Szolnok Megyei Néplap, 1961. december (12. évfolyam, 283-308. szám)

1961-12-25 / 304. szám

1961. december 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Fél Európa területének központosított viüamoseuergia ellátása A Szovjetunió európai ré­szén (5,6 millió négyzetkilo­méteren) működő, minden villamosenergiát termelő erő­művet egyetlen óriási rend­szerben fogtak össze. Ennek a kor a leggazdaságosabb, ha állandóan teljes terheléssel működhet. Mindezek a gondok meg­szűnnek, illetve mérséklőd­nek, ha egy nagy terület erő­hálózatnak központi vezérlő- termét mutatja be képünk. Az erőművek rendszerbe foglalásának előnyeit köny- nyen megérthetjük, ha meg­gondoljuk, hogy milyen kö­vetelményeket támaszt a vil­lamosenergia biztosítása a „magukra hagyott”, azaz egy- egy területet önállóan ellátó erőművek számára. Mind­egyikben tartalék gépegység­nek kell minden időben „ug­rásra készen” állnia, hogy azonnal „beléphessen”, ha va­lamelyik gépegység meghibá­sodik, vagy hosszabb javítás^ ra szorul. A villamosenergia igény na­pi eloszlása nem egyenletes: a délutáni és az esti „csúcs” né­ha több mint kétszerese az átlagos terhelésnek. Ebből az következik, hogy a „magáno­sán dolgozó” erőmű a nap javarészében kihasználatlanul — fele teljesítőképességgel — dolgozik, pedig az erőmű ak­műveit közős hálózat kap­csolja össze. Ha' valamelyik­ben egy-egy gép átmenetileg kiesik, a hiányzó áramot ? többi erőmű generátorai könnyen pótolják, anélkül hogy ezeket veszedelmesen túlterhelnék. (Tehát nincsen szükség tartalék gépekre!) A Szovjetunió földrajzi hely­zete a csúcsterhelés megoldá­sát is segíti. Amikor a nyu­gatabbra eső részeken mái sötét van és jelentkezik az esti csúcsterhelés, jóval kele­tebbre még csak sötétedik és a keleti részen levő erőmű­vek „bedolgozhatnak” a nyu­gati területeken fekvő tár­saiknak. Amikor nyugaton az eg ti csúcsterhelés már véget ért, az itteni erőművek se­gíthetik a keletebbre fekvő erőmű-kollégákat, hogy köny- nyebben győzzék a náluk be­következett csúcsigényt Decemberben ismét meg' ! ezdődtek a gyermekbénulái Ueni védőoltások az ország- ián. Az előző oltási „mene­tek” olyan sikerrel iártak iogy hazánkban gyakorlati- ag megszűnt a polio, a gyér- nekbénulás, és most már i zülőkon múlik, hogy ezt aj redményt „tartani tudjuk” Ízt úgy érhetjük el, hs ilinden szülő eleget tesz c elhívásnak és elviszi gyer­kekét a védőoltásra. Érdemes visszatekinteni ar- a az útra, amíg az orvos- udomány eljutott odáig ogy ezt a, halált és nyomo- ékságot okozó járványos be- egséget megfékezze. Jenner és Pasteur, a him­lő, illetve a Veszettség elle­ni védőoltást még csak ta­pasztalati tények alapján ké­szítette. Jenner, például ész­revette, hogy azok a fejő­lányok, akik kezükön tehén­himlővel fertőződtek, jár­vány idején nem kaptak emberi himlőt. Ebből szüle­tett meg az az elgondolása, hogy tehénhimlő-nyirokkal mesterségesen fertőzze az embereket és így tegye őket védetté- a himlővel szemben. (A védőoltások mai, közhasz­nálatú elnevezése, a vakcina ezért származik a tehén la­tin nevéből, a ,,vacca”-ból.) Az oltáskor, mint később ki­derítették, az történik, hogy a tehénben még himlőt oko­zó virus emberbe jutva, már * esak igen enyhe betegséget | okoz. Ez az enyhe betegség azonban elég ahhoz, hogy az emberi szervezet az emberi himlővirussal szemben hatá­sos ellenanyagot termeljen. A gyermekbénulás elleni oltás is hasonló elvek alap­ján indult el. Először is a gyermekbénulást okozó po­lio vírust kellett emberen kívül tenyészteni és elölt vírusból vagy a virus szelí­dített változatából olyan oltó­anyagot készíteni, amely em­bernek beadva betegséget nem okoz, de a fertőzést ki­védi. Csak 1940-ben sikerült a polio virust az emberi szer­vezeten kívül kitenyészteni, de 1954-ig kellett várni, amíg Salk doktornak sike­rült a használható oltóanya­got, a formaiinnal elölt polio virust elkészítenie. Ez az or­vostudomány nagy győzelme volt. Azonban néhány év alatt hebizonyosodott, hogy a Salk- féle vakcina csak kb. két évig nyújt védelmet a gyer- nekparalizissel szemben. Sa­bin amerikai professzor új utat választott: az általa ké­szített oltóanyag gyengített, de élő virust tartalmaz. En­nek alkalmazása elé azon­ban két akadály tornyosult: 1. Meg kellett bizonyosodni arról, hogy az oltóanyagban evő vírusok valóban „szeli- tiek-e” és nem okoznak be­tegséget. 2. Az amerikai gyógyszergyárak még hasz­nosítani akarták a már le­gyártott és lényegesen drá­gább Salk-féle oltóanyagot. Sabin módszerét elsőnek ! sumakov professzor karolta él a Szovjetunióban, s ott, majd később Csehszlovákiá­ban és Magyarországon csak­nem tízmillió személyt „ol- ottak be” a Sabin-féle vak­cinával. (A Sabin-féle oltás nem a himlőoltásnál hasz­nált lándzsával vagy pedig űvel történik, a gyermek­nek mindössze néhány csep­pet vagy egy csokoládédra­zsét kell lenyelnie.) A • Sabin-féle módszernek még az az előnye, hogy a gyermek oltásával közvetve a felnőtteket is oltjuk, mert a gyermekekkel családi kö­zösségben élő felnőttek is „fertőződnek” a szelíd vírus­sal. Ugyanis a „szelíd virus” ■ gyermek beiében szapo­Részlet a MÁV Adatfeldolgozó Főnökség elektronikus számológép parkjábóL ben három számolóegység van és ezek együttesen 800 elektroncsövet és 18 000 ger­manium diódát tartalmaz­nak. A bonyolult szerkezet forgódobos memória egysége percenként 2750 fordulatot végez. Ennek a dobnak síma hengerpalástját könnyen mág­ható meg. A megrakásra vá­ró üres kocsik eloszlása (me­lyik állomáson hány üres te­herkocsi van), a szén és kő­olaj szállítások programozá­sa, a vasúti személyzet leg­kedvezőbb szétosztásának megállapítása is ezeknek a gépeknek a feladata lesz. Legnagyobb!*, legmagasabb, leggyorsabb. • • A nyugatnémet Ubersee- Post című technikai folyóirai összeállítást közölt újabb mű­szaki csúcsteljesítményekről: A világ leggyorsabb kony­hájának mintapéldányát az Egyesült Államokban készí­tették el. Az újtípusú „tűz­hely” nagyfrekvenciájú hul­lámokkal magában az étel ne­műben fejleszt meleget; az el­készítéshez (sütéshez) szüksé­ges hő a hús vagy más anyag minden „porcikájában” ke­letkezik. Még az is az előnye, hogy a megsütött, kész étéit, ha nem fogyasztják el azon­nal, hűtőszekrényként tárol­ja, majd amikor szükséges, hat másodperc alatt a meg­felelő hőfokra melegíti. A világ legnagyobb vízi­erőműve a volgográdi er^mő. Miután az utolsó 21 turbinát is üzembe helyezték, teljesít­ménye 2415 megawatt. Éven­ként 15 milliárd kilowattóra energiát szolgáltat, ez nyolc­szor több, mint amennyit a cári Oroszország