Szolnok Megyei Néplap, 1961. december (12. évfolyam, 283-308. szám)

1961-12-28 / 305. szám

WCT. december 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Munkásélet Jászberényben Hideg téli szél kavarja a frissen hullott hópelyheket a jászberényi utcákon. Haj­nal van, öt óra. A sötétbe burkolózó házfalakból lassan kivillan egy-egy fénnyel telt ablak, ébrednek a koránke­lők. Ugy-e milyen jó lenne leselkedni egy picikét, meg­tudni, hogy ott a függönyös ablakok mögött milyen is az élet? Miről beszélgetnek az apák, milyen gondjuk van a mamáknak, s milyen örömük a csöppségeknek? Ám legyünk illedelmesek és várjuk meg a hivatalkez­dési időt. Nyolckor már be­népesül a herényi tanácshá­za, a titkárságon pedig lázas a sürgés-forgás. Kimutatá­sok készülnek, egész nap kopog az írógép: mindenki külön-külön készül az évvé­gi számadásra. A statisztika Mire is voltunk kíváncsiak? A herényiek életére? Az il­lem miatt viszont le kell mondanunk az egyéni sor­sok ismeretéről, cserébe vi­szont segítségül hívjuk alég- biztosabb pletykát, a statisz­tikai adatok sokaságát... Az egészségügyi osztályon: A gondos orvosi felügyelet következtében az idén 1.1 százalékkal csökkent a cse­csemőhalandóság. Jövőre ja­vítják az egy orvosra jutó lakosok arányszámát. Bővül a kórház szülészeti osztálya. A művelődési csoportnál: Az idei tanévben 4171 diák tanul a jászberényi iskolák­ban, 232-vel több mint ta­valy. Az iskolák tanulmányi átlaga 1960/61-ben 3.44 volt. A pedagógusok most ennél is jobb eredményre számíta­nak. Az esti iskolai oktatá­sokon 557 felnőtt vesz részt, 12 százalékkal több, mint az elmúlt esztendőben. A kereskedelmi osztályon: Jelentős beruházással önki­szolgáló élelmiszerüzletté alakították át a 114-es cse­mege boltot. Ebben az évben nagyobbftották a bútor-áru­házát és bővítették a Kera­vill üzletet. Megnyílt egy bőrdíszmű és egy rövidáru bolt. A lemezáru gyár új la­kótelepén húsbolt, a gépállo­más mellett pedig egy élel­miszerüzlet várja a/-környék vevőit. Az idén Jászberényben 85 motorkerékpár, 680 kerék­pár és 160 mosógép talált vásárlóra. Jelenleg 6300 rá­dió és 407 TV tulajdonosát tartja nyilván a posta. Fel­épült 123 kétszobás, össz­komfortos modern lakás. ... és ami mögötte van Jóleső érzés a statisztika ablakán át beleselkedni az emberekhez. De a statisztika önmagában nem mutat meg mindent. A teljességért eze­ket az adatokat valamivel ki is kell egészíteni, s ez pedig a tanulság... Es a tanulságért elmen tünk a Fémnyomó és Le- mezárugyárba. A szakszer­vezeti elnök szobájában va­lóságos kis értekezlet kere­kedett, amelyen mindenről szó került. — A gyár fizikai dolgozói 1960-hoz viszonyítva átlago­san 5 százalékkal több bért kapnak — hallottuk a párt- titkártól. ö még azt is el­mondotta, hogy a termelési eredmények javulása lehe­tővé teszi, hogy az egy havi fizetés felét fizethessék ki nyereségrészesedésként. De a végrehajtott cél-feladatok értékének egy része úgyszin­tén forinttá változik. — Mit tesznek a lemez­gyári munkások azért, hogy munkájuk eredményesebb legyen? — kérdeztük a mun­kaügyi osztály vezetőjétől. — Hatszázan járnak álta­lános iskolába, gimnázium­ba, technikumba, — illetve szakmai tanfolyamokra és politikai előadásokra ... A földművesszővelkezeiek a SZÖVOSZ V. kongresszusa előli Megyénk minden falujában ég a villany! Holnapra készülve A termelési mutatók azt tanúsítják, hogy