Szolnok Megyei Néplap, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-17 / 271. szám

1961. november 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Ingyen jár a tsz-eknek a közös állomány állategészségügyi ellátása podásától függ, hogy az állat­Kezeljük helyesen a takarmányt Az állatorvos ténykedése napjainkban már éppúgy szerves része a közös gazdál­kodásnak, x.iint például a ve­zető mezőgazdász, vagy az elnök munkája, örvendetes jelenSég, hogy a kuruzslásnak a jószág-egészségügyben is bealkonyult. A szövetkezetek — nagyon helyesen — gyak­ran hívják ki az állatorvost, igénylik ' segítségét. Ám amennyire általánosan elis­mert az állatorvosi munka fontossága — számos tsz-ben annyira tisztázatlan, hogy mi­lyen anyagi ellenszolgáltatás illeti meg az állatorvosokat. Gazda-olvasóink kérésére Magas László megyei fő- állattetnyésztőhöz és dr. Zsigri István megyei főál­latorvoshoz fordultunk tájékoztatásért. — Több jogszabály mellett a 15/1957. FM. számú rende­let rögzíti, hogy a tsz-ek kö­zös állatállományával kap­csolatos állategészségügyi munkákat (az ivartalanítás kivételével) az állami állator­vosok, állategészségügyi tech­nikusok, felcserek és állat- egészségőrök az államtól ka­pott munkabérükért kötele­sek ellátni — mondották in­formátoraink. — Munkakö­rükbe tartozik tehát az ál­latbetegségek felderítése, megelőzése, leküzdése. Az ál­lami állatorvosok — aláb­biakban: állatorvosok — te­hát alapfizetésre* amellétt pedig a gondozásuk alá tar­tozó állomány arányában ha­vi átalányra jogosultak. — Milyen alkalomkor kell az állatorvosnak a tsz-be ellátogatnia? — Kéthetenként, akár hív­ják, akár sem. Ezen kívül minden alkalommal* ha a szövetkezet igényt tart mun­kájára. Külön díjazás az al­kalomszerű tevékenységért —■ például éllés levezetése, selejtítés, oltás stb. — sem jár. A látogatással kapcso­latos közlekedést leghelye­sebb úgy megoldani, hogy a tsz biztosít járművet Két kilométeres távolságon belül az állatorvos jármű igénybe­vételére nem jogosult. Azon túl, feltéve, hogy saját jár­művét használja, térítés illeti meg. Motorkerékpárnál pél­dául 50—70 fillér, gépkocsi­nál 1,55 forint kilométeren­ként. — Úgy tudjuk, az őcsődi Szabadság Tsz-ben dr. Ju­hász László termelőszövet­kezeti állatorvosként mű­ködik a gazdák megelége­désére. Mi a módja annak, hogy valamely tsz „saját” állatorvost foglalkoztathas­son? — Helyes az értesülés... A 14/1961. FM számú rende­let lehetőséget nyújt arra, hogy a termelőszövetkezet ál­landó jelleggel foglalkoztat­hasson állatorvost. Ezt a po­zíciót a tsz, mind pályázat, mind felkérés útján betölt­heti. Az érdekeltek megálla­Vásárnaptár Ez év hátralévő részében megyénk alábbi helységeiben rendeznek országos állat- és kirakodó vásárt: November 19-én Jászbe­rényben és Öcsödön; 21-én Jászszentandráson; 26-án Karcagon és Fegy vernéken; 27-én Jászboldogházátv; de­cember 3-án Kisújszálláson: 9-cn Csépán: 10-én Jászbe­rényben; 17-én Túrkevén. A vásárokra vészmentes helyről szabályszerű járlattal minden fajta állat felhajt­ható. orvos tagként lép-e a tsz-be, vagy szerződéses alapon mű- ködik-e. Mindkét esetben szükséges a megyei tanács VB mezőgazdasági osztályá­nak előzetes hozzájárulása. A javadalmazásról kér- ■» nénk néhány szót. — A szerződött állatorvos illetménye nem lehet több, mint az állami gazdaságban dolgozó kollégájáé; ez általá­ban havi 2800—3000 forint. A tagként dolgozó állatorvos havi jövedelmének gyakor­latilag nincs felső határa, az a munkaegység értékétől függ. Kialakult gyakorlat, hogy az állatorvos számára ugyanannyi munkaegységet írnak jóvá, mint a főagronó- mus részére. — Megengedik-e jogszabá­lyaink. hogy egy állatorvos két, esetleg több termelő- szövetkezettel létesítsen jogviszonyt? — Igen. Ez esetben termé­szetesen javadalmazása is meghaladhatja a főagronó- musét, hiszen többletmunkát vállalt, többletmunkát végez. Ismét hangsúlyozzuk: állami és szövetkezeti állatorvos azonban egyidejűleg senki sem lehet. — Efféle mintha a tiszafü­redi járásban és Túrkevén lett volna tapasztalható... Még havi négyezer forintos, rendszeres „különjuttatás­ról” is tudunk. — Űgybizony! S tegyük hozzá: roppant helytelen a különjuttatás. Nézetünk sze­rint erősen súrolja az úgy­nevezett tiltott ajándékozás határát Szinte érthetetlen, hogy e meggondolások elle­nére is akadnak tsz-elnökök, kik — minden valószínűség szerint a közgyűlés tudta nél­kül — efféle „fejedelmi ajándékokkal" kedveskednek. Minden állatorvosnak módjá­ban, jogában áll megválasz­tania, hogy állami, vagy ter­melőszövetkezeti munkakört kíván-e betölteni. A kettőt egyszerre: nem szabad. “ Állategészségügyi ellá­tásra szorul a háztáji állo­mány is. A háztáji jószág vizsgálatáért, gyógyításáért megilleti-e honorárium az állatorvost? — Az állami állatorvost igen; meghatározott skála szerint. A tagként belépett, vagy szerződött szövetkezeti állatorvosok ilyen irányú kö­telezettsége a helyi megálla­podástól függ. Micsoda ötlet?! Számos alkalommal bebi­zonyosodott, hogy egy-egy gép többre, sőt másféle mun­kára is alkalmas, mint amire alkotói készítették. A próbál­kozás, útkeresés fontossága ismert. Ám hová tegyük azt az „újítást”, mely nem ok nélkül nyitotta kerekre a ti­szafüredi Hámán Kató Tsz felé járók szemét. Ebben a tsz-ben szerves- trágyaszóróval (!) hintették a kálisót. A géppel egyszerűen képtelenség holdanként negy­ven méter-múzsánál keveseb­bet szórni, holott a kálisó­ból ritkán kerül ISO kilo­grammnál több egy holdra. Míg az arra járó tanácsiak egyike nem figyelmeztette az újítókat, körülbelül három holdon pocsékoltak fel mű­trágyát. (Más kérdés, terem-e ezen a területen jövőre va­lami ...) A tsz ellenőrző bi­zottságát érezzük hivatott­nak megállapítani: e kevés meggondoltságról tanúskodó tékozlásért kit terhel a fele­lősség. gének köszönheti tekintélyét a szövetkezetben. Falkán­ként, sőt percre beosztva végzi az etetést. így a keze alatt felnövő sertések nem törik egymást éhségükben, hanem a legkedvezőbben hasznosítják az elfogyasztott takarmányt KITÜNŐEN HASZNOSÍTJA a cukorrépa koronát a tisza- szöllősi Petőfi Tsz. Gazdái — öntözött területről — hol­danként 15—2Ö métermázsa koronát silóznak be; így 14 vagon szilázsra tesznek szert. Hasonló igyekezet tapasztal­ható a tiszaigari Petőfi és a tiszaörvényi Dózsa Tsz-ben is. — PATRONÁLÁSI szer­ződést kötött a mezőtúri gé­pésztechnikum KISZ szerve­zete. A szerződésben vállal­ták, hogy a város több is­kolájának politechnikai te­rületén együttesen• 500 nor­málholdon gépimunkát vé­geznek. A kiszesek eddig az iskola erő- és munkagépei­vel silóztak, műtrágyáztak és szántottak