valamennyi villanyfejlesztő telepének együttes teljesítménye volt 1913-ban. Az erőmű üzemel­tetését műszakonként mind­össze 14 személy végzi, ezek ügyelnek az önműködő táv- irányításra. A világ legnagyobb olvasz­tókemencéjét a Krivoj Rog-i A világ leggyorsabb film­felvevő gépe az amerikai Dos Alamos-i atomkutató inté­zetben működik: a másodper­cek milliomod részénél is rö- videbb idő alatt végbemenő jelenségekről készít színes fil­met. Gyorsasága olyan nagy, hogy egy mp-ig tartó folya­matos üzemnél 15 millió ké­pét készíthetne, de ilyen „üzemeltetésre” sem szükség sem mód nincsen. Norma filmfelvevőgéppel egy másod­perc alatt mindössze 25 fel­vételt (filmkockát) lehet ké­szíteni. ■iHiiniiiiiiinMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiD Golyóstoll tinta nélkül Az Egyesült Államokban tinta nélkül, ultrahang hul­lámokkal működő golyóstol­lat készítettek. A golyóstoll által kibocsátott rezgések megváltoztatják a papírros­tok elrendeződését: az így létrejött írásjelek jól olvas­hatók és semmivel sem le­het eltüntetni őket a papír­ról. Elektronikus számológépek a közlekedés szolgáltában • kohászati üzemekben létesl- ; tették. A teljesen automati­■ zált nagyolvasztó kapacitása (űrtartalma) 2000 köbméter. . (A szerkesztő megjegyzése: • Magyarországon a legragyobb . ilyen természetű berendezés . 700 köbméteres.) A már mi- . ködő óriás egy új sorozat első . tagja. i A világ legnagyobb elektro­■ nikus számológépe lesz az ; amerikai Lawrende Intézet most tervezett készüléke, amelyet atomenergiai kutatá­sokhoz szükséges számítások elvégzésére fognak használni. Egy óra alatt olyan matema­tikai feladatot tud elvégezni, amelyet mechanikai számo­lógépekkel csak nyolcmillió óra alatt lehetne kiszámítani. A világ legnagyobb tornya épül Moszkvában: a televí­zió új 510 méter magas adó­tornya. (A párizsi Eiffel-to­rony 300 méter magas.) A to­rony beton-alapzata 6r méter széles s a csúcsnál 7 méter sz átmérő. Négyszáz méter ma­gasságban üvegfalú étterem lesz 240 vendég számára. Egy- egy expressz lift 80 másod­perc alatt 56 személyt szállít fel a torony-vendéglőbe. A számítások szerint a torony csúcsának a szél által okozott lengése kb. 20—30 centiméter ' lesz. I ü gyengített, de élő virus legyőzi a gvermeM rémét Hangszóró ssi bradióhos A hordozható rádió és a zsebrádió hangereje viszony­lag kicsi. A német Telefun- ken gyár most olyan hang­erősítőket hoz forgalomba, amelyek ezekhez a kis készü­lékekhez kapcsolhatók. Al­kalmasukkal a hordozható és zsebrádiók a lakásban *s élvezhető hangerővel működ­tethetők. A hangszóró három­szögletű, különböző színben kapható fa-tokba helyezhető, amely beilleszkedik a lakás I képébe. A vonatkísérőt! és moz­donyszemélyzeti fordulórend­szerek ilyen gépekkel „ki­próbálhatók”. így, szószerinti értelemben lehetséges — mo­dellkísérletszerű eljárással — megtalálni a legkedvezőbb személyzetcsoportosítási rend­szert, Rádió-elektro­kardiográf A moszkvai Orvosi Felsze­relések Kutató Központjában olyan készüléket, úgynevezett rádiákardiografot szerkesz­tettek, amellyel a szív tevé­kenysége akkor is mérhető, ha a vizsgált személy mozog: ellenőrizni lehet például egy edzést végző sportoló vagy egy dolgozó munkás szívének és vérkeringésének működé­sét. A rádiókardiográf alkat­részei: egv apró rádióadó, egy miniatűr elektrokardio- graf és egy antenna. Ezek egy közös kis tokban vannak el­helyezve s a tokot a vizsgált személyre erősítik. A műszer által közölt adatokat egy, 350 méter sugarú körön belül fel­állított vevőkészülék rögzíti és mint diagrammot felraj­zolja. , nesezhető — magnetofon- j szalagszerű — anyag borítja. | Ebben a rétegben 16 384 kü- j lönféle adat tárolható. Mág­neses írófejek készítik a fel­jegyzéseket és ugyancsak mágneses olvasófejek „olvas­sák” el a feljegyzett adato­kat. Ez a berendezés egy másodperc leforgása ' alatt 1500 művelet elvégzésére ké­pes, a számításainak ered­ményét ellenőrzi is és papír­lapra gépelve adja ki. A behozatali és kiviteli áruforgalom fuvardíjainak kiszámítása, statisztikai adat- feldolgozása, a személyfor­galmi és vontatási statiszti­kák feldolgozása, a kül­földi kocsik használati béré­nek kiszámolása már ezeken a gépeken történik. A kibernetikai csoport most azon dolgozik, hogy a nagytömegű adminisztrációs és az úgynevezett „rutin­munkát” (a gépiesen ismét­lődő, sokszor hosszadalmas számolási feladatokat), pél­dául a MÁV havidíjas dol­gozóinak bérelszámolását, a nyugdíjasok elszámolását is ezekkel a gépekkel végez­hessék el. A teherkocsik gazdaságos felhasználásának egyik fel­tétele a minden időpontban tökéletesen pontos kocsinyil­vántartás. Ennek elkészítése csak ilyen boszorkányos gyors számológépekkel old­Ma már az Egyesült Álla­mokban és a nyugateurópai országokban is elismerik, hogy a Sabin-féle vakcinálá- si mód nemcsak olcsóbb és egyszerűbb, hanem hatáso­sabb is, mint a Salk-féle ol­tás. Egyes nyugateurópai or­szágokban még a múlt év­ben is volt gyermekparalizis járvány, nálunk lényegében megszűnt. rodik és székletével ürül. Számtalan kísérleti bizonyí­ték van arra, hogy feltehe­tően, a közös WC, árnyék- szék, mosdó, fürdőszoba, tá­nyér, evőeszköz stb. haszná­lata révén az egész család „átfertőződik” a szelíd virus- sal. így a szülők és más fel­nőttek — ha még valami­lyen módon nem szereztek volna természetes védettsé­get — védettek lesznek. A közlekedésben külföldön , már évek óta alkalmazzák! az elektronikus számoló- és! adatfeldolgozó gépeket, szá- j mítások és logikai feladatok elvégzésére. Nálunk a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium ki­bernetikai csoportja dolgo­zik a munkaigényes, ' igen sok, hosszadalmas művelet­sor elvégzését megkövetelő statisztikai számítások és táblázatkészítések gépesíté­sének egyre több területen való bevezetésén. A KPM külföldről beszerzett elektro­nikus számológépeit a MÁV Adatfeldolgozó Főnökség a fuvardíjak kiszámítására és ~különböző statisztikai mun­kák elvégzésére használja. Egy másodperc alatt 15 000 műveled A géppark egyik legsok­oldalúbb berendezése a fran­cia M—22 elektronikus adat­feldolgozógép. A gérben 3 számolóegység van, mind­egyikbe akár tíz számjegyből álló szám adható be. A művelet eredményét 15 szám­jeggyel képes a gép meg­adni. Ez a gép a lyukkár­tyákon rögzített adatokat dolgozza fel és óránként 9000—14 000 lyukkártyát ké­pes feldolgozni. (Egy-egy lyukkártya feldolgozása kö-, rülbelül annyit jelent, mint í egy főkönyv egy-egy sorának ! elolvasása.) Egy másik gép elektronikus számláló részé-.

Next

/
Thumbnails
Contents