Szolnok Megyei Néplap, 1961. december (12. évfolyam, 283-308. szám)

1961-12-22 / 301. szám

«wuum matirm nnß«.ajc S Télen is pusztít a csócsároló A tsz tagok kártérítési felelőssége Irta: Dr. Tóth Kálmán megy«* fóOgySsz A párt- és tanácsi mező­gazdasági felügyeleti szervek és az ügyészségek által a ter­melőszövetkezetekben foly­tatott vizsgálatok során ki­derült, hogy több tsz-ben ■ agy nem ismerik kellőkép­pen, vagy nem megfelelően alkalmazzák a tsz-tagok anyagi felelősségére vonatko­zó jogszabályokat A tsz-tagok Utal a tér- melőszövetkezetnek ténylege­sen okozott kár (lopás, vagy rongálás, , itb.) tekintetében 9 tsz vezetőinek a gyakor­lata már helyesnek és álta­lába« törvényesnek mond­ható. A* Ilyen jogellenes cse­lekményt elkövető tsz-tago- kat kötelezik a kár megté­rítésére. . Ezzel kapcsolatban — bár csak kevés ilyen helytelen gyakorlattal találkoztunk — utalni kell arra, hogy egyes tsz-vezetők a vétke* tagot „érdekeinek védelmét” rosz- szu) értelmezve, „elengedik” az okozott károk egy részét Aa ilyen eljárás nem törvé­nyes és nem is találkozik a becsületesen dolgozó tagság egyetértésével. Ilyen esetek­ben ugyanis s kárt okozó tag köteles s teljes kárösszeget megtéríteni. A termelőszövetkezetek gaz­dálkodását, s termelési ter­vek teljesítését, vagy túltel­jesítését egyes tsz-ekben nagy mértékben akadályozza, hogy egyes tíz-tagok indoko­latlanul néhány napra, vagy hosszabb időre távolmarad­nak * közös munkától. Ez a jelenség még elég gyakori és ennek ellenére ebben a kérdésben van a legtöbb bi­zonytalanság. A tsz-vezetők ritkán tudják, hogy munka­mulasztásból keletkezett-e a kár, a hogy ezért a mulasz­tó tagot miként kell felelős­ségre vonni. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek működésére vo­natkozó I960, évi I. törvény- erejű rendelettel módosított és kiegészített ÍS59. évi 7. törvényerejű rendelet 14. §-a rendelkezik a tsz-tagok kár­felelősségéről. B szerint- a kártérítési kö­telezettség megállapítására alapul szolgálhat az is, hogy a tsz tagja a közös munká­ban vétkesen (Indokolatlanul, illetve a tsz-vezetők engedé­lye nélkül) nem vesz részt és ezzel a szövetkezetnek ténylegesen kárt okoz. (Pél­dául az ab'ádszalóki Béke Tsz azon tagja, aki a kije lölt területről a kukoricát nem törte le. Helyesen járt el a tsz vezetősége, amikor a kukoricatöréssel, kapcsola­tos költségeket a mulasztó taggal megtéríttette.) A ténylegesen felmerült kár fogalma alá tartozik az a kár is, amely terméskiesés folytán keletkezett. Ha pél­dául a tsz-tag a kijelölt te­rületen a növényápolási mun­kát nem, vagy nem megfe­lelő módon végzi el. és emi­att terméskiesés keletkezik, a mulasztó tag az elmaradt termés értékét tartozik a tsz-nek megfizetni. Az említett tvr. 12. §-a értelmében a tag alapvető kötelessége, hogy a termelő- szövetkezet közös munkájá­ban legjobb képességei sze­rint részt vegyen. Ha a tag ezen kötelességének nem tesz eleget, a tvr. 13. §-a szerint vele szemben általában ne- velő jellegű társadalmi rend­szabályt, szükség «rétén fe­gyelmi felelőa«égr<rv<»Má»t kell alkalmazni. Ha tehát a tsz-tag emlí­tett kötelezettségét vétkesen j megszegi, a helye* maga tar- j tásra való nevelésnél első- j sorban a nevelő renásznbá-j lyokat kell érvén yeaítetú. A j módszerek helyé* mcgvá-! laszfása és alkalmazása a tsz szervesnek és vezetőségé­nek s feladata. Ar említett rendszabályok alkalmazása azonban nem zárja ki * tzx- tag. kártérítési felelősségének megállapítását; de nem Is előfeltétele * rendszabály