a munká­sok derekasan dolgoznak. De mit tesznek őértük? — A portás, a titkárnő és a technológusok ugyanazt vá­laszolták: „A főmérnök elv- társat csak véletlenül talál­ja meg'’. Boda László ener­getikus már többet mondott: „A mi szakmánkban gyakran kevésnek bizonyul a napi 24 óra. Különösen télen, amikor nagyobb a fogyasztás. Hama­rabb rongálódnak a vezeté­kek is, gyakrabban jelentke­zik a baj a transzformátor­állomásokon”. — Mégis hol találhatnánk meg a főmérnököt — kér­deztük tőle is. — Talán az elhárító ko­csinál. Szerencsénk volt A bemu­tatkozás után aziránt érdek­lődünk, hogy mi is az az „el­hárító kocsi”? — A vezetékekre ráfagy a hó, s ha ráadásul még a szél is fúj, könnyebben leszakad. Ilyenkor aztán nem lehet elég gyorsan sietni. Az elhá­rító kocsi ultrarövid hullá­mú adóvevővel r ndelkezik, , ahol baj van, a lehetőségek­hez képest azonnal ott te­rem. Eddig még nem volt kü­lönösebb fennakadás... Felmegyünk az irodába. Grafikonokat, kimutatásokat „fordítunk” magyarra. Amíg 1950-be» húszmillió kilowatt­óra energiát értékesített a TITÁSZ, addig 1961-ben száz­millió kilowatt volt a fo­gyasztás. Ezzel az energia- mennyiséggel kétszázmillió villanyvasalót lehet egy óra hosezáia üzemben tartani. ' — A két szám közötti kü­lönbség jól példázza azt a hatalmas fejlődést, amelynek tulajdonképpen a fogyasztók a tanúi — mondotta Szilágyi főmérnök; majd így folytat­óét kezetek áramellátása. Ez» program évenként hétmillió forint beruházást jelent. Jö­vőre ismét harminc szövetke­zetét kapcsolunk a hálózat­ra. De tovább növeljük a la­ü * ta: — Jövőre az áramszolgál­tatást mintegy hatvan száza­lékkal növeljük. — Milyen feladataik van­nak? —■ tettük fel a követ­kező kérdést. — Szolnok megyében min­den r falut villamosítottunk már. Feladatunk most a sző — Halló, itt el­hárítás ... Is­métlem a hiba­helyet ... Azon­nal indulunk... — kattan az ultrarövid rádió és felbúg a mo­tor t.. (Foto: Csíkos) kasok szolgáltatását és ezzel a munlcával párhuzamosan javítjuk a közúti világítást. A TIT ASZ jelenleg 1500 kilométer V -szúságú kisfe­szültségű utcai hálózattal és 1500 kilométer középfeszült­ségű vezetékkel rendelkezik És mert jövőre 20—20 küo­méterrel nő e kétfajta veze­ték hossza, a TITÁSZ mun­katársainak sokkal nagyobb feladatokat kell majd ellát­ni ok. — A már meglévő és a ha­marosan üzembe lépő vezeté­kek karbantartása egyre több szakismeretet és felelősséget követel tőlünk — mondotta Szilágyi főmérnök. — A je­lenlegi 320 elosztótranszfor­mátor jövőre tizenöt teleppel bővül, hogy a lakosság igé­nyeit minél jobban kielégít­hessük. Ugyanakkor az üze­mek és a közületek megbízá­sainak is eleget teszünk... — Jelenleg hány magánfo­gyasztót tartanak számon? — Hetvenöt-nyolcvanezret. Jövőre újabb 8000 lakást vil­lamosítunk. Meg kell azonban jegyeznem, hogy ez még min­dig nagyon kevés. A múlt ha­gyatékával küszködünk, ugyanis a megye lakásainak a negyven százalékában még mjndig petróleummal világí­tanak. Az ötéves terv végére jutunk csajé révbe, amikor is a fogyasztás a mostanihoz képest megháromszorozódik... . A főmérnök asztalán meg­szólal a telefon. Valahonnan hibát jelentettek, indulhat az elhárító kocsi. Szilágyi Ist­ván lesiet. Egy utolsó ellen­őrzés: minden rendben van. Mihályi József gázt ad a mo­tornak és a javító brigád el­indul, hogy megjavítsák a iégszakftotta vezetéket — va­lahol Szolnok megyéi »n .. (b. i.) fontos feladata, hogy növel­jék a tagság részvételét, a vezetésben és a szövetkezét mindennapi munkájában Még akadnak szövetkezeti vezetők, akik lebecsülik a tagság részvételének jelentő­ségét. Sok helyen csak 'for­mális a tagbizottságok mun­kája. Törekednünk kell ar­ra, hogy a tagok száma to­vább növekedjen. Több fia­talt és nőt szervezzünk be. Fejlesztenünk kell az igaz­gatóság és a felügyelő bi­zottságok kollektív vezeté­sét. A választás során szor­galmas emberekkel egészít­sük ki a tagbizottságokat, olyanokkal, akik lehetőleg más közösségi munkát még nem végeznek. Érjük el, hogy minden boltra és felvásárló helyre két-három főnyi tag­bizottság jusson. A vezetőségválasztó tag­gyűléseken olyan személye­ket válasszunk az új veze­tőségbe, akik az ügy szere­tet« mellett a vezetéshez is értenek. A jól dolgozó ré­gebbi vezetők mellett he­lyes, ha a tagság több nőt és fiatalt választ meg a ve­zető szervekbe. A második ötéves terv időszakában az áruforgalom jelentősen növekedik. Me­gyénk szövetkezeti árufor­galma előreláthatólag 24,4 százalékkal emelkedik. Ez a tény nagyobb feladat megol­dását követeli a kereskedel­mi dolgozóktól. Ezért javít­suk a munka színvonalát és az elhanyagolt kis egységek helyett korszerű boltokat lé­tesítsünk. A bolti dolgozók szakkép­zettségének emelése hozzá­járul majd a hálózat fejlő­déséhez. Fokozzuk a bolt­jaink tisztaságát, bővítsük az áruk választékát. Minden vendéglátó egységünkben le­gyen melegétel, az italbol­tokban pedig hideg élelem Kutatnunk kell a lakosság szükségleteit és törekedjünk azok kielégítésérei Megoldatlan még a falusi lakosságnál a háztar­tási gépek kölcsönzése, illet­ve javításának megszervezé­se. Ezt a feladatot az fmsz- ek a ktsz-ekkel együttmű­ködve tudják elvégezni. Gyakran hiányos még a felvásárlási munkánk. Egyes- helyeken lebecsülik a ház­táji gazdaságokban termel’ kistételű árúkat, csak akkor számíthatunk sok termel- vényre, ha már a termelés időszakában is jó kapcsola tot ^teremtettünk a lakosság­gal. Nem kielégítő még a zöld­ség- és gyümölcsellátás. Ez­ért arra ösztönözzük a la­kosságot, hogy a helyi szük­ségletek kielégítésére is tér meljen. A kisállattenyésztés az egyszerű társulások, a ta karékszövetkezetek és a hegy­községek szervezése fontos része a földművesszövetke­zeti munkának. A vezetőségválasztő tag­gyűlések alkalmat adnak ar­ra, hogy a tagság megvitas sa a soronlévő feladatokat A közgyűlések akkor leszne* sikeresek, ha a tagság aktí­van résztvesz a közösség munkában. Ehhez kívánun1 minden szövetkezeti tagunk nak erőt, egészséget és bol­dog újesztendőt. VARGA ILLÉS MÉSZÖV ig. elnök Rappai Gyula elvtárs tart előadást Szolnokon December 29-én, pénteken délelőtt V2IO órakor a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa székházának nagytermébe: Rappai Gyula elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsá­ga ágit. prop. osztályának vezetője előadást tart a XXII. kongresszusról. Az előadáson részt vesznek a megyei, járási, városi veze­tők, a pártnapok előadói s az aktívák. Álljon itt példaként egy jel lemző párbeszéd az újságin és Holovits István TMK dől gozó között. — Most kaptam lakást. Di nehogy azt higyje, hogy a 41 új tulajdonos közül én va gyök egyedül fizikai mun kás. — Mit tett a gyár a dolgo zók munkakörülményéinél megjavításáért? — Az idén már mindéi üzemrészt fűtenek. Akik mes kint dolgoznak az udvaron azok vattaruhát kaptak. — Rendbehozták a mozsdóka és a zuhanyozókat. És nem­sokára teljesen elkészül i sav- és festőüzem elszívóbe rendezése. — Mire lenne szükségük' — Munkásszállásra. D< minél hamarább. (A tervosztályon az' mondták, talán kapnak ti hitelt.) — Hogyan könnyítik meg a nehéz fizikai munkát a: üzemben? , — Nemrég alakult meg i célgép és automatika cso­port, mely kidolgozza a ne héz fizikai munkák gépesí­tését. Már eddig ia sokat se gítettek. — Holovits elvtárs hogyar szólhat bele a gyár vezetésé­be, irányításába? — Munkatársaimmal rend­szeresen résztveszünk a ter­melési értekezleteken, me lyeken elmondjuk elképzelé­seinket, javaslatainkat. A munkások élnek is s jogaikkal. Ha hibát látnak, azt azonnal szóváteszik. Szá­mos munkaszervezési gon­don segítettek már eddig is. Egy másik adat szerint csu­pán ebben az esztendőben 620 újítási javaslat született majdnem kétszázzal több, mint tavaly. Lassan kialaku­lóban van az új munkás­morál. Sokkal kevesebb dol­gozót figyelmeztettek az idén késésért, hanyag mun­kavégzésért, durvaságért— A gépgyáriak becsülete Az újságírót, amikor kilép a Fémnyomó és Lemezáru- gyár kapuján, ismét egy „statisztikai adat” várja. Ugyanis Jászberényben nem­rég rendezték az autóbu­szok menetirányait is. A for­galmat négy pótkocsis autó­busz bonvolítia le a belvá­ros és a két nagy ipari üzem között. Egy átszálló jeggyel máris az aprítógépgyárban van. A gyár munkásainak ja­vuló életkörülményeiről el­mondották, hogy egy év le­forgása alatt az átlagos óra­bérek mintegy 24 fillérrel emelkedtek. Ugyanakkor a nyereségrészesedés összege is megközelíti a tavalyit. A gyár siófoki campingjében turnu­sonként 30 dolgozó pihent, s a legkiválóbb dolgozók tíz napig Lengyelországban üdül­hettek. Azok a szocialista brigád­tagok pedig, akik még nem végezték el a nyolcadik osz­tályt, most szorgalmasan ta­nulnak és készülnek a vizs­gákra. Szilágyi Károly, a gyár tervosztályvezetője a beszél­getések során azt mondotta: „Tudják mi lenne egy na­gyon érdekes irodalmi ösz- szeállítás? Az, ha a gyár dolgozóitól összegyűjtenénk egy, az iskolai dolgozatok­hoz hasonló élménybeszámo­lót, hogy mit változott az életük egy esztendő alatt!” Valóban érdekes dokumen­tum-gyűjtemény lenne. De ha a még meg sem írt dol­gozatok nélkül szeretnénk íté­letet mondani, elégségesnek mutatkozik egy-egy őszinte beszélgetés is. Mert ezekből a beszélgetésekből megtud­juk, hogy a munkások hány­szor veszekedtek egy-egy rossz intézkedés miatt. Meg­tudjuk: hogyan tanultak, ho­gyan képezték magukat El­újságolják, hogy felemelték a fizetésüket és hogy a gyár­ban egyre jobbá válnak a munkakörülmények. És el­dicsekednek, hogy sokan már új otthonba költöztek... • Időközben beesteledett. A sötétbe burkolózó házfalak­ból ismét kivillan egy-egy fénnyel telt ablak, de az új­ságíró már nem olyan kí­váncsi, mint reggel. Mun­kája befejeződött és az ada­tok sokaságából, az őszinte beszélgetésekből megtudta, hogyan élnek ma a Jászság fővárosában. BENEDEK ISTVÁN Az Országos Földmű­vesszövetkezeti Tanács 1962. márciusában összehívja a Szövetkezetek Országos Szö­vetségének V. kongresszusát. A kongresszusra való felké­szülés során minden föld­művesszövetkezetünkben köz­gyűlést tartanak. A vezető­ség beszámol végzett mun­kájáról, megválasztják az új vezetőségeket és a felsőbb tanácskozás küldötteit A földművesszövetkezetek tevékenysége a falvakban nagyjelentőségű és tegyük hozzá, hogy feladatuk a me­zőgazdaság szocialista át­szervezése után sem csök­kent Ezt mutatja az a tény is, hogy megyénk 932 kis­kereskedelmi egységében az idén 1092 millió forint ér­tékű árut adtak el, mely a megye összforgalmának 53,7 százaléka. Jelentős feladatunk a fel­vásárlás, a háztáji és a tsz- ek termékeinek eljuttatása a városi lakossághoz. 1957-ben 211 millió, 1961-ben 250 mil­lió forint értékű gyümölcsöt és zöldségfélét vásároltak fel szövetkezeteink A földművesszövetkezetek kereskedelmi és felvásárlási tevékenysége meghatározza az ellátás színvonalát, mely hatással van a falu hangu­latára. Sok helyen jó kap­csolat jött létre a termelők­kel és a fogyasztókkal. To­vább erősödött ezáltal a fa­lu és a város kapcsolata is. Földművesszövetkezetek szervezik az egyszerű társu­lásokat — méhész, gyümölcs és állattenyésztő —, és je­lentős a szolgáltató, felvá­sárló tevékenységük, a szik­víz, hűsítőital gyártásban, valamint a szeszfőzésben. A falusi takarékszövetkezetek­nek 5366 tagjuk van, és csaknem 8 millió forint be­téttel rendelkeznek. Az ifjú­sági szövetkezetek a közös­ségi munkára nevelnek, ahol a fiatalok megismerkedhet­nek a mezőgazdasági munka sokrétűségével. A Szolnok megyei fmsz- eknek 117 ezer tagjuk van, akik a visszatérítések, illet­ve a befizetett részjegyek alapján anyagilag is érdé-1 keltek a szövetkezetekben. Tagságunk 170 millió forin­. | tos közös vagyonát 1961-ben j 1,4 millió forint részjegy- ‘ { befizetéssel gyarapította. — _ i Ezenkívül 109 ezer forint ér- i tékű állóeszközt hozott lét— ] re társadalmi munkában. A földművesszövetkezeteK . tagjai és vezetői aktívan . részt vettek a mezőgazdaság . szocialista átalakításában és ; segítették a tsz-ek megszi- j lárdítását. Kilencven szak­embert adtak át a tsz-eknek- és patronálták számviteli ! munkájukat c Az életszínvonal emelke­- dése és az fmsz-ek jó mun­■ kája eredményeként 1957­- hez viszonyítva 124,9 száza- r lókra nőtt a kiskereskedel­- mi és vendéglátói forgalom. : Az idén 317-re növekedett a ■ vendéglátóipari egységek szá- 1 ma. Kultúrálódott a falusi ' vendéglátás. Az idén hét cukrászda és 15 falatozó • nyílt, 181 egységben pedig ■ bevezették az új kereskedel- t mi formát. A negyedik kong- i resszus óta 80 140 000 forintot • fordítottak fmsz-eink a bolt- í hálózat fejlesztésére. • Az utóbbi négy év alatt : javult a vezetés színvonala [ és szigorúbb lett az ellenőr- , zés. Ennek tulajdonítható, , hogy a meg nem térülő lel- . tárhiányból eredő kár 1961 . háromnegyedévében a for- . galom 0,005 százalékát tette . In. Az eredmények mellett . nem szabad megfeledkez­nünk a raktározásban, a . készletezésben, a kiszolgálás- i ban, az árukezelésben és a . költséggazdálkodásban je- . lentkező hibákról. A közgyű- . léseken ismertetni kell az eredményeket, ugyanakkor ' nem szabad elhallgatni a ! hibákat. Csak a tárgyilagos I és önkritikus beszámoló után . tud a tagság helyesen véle- . kedni a vezetők munkájáról. A beszámolók akkor lesz­nek hasznosak, ha előre mu­tatnak és szólnak a hibák kijavításának módjáról is. Ezért javasoljuk, hogy az igazgatósági tagokon kívül vonják be az aktív szövet­kezeti tagokat a bolt és fel­vásárló bizottságokat, s kol- I lektív munkával készítsék el I a beszámolót. I A földművesszövetkezetek

Next

/
Thumbnails
Contents