Szolnok Megyei Néplap, 1961. december (12. évfolyam, 283-308. szám)

1961-12-20 / 299. szám

1961. december 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP [aüítcSL 3 IWiwr'-' • ^rw'fütw.-yi A kunhegyesi töprengő miniszter A vásárló szemével is... Gondolatok az áruk minőségéről Mint tudományos lapok­ban olvasható, még a leg­pontosabb csillagászati órák sem működnek tökéletesen; némelyik évente egy egész másodpercet késik, vagy siet. Ekkora pontatlanság — állás­változás esetén — kétségbeej- tene egy bankembert, ki meg­szokta, hogy a mérlegben egyetlen fillér eltérésnek sem szabad mutatkoznia. A Ma­gyar Nemzeti Bank számvite­le különösen precíz; s ezt az ország első pénzintézetének valamennyi dolgozója termé­szetesnek tartja. Nyíró Tibor, az MNB Szolnok járási fiók­énak állami gazdasági hitel- igyi előadója sem ál mél kö­tött sosem azon, hogy a ónkban nem sántít a ka- natláb... Számára 1959-ben érkezett el a meglepetések kora. Az Agrártudományi Egyetemet végzett fiatal szakember meg­tisztelő beosztást fogadott el: a kunhegyesi Vörös Csillag Tsz pénzügyminisztere lett. (Ez a funkció a szövetkezeti nyelvhasználat szerint fő­könyvelőt jelent.) Munkája kezdetén bebarangolta azt a papírrengeteget, melyet a tsz- ben akkoriban könyvelésnek mondtak. E dzsungeljárás közben bankvizsgálat kezdődött, mely megállapította, hogy a szövet­kezet előző évben 60 000 fo­rintot vett fel jogtalanul. Ezt a tartozást mihamar ki kellett egyenlíteni; így a remélt nyolc forintos előleg helyett csak három forintost oszthat­tak .,. Ez időben Fekete Imre le­író könyvelő segítsége volt lé­nyegében a rendező munka egyetlen támasza. A nehéz hónapokról mesélhetne egy tévését a Vörös Csillag Tsz legjobb traktorosa, Kovács Ferenc is, kit akkortájt erő­gép hiányában az íróasztal mellé ültettek. Szegényt épp­úgy keserítette a könyvelési zűrzavar, mint főnökét; szívét ugyanakkor minden, az ablak alatt elhaladó traktor pöfögé- se is sajdította. A „borúra derű” biztató teóriája esztendőre már ér­vényre jutott a szövetkezet­ben; noha még mindig kevés volt a számvitelhez valóban értő gazda. De a gazdálkodás még nem járt olyan ered­ménnyel, mint remélték, mint verették volna mindannyian. \ rendcsinálás azonban — a :ésőbbi eredmények alapja — sikerült. Nyiró Tibor s munkatársai :mmár kettős könyvviteli rendszerben dolgoznak, sőt megkezdték az önköltségszá- mítást is. A szövetkezetiek 'vámára ez hasznosabbnak bizonyult, mint hitték egy hold kukorica bruttó-ön­költsége — vetéstől magtárig — kettőezerhetvenöt (!) fo­rint. (Igaz, ebben az idei ked­vezőtlen időjárás is ludas.) Nyirő elvtárs számításai és szakszerű útmutatása nyomán a gazdák Tar Lajos főagro- nómussal egyetértésben úgy döntöttek, hogy jövőre kétszáz holddal csökkentik a ten­geri vetésterületét. Helyette 50 százalék olasz búzából és 70 százalék őszi árpából összete­vődő kétszerest vetettek. Mint főkönyvelőjük kiszámí­totta, a szövetkezetieknek a takarmánygabona minden holdjára — vetéstől a jászo­lig — csak hetven forintot keil fordítaniok. A főkönyvelő, ki a 3004-es rendelet segítségével került a Vörös Csillag Tsz-be, fárad­hatatlanul töpreng jobb és jobb módszerek kialakításán Az agronómia szakemberei­vel együtt állapította meg pél­Közeledik az új év, ami azt is jelenti, hogy vége egy gazdasági évnek. A termelő- szövetkezetekben az évi