Szolnok Megyei Néplap, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-17 / 271. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. november 17. flz ENSZ közgyűlése elítélte az algériai foglyokkal szemben tanúsított francia magatartást New York (MTI). — Az ENSZ közgyűlése szerdán a késő esti órákban folytatta a gyarmati kérdés vitáját. Elsőnek felszólaló ausztrá­liai küldött után Pakisztán állandó képviselője 34 afri­kai és ázsiai ország nevében határozati javaslatot terjesz­tett elő. amely indítványozta, hogy hozzanak intézkedéseket a francia börtönökben sínylő­dő és éhségsztrájkot folytató algériai foglyok helyzetének enyhítésére. A pakisztáni küldött kérte, hogy a vitát szakítsák meg és azonnal ha­tározzanak a javaslat felől. Berard francia küldött til­takozott a javaslat megvita­tása ellen, azzal érvelt, hogy az algériai foglyok ügyének „semmi köze sincs” a gyar­mati kérdéshez* A közgyűlés részvevői egy­hangúlag beleegyeztek ab­ba, hogy a vitát felfüg­gesszék és tanulmányozzák a 34 ország javaslatát. A francia küldöttség kivonult a teremből. A közgyűlés 62 szavazattal 81 tartózkodás mellett elfo­gadta a határozati javaslatot. Ellenszavazat nem volt. Ang­lia, az Egyesült Államok, több nyugati és latin-ameri­kai állam tartózkodott a sza­va zást ÓL Az elfogadott határozat felszólítja Franciaországot, hogy „a nemzetközi gya­korlatnak és az emberies­ség elveinek megfelelően orvosolja az algériai fog­lyok sérelmeit és az éhség- sztrájk azonnali megszün­tetése érdekében ismerje el, hogy megilletik őket a politikai foglyoknak kijáró jogok”. A szavazás után a közgyű­lés folytatta a gyarmati kér­dés vitáját. Mód Péter, a Ma­gyar Népköztársaság képvise­lője támogatta azt a szovjet határozati javaslatot, amely követeli, hogy 1962 végéig adják meg a függetlenséget minden, még gyarmati sor­ban sínylődő országnak. Hollandia képviselője meg­próbálta védelmébe venni kormányának Nyugat-Irianra vonatkozó elképzelései' Felszólalására Subandrio indonéz külügyminiszter vá­laszolt; Kijelentette, hogy Hollandia álláspontját nem lehet összeegyeztetni Indo­nézia függetlenségével. Han­goztatta, hogy Nyugat-Irian Indonéziához tartozik — függetlenül attól, mi erről a kérdésről a közgyűlés véle­ménye. Hozzátette, hogy In­donéziának nincs szándéká­ban erőszakhoz folyamodni mindaddig, amig csupán vitá­ról van szó* Ha azonban Hollandia be­fejezett tények elé akarja állítani az indonéz kor­mányt, akkor Indonézia kénytelen lesz más eszkö­zökhöz folyamodni. Rámu­tatott, hogy a helyzet rend­kívül feszült. Az ülést ezután elnapolták, a vitát csütörtökön magyar idő szerint 16 óra 30 perc­kor folytatták. Ä Biztonsági Tanács folytatta a kongói kérdés vitáját New York (MTI). Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán 21.30 órakor folytatta a kon­gói helyzet megvitatását. Az ülés megnyitásakor Zo­rin, a Szovjetunió ENSZ megbízottja bejelentette, hogy meghívta a tanácskozásra Etiópia, India, Belgium és a kongói központi kormány képviselőjét is, valamint sa­ját kérésére Unden svéd kül­ügyminisztert hazája képvise­letében. Az ülés első felszólalója Libéria küldötte volt. Kifej­tette, az úgynevezett kongói probléma a Kongóba befész- kelődött külföldi tőke önző céljainak megvalósításából származik. A francia küldött felszóla­lásában Csőmbe katangai diktátor szakadár törekvései­vel szemben hathatós intéz­kedések helyett a „meggyő­zés” eszközét ajánlotta. Spaak belga külügyminisz­ter azt állította, hogy kormá­nya „egyetlen bűne, hogytúl- korán adott függetlenséget Kongónak”. Azzal vádolta az ENSZ kongói képviseletét, hogy „belga-ellenes álláspont jut kifejezésre a tényekről és eseményekről tett jelenté­seinek hangjában”. A válaszadás jogán felszó­laló Bomboko kongói külügy­miniszter megismételte kor­mánya álláspontját és meg­állapította, hogy a belgák kétkulacsos politikát folytat­nak, amely látszatra Kongó tényleges kormányát, de a valóságban a katangai szaka- dárokat támogatja. Az elnök ezután berekesz­tette az ülést és a vita foly­tatását csütörtökön — ma­gyar idő szerint — 22 órára tűzte ki. Washington készül a döntő jelentőségű Kennedy-Adenauer megbeszélésekre Washington (MTI); — Adenauer közelgő látogatásá­val kapcsolatban Washing­tonban gondosan ügyelnek arra, nehogy hivatalos nyilat­kozatokat tegyenek. Semmi­féle nyilvános kijelentés nem hangzik el sem arról, mi lesz közelebbről Kennedy és Adenauer megbeszéléseinek tárgya, sem pedig arról, hogy értékelik Washingtonban a nyugat-berlini és a német kérdés tárgyalások útján va­ló rendezésének esélyeit. Közben azonban nagy lendü­lettel folyik, a megbeszélések előkészítése. Grewe, Nyugat- Németország washingtoni nagykövete Bonnba utazott, hogy a kancellárral tárgyal­jon, Rusk amerikai külügy­miniszter pedig szerdán dél­utánra magához kérette a francia nagykövetet és az an­gol ügyvivőt A szerdai amerikai lapok bö teret szentelnek Macmil­lan brit miniszterelnök keddi alsóházi kijelentéseinek, s kiemelik, hogy Macmillan szerint a legutóbbi hetekben haladás történt és erősen re­méli. most már kialakul a közös nyugati álláspont, amelynek alapján tárgyalá­sokat lehet kezdeni a Szov­jetunióval. Vezető amerikai lapok ehhez hozzáfűzik, hogy ha haladásról lehet beszélni, ez az Egyesült Államok „ke­mény és határozott” maga­tartásának tudható be, tehát annak, hogy felemelték a ka­tonai költségvetést, hogy nö­velték a Nyugat-Európába küldött amerikai csapatok létszámát, s hogy általában az erőpolitikát alkalmazzák. Sok politikai megfigyelő szerint ennek az erőpolitika- tételnek a hangoztatása a Péntagon-nak, a köztársasági párt jobbszárnyának és azok­nak az erőknek szól, amelyek a Kennedy-kormányzatot a kudarcot vallott erőpolitika irányába igyekeznek szoríta­ni. Annyi biztos, a merev politika hangsúlyozása nem túlságosan kedvező távlato­kat tár fel, még akkor sem, ha ez nem a kormány politi­kája, csupán meghajlás a háborús gyújtogatok állás­pontja előtt. Jól tájékozott amerikai kö­rök egyébként az MTI wash­ingtoni tudósítójával folyta­tott magánbeszélgetések so­rán főképpen három pontot húznak alá; —- Mindenekelőtt hangoz­tatják: Kennedy semmiképp sem szándékozik „nyomást” gyakorolni Adenauerre Washingtonban; Másodszor hangoztatják: De Gaulle vonakodása attól, hogy a Szovjetunióval tár­gyaljon. főként annak tulaj­donítható, hogy a francia el­nök a nyugatnémet kancel­lárnak akart engedményt ten­ni. Ezért Washingtonban most azt várják, De Gaulle magáévá tesz minden olyan megállapodást, amely Ken­nedy és Adenauer között lét­rejön. Harmadszor hangoztat­ják. hogy mind Moszkvában, mind pedig a nyugati főváro­sokban a német kérdésben legutóbb elhangzott nyilatko­zatok hangja az eddiginél sokkal barátságosabb és bé- külékenyebb, s ennek jelen­tőségét nem lehet lebecsülni. Hozzáfűzik azonban amerikai illetékes körökben magánbe­szélgetések során, hogy Ken­nedy és Adenauer tárgyalá­sainak befejezése előtt korai lenne bármiféle megoldásról beszélnii A tárgyalásokra Kennedy a jövő hét hétfőjét és keddjét szánta, de számít arra is, hogy esetleg szerdára is elhúzódhatnak a megbe­szélések. Ez a talákozás — mondják Washingtonban — minden­képpen döntő lesz, mert ettől várható az, hogy a nyugati hatalmak közösen léphetnek fel a Szovjetunióval folyta­tandó tárgyalásaikon. Külföldi hírek Bonn (MTI). Bonnban és Párizsban hivatalosan beje­lentették, hogy Adenauer nyugatnémet kancellár no­vember 30-án a francia fő­városba utazik, hogy ott De Gaulle elnökkel a nyugat­berlini kérdésről’ tanácskoz­zék. A találkozóra akkor ke­rül sor, miután a kancellár befejezte Kennedyvel Wash­ingtonban tartott megbeszé­léseit. (MTI). Caracas (TASZSZ). Be­tancourt venezuelai köztár­sasági elnök megszakította országa nevében a diplomá­ciai kapcsolatokat Kubával. A köztársasági elnöknek ez az elhatározása kormányelle­nes tüntetésekre vezetett or­szágszerte. Zulia állam Cabimas váro­sában a tüntetők felgyújtot­ták a Kuba-ellenes propa­gandát folytató rádió épüle­tét. A tüntető diákok éltet­ték a kubai forradalmat és jelszavaikban megbélyegez­ték az amerikai imperialistá­kat, Caracasban, Venezuela fő­városában szintén feszült a helyzet, s a tüntetők ellen rendőri egységeket vetettek be. Taskent (TASZSZ). — Csütörtökön délelőtt folytat­ta munkáját a közép-ázsiai szovjet köztársaságok, Azer­bajdzsán és a kazahsztáni déli területek mezőgazdasági dolgozóinak értekezlete. A vita alapját a szerdán el­hangzott, beszámolók alkot­ják. Az értekezlet munkájában, mint ismeretes, részt vesz Hruscsov szovjet kormányfő is- ..... Ró ma. Az olasz parlament meghí­vására Rómába érkezett a Szovjetunió Legfelső Taná­csának küldöttsége N. P. Ba- zsannak, a Legfelső Tanács Szövetségi Tanácsa elnökhe­lyettesének vezetésével. — (TASZSZ). Washington (MTI). Nyugati hírügynökségek jelentése szerint Washing­tonban közös közleményt ad­tak ki Kennedy elnöknek Pák Csong-Hi-vel, a dél-ko­reai katonai junta vezetőjé­vel folytatott tárgyalásairól. A közlemény hangsúlyoz­za, hogy az Egyesült Álla­mok kormánya továbbra is megad mindenfajta gazdasá­gi és katonai segítséget Dél- Koreának: Pák Csong-Hi pe­dig Ígéretet tett arra, hogy 1963-ra visszaállítják a pol­gári kormányzást. Stevenson egy tervezetet juttatott el Zorinhoz New York (MTI). Mint a Reuter és a UPI je­lenti, Stevenson amerikai ENSZ-küldött szerdán terve­zetet juttatott el Zorinhoz, a Szovjetunió külügyminiszter­helyetteséhez, amelyben tájé­koztatta a leszerelési tárgya­lások megindításával kapcso­latos amerikai nézetekről. Az Egyesült Államok hatá­rozati javaslatot szándékozik terjeszteni az ENSZ közgyű­lése elé, abban a leszerelési tárgyalások megtartására — húszhatalmi fórum megala­kítását indítványozza. Az amerikaiak szembehelyezked­nek azzal a szovjet elgondo­lással, hogy a leszerelési tár­gyalásokon a szocialista, a nyugati és a semleges orszá­gok egyenlő arányban legye­nek képviselve. Ehelyett azt BERLIN Hírek szerint tervbe vet­ték, hogy a RIAS rádióállo­mást áthelyezik Nyugat-Ber- linből és egybeolvasztják valamilyen más vállalkozás­sal. Szó volt arról, hogy a RIAS-t a luxemburgi adóval egyesítik, de a rádióállomás igazgatói elutasították az ajánlatot, mert — mint mon­dották — nem akarják ron­tani hitelüket indítványozzák, hogy egy újabb értekezletre a korábbi genfi értekezlet tíz részvevő­jét hívják meg, tíz másik or­szágot pedig a földrajzi elv alapján jelöljenek ki. E húsz­hatalmi csoportnak jövő év júniusáig jelentést kellene eljuttatni az ENSZ valameny- nyi tagállamát magában fog­laló leszerelési bizottsághoz. A UPI jelenti, hogy God- ber angol külügyi állammi­niszter Zorin szovjet küldött szerdán elhangzott beszéde után nyilatkozatot tett közzé, és ebben szembefordul a Szovjetunió leszerelési elgon­dolásaival. A miniszter el­utasítja a szovjet leszerelési terveket, illetve a leszerelési tárgyalásoknak az úgyneve­zett trojka elv alapján törté­nő megindítását Nem akarják sehol befogadni a nyugatberlini uszító rádióadót Ekkor azt tervezték, hogy a Szabad Európa rádióval valósítják meg a fúziót, de Münchenből is elutasító vá­lasz érkezett. Mindkét rádió­nál egymással marakodó emigránsok és kémek dolgoz­nak, akik nem szívesen osz­tozkodnak a RIAS munka­társaival, s nem akarják sa­ját dicstelenségüket még má­sokéval is tetézni. A Minisztertanács ülése A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Az igaz­ságügyminiszter előterjeszté­se alapján megvitatta a Ma­gyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvének terveze­tét és úgy határozott, hogy az országgyűlés elé terjeszti. Az Országos Erdészeti Fő- igazgatóság vezetője előter­jesztette az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló tör­vénytervezetét. A kormány a tervezetet megtárgyalta, s elhatározta, hogy az ország- gyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács jóvá­hagyta a román párt- és kor­mányküldöttség magyaror­szági tartózkodása alkalmá­val aláírt magyar—román kulturális és tudományos együttműködési egyezményt. A Minisztertanács meg­hallgatta és jóváhagyólag tu­domásul vette a földművelés- ügyi miniszternek az őszi mezőgazdasági és betakarítá­si munkálatok előrehaladásá­ról szóló beszámolóját. A kormány az egészség- ügyi miniszter javaslatára alsóbb tanácsok hatáskörébe utalt az egészségügyi szak- igazgatás körébe tartozó egyes feladatokat A kormány ezután folyó ügyeket tárgyalt. (MTI). BERLIN KAPITULÁL Csujkov: Nem értem. Krebs: Az önök segítségé­vel, repülőgéppel vagy más módon érintkezésbe1- léphe­tünk az elvágott területekkel. (Cseng a telefon. Pozsarszki halkan mond valamint Csuj- kovnak.) Csujkov: Tehát német terü­leten kormány alakult azzal a céllal, hogy összegyűjtse a csapatokat* és folytassa a háborút? Krebs: Nem, hanem hogy tárgyalásokat kezdjen, és be­fejezze a háborút. Csujkov: Fejezzük be előbb a háborút és azután tár­gyaljunk. Krebs; Erre kormányom­nak kell felelnie, nem ne­kem. (Cseng a telefon.) Csujjcov (felemelve a hall­gatót): ők árulónak mondják Himmlert: Himmler és Rib- bentrop Mecklenburgban van­nak. Hitler Göbbelset és Bor- mannt vette be a kormányba! Grein a katonai ügyek veze­tői. Seyss-Inquart elfoglalta Dönitz, Schörner és von Ribbentrop helyét. (Szünet.) Azt már tudom ... (Krebs- hez): Hol van Hitler holt­teste? Krebs: Berliniben. Végren­deletéhez híven elégették. A mai napon. (Ágyúdörgés.) (Folytatjuk^ Csujkov: Egyszóval, teljes újjászervezés? Krebs: igen. Csujkov: Végül is, ki lesz felhatalmazva arra, hogy le­vezesse a fegyverletételre vonatkozó tárgyalásokat a Szovjetunióval és a szövetsé­gesekkel? Krebs: Göbbels és Bor- mann, akik Berlinben van­nak, és akik Németország egyedüli képviselői Csujkov: És mit tesz a kor­mány többi tagja? Krebs; Végrehajtja a Fü­hrer parancsát. Csujkov: És a csapatok el­ismerik majd ezt a kor­mányt? Krebs; Ha a lehető leg­gyorsabban nyilvánosságra hozzuk a Führer végakaratát, a katonák teljesíteni fogják kívánságait. Ajánlatos volna ezt megtenni, még mielőtt egy új kormány alakul. Csujkov: önnek oka van más kormányoktól tartani? Krebs; Himmler elárult bennünket és esetleg új kor­mányt alakít. Himmler még nem tud a Führer haláláról és végrendeletéről. (Hállgatás, csend.) Csujkov: Miképpen akar más vidékekkel kapcsolatokat teremteni? Hiszen azoktól el van vágva. Krebs: Fegyverszünet ál­tal. Akkor mindent nyilvá-' aosságra hozhatunk. rói jegyzeteiből eltitkolt előlünk. A Führer Berlinen kívül hagyta, hogy mozgósítson minden katonai egységet a főváros megsegíté­sére. De 5 becsapta a Fü- hrert, és nem teljesítette a parancsot. Áruló, külön-bé- két akart kötni a Führer há­ta mögött. Himmler Német­ország érdekei ellen dolgo­zik. Én végig a Führer mel­lett maradtam, és katonai ta­nácsadója voltam. De az OKW Berlinen kívül, Meck- lenburgban volt. A Führer Berlinből közvetlenül adta neki a parancsokat. Én a ke­leti frontért feleltem. Csujkov: Jelenleg ki az ön főparancsnoka? Krebs: A végrendelet értel­mében — Dönitz Schörner a hadsereg új főparancsnoka és Grein a flottáé. Göring beteg. Guderian ugyancsak. Csujkov: Hol van Ribben­trop? Krebs: Mecklenburgban. Az ő helyére Seyss-Inquart került. Visnyevszkij gyorsít 5. Krebs: Himmler árulő. A Führer ellen dolgozott. Hosz- szú idő óta külön-békét akart kötni a nyugati hatalmakkal, meg akarta bontani sorain­kat. A Führer tudomást szerzett Himmler szándéká­ról, és ez öngyilkosságának egyik oka volt. A Führer nagyrabecsülte munkatársai­nak hűségét. Halála előtt ki­utat keresett... békét akart kötni, mindenekelőtt Orosz­országgal. Csujkov: Ügy, tehát Himm­ler áruló? Krebs: Hitler végakaratá­nak értelmében kizártuk a pártból. Himmler nincs Ber­linben. Mecklenburgban van. Csujkov: Tudott-e ön arról, hogy Himmler felajánlotta az Egyesült Államoknak és Angliának a teljes kapitulá­ciót? Krebs: Mint önök is tud­ják, mi gyanakodtunk Himm- íerre, de teljes bizonyosságot csak a Reuter-jelentésbői nyertem. Himmler mindent

Next

/
Thumbnails
Contents