Szolnok Megyei Néplap, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-02 / 259. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. november 2. A megyei pártbizottság és a megyei tanács együttes ülése (Folytatás a 3. oldalról) nyés2tési körzetek körvona lai. Ehhez Igazodni kell. A Tiszazug tájkultúrája más, mint a Nagykunságé, a Jászságé is más és még ezenbe- lül községenként is van el térés. A szakosításban az üzemek specializálásában nem szabad kapkodni, hirtelenked- ni, erőszakos átcsoportosításokat végrehajtani sem a növénytermelés, sem az állattenyésztés területén. Hozzá kell fogni és évről év re annyit kell tenni, hogy az ötéves terv végére, 1965-re az általánosan termesztendő növények és állatfajok mel lett kialakuljon nagyjából a2 egyes üzemek, egyes termelőszövetkezetek fő profilja és kialakuljanak ehhez a fő profilhoz igazodó egyéb termelési ágazatok. Óva intünk mindenkit attól, hogy nekiessen és parancsszóval próbáljon valamiféle úton összetákolni járási, vagy szövetkezeti termelési profilt s azt valakire ráerőszakolni, de óva intünk a tétlenségtől is. A speciali- zálás végrehajtása megyei irányítással történik járási, városi szinten és a meggyőzésen alapszik. Ilyen formán kell a járásoknak és városoknak is elosztani, elrendezni az egyes növénykultúrákat tömbökre, táblákra, körzetekre. Ha az első lépést jól tess2ük meg. s követi azokat több gondosan kidolgozott lépés, akkor ez hatalmas emelőként hat ötéves tervünk második felében, méginkább sz azt követő években. c) A növénytermelés színvonalának emeléséhez meg kell oldani, hogy a fő te- nyészidőszak alatt megkapják az egyes kultúrák a növekedéshez és a magas terméshozamhoz szükséges nedvességet. Meg kell valósítanunk a komplex-vízgazdálkodást, amely abból áll, hogy talajunkat nagy mennyiségű csapadék befogadására tesszük alkalmassá a2ért, hogy a késő ősszel, télen leesett víz- mennyiséget ne kelljen elvezetni, a folyóba szivattyúzni és majd később azt visszahozni. Ennek legcélravezetőbb módszere a mélyművelés, amelyet úgy érezzük két esztendő alatt sikerült általánosságban megszerettetni. Ügy látjuk, hogy új vízkivételi mű építése nélkül, 1965-ig a ténylegesen öntözött területünket mintegy 115—120 ezer holdra tudjuk felemelni akkor, ha a jászságiak 1960-as nagy felbuzdulásaikat újra folytatják, a kútfúrást általánossá teszik, s legalább úgy 15—20 ezer hold öntözésére biztosítják 1965-ig a vizet. Szükséges, hogy megépítsük a martfűi 2-es öntöző- rendszert, amely újabb 24 ezer hold táperőben gazdag, humuszos területet kapcsol be az öntözésbe. Ha ezt biztosítani tudjuk, mintegy 140— 145 ezer holdra tudjuk az ötéves terv időszakában felemelni az öntözött területei — nagyon tervszerű, nagyon precíz szervezéssel és szinte fösvény módra való vízelosztással. 1962-re olyan programot terjesztünk el az öntözésre, ami bizonyos stabilizálást jelent, ugyanakkor mégis mintegy 22 ezer holdas növekedést is biztosít. Sok ez a terület? — Igen, sok, nagyon sok. — Szükség van rá? — Igen, nagy szükség van rá, mert hizlalni akarunk, több marhahúst, sertéshúst, baromfihúst akarunk adni a népgazdaságnak, több jövedelmet akarunk biztosítani a termelőszövetkezeti tagoknak. Meg lehet oldani? — Igen, meg lehet oldani, ha két kézzel nyúlunk a feladatok megoldásához. Egy kézzel, vagy félkézzel — ahogy mondani szokás — ezt a feladatot