Szolnok Megyei Néplap, 1961. december (12. évfolyam, 283-308. szám)

1961-12-22 / 301. szám

mi. december EL BMUwmc ncma Mru? A mi emberünk „Sok van, mi csodálatot, De az embernél nincs semmi csodálatosabb.” Szophoklész: Antigoné cí­mű tragédiájának gyönyörű sorai jutottak eszembe, ami' kor a Sere« Jánossal történt találkozásom után újból fel­idéztem magamban a tőle hallottakat, s mindazt, amit mások mondtak el róla. A jászdózsai altnak nem kell őt bemutatni. Ismerik. Tudják, hogy amíg tíz hol­don gazdálkodott is, sok min­dent lehetett tőle tanulni. S hogy most is érdemes a sza­vára hallgatni, követni ta­nácsait, hiszen 1959 óta már bebizonyította; jó gazdája annak a 600 holdnak, ame­lyet brigádjával művel. Se­res János az Oj Hajnal Tsz brigádvezetője, a egyben a szövetkezet elnökhelyettese. Ezt a „tisztségét” is jól be­tölti. Az Iskolán' lévő elnök helyett majdnem egy évig ő irányította a gazdaságot Idejét, energiáját nem saj­nálta a szövetkezet ügyeiért Sok példát említhetnék annak bizonyítására, hogy ez a derűs, tempós beszédű ember annakidején a szívét is behozta a közösbe De hadd idézzem csak a legfris­sebb történetet Az egyik te­henész néhány napra eltávo­zott Ebbéli szándékát már előre bejelentette, hogy a tsz vezetőinek módjában le­gyen helyettesről gondoskod­ni. Mégis úgy adódott, hogy az első nap nem volt vállal­kozó. Tudomást szerzett er­ről Seres János és esetefelé betoppant az. istállóba. De nem ám csak úgy ellenőrző­ként, hanem segítőként. Meg­fejt hét tehenet, aztán húzta a vizet a vödörrel — csak úgy olvasatlanul — itatás­hoz. Nem ez volt az egyet­len eset, amikor társainak segített, ha úgy kívánta a helyzet, máskor is megfogta a dolog végét Ilyen ember az üj Hajnal Tsz elnökhelyettese. Azt Is érdemei közé. sorolhatjuk, hogy mindig megtalálja az emberek eszéhez, szívéhez vezető utat Nem csoda te­hát hogy már tavaly úgy tekintett rá jónéhány veze­tő, mint aki hamarosan a párt tagjaként vállal részt a feladatok végrehajtásából. Volt is, aki szóba hozta a pártba való belépését, s ta­lán egy kicsit meglepődött a válaszon, amit Seres Já­nos ilyenformán fogalmazott meg: Majd eljön annak is az ideje. S valóban eljött Ez év nya­rán vette fel a taggyűlés közvetlenül párttagnak. Azt kérdezheti az olvasó, ml eb­ben az érdekes, hiszen nem a dézsái Oj Hajnal elnök- helyettese az első, skit tag­jelöltségi idő nélkül vettek fel a párt soraiba. Ez igaz, de Seres János tagfelvétele mégis érdekes, említésre méltó. Mégpedig azért, mert éppen azokban a napokban mondta ki határozottan, mély meggyőződéssel, hogy belép a pártba, amikor igen fe­szült volt a nemzetközi hely­zet. Az emberek akkor a német kérdésről politizálgat- tak, ■ a félénkebbek a há­ború kirobbanásától tartot­tak. Sok minden kavargóit akkor az emberek fejében, s akadtak olyanok is, akik korábbi elhatározásukat ép­pen ezekben a napokban másították meg. Seres Já­nosnak is feltették a kérdést: Nem fél-e vállalni a párt­tagsággal járó kötelezettsé­geket? — ö egyszerűen így válaszolt: Ügy érzem, a párt­tagok között a helyem. A termelőszövetkezet kom­munistái hasonlóan véleked­tek, s nemcsak a tagfelvé­telnél szavaztak bizalmat Seres Jánosnak, hanem a vezetőség újjáválasztásakor is. ö lett az 1608 holdas kö­zös gazdaság párttitkára. N. K. „Váljék szorosabbá iskoláink kapcsolata az élettel, a gyakorlattal, a termeléssel’ (Folytatás az 2. oldalról) Az 5-f-l-es oktatás megszi­lárdítása, a rendteremtés Egy év alatt kétszeresére nőtt a termelőszövetkezetek baromfitörzsáliománya A Földművelésügyi Mi­nisztérium Állattenyésztési Főigazgatóságán dr. Kántor István, a kisállatenyésztési osztály vezetője tájékozta­tott a termelőszövetkezetek baromfitenyésztésének hely­zetéről. Elmondotta, hogy míg 1959-ben 350 000 volt a közös gazdaságok baromfi törzsállománya, ax idei lét­szám már elérte a* egymfl- Hónyolcszázezret és a jövő évi előirányzat két és fél­millióra szóL Hasonlóan gyors iramú fejlődés tapasztalható a ter­melőszövetkezetek baromfi árutermelésében: 1 VSA-ban kereken egymillió baromfit / adtak feldolgozásra, illetve piacra a közös gazdaságok, 1959-ben már három és fél- , milliót, 1960-ban tíz és fél­milliót, az idén pedig már 28 milliót Az 1962-es évre szóló tervek szerint 25 millió rántani, sütnivaló csirkét il­letve hízottlibát, pecsenyeka­csát és pulykát adnak át köz- fogyasztásra a termelőszö­vetkezetek. A közös gazdasá­gok baromfiállománya jelen­leg az országos állománynak csupán 8 százalékát teszi ki, ugyanakkor a szerződésre ne­velt árubaromfinak 60, ezen- belfl) a sütni-, rántanivaló csirkének M százalékát ad­ják. Iz új böntetőiőrvéDYkőiiyvrő!, a javító-nevelő munkáról és a társadalmi bírisápMl beszélgettünk ér. Soós István járási vezető ügyésszel Az iskolatörvény elfogadá- óta a szakközépiskolák megszűntek kísérleti intéz­mény lenni Ma már elfoga­dott, legális iskolatípus. Be­vezetésével kapcsolatban mindjárt egy elvi kérdést kell tisztázni. Sokan nem értik, miért van szükség érettségizett szakmunkások­ra. Ezeknek meg kell ma­gyarázni, hogy a szakmun­kás fogalma a technikai fej­lődéssel állandóan változik. Egyre inkább szükség van olyanokra, akiknek nagyobb általános és szakmai művelt­sége van. Az ipar automati­zálása, a műszerek fokozott használata ezt parancsokban követeli meg. | — Felmerül az a kérdés, eléggé felkészültek-e iskolá­ink a törvény végrehajtásá­val kapcsolatos feladatokra. A törvény létrejöttével az oktatási reformmal kapcso­latos kérdések megoldása a vezérkari irodákból — azaz a minisztériumból — átkerül a frontra, az iskolákba. A párt, a kormány és a társa­dalom részéről a reform vég­rehajtásához szükséges biza­lom és szeretet csak ti try *u­& podstflójgl ifiéit gfr ó/itk­ga az új törvény is a biza­lom jele Ilyen törvényt csak az hozhat, aki feltétel nélkül bízik azokban, akiknek azt majd végre kell hajtant — Ez a bizalom és a pe­dagógusok lelkesedése fon­tos feltétele a refrom végre­hajtásának, azonban nem elég. Egy-egy adott iskolában az ott uralkodó légkör is Igen Jelentősen befolyásolja az oktatást Itt két dologra hívnám fel a figyelmet — mondotta Lugoásy elvtárs. — Az egyik az iskola veze­tése, a másik a tantestület szelleme. A vezetés túlnyo­mó többségében Jó kézben van. Ez azonban nem az egész. Akadnak iskolák, ahol a vezetés elkeni az ellentéte­ket, a problémákat Ez ter­mészetszerűen kihat a tan­testület szellemére is. Hang­súlyozom, ez csak ritka je­lenség. Azonban van, fel kell rá figyelnünk, szembe kell széllnunk vele. A pedagógu­sok óriási többsége hivatás­tudattat lelkesedéssel, nagy elvi szilárdsággal lát neki az Iskolatörvény megvalósításá­nak, munkájukban bízunk és sok sikert kívánunk ne­kik. Az országgyűlés legutóbbi tanácskozásán elfogadták az úi büntetőtörvénykönyvet, A kibővült, de -ugyan­akkor leegyszerűsödött eljárási formákat tartalmazó kódex jelentőségéről dr. Soós Istvánnal, « városi és járási főügyészség vezetőjével beszélgettünk. — Népi demokráciánk más­fél évtizedes fennállása alatt megváltozott a lakosság anya­gi helyzete és erkölcsi felfo­gása Az emberek viszonya az egyéni és közjavak iránt, és az egymás közötti viszony is átalakult — mondotta be­vezetőjében dr. Soós vezető- ügyész. — Az új büntetőtörvény­könyv megalkotása ezeknek a változásoknak a figyelem- bevételével történt A kódex megszüntette a burzsoá viszo­nyokból fakadó úgynevezett minősítő körülmények soka­ságát. A bíróság ítéletei a jövőben — ha az adott eset úgy kívánja — szigorúbbak lesznek, de egyszersmind be­tartják a szocialista humaniz­mus követélményeit! A vezető ügyész a továbbiak­ban elmondotta: az új BTK új tényállásokat Is alkot. Ne­vezetesen a pazarló gazdálko­dásra, a vásárlók megkárosí­tására, a gazdasági vesztege­tésre stb. vonatkozóan. De bevezet egy merőben új in­tézményt is: a tevékeny meg­bánás büntetőjogi értékelé­sét. Büntetőjogunk új meg­határozása szerint, ha a bű­nös önmaga tesz bejelentést a bűn elkövetéséről és a kárt megtéríti — az eddig enyhítő körülménynek számító — tet­tére, adott esetben felmen­ts kaphat Az új BTK következetesen érvényesíti a szocialista bün­tetőpolitika elveit Az eddi­giekhez képest nagyobb lehe­tőséget ad a bűnvizsgáló szer­veknek arra, hogy a javító­nevelő munkát, mint bünte­tési nemet alkalmazhassák. A kódex biztosítja a bíróság és az ügyészség egyéni meg­ítélésének szélesebb lehető­ségét s így a vádlott körü>- ményei sokkal közelebb ke­rülnek a valósághoz. Tehát sokkal nagyobb felelősséget kapnak a bírói ás ügyészi szexvek isi — A megye jogászai ugyan­csak megvitatták az új BTK tervezetét és számos klegészi tés született ezeken a konfe­renciákon — folytatta dr. Soós István, majd részlete­sen foglalkozott a javító­munka kérdésével. — Van egy másik jelentős intézkedése is etekintetben az új BTK-nak. A jövőben olyan személyekkel szemben is alkalmazható a javító mun­ka kiszabása, akik nem áll­nak munkaviszonyban. De jó lenne, ha a megye nagyobb üzemet állami gazdaságai és vállalatai biztosítanák ehhez a béralapot, hiszen enélkül az intézkedés merőben for mális marad. Dr. Soós Istvánt végül a társadalmi bíróságok tevé­kenységéről és . werepórő! kérdeztük meg. Ä szünet utáni vitában töb­ben szólaltak fel, tettek érté­kes javaslatokat ás megjegy­zéseket Balogh János, a jász­berényi lakatosipari szakkö­zépiskolai osztály munkájáról számolt be. (Ezzel kapcsolat­ban lapunk nemrégiben rész­letes riportot közölt a Jász­berényi Gimnáziumból.) Ja­vasolta, hogy azok a közép­iskolai igazgatók, akiknek in­tézetében szakközépiskolai oktatás folyik, jöjjenek össze tapasztalatcserére. Javasojta, indítsanak munkaversenyt az azonos szakmájú szakközépis­kolai osztályok között Meg­említette a műhelyoktatók fi­zetésének rendezetlenségét és a szaktárgyi koncentráció szükségességét Cseh András- né, a munkaoktatás kérdésé­ről, a martfűi gyárban szer­zett oktatási tapasztalatokról beszélt Javasolta, szélesítsék a kereskedelmi szakközépis­kolai oktatás lehetőségeit a következő tanévben. Bárdi Imre, a megyei ta­nács művelődésügyi osztályá­nak vezetője szólalt fel ez­után. — Az 1956-os határozat, amelyet a Minisztertanács és a SZOT közösen bocsátott ki, már tartalmazza a társadal­mi bíróságok jelentős felada­tát a bűnözések megelőzésé­ben. A társadalmi bíróságok a munkáskollektívák erejére támaszkodva hatékonyan tud------­--------------------'---­na k fellépni a munkafegye­lem megsértőivel, a társadal­mi tulajdon károsítóival, az üzemi személyi lopásokkal, és más erkölcstelenségekkel soemben. — Sajnos, az a keserű ta­pasztalatunk. hogy a gyárak, vállalatok igazgatói, a szak- szervezeti bizottságok vezetői nem szorgalmazzák az elv­( társi bíróságok működését. Pedig az új BTK — amelyik világosan tükrözi megválto­zott életünket — rájuk is tá­maszkodik. Hiszen a jövőben tovább szélesítjük a társa­dalom részvételét a bűnözés elleni harcban és az állam egyes jogi funkcióit hamaro­san a társadalmi szexvezetek veszik áfc — Éledjen hát újra az el­múlt években már bevezetés-4 re talált gyakorlat A párt — Egy éve tanácskoztunk az iskolareform elgondolásai­ról. Azóta nem kis utat tet­tünk meg. Az elért eredmé­nyek mellett azonban egyesek úgy érzik, lanyhul a lelkese­dés a megvalósításban. Erről szó sincs, hanem az ünnepek után most a szívós hétközna­pi apró munkában keit ered­ményt elérni. Kapcsolódva a beszámoló­hoz, elmondotta, az iskolák vezetőiből nem a lelkesedés hiányzik, mindegyik egyet ért a reform szükségességével, de többen bizonytalanok, el­vesznek a részletkérdésekben. Ennek leküzdésére azszükse ges, hogy az iskolai vezetés szemlélete legyen korszerű Lássa az egészet, a nagy ösz- szefüggéseket. Az új iránti érzék legyen meghatározója és középpontja az iskola ve­zetésének. Ax iskolavezetés iránt támasztott követelmé­nyek reálisak, a képességek felmérésén alapuL Sokhe­lyütt azonban az a baj, hogy az iskolák vezetőinek túlsók egyéb megbízása van. Min­den illetékesnek aszerint keli megítélnie az iskolaigazgató kát, milyen eredményt érnek el iskolájukban. Es a legfon­tosabb szempont A nevelőtestületek elvazerfí egységéről — Ami a nevelőtestület egységét illeti, nem vitamen­tes, langyos, elvtelen egységet kívánunk. Eszmei, politikai, pedagógiai egységet, az okta­tása reform megváló®!tásábár való teljes egységet kívánjuk meg tantestületeinktől — fe­jezte be hozzászólásét Bárdi Imre elvtára. Verbal Lajos, m KISS sze­repéről, Szármái Ernő a gya­korlati nevelés közösségi ha­tásán» szólt. Nagy érdeklődés kísérte Petes Sándornak, a Já&zkiséri Gépállomás főmér­nökének felszólalását. El­mondotta, hogy a gimnazis­ták kombinatív készsége sok­szor jobb, mint az ipari tanu­lóké. Nagyon fontos, hogy á gyakorlati oktatás perspektí­vát adjon a mezőgazdasági szakoktatásban is. A mező­gazdasági munkát nem lehet a mai modem fiatallal meg­szerettetni, ha csak kaszái­nak és kapálnak. Meg keD is­merniük a kombájnt, á több; gépet — A pedagógusok megkö­szönték nekünk, . a termelő­üzemek vezetőinek és dolgo­séinak, hogy segítünk a gya­korlati munkaoktatásban. Mi pedig köszönjük, hogy részi kapunk az ifjúság átalakítá­sának ebből a nagyszerű fel­adatából — fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét Fe tea főmérnök. Csáki István elvtárs felszólalása Ezután Csáki István elv­társ, a párt VB első titkára szólott az aktíva résztvevői­hez. • Ügy érzem — kezdte — a tanácskozás elérte célját. Két alapvető célja volt a mai tanácskozásnak- Ai egyik: értsünk , szót abban, hogy az oktatási reform törvénnyé emelkedése még nem jelenti Háromszáz forintot keres / • egy asszony a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa, az ügyészségek és bíró­ságok munkatársai megadják a kellő segítségiet Higyjék el gyárak, vállalatok igazgatói, a szakszervezeti vezetők, hogy az is döntő feladat, a társadalmi bíróságok is hoz­zájárulnak az új szocialista embertípus kialakításához! — fejezte be nyilatkozatát dr Soós István vesető ügyén. December 18-án dél­után egy asszony igye­kezett a megyeszékhely­re egy közeli faluból, hogy családjának aján­dékot vásároljon kará­csonyra. Erre a pénzt, kereken hatszáz forintot kölcsön kérte. Első útja a 33-as számú boltba ve­zetett, ahol férjének és -saját magának 245 fo­rint értékű árut vásá­rolt. Mikor fizetett, há­romszáz forint kicsúszott az erszényéből, s ezt csak a szomszédos cuk­rászdában vette észre. Azonnal visszasietett a 33-asba. Megkérdezte a pénztárosnőt. nem ta­lált-e itt valaki a kassza előtt périkt? — Egy vasutas vette fel a százasokat a föld­ről — mondta a pénztá­rosnő és kereste a pénz gazdáját. Egy fizetésre várakozó asszony jelent­kezett is a talált pénzért . A fenti esetet levél alapján írtuk meg, mert írója azt kéri, hogy se­gítsünk nagy gondján. 0 föltételezi úgyis, hogy az az asszony, aki a va­sutastól a pénzt elkérte, nem rossz szándékkal tette. Lehet, hogy csak odahaza vette észre, hogy nem az övé volt a há­romszáz forftit. S ha tud­ná azt, hogy a levél író­jának mennyire szüksége van a forintokra, bizo­nyára visszaküldené. Ha nem juttatja vissza a háromszáz forintot, úgy ennek az édesanyának másodikos kislánya nem kap karácsonyra aján­dékot. Hiába várja a diavetítőt, meg a szép új mackót. A levél írója nagyon reménykedik, hogv háromszáz forint­ját visszakapja. 8 kéri, hogy azt a Néplap Szer­kesztőségébe küldje be az illető, ahonnan címé­re majd továbbítják. a nagy munka befejezését Nem pihenhetünk meg, mind­nyájunknak állandó feladata a törvény alapján az ifjúság nevelésének tökéletesítésén munkálkodni. A második cél szót kéli értenünk abban le hogy a törvény szelleménél és betűjének végrehajtás nemcsak iskolai kérdés, ha nem társadalmi ügy is. — Aláhúznám annak jelen­tőségét, hogy a törvény a pe­dagógusok iránt érzett bizal­mon alapszik. Ez így van a mi megyénkben, a járásokban is a községekben isi Csáki elvtárs ezután a fel­adatokról beszélt Elmondot­ta, hogy az SZKP XXII kongresszusának programját népszerűsítenünk kell, társi tanunk sajál feladatainkkal. Közkinccsé kell tennünk ? kommunizmus építésének húszéves programját. Szilárd anya©, technikai bázist kel) teremtenünk, többszörösére kell növelnünk a termelést és elsősorban a termelékeny séget Emellett ki kell nevel­nünk a kommunista embert Ebben az évben eredménye sen dolgoztak a pedagógusok kéri és kívánja, hogy a kö­vetkező évben is, amelyben nem kevesebb a feladat ha sonló helytállással, lelkese­déssel dolgozzanak. Csáki elvtárs hozzászólása után Vugossy fonó miniszter­helyettes zárszavában néhány felvetett kérdésre válaszolt. Időszaka következik. Vigyáz­nunk kell, hogy ennek a ki­tűnő iskolatípusnak sehol ne rontsák a tekintélyét. Egyre inkább szükség lesz érettségizett szakmunkásokra VITA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents