruházás hat és félév alatt térül meg. Havonta kétszer jelenik meg a ,,Kertészet és szőlészet“ Kevés szó esik róla, mégis igaz: hazánk nemcsak a szö­vetkezeti, de egyben az ol­vasó parasztok országává is vált az utóbbi esztendőkben Az örvendetesen növekvő érdeklődést kívánja a „Ker­tészet és szőlészet” című laptársunk szerkesztősége ki­elégíteni, mikor — 1962. ja­nuárjától — lapját havonta kétszer jelentett meg. Mint' értesültünk, a szö­vetkezeti parasztság körében kedvelt folyóirat a jövőben még részletesebben tárgyalja majd a gyümölcs-, szőlő-, zöldségtermesztés, a borgaz­daság gyakorlati kérdéseit: hasznos tanácsokat ad a dísz­növénytermesztéshez. A „Kertészet és szőlészet” a háztáji gazdaságok, házi- kertek ésszerű kihasználásá­hoz is útmutatást nyújt. „Húsra hizlaltunk faggyú helyett — tanácsolja az állatforgalmi vállalat igazgatója 99 ! t Megyénkből emberemléke­zet óta tekintélyes mennyi­ségű szarvasmarha és sertés kerül bel- és külföldi fo­gyasztásra. Mind a termelő­szövetkezetek, mind a ház­táji gazdaságok tulajdonosai­val szemben eddig inkább mennyiségi, mintsem minősé­gi követelményt támasztott a Szolnok—IIeves megyei Ál­latforgalmi Vállalat.,'” Nap­jainkban több tényező indo­kolja, hogy! a gazdák figyel­müket az utóbbira irányít­sák. E kérdésekről Jankovits Mártonnal, a vállalat igazga­tójával beszélgettünk. — A szarvasmarha hizla­lóktól eddig azt kívántuk, hogy átadott jószágaik az úgynevezett • faggyúkövetel- ménynek is megfeleljenek — mondotta. — Köztudomású, hogy az állatok a faggyút csak több és jobb takarmány, elfogyasztása árán tudják testükben elraktározni. A múlt évi és az idei aszály folytán azonban a takar­mánnyal csínján kell bánniok a gazdáknak. Ez az egyik oka annak, hogy a termelőktől kisebb súlyú állatokat vá­runk. — A másik ok, hogy sem hazánkban, sem külföldön nem kedvelik az elfaggyúso- dott húst — folytatta Janko­vits elvtárs. — E meggondo­lások alapján dolgoztuk ki a termelőszövetkezeteknek el­küldött új vágómarha-szab­ványunkat, mely immár nem Ismert faggyúkövetelményt. IA felszabaduló takarmány­I mennyiséget közösben, háztá- ! jiban egyaránt a sertéshizla- 1 lásra lehet felhasználni. Néhány jótanács A vállalat igazgatója ez­után azt tanácsolta, hogy a termelők módosítsák eddigi hizlalási módszerüket. Azt ajánlotta, hogy a hizlalást minden esetben szakaszosan végezzék; vagyis a hizlalási időt beállítástól értékesíté­sig osszák három szakaszra. Az első időszakban a beál­lított szarvasmarhát olcsó ballaszt-takarmányokkal kell előkészíteni. Gondolunk itt a különféle silótakarmányokra, esetleg répakoronára, szelet­re. Adhatunk kevés pillangós szénát is.......................... A második periódusban olyan abraktakarmányokat is etetni kell, amelyek faggyú előállítása nélkül fokozzák a hústermelést. Efélék az árpa­dara, olajpogácsadara, korpa és a hüvelyes magvak. A harmadik szakaszban már kevés tengeridara is ad­ható. Ez azonban ne legyen túlzott mértékű! Ajánlatos 500 kilogrammos élősúlyt számítva két kilogramm dara adagolása Az abraktakarmányokkal történő takarékoskodás csök­kenti a takarmány ízletessé­gét. E kedvezőtlen hatást pá­colással melasz és só hasz­nálatával lehet ellensúlyozni. Igen fontos, hogy a takar­mányokat szecskázzák és így etessék meg. Csupán a pillan­gós szénát célszerű egy-két napi fejadaggal^ szálasán — az itatást megelőzően — etetni. Hidegebb időben kívánatos a pácot 48 órává előbb elkészíteni; míg mele­gebb időben a 24 órával előbb elkészített pác is megfelelő Lényeges, hogy a pácot min­dig azonos hőfokon tartsuk és etessük. Ha füllesztett meleg pác kerül etetésre, úgy az állandóan meleg le­gyen. Semmi esetre se etes­sünk egyszer füllesztett, me­leg — másszor pedig frísser pácolt, hideg takarmányt. A? ilyen „módszer” károsan hat­na az állat felvevőképessé­gére. hízékonyságára. Számos tsz-ünk valóban szakszerűen — így eredmé­nyesen — hizlalja szarvas- marháit. Péladmutató e te­kintetben a kunszentmárton Zalka Máté, az abádszalóki Lenin és a kuncsorbai Vörös Október Tsz. “ A sertések átadásával kapcsolatban mit üzen igaz­gató elvtárs a szövetkezetiek­nek? — Kérem őket, hasznosít­sák gondosan a szarvasmarha hizlalásnál megtakarított ta­karmányt a sertéshizlalásban — válaszolta Jankovits Már­ton. — Ma akkor gazdálkod­nak jól, ha a hússertéseket 100, a zsír sertéseket 120 kilo­grammos súlyban adják át vállalatunknak.

Next

/
Thumbnails
Contents