nem lehet megoldani. Most ősszel kell megragadni a munkát. Ehhez az a fontos, hogy községenként késiül lenek el st tervek. A lehetőségek felmérése ne az irodában, hanem a hely színen, a csatornák mentén, a csatornák mellett és kö zött történjen, ott jelöljük meg szövetkezetenként, hogy hol lesz az öntözés. A második ötéves tervről szóló törvényben szerepel a második vízlépcső építésének megkezdése. Ez minden tudomásunk szerint Tiszabura térségében épül majd meg. A második vízlépcső megépítése megteremti az alapot ah hoz, hogy a megye öntözhető területére eljuttassuk a vizet, ebből azonban csak a harma dik ötéves tervben lesz ténylegesen felhasználható víz. Ezzel így is számoltunk. A két végrehajtó bizottság úgy látja, ha a sokirányú politikai, szervező munkával együtt, illetve azon belül ezekben a kérdésekben, tehát a párt. állami és gazdasági vezetés színvonalának emelésében, a speciali- zálásban, a komplex víz- gazdálkodásban és öntözésben — a tervezett előrehaladást biztosítjuk, akkor ezzel megteremtjük Szolnok megyében annak feltételeit. hogy az 1956—60-as esztendők átlagát falun 27—30 százalékkal felülmúljuk a termelés területén. A továbbiakban Csáki István elvtárs külön foglalkozott a gabonatermesztés néhány problémájával. Elmondotta többek között, hogy a mezőtúri Petőfi Termelőszövetkezet elindított egy kezdeményezést, amit érdemes lenne felkarolni. Ez a kezdeményezés az, hogy a szövetkezetek nevezzenek be olyan és annyi területtel 20 mázsás búzatermelési mozgalomba, amennyin úgy látják, hogy meg tudják azt termelni. Most ugyan nem egészen kedvező a kilátás a jövő évi gabonatermés szempontjából, de még nem múlt el semmi. A vetőágyelőkészítés, a vetés eddig jó. Ha megkapjuk még időben a szükséges csapadékot, akkor jó termést is érhetünk el a jövőben. Ezzel az ötéves terv feladataira vonatkozó határozati javaslatot, az állami helyiipar 1962-es tervét, a mező- gazdasági üzemek specializá- lására vonatkozó irányelveket elfogadásra ajánlotta a megyei pártbizottságnak és a tanácsnak. Előadói beszédét a továbbiakban igy folytatta: Tisztelt Pártbizottság! Tisztelt Megyei Tanács! A mezőgazdaság 1962-es évi termelésére vonatkozó határozati javaslatunkkal összefüggésben számot kívánunk adni arról, hogy gazdaságilag hogyan állnak jelenleg a szövetkezeteink, ennek keretében a gyenge termelő- szövetkezetek megszilárdításának állásáról és a további tennivalókról. Elvtársak! Az 1961-es esztendő viszontagságait mindenki ismeri, azt is, hogy termelési terveikbe az aszály beleszólt. Gabonából jó volt ugyan a termésünk, több mint eddig bármikor. Ezt nagymértékben befolyásolta a külföldi búzafajták termelése. összehasonlító számadatként elmondjuk, hogy 1960-ban a búzatermés átlaga az állami gazdaságokban 15,7, tanácsi területen 9,5. együttesen pedig 9,7 mázsa volt. Tervünk szerint 11 mázsát irányoztunk elő 1961-re, s ez — a végső számítás nincs még kész, úgy 12 mázsa körül lesz. A kukorica viszont kevesebbet termett megyei szinten holdanként, mint amennyit a tervbe felvettünk. Legérzékenyebben ez érinti szövetkezeteinket. Ezért a jövőben az öntözési feladatok megjelölésénél is és végrehajtásánál is törekedni kell arra, hogy minél több területen öntözzük meg a kukoricát. Szövetkezeteink gazdasági helyzetét illetően jobb a kép, mint tavaly ilyenkor volt. Egy évvel ezelőtt sok olyan termelőszövetkezetünk volt, melvnél jelentős — helyenként nagy — nehézségek jelentkeztek. Ez rendkívül nehéz helyzetet teremtett az ősszel sok szövetkezetben. Elvégeztük a Magyar Nemzeti Bank megyei fiókjának segítségével a termelőszövetkezetek pénzügyi helyzetének előzetes felmérését. Ezek szerint az évvégi elszámolásban már realizálódik a termelőszövetkezetek megszilárdítása érdekében tett intézkedések egy része. Bár zárszámadási hiány sajnos, néhány szövetkezetnél még jelentkezik. Az előzetes felmérés szerint az ilyen helyzetben lévő szövetkezetek száma és a jelentkező hiány összege fele a tavalyinak. Ezekben a szövetkezetekben most rendkívüli intézkedéseket foganatosítottunk azért, hogy a dolgok rendeződjenek. A megyei pártbizottság, megyei tanács múlt év december 19-én tartott ülésén, továbbá a gyenge termelő- szövetkezetek megerősítését tárgyaló együttes végrehajtó bizottsági ülésen, az ez évi májusi nagyaktíván egyértelműen kimondtuk, hogy a jövőben a felülről, állami kasz- szából való várakozásnak véget kell vetni. Osztani abból lehet, amit a szövetkezetek megtermeltek. Az állam nem a rossz munkát kívánja dotálni, hanem ott kíván segíteni, ahol nagy erőfeszítések bontakoznak ki. A most jelentkező bajok túlnyomó többsége nem kizárólag az idő viszontagságából, hanem jelentős részben a vezetés hibájából adódik. A későbbiek során, ahogyan közeledünk a zárszámadáshoz, a tervezett intézkedések végrehajtását betűszerint számon fogjuk kérni a területileg illetékes párt- és tanácsi szervektől, azok vezetőitől. A múlt évben a gyenge termelőszövetkezetek helyzetének megszilárdítására több intézkedést foganatosítottunk. Ilyenek: A kisterületű, vetésben gyenge, életképtelen szövetkezeteket egyesítettük olyanokkal, ahol a nagyüzemi gazdálkodás feltételei már jobban megvoltak; s az így összehozott vezetést — ahol szükségessé vált — meg is erősítettük politikailag, szakmailag képzett, gazdálkodásban jártas vezető emberekkel. Az egyesítés után — mint ismeretes — 199 termelőszövetkezet maradt. A Fölművelésügyi Minisztérium 9/B és 18/B számú rendeletéinek megfelelően több gyengén gazdálkodó termelő- szövetkezet politikai, gazdasági megszilárdítására, pénzügyi, hitelrendezési feladataira részletes tervet készítettünk. Mindjárt elmondjuk azt is, hogy a tervek kidolgozásánál helyenként eltorzították a pártnak, a kormánynak azt a helyes politikáját, amely- iyei azt akarta megoldani, hogy a túlzottan felszaporodott terheket levegye a szövetkezetek válláról. Egyesek ezt a lehetőséget túl2ott hitelelengedési alkalomnak vélték és jogtalan igényeket is előterjesztettek. E hibákra felsőbb szerveink felhívták a figyelmet, s annak nagy része korrigálva lett. Most a gyenge termelőszövetkezetek megszilárdításában a helyzet a következő: Néhány olyan termelőszövetkezet van még, ahol zár- számadási hiány ugyan nem lesz, de gazdaságilag a szövetkezet nem tartozik a jók közé, mert egyikben-másik- ban igen alacsony a tagság jövedelme, s a vezetés is gyenge. Ezek a szövetkezetek nem haladtak úgy előre, mint a többiek és éppen a vezetés gyengeségéből. Itt további erősítést kell végrehajtani, amelyre néhány intézkedés már történt. Néhány termelőszövetkezetben nem sikerült a gyengeséget leküzdeni — bár ösz- szességében ezekben is volt előrehaladás — némelyikben nem jobb a helyzet a tavalyinál. A gyenge termelőszövetkezetek vezetésének további megerősítésére a közelmúltban már foganatosítottunk intézkedéseket. A két végrehajtó bizottság kidolgozta hogyan lehetséges a gyenge termelőszövetkezetek és a gyengébb és rosszabb adottságokkal rendelkező szövetkezetek összevonása úgy, hogy az egyesítés után ne gyengüljön, hanem legalább közepes, vagy jó gazdálkodású szövetkezet jöjjön létre. Egyesítési tervünket elkészítettük, s azt hamarosan a vezető párt-, állami szervek elé terjesztjük megvitatásra, jóváhagyásra. Hat szövetkezetbe küldtünk most ismét nagytapasztalatú vezetőkádereket elnöknek, vezetőnek. Abonyi elvtársat, a Jászapáti járási tanács volt vb. elnökét Jászszentandrás- ra, Gara elvtársat, az FJK Jászapáti járási vezetőjét Jászdózsára, Oláh István elvtársat, a Középtiszai Állami Gazdaság tilalmasi körzetének vezetőjét — aki egy év alatt 9 millió forint eredményjavulást ért el a volt munkaterületén — a tiszafüredi Hámán Kató Tsz-be, Sőti Gyula elvtársat, a Jászapáti járási felvásárlási ki- rendeltség vezetőjét a tisza- szentimrei Ezüstkalász Tsz- be javasoltuk megválasztásra. Ezektől az elvtársaktól sokat várunk és remélünk. A két végrehajtó bizottság úgy látja, hogy 1962-ben, már az év elején mód lesz arra, hogy a most még gyengének minősülő szövetkezeteket elrendezzük úgy, hogy már jövőre másként alakuljon helyzetük, gazdálkodásuk. Újabb képzett elvtársakat viszünk ezekre a helyekre. Hadd említsem meg a rá- kóczifalvai termelőszövetkezeteket, amelyek most már egy szövetkezetbe egysültek, s azok elnöke Bereczki László elvtárs, a szolnoki járási tanács volt elnöke. Az idén egyesített szövetkezetek a megerősített vezetéssel kigaz- dálkodták a múlt évi hiányokat is és a tagságnak is meglehetősen javult a jövedelme. Nem is szólva arról, hogy a jövő évi gazdálkodáshoz a szükséges alapokat teljesen megteremtették. Tisztelt Elvtársak! Befejezésül röviden számot adunk az időszerű feladatok végrehajtásáról és az e területen jelentkező legsürgősebb tennivalókról. Kezdem az áruértékesítéssel, illetve a felvásárlás helyzetével. Háromnegyedévi fel- vásárlási kötelezettségeiket szövetkezeteink a következőképpen teljesítették. Vágósertés 96,1, vágómarha 68,6, tej 101,8, tojás 122,4, baromfi 124,4 százalék. Hízottsertésből és vágómarhából adósak maradtak a szövetkezetek a háromnegyedévben. Szerződni még lehet, s etéren, ahol elmaradás van sürgősen be kell azt hozni. Kenyérgabonából 8172 vagonos jóváhagyott tervet 9041 vagonban realizáltuk, ami 110,6 százalékos teljesítést jelent. Most folyik az ősziek betakarítása és beszállítása, A legutóbbi napokig 945 vagon rizst, 280 vagon kukoricát, 496 vagon napraforgót adtak át szövetkezeteink a felvásárló szerveknek. A betakarítás üteme jól halad. Különösen ki szeretnénk emelni a rizsaratást és rlzscséplést, amivel lényegében végeztünk. Ilyen a Szolnok megyei rizs- termelés történetében még nem volt. Van még betakarítani való cukorrépa, kukoricaszár és egyéb apró növény, aminek mennyisége már nem nagy. Fő feladatkét Szolnok megyében most a vetőágykészítése, a búzavetés mielőbbi befejezése, a beszállított kukoricaszárból siló készítése, továbbá a jövő évi öntözési feladatok előkészítése és végrehajtásának megkezdése a fontos, s mindezekkel együtt nagyon gondos takarmánygazdálkodás megszervezése, hogy a jelentős takarmánykiesés ellenére az állat- állomány átteleltetése biztosított legyen. Tisztelt Elvtársak! ötéves tervünk nagy célokat tűz ki, nagy erőfeszítéseket igényel tőlünk. Mindezért ígéri a szocialista társadalom alapjai lerakásának befejezését, a fejlett szocialista társadalom építésére való áttérést. Lelkesítsen bennünket az a tudat, hogy egész dolgozó népünk javát, érdekét szolgálják. Most az a fontos, hogy az 1962-es évet jól készítsük elő, ezen belül is: Az iparban az éves terveket, termelési, beruházási és termelékenységi terveket maradéktalanul teljesítsük, adósság nélkül zárjuk az évet, s dolgozzunk ki megfelelő, feszített terveket az 1962-es esztendőre. Mezőgazdaságban a betakarítás befejezése, az őszi kenyérgabona vetés maradéktalan teljesítése, a teljesítés felmérése, elszámolása és dokumentálása, felkészülés a jövő évre, a mélyszántás befejezése, az öntözés és a téli oktatás előkészítése. A két végrehajtó bizottság nevében kérem a megyei pártbizottságot, a megyei tanács tagjait, bírálják el a beterjesztett javaslatokat, egészítsék ki, hagyják jóvá és közös erővel kezdjünk hozzá azok végrehajtásához. a viharos ünneplést, majd újra a zongorához ült és eljátszotta Chopin Cisz-moll etűdjét. A zenekar esti legnagyobb teljesítményét Liszt fenséges szimfónikus költeménye a Les Preludes előadásában érte el. A koncert után megkérdeztük Therese Castaing-t, hol tanult? — Párizsban a felső zeneiskolában. Gyermekkorom óta a zongora szerelmese vagyok. Nagyon örülök, hogy Magyarországon lehettem és hatalmas élmény számomra a Liszt—Bartók zongoraversenyen való részvétel. Fizikailag nagy megterhelést jelentett a hallatlan iram. de talán nem voltam eredménytelen. A művésznő feltűnően szerény. Éppenséggel nem lehet eredménytelenséggel elkönyvelni a rendkívül erős nemzet közi mezőnyben elért harmadik helyét. Méltán sorakozik ez a diadal a genfi második és az 1958-ban Barcelonában elért első helyezés mellé. — Kérem üzenje meg a kedves szolnoki közönségnek, hogy nagyon szépen köszönöm az elismerést, a felém áradó szeretetet — búcsúzott Therese Castaing, H. T. Therese belelopta magát a szívekbe Nagysikerű zenekari hangverseny Szolnokon virtuozitással, mély belső átéléssel. S az utolsó akkord utón feldördült a taps. Nem is szűnt jónéhány percig. A fiatal művésznő kicsit zavart, de boldog mosollyal fogadta Nagy érdeklődés fogadta a fiatal vörösesszőke bársony- estélyiruhás művésznőt: Therese Castaing-t Párizsból. Liszt Esz-dúr zongoraversenyét játszotta hallhatatlan Hétfőn este nagyszerű élményben részesülhetett az a háromszáz ember, aki a szép muzsika iránti őszinte szeretettől áthatva helyet foglalt a Ságvári szfnházterem nézőterén. Nem voltak sokan, de aki eljött teljesen feloldódott a zene bűvöletében. Nagyon hasznosnak bizonyult az a kezdeményezés, hogy a műsorón szereplő művekről rövid ismertetést adtak ki és minden látogató kapott belőle. Ebben nemcsak a művek keletkezésének körülményeit írták le, hanem zenetörténeti elemzést is nyújtva, fokozva ezzel a zene hangulatteremtő erejét. A MÁV budapesti filharmonikusok zenekarát Komor Vilmos, az Operaház karnagya vezényelte. Kodály Marosszéki táncok című művénél még érezhető volt a zenekaron némi feszélyezettség. halványabban is játszottak a szokottnál. De ezért teljes mértékben kárpótolták a hallgatóságot a Bartók mű, — Este a székelyeknél — meleghangú, lendületes interpretálásával.
