Szolnok Megyei Néplap, 1961. december (12. évfolyam, 283-308. szám)

1961-12-25 / 304. szám

SZOLNOK MEG I'Ll NlKl-i..». X9öl. december 24. fi bizony ell Olyan gyorsan repültek az évek, mint a villámszámyú fecskék. Az idő múlását csak azon vet­ték észre, hogy nehezebben hajlik a derék, szúró fájda­lom húzza össze az ujjakat, s a fürge láb sem a régi már. Aztán elkövetkezett az az idő is, amikor így szóltak hozzájuk a fiatalok: — Pihenjenek már! Ele­get dolgoztak életükben. Itt az ideje, hogy nyugdíjba menjenek. — Majd küldünk egy ko­csival a Csák-tanyáról... Így beszélgetnek. Sas And­rás bácsi, az öreg nyugdíjas, annakidején kérte a szövet­kezet vezetőségét, osszák be valahová éjjeli őrnek. Nem olyan elesett még ő, hogy ne bírná ezt a munkát. Így leg­alább mindennap látja, tud­ja mi történik abban a szö­vetkezetben, amelyet 49-ben néhányadmagával alapított, örül a lelke, hisz látja, hogy napról-napra gyarapodnak, s Százöt ember helyett — Ugyan mii ír az újság? — Még van annyi ideje Sas And­rás bácsinak, — hogy szolgálata előtt egy kicsit belekukkan as újságba. A fiatalok nem vették ész­re, milyen fájó, milyen ne­héz ez a pihenés. Mennyim megkeseredik az ember száj­íze erre a szóra: nyugdíjas. Pedig a jászberényi Kos­suth Termelőszövetkezetben szívesen gondoskodnak a munkából kiöregedett gaz­dákról. Togyela Istvánt, a közös párttitkárát egyenesen úgy emlegetik, mint a nyug­díjasok patrónusát. — Nagyon beteg az öreg Száraz Sándor bácsi — hoz­ta valaki a hírt a szövetke­zetbe. — Téged szeretne lát­ni, István. És a párttitkár útra kelt. Bekopogott a száraz-portára, hogy meglátogassa a szövet­kezet egyik alapító tagját, s hogy jobbulást kívánjon ne­ki. — Nagyon vártalak már, István! — ezekkel a szavak­kal fogadta az öreg harcos, aki nagyon büszke arra, hogy 19-es vöröskatona volt. — Mi baj van, Sándor bá­tyám? — Elestem, megütöttem a lábam, nem bírok felkelni. Tudod, vettünk egy hízót, aztán később kiderült, hogy hasas. így nem tudunk vág­ni az idén. Ha megtennétek, hogy kicserélitek ezt a jó­szágot... — Sose fájjon a feje emi­att Sándor bátyám, kicserél­jük. Ezen már ne múljon az idei disznóvágás A bú­zát megkapta-e? — Meg! Mondtam is a fe­leségemnek: Csak nem fe­lejtkeznek el rólunk. — Áldjon meg érte az is­ten, fiam — mondta kis pi­ty ergéssel az idős gazda hű­séges párja. — Ne sírjon Margit néni.« Meggyógyul Sándor bátyám.. Néhány baráti sző, s már búcsúzik is a vendég. Siető­sen lépked, mert eszébe jut, hogy régen beszélt már Sas Andrással, az öreg éjjeliőr­rel. Nemsokára indul ki az öreg a sertéstelepre, s még otthon szeretné érni. Szeren­cséje van. András bácsi még javában olvasta az újságot, amikor bekopogott hozzá. • — Megkapta-e már a bort András bátyám? — Már meg is kóstoltam. Két kupával kaptam, aztán majd lefagyott az ujjam, mire hazahoztam... — No, a disznóöléshez meg van már az itóka. — Csak egy kis szalma kellene. Te, István, nincs mivel Dörzsölni a malacot... az öregeknek is szépen jut­tatnak. Ö ebben az évben hét mázsa búzát, két mᙫ árpát kapott A nyugdíjon kis valami volt az a pohár- * ban. Én nem adtam pénzt* Az öregasszonyok cipőjénél jórészt Lovas és Dénes elv- erte... Iga2» mást se ittam, *is lehet újítani, gondolták a társ — dicséretére legyen mert a doktor nem engedi... *artfűi Tisza Cipőgyár mű- mondva, nem becsülik le a Aztán olyan magashegyek >S2aki osztályán. S az elkép- kisebb sikerrel kecsegtető alatt sétáltunk^ hogy alig ’ lés nem ls mutatkozott munkát sem. A 39-es mű­láttam a tetejét. M°ndtam ,rossznak a p/8-as, vagy más- helybe beállítottak például ls cs®^le_^ «néven „öregasszony cipőket” egy bukkológépet, kézzel szaKadjon, amíg el nem me- ,ugyanis kézzel, úgynevezett végzett munkát helyettesítet­g^. m”e,nV: Az®^í él«í+m {ragasztott eljárással készítet- tek vele. Műszakonként két végéig el lettem volna ott... g így M átfutási idő ember szabadult így fel. Bekopog hát az öreghez is. «igen hosszadalmas volt, sok A cipőgyáriak példája an- A lánya nyit ajtót. Feri bá- tember munkáját igénybe- nak igazolására is jó; sosem esi — hogy hasznossá tegye |vette. forr úgy ki a termelés, hogy magát a háznál, mert annak » Hiába akarták először a javítani ne lehessen rajta. A ellenére, hogy közel jár a »könnyebb megoldást — a ci- balerina cipőknél és egyéb kilencvenhez, még dolgozgat *pd vászonszára alól elhagy- termékeknél például eddig a a ház körül — éppen kuko- jnj a gumiszalagot — a ke- kéregtűzéshez és a dísztűzés- ricát morzsol a duruzsoló freskedelmi szervek nem áll- hez külön jelölőt alkalmaz- fcályha mellett. ftak kötélnek. Ekkor szüle- tak. Mostmár a jelölőket a — Mi újság, Feri bátyám? ttett az ötlet: gépesíteni kell késbe építik. Jelentős mér­__ Nincsen semmi, István. ta P/8-as cipők gyártását. Fe- tékben gyorsítja ez is a mun­_ JA! von ’wnmirp ídezet dolgában viszont csak kát, hiszen csupán balerina mncs semnureíúgy álltak, mint a templom cipőből 50—60 modell kerül t!i . . fegere a télirevalóvaL Mégis ki az üzemből. Az új eljá­— Jól.« jol..-j hanem hal- {körülnéztek a portán, s ta- rással legalább négy ember egy kis magyardohányt Háltak régi, használaton ki- kerülhet Innen más posztra, adhatnátok, mert ezt a bótit *vdj £lló, ócska gépeket. így lehetne tovább sorol­sehogyan se bírom.« ♦ Lakatosaik ügyességében és ni a leleményességről tanús­• «leleményességében bízva el- kodó ötleteket Példaként Lassan besötétedik. Togye- íhatározták: átalakítják azo- említsünk még egyet: a fér- la István párttitkámak Ismét » kát Négy-öt ember közel fi bumper dpőknél dúró talp­sietős az útja, a KISZ-fiata- »egyhavi munkáját szánták lemez helyett formát készí­tők várják, mert taggyűlést »erre. S az eredmény: sikerült tettek. Ezzel a csákózóban öt tartanak, s ő megígérte, hogy ;megvalósítani a formában ember munkáját megtakarí- elmegy hozzájuk. Azért út-»történő préselést Nagy szó tótták, s az anyagfelhaszná- közben még egyszer, szinte {ez, mert — annak ellenére, lás is csökkent A formákat elmormogja magának: {hogy az öregasszonydpó krómozták, aminek követ­— Megrendezzük karú- »idényeik): — évente mintegy keztében szép, fényes talpa- csony és újév között az öre-t,1*0 ezer párat gyártanak be- kát nyertek. Addig egy em- gek találkozóját Most meg- t^le - mostmár harmincöt bér a talpak festésével, egy beszélem a kiszesekkel, hogy*f°vel kisebb létszámmal másik viasszal való kenésé- valami ajándékcsomagot ké-t Érdemes összevetni a „be- vei, a harmadik pedig fé- szftsünk a nyugdíjasoknak, {fektetést" és az eredményt: nyesésével volt elfoglalva. Hányán is vannak? Száz- f négy-öt lakatos egyhavi mun- Most feleslegessé váltak ezek nyolcvanan! Biztos örülnek JkáJa harmincöt ember műn- * munkafolyamatok. majd megint - éppúgy, mint t kájának megtakarításával jár. A póró- és formatalpas a nváron ha teieskávé. {Megérte? cipőknél a sarokbetéteket az ... .’ . { Az új módszerrel nemcsak eddigi nagy munkával ösz­kalács, szendvics, meg egy {termelékenyebb a munka, szeragasztgatott hulladék ho­kis sör mellett Mmondjuk {szebb a termék, hanem a lyett regenerált anyagból ké­nek! k, mit tervezünk a Jövő {gyártási költség is csökkent szí tik. Ezzel az eljárással a | Mondani sem kell: nem sarokösszeszerelésnél tíz em- tminden alkalomal lehet ilyen bér szabadult feL * eredményt elérni. A cipő- A cipőgyáriak azt tartják: gyúr műszaki osztályának — vannak olyan cikkek, me­lyeknek gyártása „kiforr” egy bizonyos idő után. Üi cikkek gyártásának kezdete­kor nem lehet teljesen pon­tos normákat megszabni Ezért a normákat mindig az adott feltételekhez kell iga­zítani. A 46-os műhelyben ezért emelték napi 70 pár­ról 90-re a bébi dpők ter­melését. Az előbb említettek alap­ján jogos a kérdés: mi lesz azokkal, akik a munkaszer vezés javításával, a technoló­gia módosításával felesleges­sé válnak egy munkahelyen. — Semmiképpen sem kerül­nek az utcára. Ugyanabban a bérkategóriában másít: munkahelyen foglalkoztatják őket A munkások tehát az ésszerűsítés következtében hátrányt nem szenvedhet­nek. Ezért segítik elő tólük telhetőén, hogy jobban, ter­melékenyebben haladjon a munka. Néhány más üzemnek ta­nulságként említsük meg, hogy az itt Mmondott ötle­tek (s ezek mellett még jó- néhány) a Tisza Cipőgyár mű­szaki intézkedési tervéhez csatolt pótintézkedési tervből valók. A cipőgyáriak ugyan­is azt tartják: nemcsak azt kell megcsinálni, amit év elején előirányoztak (hiszen a rendelések változásával az eredeti elképzelések egy ré­sze eleve feleslegessé válik), hanem mindazt, ami lehetsé­ges a munkaszervezés javí­tása érdekében. Igazukat fényesen bizo­nyítja az, hogy a második félévben készített pótintéz­kedési terv valóra váltásának eredményeként százöt ember munkáját „takarították meg”, s gyümölcsöztethetik új fel­adatok valóraváltásában. S. B. t "Ml 1 í ~ I--­Né gyszáz mezőgazdasági munka­folyamatnál alkalmaznak gépeket — Milyen Jó sorom volt at üdülőben — meséli Erős Fe­renc, a szövet­kezet első nyng­kívül 170 munkaegységet tel­jesített, ha azt megszoroz­zuk 36 forinttal — merthogy annyit ér az idén egy mun­kaegység a Kossuthban — nem panaszkodhat a jöve­delemre. Aztán ott van még a háztáji... meg prémium is csak csurran-cseppen. — Az idén már nem lesz taggyűlés, ugy-e István? — Már csak jövőre tar­tunk. — Lesz egy-két dolog, amit javasolnék. Ez az aprómag- termesztés nagyon tetszik nekem. Az idén is sokat se­gített rajtunk. • S ha már ezen a környé­ken jár, nem kerüli el a párttitkár, a szövetkezet el­ső nyugdíjasát, a nyolcvan­nyolc esztendős Erős Ferenc bácsit sem. S míg az öregre gondol, el is mosolyodik, hát hogyne, három évvel ezelőtt Lillafüredre küldték üdülni őt Milyen jót nevettek ak­kor, amikor Feri bácsi haza­jött és elmesélte, hogy: — Csoda jó volt ott az üdülőben. Milyen jó sorom volt, négyszer ettünk napon­ta, szép fehér ágyban alud­tunk... Aztán a mozi Is ott volt a házban... Este meg táncoltak a fiatalok... Én fel­mentem a karzatra, onnan néztem őket... Ittak is, azt mondták: kávét... De nagyon esztendőre. Legalább ők is elmondják nekünk a véle­ményüket, hogyan keUene még jobban gazdálkodnunk. Mert az igaz, eljárt fölöttük az idő, de a szívükkel, jó tanácsaikkal mindig segíte­nek. Varga Viktória A bukaresti mező- gazdasági dolgozók értekezlete Bukarest (MTI). Buka­restben pénteken befejező­dött a romániai termelőszö­vetkezetek országos értekez­lete. A záróülésen Gheorghiu- Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács el­nöke foglalta össze az érte­kezlet tapasztalatait. Beje­lentette, hogy jelenleg a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek, az állami gazdaságok és társulások művelik meg az ország szántóterületének 90 százalékát. A termelőszö­vetkezetek és társulások túl­súlyba kerültek a mezőgaz­daságban, s ma már a szán­tóterület 67 százalékát ölelik fel és több mint két millió parasztcsaládot tömörítenék. (MTI) A mezőgazdaság! termelés ♦ fejlesztésének a második öt­éves tervben egyik legfonto­♦ sabb eszköze a gépesítés. A ♦ mezőgazdaság gépesítésére az ♦ idei népgazdasági terv ere- ♦detileg 1,8 milliárd forintot {irányzott elő, ezt az összeget {azonban év közben 2,1 mil- íüárd forintra emelték. Szük- ♦ségessé tette ezt a mezőgaz- Idaság szocialista átszervezé- tsének tulajdonképpeni befe- {zése, lehetővé pedig, hogy a {Szovjetunióból és Csehszlová- {kiából terven felül kaphat­tunk csaknem ezer traktort. A főbb gépek közül az idén 5350 traktort, 2000 kéve­kötő aratógépet, 800 gabona­{kombájnt, 300 rendrearatót, {1000 silóbetakarító gépet és {sokezer különféle munkagé­♦ pet kapott a mezőgazdaság. ♦ A gépek nagy többsége mind »a hazai, mind a külföldi gyá- »rákból időben érkezett és a ♦teljes idényt végigdolgozta. {Sőt Románia ezév végéig 500 ♦ UTOS-traktort szállít a jövő ♦évre rendelt mennyiségből, ■ ♦ezek a gépek már a téli, ko- ^ra tavaszi talajmunkákban is ♦ résztvehetne' { Néhány évvel ezelőtt me- izőgazdaságunkban még csak X15C munkafolyamatot gépesí­♦ tettek, az idén pedig már «mintegy négyszáz munkafo­♦ lyamatnál alkalmaztak gépe­det. Egyes, mégpedig a leg­♦ fontosabb munkáknál igen {jelentős az előrehaladási A »gabonabetakarítás gépesítése {a tavalyi 60—65 százalékról ♦ Lottótájékoztató I A Sportfogadási és Lottó »Igazgatóság tájékoztatása sze- trint az 51. játékhétre 3 985 125 {lottószelvény-érkezett be. öt ítalálatos szelvény nem volt. ♦ Négy találatot 45 fogadó ért |el, nyereményük egyenként ♦ 66 418 forint A háromtalála- jtos szelvények száma 3403, ’nyereményük 439 forint. Két { találatot 93 724 fogadó ért el, {nyereményük 15.90 Ft. (MTI) az Idén 80—82 százalékra emelkedett az állatni gazdasá­gokban pedig lényegében tel­jesen gépi erővel aratták le « gabonát Az őszi betakarítási munkákban szintén sokat se­gítettek a gépek: a silókuko­ricánál 75—80, a cukorrépa betakarításánál 25—30 száza­lékban alkalmaztak gépeket. (MTI) OLCSÓBB LETT a kínai Félselyem brokát, 73 cm széles 75,— Ft helyett 63,— r Félselyem brokát 73 cm széles 78,— Ft helyett 67,— Ft Műselyem brokát 73 cm széles 50,— Ft helyett 42,— Ft Félselyem íaft (jacquard) 13 cm széles ___________________________________63,— Ft helyett 51,— Fi Fé lselyem taft (jacquard) 90 cm széles 80,— Ft helyett 67,­Hemyóselyem taft 90 cm széles Ft 78,— Ft helyett 66,— Ft Kaphatók az Állami Áruházakban és szakboltokban 1ILM1T AZ IDŐ...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents