Szolnok Megyei Néplap, 1961. december (12. évfolyam, 283-308. szám)

1961-12-21 / 300. szám

1961. december 21. 8/OLNOK MEGYEI NÉPLAP s Társadalmi ősz öridr A korszerűen termelő me­zőgazdasági nagyüzemekben mind több szakemberre van szükség — ezt a tényt bizo­nyítja az agrár-felsőoktatási intézmények társadalmi ösz­töndíjasainak növekvő szá­ma is. A hét intézmény hallgatóinak csaknem húsz százaléka, összesen 736 diák kap havonta négy—hatszáz forint ösztöndíjat mezőgaz­dasági üzemektől, annak fe­jében, hogy tanulmányai be­fejezése után ott kezdi meg munkáját. Várható, hogy a termelő- szövetkezetek rövidesen a szakemberjelöltek” újabb '’agy csoportjának biztosíta­lak társadalmi ösztöndíjat. MTI) Hajók - betonból Moszkva (MTI). Spek- torov szovjet tervező és cso­portjának tervei alapján be­tonból építik az egyhelyben horgonyzó hajókat, a vonta­tott kikötő-pontonokat, az úszó rakodótereket stb. Az új hajógyártási mód­szer egyharmadára csökken­ti a hajók önköltségét, nem igényel különleges képesí­tésű hajógyári szakmunkáso­kat Előnye, hogy a betont a sós tengervíz sem kezdi ki. (MTI) A Tabánban még nappal js nehéz eligazodni, nemhogy este. Keskeny, zegzugos siká­torai között hiába keresnénk valamiféle rendszert. Bár a Tabán lakói azt mondják: ez. a városrész az utóbbi 50 év-' ben nem igen változott, még-j is néhány modern kockaház üdíti az ódon épületek labi- rintszerű képét. Villaszerű,j nagyablakos lakások, kőépü­letek keverednek moh-lepte, nádfedeles kunyhókkal — s ez már jelzi a változást. Meg az is, hogy a kisablakos régi házak némelyikén már televi- zióantennát látunk. A ház ta­lán 100 évesnél is öregebb, de lakói haladni akarnak a kor­ral. A Tabán halász-dinasztiák bölcsőhelye, linen szárma­zott a „Felszabadulás" halá­szati tsz jelenlegi tagjai kö­zül is vagy tíz, tizenöt. “ A négy Bozóki, Ková­csok, Lévaiak is hárman, meg Sípos Sándor — sorolja őket Zsadony Lajos, az elnök. De itt született 6 maga is. Ma már csak néhány halász-csa­lád maradt itt. Itt él egy régi _ híres halász, Bozóki István’ özvegye. Egy barátságos, hely­ismerettel bíró járókelő mu­tatta meg a házat: — Itt lakik Crzse néni, csak vigyázzon, mert a kutya harap. S valóban, ahogy belépek a kapun, fekete puli villantja rám fehér fogait. Fakult ru­hájú, idős őszhajú néni iön elő, meglepő fürgét a kony-1 hából, csitítja az acsarkodó házőrzőt és tessékel szíves szóval befelé. Nem vagyok magas termetű, az alacsony ajtófélfánál mégis le kell haj­tanom a fejem és meghökke- nek, mert a konyhába nem be, hanem le kell lépni. A konyha és a szoba földje ugyanis jó 30 centivel ala­csonyabb, mint a külső ta­lajszint. Évszázadok levegóie érzik az alacsony kisszoba ré­gi bútorai között, fölfelé pö­dört Ferenc Jóska-bajusszal tekintenek rám a fairól iz ősök. A 72 éves Bozóki Istvánná a Tabán egyik régi lakója. 1917-ben költöztet a 10. szá­mú házba. ««» Tudja, kedveském, na­Tésztakészítéshez szükséges cikkek, fc’fiLKtiSZ 1 Üii i Á f ÚDE3SÚG ÚUilK, »& *^ * ***>* I nagy választékban. § | Keresse fel bizalommal élelmiszer szak üzleteinket. | SZOLNOK MEGYE! ET FT.MISZER | | Kt-KERí < !!>FT Ml VAU '»T AT t | SZOLNOK. BELOIANNISZ V. 6. | A SZOLNOKI SÜTŐIPARI VÁLLALAT közli az érdekeltekkel, hogy bér*ii<ésf (kníács) vállal 1961. december 23-án 11 »rntól az alant felsorolt üzemekben. 2. sz. ii. Hubai Ferenc a. 7. S. sz, ü. József A. ü. 48. i. sz. ii. Sallat Imre o. 17. 5. sz. fi. József A. u. 13. 6.SZÜ Rákóczi út 44. 8. sz. 8. Csallóköz u. 36. 9. sz. ü. Beloiannisz u. 33. 19. sz. ii Vöröshadscreg u. 23. sz. üzem Ady E. o. 36. SKOLÄJA =- és a fűm , egyedül a pénzben látja eg boldogabb élet biztosítékát | nyomasztó valósággal szerr ; ben. Ezért nevelési szempon' I ból nem közömbös, sőt for tos, hogy az ifjúságot else sorban derűs életszemlélete árasztó filmek előadására v: gyük. A mozi ezért ne legyen j gyermek magánügye, am | jól-rosszul megoldunk azza | hogy bizonyos összegű zset ■ pénzből annyiszor és oda me hét szórakozni, ahányszor l ' ahová akar. Ez tulajdonkéf j pen a másik, a mennyiséi kérdés. A gyermeknek szül ségtelen valamennyi filmi megnézni, amelynek érdeke ben a hírverés zajt csap, vág amelyet a közeli mozi heter ként vagy háromnaponkér műsorra tűz. A válogatf nélküli mozilátogatás egyél Kent is rejt magaban valan ideges, nyugtalanító üresse get. A mértéktartás viszor tartalmasabbá, emlékezete sebbé teszi a jól megválás; | tott kevesebbet. A gyerme I szórakozása tehát érdekelj ; az egész családot | A CSAL A Dl nevelés egyi ■ fontos kérdése: hogyan szol j tassuk rá gyermekeinket a j igényes szórakozásra Mindt ; nekelőtt törekedjünk arn hogy a gyermek — legaláb j is rendszeresen — ne járjo j magányosan szórakozni, h£ ! nem vagy a szüleivel, vág az általunk is jól ismert fe | nőttekkel vagy iskolatársal kai együtt. Ne küldjük, hr nem inkább vigyük magún! kai! A közös nézőtéri élmén jelentősége, hogy a látottaké és hallottakat alkalmunk va nyomban megbeszélni. Gyei mekünk nem vette észr< hogy az egyik szereplő mi iyen sértő modortalansággé beszélt az édesanyjával? Eléf ha néhány Szóval felhívjuk figyelmét erre az'élafiszer vés vonásra. Őezzég eszrevei te — pedig jobb lett voln; ha nem látja meg — az egyi színpadi jelenet erotikus mo2 zanatát. Nincs baj, ha vei voltunk, néhány ügyes szóvé nagyjából ezt is közömbösít hetjük. Az együttes színház- vág mozilátogatás azért Is jelentő; mert a gyermek felvetőd társadalmi, ■ erkölcsi problé mái gondolkodásra készteti a szülőt is. „Micsoda, az é kisfiamnak éppen ez tűnt ft a darabban? Hiszen akko már nem is olyan kisfiú: Talán éppen egy ilyen köze nézőtéri élmény során vesz szűk észre, hogy gyerme künk a serdülés szakaszáb érkezett, ami esetleg napont újabb meg újabb meglepeti sekkel fog szolgálni. A közö műélvezet egyébként is legnemesebb érintkezés szü lök és gyermekek, általában család tagjai között. Ha ízlé sük közös, ha érzelmi vilá guk hasonló, kevésbé vészit hetik el egymást ÉRJÜK EL azt, hogy i gyermek legnagyobb öröm az legyen, ha velünk jöht színházba vagy moziba. Nem csak a jól megválogatott elő adás színvonala, hanem aná la érettebb nézőtéri társ fei Iettobb ízlése, gazdagabb éle* tapasztalata is mélv határ tesz a gyermekre. Hány ser dűlőnél kezd a szülő akko imponálni, amikor az éle nagy kérdéseire — amelyekr egy olvasmány vagy előadó hívja fel a figyelmét — ép pen a szülők egyike adja mef neki okosan a választ. DOBOS LÁSZLÓ * 19-= SZÜLÖK I Ä serdülő [ i ÁLTALÁNOS vélemény, hogy a 10—14 éves serdülők • számára az olvasás mellett a , mozi nyújtja a legnagyobb éi- j vezetet. Ez így is van. Ökot , már alig lehet visszatartani ’ egy-egy film megtekintésétől, 1 szinte még a zsebpénzük is : ezen a címen vándorol a te­- nyerükbe: „nesze, menj rajta 3 moziba!” A serdülők helye ott is van a lozik nézőterén, hiszen a film nemcsak szóra­kozást, hanem a tudományos ismeretek terjesztésének, sőt a politikai nevelésnek is szá­mottevő eszköze. A mozilátogatás kérdését mégis bizonyos fenntartással s kell kezelnünk. A mozi ugyan- i is csak abban a korban vá- , lik zavartalan élvezetté, airü­- kor az már jóleső élményt ■ jelent a serdülő számára. A t kisebbeket (10—12 éveseket), t valamint a gyengébb szemű, 1 gyengébb idegzetű gyermeke- '. két a kétórás filmvetítés elég­j gé kimeríti, különösen, ha a , ‘ film meséjét összefüggéseiben 1 még nehezebben értik. Az ’ idegen nyelvű prózai szöveg vég nélküli hallgatása még a felnőtt mozilátogató számára Is fárasztó, ha nem érti, hát " még a kisebb gyermekeknek, _ akik a villanásnyi, néha ne- ’ hezen kibetűzhétő magyar í szöveget sem tudják elég | gyorsan elolvasni. Előfordul- j hat, hogy az előadás végén a ’ gyermek kimerültén áll fel, anélkül, hogy a film meséjét megértette, tehát élvezte vol­na. Ez azt is jelenti, hogy amit szórakoztatásnak szán­tunk, mégsem volt számára élményszerű. A kisebb (10— 12 éves) gyermekeket vigyük inkább a vasárnap délelőtti film-matinékra, ahol a rövi- : debb képegységekre tagolt I műsor egy-egy mozzanatára i jobban visszaemlékeznek, mint egy ún. nagy film bo- r nyolult meséjére. A SERDÜLÖK mozilátoga- ; tása felveti a minőségi és I mennyiségi kérdés szempont- í jait. A minőséggel kapcsol a t- I ban annyit, hogy nemcsak bo- I surranó tolvajok, hanem be- • surranó mozilátogatók is akadnak, éppen a 14 éven aluliak számára nem engedé­lyezett filmek előadásai al- •; kaiméval. Egy gyermekbíró- 1 ; sági tárgyaláson derült ki, : hogy egy 12 éves fiú estén­ként rendszeresen belopózott a külterületi mozi nézőterére, ; a széksorok alatt megbújt j (Jellemző, hogy a felnőttek fe- : dezték ezt a szabálysértést), ! és így mindennapos mozilá- : fogatéként az élet valameny- : nyi tanulsága az övé lehetett. ; Hogy milyen eredménnyel, azt mindnyájan láthattuk, akik részívet tünk azon a gyer­mekbírósági tárgyaláson. A túl korai olvasmányok vesze­delméhez hasonlóan a túl ko­rán megtekintett filmek még nehezebben jóvátehető rom­bolást végezhetnek. Az Is­kolás gyermek még csak kez­di megismerni a társadalmi valóságot, a naturalista nyu- j gáti filmek pedig ezt a való- | ságot könyörtelen leplező erő- j vei tárják fel. S ha a gyermek j otthon sem ismeri az élet ! szépségeit a társ- vagy albér­let nyugtalanító légkörében, a házastársak türelmetlen együttélésében, az utcán az emberek barátságtalan, sok szór kíméletlen magatartásá­ban s ha mindezekhez még a film Is kiábrándító képet fest a társadalomról, akkor nem csodálkozhatunk, ha a gvei- mekben menekülési vágy lesz úrrá, s illúziókat kergetve. Magyar partizán* küldöttség Leningradbari Leningród (TASZSZ). A leningrádi hadviseltei I meleg fogadtatásban része ; sítették a magyar ellenállá­si harcosok küldöttségét amely Gábor Istvánnak, i Magyar Partizán Szövetséf főtitkárának vezetésével ké napot töltött a városban. A magyar partizán küldött­ség kedden este a „vöröi nyiT-lal Moszkvába utazott (MTI) néliáüy sorban ezer szőlővessző szedését é; tisztítását kezdték meg. A vesszők metszését a férfiak a többi munkát a női tsz- tagok végzik. A nagymennyi­ségű szóiövessző egy részéi saját szőlőjükben pótlásként használják, nagyobb részé’ pedig más termelőszövetke­zetnek juttatják. • Hajdás Erzsébet szolnoki úttörő tudósítónk arról szá­mol be, hogy a szolnoki Üt- törőházban mintegy 60 kis­dobos részvételével nagy­szabású ének versenyt ren­deztek. A legjobb eredményi Szeberényi Erzsébet, a Dé­libáb utcai iskola tanulója érte el. Rajta kívül másoka! is oklevéllel tüntetett ki a bíráló bizottság. A politechnikai oktatás korában 0 —• Gondolod, megöléséi majd a papa, hogy átalakí­tottuk villanyborotvára az önborotváját? Házszáma: ( TABÁN 48, gyón régi épület inát ez. Tán 300 évesnél is több lehet. Amikor megvettük, átjött a szomszédasszony, Ujváriné, aki 60 éves volt akkor, ö f mondta, hogy ez a ház a déd- nagyapjáé volt. A házzal csaknem egyidős a halász-dinasztia is, amelyik­nek egyik ágy Bozójd István­nal kihalt. A Bozókl-gyerekek ugyanis már csak passzióból; halásznak néha, de mi nd-J egyiknek van valamilyen szakmája. Ki-ki abban dol­gozik, csak néha ruccanni k haza — a Zagyvára. i — A szívük csak visszahúz­za őket. De mind ritkábban járnak erre. Csak Bozóki néni őrzi még az udvaron a régi bárkákat, férjénak, fiainak szerszámait, és az öreg több százesztendős ; nádfedeles kisházat. 1 P. JA. I Egészségűim A MAGAS KOR ZÓNÁI A SZOVJETUNIÓBAN , Szovjet tudósok megálla pítása szerint a Sz.ovjetunió- an hat úgynevezett „magas kor övezet” található. Az : 1959-ben végzett népszámlá- . lás adatai arról számolnak be, hogy a Szovjetunióban 21 708 száz éves, vagy ennél idősebb ember él. Nagyré­szük a Kaukázusban, Déi- Oroszországban, a Moldvai Szovjet Szocialista Köztársa­ságban, Szibériában, Kazah­sztánban és Litvániában la­kik. Az átlagos életkor a forradalom előtti időszakhoz viszonyítva több mint adup­iájára emelkedett. AMERIKAI FOGORVOSOK „BÁTORSÁGI” KITÜNTE­TÉSEKET ADOMÁNYOZ­NAK Amerikai fogorvosok újab­ban „bátorsági” kitüntetése­ket adnak betegei knek. A kitüntetésnek négy fo­kozata van: 1. Amiért a beteg *ó! tűrte az egyszerű fogfúrást; 2. amiért türelmesen vi­selt el egyszerű foghúzást; 3. amiért kitűnően visel­kedett komplikációkkal járó foghúzásnál; 4. a fogorvosok „bátorsági nagykeresztjét” kapják azok a betegek, akik a kezelésnél teljesen lemondanak az ér- zéstelenftők alkalmazásáról. HÁNY BETEGET KEZEL­TEK AZ EGYESÜLT ÁLLA­MOK KÓRHÁZ »IRAN EGY ÉV ALATT? Az Amerikai Orvosszövet­ség nemrég érdekes statisz­tikai adatokat közölt: ezek­ből kitűnik, hogy 1960-ban az Egyesült Államok kórhá­zaiban tizennyolc millió bete­énlelííssé^ek get kezeltek. Másszóval: min- ! den második másodpercben : felvettek egy beteget a kór- ' házakba. A betegek átlag j 10 nap és 4 óra hosszat tar- S tózkodtak a kórházban és a • napi kezelési költségek egy ; embernél átlag 14 és fél doí- ! iárt tettek ki. I A kórházakban a kezelési ! költségek összege közel öt- I milliárd dollár volt: ennek I az összegnek a háromnegyed j részét a betegek fizették Az elme- és ideggj-őgyintézetek- : ben több mint 730 000 sze- ! mélyt ápoltak. XevdtUbU Bálint Istvánná nagykörűi : levelezőnk írja, hogy ez év- , ben a télapó ünnepély al- | kaiméval mintegy hétezer ! forint értékben vásároltak j cukorkát és csokoládét a ' nagykörűi lakosok. Ez évben j a játékvásárlás is megdup- i lázódott, mintegy ötezer fo- | rint értékű játékárút vettek. ; Nagy keletje volt az ifjúsági < és szépirodalmi könyveknek ! is. j J Seller István a szolnoki ; Lenin Tsz levelezője arról • számol be, hogy kizöldeltek j az őszi vetések. A zöld ve- j tések mellett viszont éjjel­• nappal szánt az eke, hogy mielőbb befejezzék az őszi mélyszántást. * ciRcrés Pál cserkésző!!*! : levelezőnk arról számol be ’ levelében, hogy a Magyar— j Román Barátság Termelő- , szövetkezetben mintegy 100

Next

/
Thumbnails
Contents