al­kalmazásának, vagy a fe­gyelmi felelősségre vonásnak. A munkából távolmaradás­sal kapcsolatos mulasztással okozott kár (terméskíeiéai vonatkozásában azt kei! szem előtt tartani, hogy a terme­lőszövetkezet tagja * belé­péssel a közös munkában való részvételre vállalt köte­lezettséget Tekintve, hogy a tsz-tag kártérítési felelősségének vét­kesség az alapja, a vezető­ségnek vizsgálnia kell, hogy a közös munkából való tá­volmaradás Indokoiatlanul, illetve szándékosan tör- tént-eT Általában a vezetők érjék el, hogy a tagok csak előzetes bejelentés alapján, indokolt esetben is csak • vezetőség, illetve az egyes brigádvezetők engedélyével maradhatnak távol a közös munkától Az Igazolatlan távolmara­dás vizsgálatánál figyelembe kell venni olyan körülmé­nyeket, mint a tag életkorát, munkaképességét, egészségi állapotát, a roulnsztás Idején a termelőszövetkezetben fenn­álló helyzetet, mulasztásnak a gazdálkodásra kiható kö­vetkezményeit, és azt, hogy a tsz-tag számolhatott-e az­zal, hogy mulasztása folytán kár. érheti a szövetkezetek A tsz-tag kártérítési fele­lőssége a tvr. 14. 8 2- bekez­dése szerint a kár teljes! mértékéig terjedhet, ha a j tag szándékosan (lopás, ron-: gálás, hűtlen kezelés), vagy súlyos gondatlanságból Idéz­te elő. Például a gondozó az állatokat olyan vöröshere-, lucernaföldre terelt, ahol fel­fúvódnak és ebből kár ke­letkezik. Ilyen fokú a kő- j telezettség akkor la, ha a kárt okozó magatartás bűn- cselekménynek minősül. — Egyéb esetekben a tag kár­térítés címén lepfelíehb tsz előző évi egy tagra eső Mag mnnkaegj/ségrészesedés érté­kének egyhavi összege ere-! jéig felel. A közös munkában való; részvétel elmulasztása foly­tán keletkezett kárt akkor tekintjük szándékosnak, h* a tag magatartásának kárt okozó eredményével számol­nia kellett. A tsz-tag kártérítési köte­lezettsége a tvr -ben szabá­lyozott keretek között a ténylegesen felmerült kárra terjed ki. A munkából való távolmaradás káros követ­kezménye —■ amint erre már utaltam — terméskiesés ben is jelentkezhet. Az ilyen ter­méskiesés tényleges kár, mert a termelőszövetkezet által reálisan betervezett •; v7 -' ,yt csökkenti. Ha & terméskiesésben je­Raf napos baromfi tenyésztési tapasztalatcserén »ettem részi • hó elején. Társaimmal több gazdaság­ban jártam, hol a -baromfite­nyésztés* legfejlettebb módsze­ren U>mit mányozha t tnm. Ügy találtam, hogy az álla­mi gazdaságok általában a tsz-ek előtt járnak a barom fiUenyéssáéeben. A tapasztalatcser* során megszilárdult bennem az a nézet, hogy országszerte « speiHalizúláam kell töreked- iwok mind Umelöxtövetkeze. teinknek, mind állami gazda­ságainknak. A szakosításon belül mielőbb el ken dönteni, hogy egy-egy tsz a baromfi- tenyésMÍ* mely ágazatára specializálja magát-. Klkápze L betétiemnek tartom, hoptf egyetlen gasilttxáy c*e<i"Mhtv*- *«« foglal kozhasson éructCrke neveléssel, rfeiszárnt»« «*•»*.- léssetí, tojástermelőiméi, puly­kával, gyöngyöse*}... A iátottnk-beXlottji)t swj- mr-imták számomra stet «*. mit kell tennünk a Vörös Csil­lag Tsz-btm • Nsromftí®- rtvétztés jobb fővedelrnezösé- pééri. glsózorivs« korszerűbb boromtisaáldiókra kell azért tennünk; azokba biztoeitan 1 * VixpUátást,, bevezetnünk * villanyt; további *i keü ér­nünk. hogy s gondozói mun­ka kevésbé drága, esetni gtss- siaságooabb legyen. Ksgy ÍM.jíAw T*rvw*. verte oiiM« ne. Megyénk kizöldült, szépen ) fejlődő őszi vetéseiben az el­múlt hetekben a csócsároló pusztítását észlelték. Efféle kártételre már a korábbi években is volt példa. Nö­vényvédő állomásunk tavaly és tavaly előtt 2500—2500 kh-n. ez év tavaszi idényében pedig 1237 kh-n védekezett a csócsároló ellen Az idei első j őszi kártételről Kisújszállás ! adott jelentést. KINEK KttTET.ESflfiOE? ! A csócsároló elleni ktizde- i lem nem tartozik az állami védekezés keretétó, hanem a termelő üzem kötelessége. A védekezés elmulasztása — érthetően — jelentős kárral fenyegeti az üzemet is a nép­gazdaságot 1* Ezért a terme­lő elsősorban az ős® vetések háromnaponkénti ellenőrzésé­re kötelezett. Kívánatos, hogv ez az ellenőrzés a növényter­melő brigád vezetők feladata h'gyen termelőszövetkeze­teinkben A pontos ellenőrzés elhárítja a m.eglepetfesreriV rúlyo* károsodá« veszélyét. A csócsároló enyhe téli na­pokon is pusz-tftl Védekezni kell év lehet ellene Porozzunk holdanként 20—25 kg HCH felhasználásával, Minél fiata­labb a csócsároló. annál issé- lyesehb ellene a védekezés. Aa óem vetésterületeket te­hát HAI.ATlPKTAI.AVITI, AT KEI.L ViySOALNI — ma jd a kezdet kezdetén ei- hárítam a kártételt Ez oly­kor még kéjöerővel, háti po- rozóval te elvégezhető. A fol­tokban mutatkozó károeítort területe« ■ kártevők a foltok »élein pusztítják a vetést — ezért növekszik á főit. Akkor védekezünk helye­sen, ha az észlelt folt körvo­nalán tói még kétlépésnyi blateteftó sávot részesítünk védő porozásban. Ha a talaj fagyos, vagy szikkadt volta lehetővé teszi a gépi védeke­zést, • az időjárásra kell fi­gyelemmel lennünk. Poroz­zunk olyankor, midőn remél­hető. hogy a védekezésben ré­szesített területet legalább a következő éjszakán nem ér: csapadék. Ne feledjük, hogy a csócsároló főleg este és éj- jel károsít — így a védekezés eredményessége szorosan ősz nzefügg az időjárással. A kártétel megismerését r kárkép adja meg. A esócsáro ló a kikelt őszi gabona leve leit szívogatja. rágja. Emiat’ a levelek helyén kóc-szerű*»r össze göngyölt, száraz rostosé mók találhatók. A friss rá gást e Vóc-csomók vllágo színe bizonyítja. A kártevőt • tő mellett függőlegesen lefel- haladó 15—20 eentiméte- mély akna alján talál ju> meg — erős rágókkal bíró' I sötét színű, 1—2,5 eentiméte rés lárva képében. Ahol gabona után kerft' gabona a földbe, ott majdnen teljes bizonyossággal számit hatunk a kártevő megjelené­sére Agrotechnikai védeler a «lócsároló ellen a helyé vetésforgó betartása. A VFSyPTYES SZOMSZÉDSÁG ... számbavétel* és megfigyelt alatt tartás® sem utolsó köv<- telmény. A* előotó évben tér tőzött tábla bizony már ve szélre* azomszéd! A most jelentkezett kárté­telt csak vegyi védekezéssé háríthatjuk el. A védekezés legkésőbb (!) a koratavasz Időkben el kell végezni. Is­métlem: ntind a vetéstó el­lenőrzés«, mind a védekezés rendeletileg kötelezői Dr. Vieay Mihály a BsoSnok megy« H«v- nyváOfi AOom** NterronOanaaa Egyre több azokntó • tser­’ melőszővetkezetéknek *zá- j ma, amelytó a jelenlegi szá- ; kő* takarmányhelyzet mellett is több ner.ést igytóezntó « jövő év első félévára átadni a népgazdaságnak. A termel őszövetkeaetek tAbtafefe meyártette- az or­szág htiessztikségletét csak úgy lehet kielégíteani, ha biztosít­juk, hogy a jövő évbe« vágó­sertésből és vágómarhából a* ekó félévben is megköze- lítőle« olyan mmnytságet sir sárcúunk fel, mint az év má­sodik felében. Tehát a jól tó­vált aaerződáse» akciókkal kell biztosítani a jövő évben a fel vámárlé* folyamato**á- gát. Számos olyan termel őexö- vetkezet található megyénk­ben, mely a jövő évre készí­tett termeié«! tervében eteó félévi Atadáor* tervezett hízó­sertések számát jelentő* mér­tékben kívánja növelni. Sót, újabb szerződést köt az Al- latftvrgalml Vállalattal. Pél­dául a kendere«! Haladás Tsz a Jövő ér első félévére *00 hízott sertés átadását tervez­te. Most újabb *00 sertó* át­N& vény védő tanfolyam indul A immelSszSveifceretrkben a jft-XKík 7érfeöu<t»sAvM párewcMuo- a„n foko*á*Uli » ««yrteoei t«k tuutvnÁSA’í*. Hxáxoe* t«* mír »k- j M (*j>i>arkj&val .régid «I m WVV- ***rü pfnüí-wí,«. főbb kSaU gMd*»á?bsa évek *♦» eredmé­nyesen Sols»aíli a kljeJSM, ta­pasztalt növényvédelmi letelő«. A kártevők kflUSnösen »* ipari «BvínyeK Marmelé-iének trkmé- Hís* fnfvtea seaperodnai:; »51*- ttBÍt épre* * síjjtensl «ötitkége* helye* kthMZAál*«*- cal ti*s-ís«k Itätbatärni védeií**- ni. A vegyszeres védekezésnél nagyhatású —' sőt nem rhkán ha- tí’iw — mérgeket hsaméinak. (jaOksAf«* tehát, hegy ** «tekkei munkkíkodék * uegeMaé évé- rendsranélyokkal teile* ráértek- h-o tt**tAban legyenek. A tijé- kozistes el«ö8orh«B » növényvé- delml felelősök feladata. A gnrdílkodés eredményesrége t* «negliftveielt * növényvédőktől a fetkétrOUséget, tájékneattaigot. IsmernJSk keit * »»etek rendelte­tését, felhasználási tnödját, de Mtóhntását is. — fpéidéul aw a .ényt, hogy ä Hnngaalnnsl kezelt kukorica »tán vetett btli# d- pusrüil.) Miegvénltben tavaly hatvannál iöOh ga:ds vett részt Kenderesen és <Kunhi»icy esten oAvényvétteiinl r>k!«t4*hsn Januárban JásMisíítin indul v-.íy. nöoériyvédeíini felelés részére tanfolyam. — A tanul­ságos oktatás előadássorozatát s sJHvényvédelmi Kutató fniér.et 'oti»k*‘é'-s»t tartják. kí'.m* uci-'t-'U •’ -cn tétén a riívivét.i-« aae.stnddiö tanfolyam* Kívánat«», hogy arra minél több termel <}a*o vetkezet Irftldja «4 vfrrénrr6A**u* adásán kötött «aerződést. A kunhegye*i Vörös Októ­ber Tat a tervezett 300 hízó­val üzemben már 500-r* kö­tött szerződést A tiszaroffi Aranykalász Tu csak 100 sertést akart az első félévbe«, hizlalni éa .ddig már 374 bi­tó leszállítását v&Uita. Az abádszalóki Szabadság Tsz termelési tervébe 1W2. évre 400 hízott sertés érté­kesítését tervezte, de ebből az eteő félévben csak 150-et »Par meghíztál ni. Szerződési azonban a mai napig még egyetlen egy sertésre sem kö­tött Ezt semmi sem indokol­ja. mert elegendő hízóba fog­ható süldővel és takarmány­nyal rendelkezik a termelö- szővefkeaet. Miért nem követik Hí a kendereinek, a kunhegyesek és a ttcasaroffiak példáját? ▼arra István Segítsük áss ereseket! (??) OUxisom a vasár­napi lapban, a „Napi ezer holdnál többet szántottak traktorosaink » héten” című cikk­ben; „A most követ­kező hetekben a szátitátban jól álló gépá t lomá sok, tsz. ej< értékes, elvtár­si segítséget nyújt­hatnak egymás nak.” (Kiemelés Solen». Z. Z.) Noha nem vagyok gya­nakvó természetű aligha tartom va­lószínűnek, hogu megyénk főagrn- •tómosu a száma*­fel kérlelhetetlen színben, javaslón, hogy a maradék lándzsákat az hátán törjék összs — szerény ■ figyel­meztetésként. hogy a jövőben gondo­sabban olvassa el saját kéziratát. E megfeddett toUfor- gatónak nézetem szerint nem lenne szabad felednie, hogy a nyomdá­szok többnyire 0 kézirat befolyása alatt állnakl Zéró Zénó szőrszált eldolgozó. V fegyverkovács lórik nő kár őasgfge 0 kö­rülményekre, a termelési adottságokra és tapasztala­tokra tekintettel mogé'lapít­ható, a kárkötelezés, illetve a marasztaló kártérítési ha tár)utat a ttétrékakan tás előtt, tehát a mulasztást kő­vetőim nyomban meghozható. A* Idézett törvényerejű rendelet 19 | I. bekezdése szerint — ha az okozott hír egy éven belül « JÓ# torin- ; tot ner. haladja meg, a kár- ! térítési kőtelesetUcg mcgtíl- lapitása s tsz vezetőség ha­tásköribe. tartozik. Hb vi­szont a kár ette évem belől a íöO forintéi meghaladja, a kármegf.1 lapítáa, illetve a kárkötetezós kéfc’éaétxMi a közgyűlés határúié. (Tvr.. 1.5. 8 X. bek4 Ha pedig a tsz- vezetőség — vagy közgyű­lés — a kárt okoló ellen feljelentését tesz., vagy a e*e- tekmény miau • vétkes Sag ellem hivatalból bűnvádi át­járás indul, a kártérítési kö­vetelés órvény«»i tea* bírósá­gi úír* Uutíhstk. (Tvr. Ii. f S. .bekezdés.) As ismertetett «! járások ulkabnasúsfálios tartozik még a tervén yeaíég érdekébee s kővetkezők felvetése. Ha * test-tag alapvető kötelezett- légének vétkes «negatesásó­val a szövetkezetr.cfc tényle­gesen kárt okost, n tsss- veze­tőség és a közgyűlés a tsz- tagság érdekeinek védMrné- bftft akkor jár el ü’a-váhyé- sen, ha a mulaaztö tagot *8 okozott kár K3*«£tÉri«cs)ére kötelezi. Ha a tsz-vezetők a tekin­tetben következetesek lesz­nek, a notóriusa» mulasztó' tagoknak, rsesa tea* „érde­me«" távulmursdnlok a kö­zös munkáktól. A tsz-vezető­ség, a közgyűlés annál te in­kább élhet a törvényes esz­közökkel, mert a tsz-tagok túlnyomó többsége — akik becsülettel helytállnak a kö­zös munkában — elítéli a közős munkából távolmara­dókat és sxéthézókat. A párt agitáció*, nevelő és felvilágoftító munkája ré­vén a tex-taggág tudata és politikai telkéaziüteég* az utóbbi években nagymérték­ben növekedett. Ezrével te­hetne erre nézve olyan pél­dákat felhozni, mint axabád- szalóki Béke Tsz pártelap- szervezete vezetőségvftl&srtó taggyűlésén tóhangaott állás- fogl&U*. Juhász István pár- tonkívüH állatgondozó — az alapszervezet vezetősége mint vendéget hívta meg a tag­gyűlésre — az egyes álUt- gondozók hanyagságát éts te lületcfwégét bírálva találóan mondotta, hogy js terme, ló- szövet kezet olyan, amilyen­nek a tagok csinálják?. Az ez évben — a kedve­zőtlen időjárás ellenére — elért eredmények záloga többek között a* volt, hogy megyénk dolgozó parasztsága ma már tudatoson, munkája legjavát adta'a közös gazdál­kodás eredményesebbé téte­léhez, a párt és a kormány által kitűzött és ax ország- gyűlés által jóváhagyott má­sodik ötéves tervnek a me­zőgazdaságra vonatkozó nagy­szabású célkitűzéseinek mr?- vb! ásításához. ilyen kedveaő előfeltéte­lek mellett a termelőszövet­kezetek vezetőinek 3 munka- figyelmet aértő, a mulasztók és a közös vagyon hordától ellen a tagságra támaszkod­va fokozottabban kell tárn­ok a jogszabályok adta le­hetőségekkel. a munkafegye lem további megszilárdítása és a tsr-ek közös vagyoná­nak meg« Ve és állandó gyarapítás« érűekébeo. A termelőszövetkezetekben a fegyelmi eljárás rend­jének és a fegyelmi eljárás lefolytatásának ismertet«« után szükséges, hogy a termelőszövetkezeti eredményes .gazdálkodás és a szövetkezeti vagyon hathatós védelme .érdekében tájékoztassuk a termelőszövetkezetek vezetőit - és tagságát a kárfelelősség és kárigény érvény**ít4*évei apcsolatos eljárásról te. ba« jól álló ter­melöszövetkeze- tek, gépállomások kölcsönös megse­gítésére buzdított volna. Mint isme­rem őt, inkább azt hinném, hogy az eddig több munkát végzettektől az el­maradtak tá­mogatását. reméli. No, persze, nem lehetetlen, hogy a Hkk szerzője kí­vánt minden áron újítani — nagyon lyteleniil: — az­zal, hogy a jól ál­lók segítéséért ö.-i *? néhány lánd­zsát. Ám tűnjek Mléti nem szerződnek übádszolékon ?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents