Szolnok Megyei Néplap, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-10 / 265. szám
1961. november 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP JÖHET A TÉL G azda-takti kával a vetésért, szántásért DCatya elegancda Zsibong a vásár, zsíros kolbász sexpeg lacikonyhák parazsán. Két szövetkezeti elnök is ott lökdösteti magát a sokadalomban. Egyik mangalicák, másik fehér hússertések dolgában kereste fel a vásárt. A kézfogáson, áldomáskoccintáson már túlestek, most nézelődéssel töltik az időt. Széles-szavú vásáros sátra előtt állnak meg. A be- retválatlan ember városon- nemkellett portékát kínál harsány hangon: „remekbe” sikerületlen nyakkendőket — pálmaiéval, Eiffel-toronnyal, gitárral, görögdinnyével. Nem mondhatni, hogy a falusiak nagyon kapadoznának a giccskollekció után. Az ifjab- bik vezető — társának meglepetésére — egy citromsárga-lila miacsuda után nyúl; csakúgy kíváncsiságból: — Milyen áru? «- ötven forint. előre tudnunk: mikor fagy ki az eke . .. — Megyei szinten az ismert problémák ellenére is kedvező képet nyújt a szántások állása; úgyszintén a legtöbb időszerű munkáé, — folytatta Cservenyák Emil i'őagronómus. — A legtöbb területen, különösen Török- szentmiklőson, a törökszentmiklósi járásban a párt- és szövetkezeti vezetők szinte CSAK A HATÁRBAN TALÁLHATÓK meg. Jószívvel, érdeklődéssel beszélgetnek a parasztokkal, gépállomásiakkal. Az emberek tapasztalják, érzik a gondoskodást, jobb kedvvel dolgoznak. Számos termelőszövetkezet forró teával — nem pálinkával! —, olykor meleg étellel kedveskedik a hidegben is helytállóknak. I A kungyalui Zöld Mező Tsz saját brigádja újabb 50 férőhelyes borjúnevelőt épített. Két hét múlva már be lehet kötni a jószágot az új istállóba. Perjési Ferenc és Tóth István a sárléceket szegezi az épület végére. Jól beosztva elég lesz a szilázs a tiszafüredi járásban Száz nap után végre megeredt az eső, 30—40 milliméteres mennyiségben örvendeztette meg a kiszáradt földek gazdáit. Persze, a gépállomási dolgozókat is, kik ma felényi-harmadányi gépi energia felhasználásával végezhetnek oly jó munkát, mint röviddel ezelőtt. Mint mondják: még törlesztjük a szárazság árát. A csapadéknincstelen időjárás húszezer holdat meghaladó területen hátráltatta — s akadályozta meg eddig — a kenyérgabona elvetését. Napjaink feladatairól Cservenyák Emillel, a Szolnok megyei Gépállomások Igazgatóságának főagronómusá- val beszélgettünk. — Termelőszövetkezeteink vezetői a közeli hetekben ismét bizonyságát adhatják szervezőképességüknek, leleményességüknek, — mondotta. — Ötletesen, úgyszólván furfangos gazdataktikával kell megszerveznünk a vetés mielőbbi befejezését, ugyancsak az őszi szántásét. Az eső a cukorrépa-, kukoricabetakarítást is megkönnyítette; munkaerőt szabadított fel. — Napjaink legfontosabb feladata a kenyérgabona vetés befejezése. Helytelen lenne, ha ez a szántás rovására történnék; sokkal célszerűbb, ha A KÉT MUNKÁT PÁRHUZAMOSAN végzik. Adódhat úgy, hogy a munkaerő egy hányadát a betakarítástól a vetéshez csoportosítják át. Az efféle manőverezés bölcs, vagy meggondolatlan volta természetesen a helyi adottságoktól függ, — hangsúlyozta Cservenyák elvtárs, majd kije-, lentette. — Az időjárás alakulása megköveteli, hogy a tsz-ek felemeljék az október 20 előtt alkalmazott vetőmagnormákat. Adjanak — például — 135 kilogramm helyett 142—145 kilogramm vetőmagot holdanként; nem bánják meg. Gépállomásaink igazgató-' ságának főagronómusa szót lőtt arról a helyenként tapasztalható káros jelenségről is, hogy a szövetkezetiek — képletesen értve — foggal-körömmel ragaszkodnak a lánctalpasokhoz. Ezekből kisebb a géppark, mint az irántuk megmutatkozó érdeklődés. Kívánatos, hogy vonakodás nélkül fogadják a lánctalpasoknál kisebb teljesítőképességű gépek munkáját is, — hiszen nem lehet Míg Kisújszálláson, Mezőtúron s a jászberényi járásban maholnap befejezik a silózást — addig a tiszafüredi járásban még csak harmadánál tart ez a fontos munka. Miért? A gondok tavaly ősszel kezdődtek. Mind az időjárás kedvezőtlensége, mind a gépállomási vezetésben előfordult hibasorozat okozta, hogy 6500 kh felszántása tavaszra maradt. A kukorica és siló- kukorica tehát nem a kívánatos őszi mély-, hanem tavaszi szántásba került. Az április végi, május elejei szárazság kedvezőtlen volt a talajszerkezet kialakításához; a május végi, június elejei 150 milliméter csapadék pedig csak a gyo- mosodásnak vált előnyére — a növényápolásnak nem. Ugyanakkor a munkaerőt a szemesnek szánt terület foglalta le; a silókukoricában késve végzett kapálás már nem sokat ért. A csapadékszegény nyárban a silókukoricák legtöbbje csak a holdanként! 40—50 métermázsás zöldtömeget adta meg. A járási átlag 80 mázsára tehető, holott az üzemtervekben 150 métermázsa szerepel. Nem egy termelőszövetkezetben — így a tiszaszentimrei Ezüstkalászban — le kellett legeltetni a kukoricát; csekélyke tömege miatt besilózni sem volt érdemes. Mentik a menthetőt A járási pártbizottság augusztusban figyelemreméltó határozatot hozott. Ebben a közös gazdaságok számára a differenciált betakarítást javasolta. Jelesül": kezdjék a törést ott, ahöl a szár a legalkalmasabbnak látszik a be- silózásra. (Néhol ugyanis a silókukoricából kényszerűségből szerftes lett.) A terület egyharmadán járvasilózó működött. Napjainkban — szintén a pártbizottság javaslatára — silótöltésnél álló helyzetben hasznosítják a járvasilózógépeket. Szűcs János elvtárs, a járási pártbizottság munkatársa a Szolnoki Állami Gazdaságban sikerrel alkalmazott módszerre is felhívta a tsz- ek figyelmét. így a cukorrépa-koronát vagy zsombo- lyázzák, vagy etetik, vagy silózzák — a helyi adottságoknak legmegfelelőbben. A szilázskészlet növelésére borsó- és búzatöreket, borsó- és takarmányszalmát is felhasználnak; természetesen melasszal, sóval, lédús takarmánnyal elegyítve. Tanulság a jövőre A füredi járásban több tsz-ben részesen művelték a kukoricát. Mivel a szár egy hányada a gazdákat illette, a szár leszállítása lassította a munkát. Igen valószínűnek látszik, hogy jövőre háttérbe szorul a reszelés. Emellett — mint arra számos tszvezető megjegyzéseiből következtethetünk — lényegesen nagyobb területen alkalmazzák a korszerű művelési módokat, közöttük a négyzetes vetést. Olyan szövetkezet is akad, hol a silókukoricát negyvenezres holdan- kénti tőszámmal óhajtják művelni. A legidőszerűbb kérdés ma a tiszafüredi járásban: Vajon elég lesz-e a már elkészített és a még elkészítendő szilázs? Szakértők véleménye szerint: Igen — ha a számosállatonként 10 köbméterrel számított mennyiséget valóban szakszerűen, kellő gondossággal használják fel. Ügyes munkaszervezés — A’ sok, — így a kérdező, indulna tovább. A korosabb azonban nem ereszti. Tárcája mélyéről ki guberál öt zöld bankót, s alku nélkül megveszi a hajmeresztő divatcikket. Bujkáló derűvel nyújtja át az ajándékot: — Egészséggel hordjad, öcsém! Néhány ismerős mögöttük hüledezik. Csak nem űz maga-magából csúfot az elnök? Nem. Az ajándékozó saját szemével győződhetett meg róla, mennyire nem. Akkor történt a megbizonyosodás, mikor meglátogatta ifjabb kollégája termelőszövetkezetét és megpillantotta az ajándékul vett nyakkendőt — a tanyaközpontot őrző kuvasz nyakán. Ez az igazi kutya elegán- cial — b. z. — Szekéren hordják a kukoricaszárat a kisújszállási Dózsa Tsz földjeiről a gazdák udvarába. Visszafelé viszont trágyát vittek a kocsik a tagok udvarairól. Tuka Sándor fo- gatos is így dolgozott. Képünkön a városból kiszállított trágyát teríti szét. A Hungazin-DT őszi alkalmazása A vegyszeres gyomirtás évtizedes kutató munkájának kimagasló eredménye a szu- perszelektív gyomirtó szerek létrehozása. Közülük a Simazin és az Atrazin került közelebbi kapcsolatba a magyar mezőgazdasággal. A velük szerzett jó tapasztalatok valósággal lázba hozták a nagyüzemek gazdáit, vezetőit. Mint tapasztalhatták, a KUKORICA KAPÁLÁS NÉLKÜL történő termesztése lehetségessé vált. E szerek gyakorlati hasznosságát több tízezer hold termése bizonyította be. Megkezdődött az importált Sima- zinnal egyenértékű, de olcsóbb Hungazin-DT hazai gyártása. Az Antrazinnak megfelelő magyar készítmény Hungazin-PK néven került forgalomba. Az árkiegyenlítés folytán mindkét szuperszelektív szer 109,62 forintba kerül kilogrammonként. A kukoricának e gyomirtó szerei hatásukat a talajba való bemosódás útján fejtik ki — főleg a csírázó gyomnövényekre, illetve azokra, amelyeknek gyökérzete a 20 centiméteren felüli talajrétegben helyezkedik el. így oldékony- séguk mellett a talajban uralkodó adszorpciós tulajdonságok is befolyással vannak alkalmazásukra. A Hungazin-DT a svájci elődjével azonos Simazin természetét is magában foglalja; tehát oldódó képessége, BEMOSÓDÁSA TÖBB VIZET IGÉNYEL, s lassan kialakuló hatását hosszabb ideig megtartja. Külföldi források öt-tizenegy hónapról is említést tesznek. Ennek alapján őszi felhasználására csak a Hungazin-DT alkalmas. Minden, a továbbiakban adott tájékoztatásom erre vonatkozik. A csapadék-szegény tavasz nem ritka hazánkban; hiszen száz év alatt csak huszonkét csapadékos esztendőt tudunk megszámlálni. Az idei ősz száraz jellege sem sűrűn ismétlődő jelensége időjárásunknak. E tények késztetik gazdaságaink vezetőit arra, Barna homokon Homokos vályogtalajon Középkötött vályogtalajon Kötöttebb talajokon Ha a permetezni kívánt terület évelő tarackkal gyo- mos, akkor kh-'anként 0,5 km-mal több vegyszert alkalmazunk, bármilyen talajféleséggel legyen is dolgunk. Növeljük. a gyomirtószer mennyiségét — a fenti táblázat szerint — őszi permetezéskor is. A Hungazin—DT-t permetezhetjük a talajra — ősszel, az őszi mélyszántást követően a fagyos-havas idők beálltáig, őszi permetezéskor az őszi mélyszántás után közvetlenül a talajfelületen a barázdaéleket és nagyobb rögöket nehéz fogassal durván elmunkáljuk; azt a permetezőgépek számára járhatóvá tesszük Sáros, kenődő, havas talajon ne permetezzünk! Az ősszel permetezett kukoricavetések talaját tavasz- szal kevés művelettel — kul- tivátor, borona — kell vetéshez előkészítem; így elkerülhetjük a felsőbb talajréteg kiszáradását. Az utónövény és utóhatás szigorú betartásán az újabb külföldi kutatási eredmények (Rademacher és Bere- •ovszkiü hoztak némi enyhogy a szuperszelektív kukorica gyomirtószer őszi felhasználásával foglalkozzanak. Azonban e szerek őszi fel- használása'sem mentesít a , gondos talajelőkészítéstől! Elhanyagolt állapotú talajon nem szabad vegyszeres gyomirtást alkalmazni; azon a siker igen kétes. Más tekintetben is figyelembe veendő, hogy a Hungazin-DT-t NEM CÉLSZERŰ MINDEN TALAJON használnunk. E korszerű gyomirtószernek nem felel meg az egészen laza homok, a túlságosan kötött agyag, a nagy kolloid tartalmú, szike- sedésre hajlamos, valamint savanyú láptalaj. Minden más talajféleségre sikerrel alkalmazható. A bemosódáshoz barna homok talajon kb. 11 milliméter. homokos vályog talajon átlag 14 milliméter, középkötött vályog esetében 16 milliméter, míg kötött vályog talajon 20 milliméter (vagy annál több) egyszerre lehulló csapadék szükséges. A sikeres alkalmazás az eddigi hazai és külfödi tapasztalatok szerint az évi 520 milliméteres csapadékon belül az április—június havi 150—180 milliméter eső mennyiséghez között; — vagy az előbb írott 10—20 milliméter eső egyszerre történő lehullásával ígéri az eredményt. Ezt a bizonytalanságot kívánjuk megszüntetni az őszi alkalmazással. A permetezés akkor mondható sikerültnek, ha egyenletes szerborítást ad a talajra. Ezt a gyakorlatban kh-anként 600 liter permet- lével érhetjük el. A kivitelezés során ügyelni kell, hogy a gépek pontos adagolásúak és üzembiztosak legyenek, a szórófejek ne duguljanak el, továbbá, hogy a permetlé egyenletes meny- nyiségben tartalmazzon gyomirtószert; PONTOS KIMÉRÉS, GONDOS ELLENŐRZÉS kell ehhez. A Hungazin—DT egy kh- ra adandó mennyiségét a talajféleségek kultúrállapota, valamint a felhasználás ideje szabja meg. Hazai viszonyainknak megfelelően az alábbiakat vehetjük alapul: Tavasszal ősszel 4 —4,5 kg 5 kg 4.5— 5 „ 5,5 „ 5 —5.5 „ 6 * 5.5— 6 „ 6,5 „ hülést: főleg a kukorica .rokonnövényei számára. Nálunk — változatlanul — A MÁSODIK évben is kukoricát kívánatos a nevezett helyen termeszteni. Az őszi permetezésekhez a Szolnok megyei Növényvédő Állomás — ez irányú igénybejelentés után — nemcsak gépi segítséget ad, hanem helyszíni tanácsadást is. Röviden: szívesen támogat e téren minden törekvést. Dr. Váczy Mihály a Szolnok megyei Növényvédő Állomás főagronómusa. 4t$ töfwk+xjjew föl jV/oé&mtM- {AU]! 'tneyotdja YiÁ eytj afiitifiWtlitei a ™A?éf\lcif\t>CU\ fc z&>etke*eä
