Szolnok Megyei Néplap, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-12 / 267. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. november 12, Az összefogás példája Rajta, magvetők! Zizegő papíron olvastam néhány sort a Járműjavító VII. A) osztály KISZ tagjai­nak kezdeményezéséről. S az­tán nem hagyott nyugton a gondolat... Az üzem felé haladva, a fiatalok vállalásán gondolkoztam. S felvillant emlékezetemben a nagyszerű Arbuzov-dráma, az Irkucki történet egyik megható jele­nete: a brigád tagjai elhatá­rozzák, hogy vízbefúlt fiatal brigádvezetőjük helyett is dolgoznak. Fizetését az öz­vegynek adják, hogy nevel­hesse két kicsiny gyermekét, s a család legalább anyagi­lag ne érezze meg a szerető édesapa elvesztését * — Hogyan is kezdődött a dolog? — teszi fel a kérdést a szálfatermetű Zsák István. Aztán társához, a zömokebb. kékszemű Kiss Imréhez for­dul: * — Ugy-e, az októberi KISZ- ayűlésen beszéltünk arról, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban a katonai szolgálatra bevonuló fiatalok helyett is dolgoznak az ott­hon-maradók? — A KISZ-gyűlésen Szakái Lajos mondta ki a sokakban érlelődő gondolatot: nagyobb erőfeszítéssel, összefogással mi is pótolhatjuk bevonuló társaink munkáját. Erről így beszél a szocialis­ta brigád ifjú vezetője: — Közülünk nem vonult be senki, de mégis csökkent létszámmal dolgoznánk. Gőz­fűtés-szerelők vagyunk, de most tíz-tagú brigádunk há­rom tagja más munkát vé­gez. Nádasdi József a bádo­gosoknál, Tompa László és Herédi Pál pedig az alváz­részlegnél dolgozik. Termé­szetesen csak a munkaidőre váltunk el társainktól, to­vábbra is hozzánk tartoznak ők. Közös a társadalmi mun­ka, a tanulás, a szórakozás. — Hasonló a mi helyze­tünk is — mondja Kiss Im­re, a személykocsi szerelő lakatosok hattagú szocialista brigádjának vezetője. —Ügy éreztük, bennünket még na­gyobb helytállásra kötelez az, hogy tavaly áprilisban az ifjúsági brigádok közül első­nek szereztük meg a jogot a megtisztelő, szocialista cím viselésére. Amikor társaink néhány héttel ezelőtt bevo­nultak, mi hatan nemcsak azt vállaltuk, hogy a ránk eső tervet a minőség megtar­tása mellett teljesítjük, ha­nem másokat is segítünk. Brigádunk együtt maradt, s így vállalunk munkát a meg­csappant létszámmal dolgozó brigádoktól. Már segítettünk a motorkocsi-lakatosoknak, az Agócs-brigádnak. Aztán Zsák István sorolja: — Akár naponta felmér­hetjük, hol tartunk a terv teljesítésében. Lehetővé te­szik ezt a havi- és dekádter­vek. Általában egy hónap alatt a VII. A) osztályon 120 személykocsit javítunk meg. Eddigi eredményeink azt mu­tatják, hogy csökkent lét­számmal is elvégezzük a ránk váró munkát. Ez a bővebb története a járműbeli fiatalok nagyszerű kezdeményezésének, ami — a példa és a serkentő szó eredményeként — már to­vább gyűrűzött a fiatalok, kö­rén. N. Hí. __________________ Naponként 50 q szén megtakarítás A Szolnok megyei Téglagyári Egyesülés karcagi telepén a kazánt szén helyett rizshéjjal fűtik. Naponként 50 mázsa jóminőségű szenet takarítanak meg ezzel az igazán olcsó, jó kalóriatartalmú fűtőanyaggal. írják a néplap olvasói IX. ... és azokba nagyfeszült­ségű áramot bocsátanak. A szénréteg az átcikázó elekt­romosság hatására felmeleg­szik; ezer Celsius foknál pe­dig megindul a kokszosodás. A forróságban nagymennyi­ségű éghető gáz keletkezik, mely a felszínen hasznosít­ható. Szerte a Szovjetunió­ban alkalmazták ezt a mód­szert egyirányban dűlő szén­rétegekben, zömmel ott, hol a szénrétegek vékonysága miatt nem volt kifizetődő a másfajta kitermelés. Mária pillanatok alatt is eleget látott; eleget hallott ahhoz, hogy határozzon. El­tűnt, mintha nem is járt vol­na a kolhozban, és visszasie­tett Moszkvába. Orlovát a sakkszobában, Anfilov társaságában talál­ta. A tanárnő elégedetlen volt partnerével, kinek fi­gyelme el-elkalandozott; sőt olykor nagyhirtelen előka­pott jegyzetfüzetébe is fir- kantott egy-egy szót. — Játékban nem ismerem a szórakozottságot, Andrej — intette a férfit. — Dol­gozzék mérkőzés után. Tes­sék, világos lép! Mária halk szóval köszön­tötte a sakkozókat, majd a tanárnő néma intésére helyet' foglalt az asztalnál. A lány megvárta, míg — Anfilov teljes vereségével — befeje­ződik & mérkőzés. — Furcsa kérésem lenne, elvtársnő..., — óvatoskodott — Tessék! — Hívja meg Milan Bog- danovot, Anfilov elvtársat és engem borkóstolóra. — Mit hallok, Marusja, maga borra szomjazik?! — Arra soha, de a kol­hozért még a szeszt is meg­innám. A kerületi párttitkár nö­vekvő érdeklődéssel pillan­tott egyik nőről a másikra: — Mondja, mondja — buz­dította a pironkodó lányt —, Orlova elvtársnő a rövid beszédet szereti. . — Bogdanov nem akar Rá­állni a villamos szénkiter­melésre. Ha gyűlésen hoz­zuk szóba, képes rá, hogy meghívásson egy sereg szak­értőt. Azzal pedig csak az idő múlik. — Igaz is, minek bevált módszeren vitázni — vélte Anfilov. — Bogdanov hevessége el­lenére is udvarias ember; következésképen a háziasz- szonnyal aligha száll vitába — így a karcagi egyetemista. Orlovának tetszett az el­gondolás, melyet ugyanak­kor kissé komolytalannak is talált: — Gondolja, hogy helyes fehér asztalnál dönteni a ■kolhoz dolgairól? — A vezetőség is helyesli, számos tag is — szólt Anfi­lov. — Ha úgy teszünk, amint— — ... Horváth elvtársnő... — segítette ki Orlova. — ... mint Horváth elv­társnő javasolta, nem sért­jük meg a szövetkezeti de­mokráciát. Orlova megadta magát: — Legyen szerencsém mindkettőjükhöz holnap es­te hétkor. Marusja kedves, kérném, továbbítsa meghí­vásomat Bogdenovnak. * Péter éppoly szívós láto­gatója volt az egyetemi könyvtárnak, mint Mahava- rira, a bihari diák. (Ez a Bihar nem magyar megye, hanem India egyik tartomá­nya.) Az olvasóteremben nem volt illő a dohányzás. Ehhez mindenki tartotta magát, noha a „Tilos a dohányzás” feliratú réztáblát régen be­olvasztották... Patkós a ha­zai Kossuth-ot szívta, Maha- varira pedig az övénél is hosszabb nevű cigarettát. — Száz parsec-en belül elég jól ismerjük a Koz­moszt — folytatta Péter a megkezdett beszélgetést —* de még a tér e részéről sem tudjuk, lakják-e valamelyik bolygóját értelmes lények... — Meggyőződésem* hogy igen. Talán említettem, hogy szüleim elég későn lettek materialisták; azt megelőző­en a hinayanam-buddhizmus hívői voltak... Még ez a köz­ismerten idealista tan sem hirdette, hogy akár qz egyén, Silóba kívánkozik a szár a tiszafüredi járásban Megyénk területén az el­múlt héten kielégítő — ám tovább fokozható! — tempó­ban haladt a szántás: a trak­torosok 35 000-nél több hol­dat munkáltak meg. összes szántás tekintetében hét vé­gén az alábbi volt a helyzet: százalék Tiszafüredi járás 92,8 Karcag 91,3 Kisújszállás 90,8 Kunszentmárton 90,2 Szolnoki járás 89,9 Mezőtúr 88,2 Jászberény 87,3 Törökszentmikós 87,2 Jászberényi járás 84,5 T.-miklósi járás 83,9 Kunhegyesi járás 81,2 Túrkeve 80,7 Szolnok 69,6 Helyes célkitűzés, hogy ta­vaszra ne maradion szán- tatlan terület. Ennek érdeké­ben eddig legtöbbet Kisúj­szállás szövetkezeti gazdái és gépállomási dolgozói tettek. A következő felsorolás a mélyszántásra váró területe­ket is'mertetü kh Kisújszálás 1568 Jászberény 1644 SzolnolY 1916 Töröksz entmiklós 2402 Karcag 2841 Mezőtúr 2960 Túrkeve 4120 Tiszafüredi járás 4566 K.-széntmár főni járás 5170 Törökszentmiklósi járás 5639 Kunhegyesi járás 7868 Szolnoki járás 8039 Jászberényi járás 13 931 Annak ellenére, hogy Jász­berényben. Karcagon, Mező­túron, Túrkevén, a tiszafüre­di és kunszentmártoni járás­ban befejezték az ősziek ta­laj előkészítését, — a megyei eredménnyel még nem lehe­tünk elégedettek. Különös igyekezet szükséges a terv 90 százalékát épp meghaladó kunhegyesi járásban és Szol­nokon. November 12-t írunk; teg­nap reggel a kenyérgabona vetése még csak 78,9 száza­léknál tartott Tudjuk, nem a szövetkezetiek, gépállomá­siak igyekezetén, hanem az időjárás kedvező tlenségén múlt, hogy nem jutottunk előbbre. A gazdálkodás azon­ban nem ismer el sem való­ságos, sem vélt okokat — eredményességéhez immár haladéktalanul földbe kell kerülnie a magnak. Karcagon és Mezőtúron befejezték már ezt a sürgető munkát, a túr- keveieknek sem kell hatvan holdnál többel megbírkózni- ok. A többi város és járás helyzetét az alábbiak szem­léltetik: százalék Jászberény 95,1 Kisújszállás 94,0 T.-miklósi járás 94,0 Törökszentmiklós 93,8 K.-szentmártoni járás 93,6 Tiszafüredi járás 91,7 Szolnoki járás 91.4 Jászberényi járás 89,7 Kunhegyesi járás 83,1 Szolnok 82,0 Sárban, nehéz fagyban le­hetetlen a cukorrépaszedés. Elengedhetetlen* hogy ennek ütemét is fokozzák a terme­lőszövetkezetek. Kívánatos, hogy — akár a növényápolás idején —, most is seregesen vonják be a családtagokat e munkába* Helyes, ha a tsz- vezetők emlékeztetik a gaz­dákat a megígért prémiumra, s ezzel is serkentik igyeke­zetüket. A cukorrépaszedés eddig csak Mezőtúr közös gazdaságaiban fejeződött be; Szolnokon és a szolnoki já­rásban egy százalék híjján kész. A többi járás és város így ^ ­^ százalék Tiszafüredi járás 98-5 Jászberény 98,5 Jászberényi járás 97,5 T.-miklósi járás 96.1 Karcag 92,4 Törökszentmiklós 92.1 K.-szentmártoni járás 91,0 Kisújszállás 90,0 Kunhegyesi járás 83,0 Túrkeve (csak!) 70,6 Befejezettnek tekinthető a kukoricatörés. Nagyobb terü­leten már csak a jászberényi járásban (772 kh) és a tisza­füredi járásban (362 kh) kell végezni a töréssel. Szárleta- karításban 90 százalék alatt akár az emberiség bármilyen formában örökkévaló. Ab­szurdum lenne feltételez­nünk, hogy a végtelen idő végtelen terében elhelyezke­dő végtelen mennyiségű anyagnak csupán egy kifejez- hetetlen kicsinységű töredé­kén: a mi Földünkön jutott volna el a fejlődés az érte­lemig — Erre már Giordano Bruno is gondolt... — Számára azonban még lehetetlen volt a kísérlete­zés. Mi ellenben már ki­nyújthatjuk kezünket az űr­be. Rádióval. Az utolsó szóra egy Mo- riszon nevű fiatalember lé­pett a diskurálókhoz. Nevét nagyapjától örökölte, aki úgy hat évtizeddel előbb, az első ötéves terv idején jött a Szovjetunióba AmerikábóL Erőműépítés igen jól fizetett mérnöke volt, akit — ame­rikai lévén — magával ra­gadott a szovjet nép előtti perspektíva. — Megengedtek egy köz­beszólást? — kérdezte ud­variasan. — Hogyne, tessék! — A 21 centiméteres hul­lámhosszon évek óta kapunk jeleket a világűrből. Való­ban jelek-e, vagy csak a vé­letlen játéka folytán tűnnek azoknak, még nem tudjuk. A napokban a dékán és az egyik prof. mellett ültem a vízipolómevcsen. Nem titok, amit hallottam tőlük; a Lo­monoszov Egyetemen még ebben az évben brigádot hoznak létre, mely ezen a hullámhosszon próbál kap­csolatot teremtem az űr is­meretlen értelmes lényeivel. — Bruno-brigádot? Komi­kusán hangzik_ — vélte Péter. — Részint még nem biz­tos* hogy ez lesz a neve, részint nem a név a lényeg, hanem a tartalom — viszo­nozta Moriszoa. ” ' •— Miért éppen a 21 centi- méteres hullámhosszat vá­lasztják? — érdeklődött Ma- havarira. — Ez a hidrogén rádióvonalá­nak hullámhossza —1 adta meg a magyarázatot Mori- szon. — Cocconi elméletileg már húsz évvel ezelőtt való­színűsítette a 21 centiméte­res hullámhossz használha­tóságát Egyetemünk tudó­sai nemsokára kísérletileg vizsgálják meg a számítások helyességét * Mária háromszor-négyszer elolvasta a szobája asztalán talált rövid szöveget: „Rózsaszín Hajnalt az egye­tem klinikájára szállítottuk. Dr. Olvashatatlan aláírás.” A lány még a villanyt is égve feledte, amint elsza­ladt hazulról. Izgalmában észre sem vette, hogy aszta­lán egy boríték is hever. Rajta bélyeg, azon felirat: „Magyar Szocialista Köztár­saság”. Gépjárművet sem vett igénybe, futva futott a klinikáig. — Semmi oka sincs az ag­godalomra, kedves elvtárs­nő — nyugtatta meg az ügye­letes orvos. — Barátnőjét a szomszéd szoba lakója talál­ta eszméletlenül. Azóta ma­gához tért, megvizsgáltuk. Tumor cerebralis... Agydaga­nat. Holnap szépen megope­ráljuk. — Ezt maga csak Így mondja?! Hiszen egy kopo­nyaműtét rettenetes! Az orvos a hozzáértő köny- nyed fölényével válaszolt: 1— Ahogy vesszük.*. Társasregényünk e heti foly­tatásának megírásánál elsősor­ban G. Nagy Lajos szolnoki ol­vasónk munkájára támaszkod­tunk. Számára postán küldünk szerzői honoráriumot. Hangula­tos írásáért Lisznyai József (Túr­keve, Kinizsi út 21.) és szellemes ötleteiért Velkei Árpád (Jászbe­rény, Lehel Vezér Gimnázium) jutalomkönyvet kapott. {Folytatjuk^ j már csak a kunhegyesi és a tiszafüredi járás, valamint Túrkeve és Szolnok áll. Csé- peletlen rizst szinte keresni kell; abból mindössze a kun­szentmártoni járásban talál­ható 37 hold, a tiszafüredi já­rásban pedig 65 hold; Silózásban Kisújszállás, Mezőtúr és a jászberényi já­rás halad az élen. Ebben a munkában eddig 50 százalék alatt Jászberény, Túrkeve és Szolnok, 40 százalék alatt pe­dig a tiszafüredi járás ma­radt. Az istállótrágyázásban leg­jobb Karcag, Mezőtúr és Jászberény, mindhárom vá­ros majdnem 90 százaléknál tart. Aggasztóan gyenge Túr­keve eddigi 43 százalékos eredménye. JóSesett hallani —■ Ne huszonöt holdon vessünk burgonyát, emeljük fel a vetésterületét negyven­öt holdra! — indítványozta a túrkevei Vörös Csillag Tsz legutóbbi közgyűlésén Zsa- dányi László. Ugyanezen a közgyűlésen a tsz vezetősége külön megdi­csérte Zsadányi Lászlót, mert nemcsak hasznos javaslatai­val igyekszik a közös gazda­ság anyagi erejét növelni, de egész éven át ötödmagával dolgozott: 3 hold kukoricát és 5 hold cukorrépát takarí­tott be. Jól műkődnek a munkás és szövetkezeti akadémiák Tavaly a belkereskedelmi akadémiák kivételével a ha­sonló oktatási formák sorra kudarcot vallottak Jászbe­rényben. Ebben az évben vi­szont hatalmas előrelépés tör­tént ebben az ügyben. A fémnyomógyárban az akadémia négy tagozatát mintegy 350-en látogatják. A szép eredmény a jó szervezé­si és ellenőrzési rendszernek köszönhető. Az 51. sz. AKÖV jászberé­nyi üzemegységénél dolgozó fiatal mérnökök jó példával járnak elől. Vajda Miklós mérnök rendszeresen tart előadásokat a vállalatnál és nagy szorgalommal is készül ezekre. Szabó László szak- szervezeti elnök személyesen szervezi a vállalat dolgozóit: minél többen jelenjenek meg az akadémiai előadásokon. A munkásakadémiák mel­lett az előző évadhoz hason­lóan ismét működik a belke­reskedelmi akadémia, 93 fő­vel. A Déryné Művelődési Ház Pórtelken szövetkezeti akadé­miát indított nők részére. Hartmann Ágnes tudósító Szovjet tanulmányút A MT Művelődésügyi Osz­tálya, a Pedagógus Szakszer- vezt, az MSZBT Iskolai B;- zottsága és a KISZ Megyebi­zottsága Szolnok megye kö­zép- és általános iskolái orosz szakos tanárai részére peda­gógus túristacsoportot szer­vez. A csoport a Szovjetunió­ba utazik 1962. júliusában, előreláthatólag Moszkva—• Szocsi—Kiev útvonalon. A túristaút időtartama 20 nap (főleg Szocsi tartózkodási hellyel). Részvételi díj: 2500 forint és kívánatra zsebpénz. Az utazás célja: nyelvgya­korlás és üdülés. Jelentkezéseket az MSZBT Iskola Bizottsága címére (Szolnok, Irodaház) 1961. no­vember hó 15-ig kell bekül­deni.

Next

/
Thumbnails
Contents