mintegy ezer hol­don. Ez évben a takarmánynö­vények tenyészidőszakában az átlagosnál lényegesen kevesebb csapadék hullott. Ennek következtében azok terméshozama több helyütt a tervezett alatt maradt. Sőt, egyes takarmánynövények — silókukorica, kukoricaszár — a szárazság miatt a szokott­nál gyengébb minőségben kerültek betakarításra. Min­denképpen indokolt tehát, hogy a rendelkezésre álló takarmányokat a legnagyobb gonddal és a legtakarékosab­ban használjuk fel az állat- állomány veszteségmentes átteleltetése érdekében. En­nek első alapfeltétele a veszteségmentes tárolás Egyes tsz-ekben még a csöveskukoricák tárolása is helytelen. Most még jut idő ■a felülvizsgálatra, a hibák kijavítására. Éppígy a széna- s egyéb szálastakarmány kazlak gondos betetőzésére, hónapokra beosztására. Mind a takarmányszalma, mind a kukoricaszár na­gyobb megbecsülésre érde­mes, mint amekkorában né­hány tsz-ben részesül. Nagy figyelmet kell fordítani a kukoricaszár nedves répasze­lettel és melasszal történő besilózására. A melaszt leg­helyesebb négy-ötszörös víz- mennyiséggel hígítani, s úgy a feltépett kukoricaszárra locsolni. A silózáshoz annyi nedves répaszeletet és hígí­tott melaszt célszerű felhasz­nálni* amennyi a silózandó anyag nedvességtartalmát 65—70 százalékra növeli. Ezt követően géppel, tiprással ki kell szorítani a levegőt a szílázsbóL Több helyütt tapasztalha­tó, hogy a cukorrépa fejet sem fel nem etetik, sem be nem silózzák; holott e takar­mányszűk hónapokban kü- lönesen fontos a répafej ész­szerű hasznosítása. Sajnos, még elég sok az olyan tsz, hol nem készítet­ték el számosállatonként a tíz köbméter szilázst. Kívá­natos, hogy e tekintetben a gépállomások még novem­ber folyamán az eddiginél nagyobb segítséget adjanak a tsz-eknek. Az ez évi siló­terv teljesítésére annál is in­kább kell törekedni, mert az őszi takarmánykeverék ke­lése csak mostanában kez­dődött; s a növény a kedve­zőtlen időjárás miatt nem tudott kellően megerősödni. Ilyen formán a korai zöldta­karmány etetésére elég ked­vezőtlenek a kilátások. Kö­vetkezésképpen helyes, ha a szövetkezetek silótervüknek nem csupán teljesítésére, de *— amennyiben lehetséges — túlteljesítésére törekednek. Sok a tennivaló a takarmányok feletetése terén is. Az abraktakarmá­nyokat lehetőleg csak őrölt állapotban etessük. így az abrak mintegy 15—20 száza­lékkal jobban értékesül. A sertéstenyésztésben he­lyes arról gondoskodni, hogy — a szopósmalacok kivételé­vel — az abraktakarmány legalább 15 százaléka pillan­gós szénaliszt legyen. Számí­tásba- jöhet a jóminőségű borsószalma lisztté őrölése is — sertéstakarmány céljá­ra. A tömegtakarmányok — takarmányszalma, kukorica­szár, borsószalma — megfe­lelő előkészítéséről szecská- zás, pácolás útján kell gon­doskodni. Több tsz-ben tapasztalha­tó, hogy a szarvasmarhák takarmányozásánál csak egy­két etetésre elegendő pácot készítenek.. E miatt kevés az idő a takarmány feltárásá­hoz; tehát helyesebb leg­alább három-négyszeri ete­tésre elkészíteni a pácot. A páckészítés azonban ennél hosszabb időre a túlzott fel- melegedés miatt káros lehet! A legeltetési időszakot — különösen a juhállománynál — az alkalmi legelők kihasz­nálásával is a lehető leg­hosszabb időre kell kinyúj­tani; természetesen a nyáj egészségi és erőállapotának veszélyeztetésé nélküL Nemcsak az abrak, a szálas és lédús takarmányok, ha­nem az egyre inkább hasz­nált táptakarrnányok gondos tárolására* felhasználására is nagy figyelem fordítandó. Szem előtt kell tartani* hogy a jó ivóvíz ellátás lényegesen elősegíti a takar­mányok kihasználását, ked­vezően befolyásolja az álla­tok termelését, súlygyarapo­dását. A megfelelő időben megfelelő vízzel ellátott fe­jőstehén termelése akár 5— 10 százalékkal is magasabb lehet a kellően el nem látot­ténál. Tapasztalható az állatállo­mány zsúfoltsága. — Ezt* mivel a takarékos takarmá­nyozást hátráltatja, célszerű mielőbb felszámolnL A tényleges takarmányki­adás* felhasználás nem min­den esetben egyezik a keret­utalványon feltüntetett ta­karmányféleséggel és meny- nyiséggel. Holott feltétlenül indokolt, hogy a raktárosok a takarmányt valóban a ke- retutaványnak megfelelően adják ki; a felhasználás pe­dig szintén a szerint történ­jék. Figyelemre méltód kö­vetendő módszert alkalmaz a kisújszállási Kinizsi Tsz. Ott a szérűskert felelős na­ponta mérve adja ki a szé­nát* egyben gondoskodik a szérűskert rendj érők Szintén követésre érdemes a túrkevei Vörös Csillag Tsz példája. Ez a közös gazda­ság a sertés- és szarvasmar­hatáp fokozottabb felhaszná­lásával több vagon abrakta­karmányt takarít meg. Az abádszalóki Lenin Tsz- ben a jó gazda gondosságá­val havi bontás alapján használják fel a szemes- és abraktakarmányt. A helyesen takarmányozó tsz-ek sorában azonban egyelőre nem említhetjük a jászjákóhalmi Béke Tsz-t, hol a takarmányozás dolgá­ban mostohán bánnak a növendékmarhával, a növendékcsirkével pedig csöveskukoricát etettek. Az abádszalóki Béke Tsz egyik istállójában a jászol javitat- lan alján kihull a takar­mány — emiatt a sőrék las­san gyarapodnak. A tisza­füredi Hámán Kató Tsz-ben indokolatlanul nagyobb mennyiségű kukorica került ki a készletből — lovak ta­karmányozására. Ugyanak­kor ebben a tsz-ben „takar­mány hiány miatt” szeretné­nek szabadulni az ezerötszáz egyedes tyúkállománytól... Az állatállomány áttelel- tetésének sikeres megvalósí­tása érdekében szükséges, hogy a járási mezőgazdasági osztályok munkatársai gyak­rabban látogassák, szakta­náccsal segítsék a tsz-eket. Ahol indokolt és lehetséges* helyes megszervezni, hogy a takarmány 'dolgában jobban álló tsz támogassa a hiány­nyal küzdőt, — akár l'K1* csönnel. akár e'adással. VIRÁG ISTVÁN megyei apaállat- és takarmány* saKdálkodási feltlavelfi Fan, ami megegye s van9 amit megegyen a mezőtúri Magyar>Mongol Barátság Tsz-ben A mezőtúri Magyar—Mon­gol Barátság Tsz egyike me­gyénk legnevesebb állatte­nyésztő gazdaságainak. Nem­rég 1181 süldőt vásároltak gazdái — a tervezett 200 helyett. Az érdekes hírre fel­HIÁNY* AMELY MÉGSEM HIÁNY — Papírforma szerint ár­pából 10—12 vagon, kukori­cából 18 vagon hiányunk lenne — válaszolta. — Azért csak „lenne”, mert egyéb ta­karmány, például szilázs, ta­karmányrépa, lucerna bő­ségben kerül a háznál. Arra törekszünk,'hogy a rendelke­zésünkre álló takarmánnyal a legbeosztóbban gazdálkod­junk. Így például sertéseink még most, november elején is legelnek. A megfontolt takarmányo­zás teszi majd lehetővé, hogy a szövetkezetiek jövőre az első félévben 1100 hízót ad­janak le a tervezett 1600-ból. Sokat megtakarítanak A kolléga: Ecsédi Ferenc állattenyésztési agronómus. Nyugodjunk meg: semmi el­lenvetése sincs a takarmány ilyen elosztása ellen, noha ő felelős a szarvasmarhaállo­mány jólétéért. Hasznosan, megértéssel, mondhatni: ba­rátsággal működik együtt a két fiatal szakember. Ecsédi “elvtárs a szarvasmarha te­jelőtápról mond olyan ked­vező véleményt, mint kar­társa a sertéstápról. — Ügy osztjuk be a tej titán kapott korpát, hogy abból szarvasmarhának, ser­tésnek is jusson. Tehenein­ket a gondozók érdem sze­rint takarmányozzák. Ha megfelelőbb jászlaink lenné­nek, ezt a korszerű módszert még eredményesebben alkal­a MIT SZÓL EHHEZ A KOLLÉGA? kovács Sándor, a diagnoszta Mint beutalt páciensét a szanatóriumi orvos, olyan érdeklődéssel figyeli a rábí­zott hízók étvágyát Kovács Sándor. Ha úgy találja, hogy a falka csupán immel-ámmal eszeget, a takarítás elvég zése után jól megjártatja. kerestük a szövetkezetei, s megkérdeztük Pólus László sertéstenyésztési agronómust: — Merre billent ekkorra váratlan gyarapodás után a takarmánymérleg ? sertéstáp etetésével is. Meg­állapították, hogy egy ki­logramm sertéshús előállítá­sához öt kilogramm gazda­sági, ám csupán három ki­logramm sertéstáp szüksé­ges. Igaz, az utóbbiért Kevi- be kell autókázni; ám a megtakarítás bőven felérő a kiadással, fáradsággal. A szövetkezetiek előrelátó­an 400 köbméterrel több szi­lázst készítettek, mint ameny- nyi feltétlenül szükségesnek bizonyult volna. Így ebből nemcsak hogy a sertéseknek is jut, de emezek kosztját a szarvasmarháktól elvont ab­rakkal javíthatják. mazhatnánk. A jobb takar­mányozás érdekében évről évre növeljük a silókukori­ca vetésterületét. A jó módszerek természe­tesen jó eredményeket hoz­nak. A kettes brigádnál — Veres Mihály irányítása mel­lett — szépen növekszik a tejhozam. Kun József növen- dékmarhagondozó pedig va­lamennyi társának példát nyújt abban, mi módon le­het a másutt bizonnyal ve­szendőre ítélt szárat is hasz­nosítani az etetésnél. Ügye­sen elegyíti a jó s a gyenge takarmányt; így állataink egyenletes ellátását biztosít­ja — egész éven át. Ügyes fogást lehet tanul­ni a sertésgondozóktól is... Ezt követően a szokottnál kevesebb kerül a vályúba .. S ilyenkor megnő a hízók étvágya, megnövekszik az adag is. A „bácsi-kort” elért D. Tóth Mihály hallatlan pon­tosságának, lelkiismeretessé­cAbzakiÁl, hőitSL Jaszföldi, neves termelőszövetke­zetben történt, hogy a fogatosöl: egyike italbolt-lá- iogatásra invitálta meg a tsz várttit­kárát. A meghívás elfogadtatott, hi­szen a bor arra való, hogy meg­igyák. Kétszer három deci elszopogatása közben asszonyról, munkáé gységrő l, szomszédról esett a szó, jószágról egy sem. A har­madik hárma,t kö­vetően azonban — nevezzük így: — Szíves Jóska meg­interpellálta a tit­kárt: — Elintézhetnéd, István bátyám, hogy a magtáros naponta két kiló zabot mérjen még ki a lovaimnak... íüern állunk olyan jól takar­mánnyal, Jóska! Hidd el, elég az, amit kapnak. Látta a, legény, hogy abrak-ügy­ben nem valószí­nű zöldágra ver­gődnie, de egy utolsó próbálko­zást csak meg­eresztett: — Ej, István bá­tyám, hát semmi­semmiképpen nem javíthatnánk meg a lovak kosztját? — Dehogynem, Jóska. Van a sza­badpiacon elég! Legközelebb ne engem láss vendé­gül borra, hanem a lovaidat abrakra — ha már annyira szíveden viseled a sorsukat.., Játej

Next

/
Thumbnails
Contents