számvetéssel, a leltározással foglalkoznak. Ahol jól dol­gozott a tagság, az ered­mény sem marad eh A törökszentmiklósi Arany­kalász Termelőszövetkezet tagsága sem panaszkodhat. A jó munka eredménye követ­keztében a betervezett 28,50 forint munkaegység helyett kb 30 forintot érnek el. Ez "az eredmény annak köszön­hető, hogy a vezetőség' és a tágság szivvel-Iélékkel mun­kálkodtak a közös gazdaság megszilárdításában. Az őszi munkákat is befejezték és 70 kát. hold öntözéses kukorica alá készítették elő a talajt. A Dózsa Termelőszövet kezet is bővíti öntözéses te­rületét. A vízügyi szakembe­rekkel a csatornákat rendbe hozzák még a tél folyamán. Ugyanakkor a Dózsa Ter­melőszövetkezet új halasta­vat is létesít. B. J. * Két gyermek anyja vagyok, 6 Igen jól esett az a gondoskodás, amellyel az Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat igazgatója és személyzeti vezetője segített, amikor gyermekeim betegek let­tek. Jó érzés volt, mikor meg­kérdezték, miként tudnának se­gíteni, hogy a két gyermekemet elláthassam és munkámat is el­végezhessem. így a 34-es tejbolt­ba kerültem, ahol a vezetőnő Is­mét segítségemre sietett és lehe­tővé tette, hogy munkám mellett dául, hogy a tavasszal vetni szándékolt 100 hold naprafor­gó mind a gazdáit foglalkoz­tatása, mind a jövedelmező­ség tekintetében sokat ígérő. Napi munkája mellett arra is szakít időt, hogy beosztot­tait továbbképezze. A Vörös Csillag Tsz fő­könyvelőjének megbízatása maholnap lejár. A módosí­tott hamleti kérdés — men­ni, vagy nem menni? — gyak­ran foglalkoztatja. Mikor leg­utóbb találkoztunk (múlt hét végén) aiTÓl szólott, hogy mennyire megszerette Kun­hegyest, mennyire magáénak érzi a Vörös Csillag Tsz-t... Természetes ez. A nagy re­ményekre jogosító közös gaz­daság megszilárdításának je­lentős lépései jórészt az ő ne­véhez fűződnek. Becsülik, szeretik ezért a gazdák is, vezető társai is. Vajon, hol dolgozik majd az újesztendőben? — b. z. — gyermekeimet Is ellássam. így remélem, rövidesen helyre áll gyermekeim egészsége és a ve­zetőség emberséges magatartását jó munkámmal tudom viszo­nozni. F. A.-né A napokban Cserkeszöllő- ben öregek napját tartották a nőtanács és a Magyar—Ro­mán Barátság Termelőszö­vetkezet rendezésében. A kedves üdvözlő szavak után a KISZ leány tagjai terítet­tek a megveridégeléshez. A termelősjíövetkezet az idős tagoknak ‘mintegy’ 12 töt) fo­rintot osztott szét. Az idős emberek és asszonyok meg­hatódva fogadták a termelő- szövetkezet és a nőtanács gondoskodását, majd hossza­san beszélgettek egymás kö­zött és a fiatalokkal. Dömötör Ilona Feladatainkban jelentős he­lyet foglal el a gyártott ter­mékek minőségének állandó fokozása. Ennek érdekében a közelmúltban több válla­latnál a minőséggel kapcso­latos ellenőrzéseket végez­tünk, elsősorban a közszük­ségletre termelt cikkek vo­nalán. A vállalatok vizsgálatán kívül meghallgattuk azokat a szerveket, melyek közvet­ve, vagy közvetlenül kap­csolatot teremtenek a gyártó vállalat és a nagyközönség között. A vizsgálat általános tapasztalatai a következők­ben foglalhatók össze: A vállalatoknál a gazda­sági, a párt- és mozgalmi szervek fokozott gonddal vi­seltetnek e kérdés iránt. Né­hány helyen probléma je­lentkezik a dolgozók nevelé­sében, nem tisztázott kellően az, hogy minden dolgozó egy­ben vásárló is. Amikor selejt vagy hibás áru készül, nem hangoztat­ják, hogy az vásárláskor visszajuthat készítőjéhez. Ke­vés a meggyőző szó ilyen értelemben és ezért tapasz­talható bizonyos felelőtlenség is. Minden vállalatnál meg­vannak az úgynevezett mi­nőségi kivetések, tehát azok a számbeli értékek, melye­ket be kell tartani. Ez azt jelenti, hogy adott mennyiségű termék legyártásánál megszabják a megengedhető selejt szá­zalékát. E százalékok betartása ko­moly erőfeszítéseket követel a vállalatoktól, megfelelő gyártási előkészítést, munka- folyamatot, ellenőrzést kí­ván. Mégis tapasztalható — különösen azoknál a termé­keknél, amelyeket egy-egy vállalatnál hosszabb idő óta gyártanak — a technológia lazulása, a rutinból eredő éberség-csökkenés. i Problémát jelent vállala­tainknál a felhasznált anya­gok, félkész termékek osz­tályán belüli romlása. Ez elsősorban abból adódik, hogy az anyagot és félkész termékeket gyártó vállalatok a megnövekedett feladatok mellett kevesebb CÍMEN! 0MiU!ÓTOKMA> 233-235 1980 Az SZKP programjának irányszámaiból. Jtei/cttUfrol néhány sorban Hetven hold öntözéses kukorica — Köszöuet a gondoskodásért — Öregeket jutalmaztak h45. “SSnTtoS Fényesett ÄKÄwCfÄ; vállfák srermekbátorok , készülnek Jászár okszálláson Uj szállodák az NDK-ban A növekvő Idegenforgalom, a nemzetközi sportversenyed és az NDK-ban megrendezés­re kerülő tudományos kong­resszusok szükségessé teszik, hogy országszerte új, korsze­rű szállodák épüljenek. Az NDK fővárosában, Ber­linben rövidesen reprezenta­tív szállodát építenek az Alexander-Platz környékén, Potsdamban pedig egy régi magánszál lódat építenek át és bővítenék ki napi 68—80 vendég befogadására. A leg­nagyobb szállodaépítkezés Lipcsében, a híres vásárok székhelyén folyik. 1965-ben fogják megünnepelni Lipcse fennállásának 800 éves jubi­leumát. és addig az időpontig az új szállodáknak készen kell állniok. (ADN) A jászárokszállási Játékké­szítő KTSZ több, fontos köz­szükségleti cikket gyárt. A játékokon kivül a gépesített műhelyben — sorozatban — vállfákat készítenek. Legna­gyobb megrendelőik a buda­pesti Vörös Október és Má­jus 1 Ruhagyárak. Negyed­évenként 70—80 ezer nadrág­tartóval felszerelt vállfát szállítanak. Nagy keresletnek örvende­nek a Jászárokszálláson ké­szült gyermekszékek. Az ösz­.szecsukható. lécekből összeá! lított székeket mindössze ti­zenkilenc forintért hozzák forgalomba. Az asztalos műhelyben ne­gyedévenként 200 „Nagykőrö­si” típusú íróasztalt készíte­nek. A világosszínű, fénye zett. fiókos íróasztalok kere­sett cikkek a bútorüzletek­ben. Gyártásánál újítást is alkalmaznak. Fényezés előtt műgyantával kezelik a tükör­sima lapokat, ezáltal meg­gyorsítják a bútor száradását. A ktsz-ben új cikkel: elő­állítását tervezik. A jövő év­ben redőnyös íróasztalok ké­szítésére térnek át. Ezenkívül gyermekgarnitüia szállítására tettek ajánlatot. Az ízléses bútort fehér zománccal festik és piros díszítéssel látják el Egy kis asztalból és két szék­ből álló garnitúrát olcsón, 150 forintos fogyasztói áron szállítják. A gyermekbútor készítését már jóváhagyta a Kereskedelmi Minőségellen­őrző Intézet. A ktsz-ben már várják az Országos Arhivatal beleegyezését, hogy megkezd­hessék a sorozatgyártását. — m. I. — Százezer hold tápterület hasznosítható Dr. Bélák Sándor, a keszt­helyi Mezőgazdasági Akadé­mia igazgatója és Tóth And­rás tudományos kutató hosz- szas kísérletek után kidolgozta a lápterületek mezőgazdasági hasznosításának módszereit, Tapasztalatok szerint e tala­jok javításának, telkesítésé­nek nélkülözhetetlen feltéte­le az egész területet érintő, általános vízrendezés. Csator­narendszerrel gondoskodni kell arról, hogy a vizet el­vezető árkok alkalmasak le­gyenek víz-utánpótlásra, in­tenzív mezőgazdasági kultú­ráknál altalaj-öntözésre is A vízrendezési költségek a számítások szerint hamar. 3—4 év alatt megtérülnek. A keszthelyi szakemberek szerint hazánk 172 000 hold- nyi lápterületéből 100 000 hold alkalmas nagyüzemi me zőgazdasági hasznosításra. — (MTI) figyelmet fordítanak a szab­ványos minőség biztosítá­sára. így elsősorban a minőség romlása az anyag és félkész termék kidolgozásánál ta­pasztalható. Például bőrök festésénél, színegyenletessé­génél, stb. Néhány szabvány nem elég pontos, nagy a tűrés-határa, vagy éppenség­gel nincs kidolgozva, emiatt a termékek külső megjelené­si formájukban is eltérése­ket mutatnak. Ahhoz, hogy a termékek állandó minőségét biztosíta­ni lehessen, fejlett termelés­re, technológiára van szűk s,ég. Ez vállalatainknál álta­lában adott Kisebb hiányosságok első­sorban abban mutatkoz­nak, hogy a rögzített tech­nológiákat sok esetben nem száz százalékos pontosság­gal, csak felületesen, eset­leg kihagyásokkal tartják be. Az ilyen technológiai lazaság a készterméknél feltétlenül minőségi romláshoz vezet. A legtöbb esetben ez nem ká­rosítja a fogyasztót, csupán a vállalatra ró komoly mér­tékű javítási és egyéb költ­séget. Ezek elkerülésének fel­tétele: a technológia mara­déktalan betartása. Néhány olyan terméknél, amelynél külföldi anyagot is használ­nak fel, jelentős mértékben befolyásolja a minőséget az anyagok rendszertelen szál­lítása vagy kimaradása, más anyagokkal való pótlása. Sok esetben filléres alkatrészek­ről kiderül, hogy egy vál­lalat termelési és minőségi mutatóit milyen nagy mér­tékben képesek befolyásolni. Feltétlen nagyobb gondossá­got: pontosabb szervezést, szállítást és tervszerűbb fel- használást kell megvalósíta­ni a külföldi eredetű alkat­részeknél és anyagoknál. A vállalatoknál elég mi­nőségi ellenőr van. fiiba, hogy munkájukban elég nagymértékben érvényesül a szubjektivitás. A vállalati minőség-ellenőrök között meg­találhatók a régi, tapasztalt, nagyképességű szakmunká­sok, a fiatalabb, elméletileg fejlettebb szakemberek és sajnos sok esetben kevésbé fejlett, szakmailag gyen­gébb dolgozókat is e mun­kakörbe sorolnak. Ez azért történhet meg, mert van egy olyan nézet vállala­tainknál, hogy a MEO köny- nyebb munkakör, ebből ki­folyólag fizikailag csökkent teljesítőképességű dolgozókat sorolnak e munkakörbe. A szubjektivitásra ad okot az is, hogy vállalatainknál még nem elég rendszeres a mi­nőségi ellenőrök képzése és továbbképzése, szakmai fel- készültségük dönti el egy-egy termék minőségi besorolását. Ezért feltétlenül fontos és szükséges a minőségi ellen­őrök állandó továbbképzése és egységes, a szabványok­nak megfelelő eligazítása. Vállalataink beruházásai­nál tapasztalható egy olyan helytelen nézet (melyet saj­nos, több esetben a felügye­leti szervek is táplálnak), hogy nagyobb energiát minden tekintetben a fő, úgyneve­zett nagyvolumenű beru­házásokra fordítanak. Ebből az következik, hogy néhány látszólag kisebb je­lentőségű tétel, mint példá­ul kisgépesítés, elsőnek ma­rad ki, ha a vállalat beru­házási keretét csökkentik. Néhány kisgép, új technoló­giai vagy kevés költséggel megoldható műszaki fejlesz­tés komoly mértékben javí­taná a termékek minőségét és elősegit^n* a termelékeny­ség emelését is. A termékek további útja a fogyasztóig több szerver) keresztül vezet. Kifogástalan minőségű termékek is kerül­hetnek hibásan a fogyasztó­hoz, ha nincs megfelelő össz­hang, érdekeltség és felelős­ség a termékek minősége iránt. Nézzük, hogyan jut termék a fogyasztóig. A;- árut belföldi viszonylatba; elsősorban a belkereskede lem veszi át vállalatainktól és továbbítja a kiskereske­delemhez. Állandóan felmé­ri a felmerülő és várható igé­nyeket, erről tájékoztatja a gyártó vállalatot. Az igények kielégítése azt követelné, hogy ez az út a: igény felmerülésétől az igém kielégítéséig a lehető legrö videbb legyen. Mégis tapasztalható, hogy a megrendeléssel, a szűk séges anyagok beszerzésé vei kapcsolatban olyan korlátok állnak a vállala­tok előtt, melyek csökkentik a lehető­ségét a felmerült igény gyors kielégítésének. Fokozza még ezt a problémát a belkeres­kedelem ütemtelen szállítása és ez nemcsak a fogyasztó nál jelentkezik, hanem a vál­lalataink amúgy is szűk rak­tárkapacitását indokolatla­nul, vállalatokra nézve ka tasztrófális módon leköti. Néhány vállalatnál a visszatartott áruk rakta rozása nincs megfelelő mo dón biztosítva, a raktárai túlzsúfoltak, folyosókon lépcsőházakban, sőt sza badban tárolnak nagy mennyiségű, gyártáskor j> minőségű árut. A hosszú tárolás, a túlzsú­foltság hozzájárul az áru! minőségi romlásához és ese tenként a vállalatnál több letráfordítást eredményez. « Nem volna teljes ez a fel sorolás, ha nem beszélnén, a különböző áruszállítássá foglalkozó szervek munkájú róL A legsúlyosabban a vasúi szállításnál és rakodásn;! jelentkeinek a közömbös ség je|iL Számtalan vagon tolatás, ren­dezés közben olyan ütődé- kap, hogy a benne elhely» zett áruk helyükről eimo? dúlnak, összeborulnak, am komoly sérüléseket jeleni Gondatlanság mutatkozik í vagonok ki- és berakásáná Sok esetben mellőzik azoka a szabályokat, melyek azár rakodásánál kötelezően ér vényben vannak. összegezve a vizsgálat ta pasztalatait, a több oldalró felmerült problémákat, a-/ mutatják, hogy az áru minő­ségének megtartása, llletv- növelése nem csupán válla lati feladat — bár elsőd! gesen az —, hanem a meg rendeléstől a fogyasztóig va ló lejutás egész folyamat- alatt több szerv kötelesség- Ebben a folyamatban rész: vevő szervek együttműköd se és intézkedése kell, hog' biztosítsa a minőség meglá­tását és állandó emelését. Minden vállalati dóig« zó gondoljon arra, hogy selejtes áru állandó csők kentése nemcsak népgaz dasági, vállalati, hanen egyben egyéni érdek is. Ezért feltétlenül szüksége a kidolgozott technológiá' maradéktalan betartása, különböző szabványok h-■ lyes és egyöntetű értelme zése. Feltétlenül szükséges vállalatok minden dóig zójának összefogása, nyit őszinte vélemcnynyilván tása, a vállalatok felelős gazda- gi és mozgalmi vezetőin céltudatos és hatékony tev kenysége az áruk minőség nek megjavítása érdekébe- a minőségi ellenőrök elnr leti és gyakorlati képessége nek állandó fejlesztése- és -J anyagi érdekeltség fokozd a minőség javításában is. Rácz József a megyei párfbizoitság ina' osztályának munkatársa.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents