Szolnok Megyei Néplap, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-26 / 279. szám

1961. november 26. SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 5 A szülői munkaközösségük és az iskolareform Q17 íc1r/\1»írAfrtrmKAI rv-\iin1rn1r/írrííoo(ír(nínlr n n/stroín _ pcfii nqrtvAn paTt 1 aIioIj^póffiínlr tűramf Q orríílnl? ílwOTl íránvil Á rom és gond a gyermekeknek” — mondja az egyik könyv címe, és hozzá kíván­kozik, hogy kötelesség is. A felnövekvő nemzedék, fiaink, lányaink nevelése a szülők és társadalom együttes neve­lése a szülők és társadalom együttes kötelessége. Hány és hány szülő mondotta el, hogy gyermekének boldogságáért, jövőjének biztosításáért él, ez élete egyik fő célja. Hány és hány felemelő példáját tud­nánk elmondani a szülői ál­nak! ­Az ifjúság nevelését min­den társadalmi rendszer fon­tos feladatai között tartotta számon. Ez a célkitűzés azon­ban a kizsákmányolásra épü­lő osztálytársadalmakban me­rőben ellentétes a dolgozó osztályok érdekeivel. Nem volt még társadalom, a szocializmust építő társa­dalmon kívül ahol a gyermek nevelésében a dolgozó szülő és a társadalom célkitűzése érdeke fedte volna egymást. E társadalom iskolái, nevelé­si intézményei éppen ezért számíthatnak a szülők legtel­jesebb támogatására. Hogy ez valóban így van, ennek legékesebb bizonyítéka volt az iskolareform tervezetének egy évvel ezelőtti társadalmi vitája, melynek során a re­form fő célkitűzései a szülők egyértelmű helyeslésével ta­lálkoztak. A társadalom és a szülő ta­lálkozásának, pedagógiai szö­vetségének szervezett formái az óvódai, általános- és kö­zépiskolai szülőt munkakö­zösségek. Eddigi munkájuk tapasztalatai sokoldalúan bi­zonyítják, hogy nagyon jelen­tős tényezői a nevelő munká­nak. — A szülő célja: gyer­meke boldogulását, boldogsá­gát biztosítani, úgy nevelni, hogy megállja a helyét az életben. Ezt teljes mértékben akkor éri el, ha annak a tár­sadalomnak körülményeit ve­szi figyelembej amelyben gyermeke élni, dolgozni fog, alkotni kíván. Ha arra készí­ti elő, hogy ezek között a kö­rülmények között tudja jól megállni a helyét, tudjon és akarjon a társadalom hasz­nos, megbecsült tagja lenni, és ezen keresztül találja meg ( boldogságát — szülei örömé- re. A jövőt, amelyben a ma felnövekvő nemzedék élni , fog, amelynek formálásában ( részt kell vennie, világosan , ismerjük. Az SZKP XXII. ; kongresszusa elfogadta — a kommunizmus építésének programját, és ez a program 1 a mi perspektívánkat is tűk- ' rözL Egyértelműen elébünk ' tárja, hogy a mi ifjúságunk- ! rak jut a negyszerű feladat: felépíteni a kommunista tár- 1 sadalmat. Erre kell tehát elő- j készítenie szülőnek és társa­dalomnak együttesen a ma ifjú nemzedékét. Az új ember kialakításának j feladatairól Hruscsov elvtárs , az SZKP XXII. kongresszu- , sán a következőket mondot- ] ta: ,,E feladatok közé tartó- . zik: A kommunista világné- , set megszilárdítása: a kom- | munizmus eszményeibe ve- { tett mélységes meggyőződés, | 1 társadalmi kötelesség iránti , fudatos viszony, a szocialista | Internacionalizmus és hazafi- | ság, a haza iránti odaadás és ] ’zon készség megszilárdu- ( lása, hogy életünket nem ki- | mélve megvédjük a hazát; — ( munkára nevelés, a mun- ( kához, a társadalmi termelés- , h ez való kommunista viszony s !ejlesztése; — a kommunista erkölcsi elvek megszilárduld- , so, a kommunista együttélés- , böl eredő szabályok önkéntes r negtartásának megszilárduld- , :a; — kulturális fejlődés, a ; 'adományok alapjainak elsa- 2 iátitása, általános és politech- . nikai képzettség, esztétikai 7 ?s testi nevelés.” — A mi or- . izággyűlésünk által elfoga- j 3ott Iskolareform-törvény — , széknek a feladatoknak meg- j( áldását állította az iskolai j munka középpontjába. Ezek- t nek a célkitűzéseknek a meg- , tldása természetesen új fel- £ idatok elé állítja az iskolákat. f és ezzel együtt a szülői mun- ■ munkaközösségeket is. Szülői- , munkaközösségeink legfonto- | sabb tennivalói közé tartozik j ma: megtalálni és kifeilesz­Feltétlenül szólni kell itt arról, hogy az általános is­kolák tanulóinak egyrész ma még hamarabb tölti be a tankötelezettségi kort mintsem a VIIL osztályt el­végezte volna. E kérdés megoldásának persze sok ol dala van, de ezek között is nagyon fontos a szülők arró való meggyőzése, hogy az általános iskola VIII. osztá­lyának elvégzését elősegíte­ni alapvető kötelességeik kö­zé tartozik. Az iskolareformból adódó feladatok megoldása azt is megköveteli, hogy a szülői munkaközösségek szervezeti vonatkozásban is javítsák meg munkájukat. Ismerjék meg a szülők az iskola adott időszakra vonatkozó neve­lési terveit, kapjanak útmu­tatást a családi nevelés ez­zel kapcsolatos feladatainak megoldásához. Nagy jelentő­sége van itt a szülők iskolá­jának, az itt folyó pedagó­giai felvilágosító munkának. Éppen ezért munkaközössé­geink fordítsanak nagy gon­dot ezek minél eredménye­sebb működtetésére. — Ne­velőtestületeink lássanak a szülőkben és a szülői mun­kaközösségben első számú szövetségest, és minden esz­közzel segítsék elő ennek a nagy társadalmi erőnek mi­nél sokoldalúbb, hatéko­nyabb kibontakoztatását Szülői munkaközösségeink jogaik gyakorlására is for­dítsanak megfelelő figyelmet, észrevételeikkel, hasznos ja­vaslataikkal segítsék elő az iskolai munka általuk ész­lelt fogyatékosságainak ki­küszöbölését, igazgatóink és nevelőtestületeink pedig sa­ját érdekükben támogassák egy ilyen egészséges szellem kialakulását Nem mehetünk el szó nélkül a mellett sem, hogy egyes szülők és szülői munkaközösségek kellő meg­gondolás híján helytelen gyakorlatot is folytattak, egyes esetekben a szülők zaklatásáig menő gyűjtöge- tési akciókat indítottak, a nevelők különféle módon való megajándékozását szer­vezték. Itt az ideje annak, hogy szülői munkaközösségeink egyértelműen felismerjék: ezek a módszerek nem egyeztethetők össze a mi tár­sadalmunk lényegével, a szo­cialista iskola tartalmával, az - iskola és társadalom kapcso­latának helyes kialakitásával. Nevelőink áldozatos munká­jukért nem igényelnek kü­lönféle ajándékokat, annál is inkább, mert az ajándé­kozás azon kívül, hogy rend­kívül kellemetlen helyzet­be hozza a nevelőt, egész­ségtelen nézetek kialakulá­sát szüli a szülők többsége között. Nevelőinknek köte­lessége visszautasítani az ilyen kísérleteket, de mun­kaközösségeink is tegyenek meg mindent ezek megaka­dályozása érdekében. ■tag a már a gyakorlat bi­”■ zonyította be azt a he­lyes elvet, hogy a munká­ban az osztályok szülői mun­kaközösségeire kell a főfi­gyelmet fordítani, ezek te­vékenységét kell erősíteni. Járják munkaközösségeink a továbbiakban határozottan ezt az útat Tevékenységük közben teremtsenek sokolda­lú eleven kapcsolatokat az illetékes párt- és tömegszer­vezetekkel, ezen az úton szolgálják leginkább az is­kola és társadalom egészsé­ges kapcsolatainak ügyét. Az itt elmondottak irányí­tó szerveink tevékenységét is meghatározzák. A helyes irányítómunka segítse elő, hogy a szülői munkaközös­ségek munkájában határo­zottan következzék be az a fordulat, melyet az iskola- reform ezen a területen is megkövetel. A szülői mun­kaközösségek vezető szervei vizsgálják meg eddig készí­tett terveiket, egészítsék ki azokkal, melyet az itt leír­takból hasznosítani tudnak. Az 1961/62-es tanév az is­kolareform megvalósításának első esztendeje. Legyen eb­ben az évben a szülői mun­kaközösségek munkája is az ebből adódó feladatok meg­oldásának hathatós támoga­tója! BÁRDI IMRE a m. t vb. műv. oszt vés. uo ionuiai cxui uik/ui auu dó munkaközösségi tenniva lókat, messzemenően élr azokkal a lehetőségekkel, me lyek-e munkaközösségekbe] rejlenek a reform megvalósi tása érdekében. fi munkaközösségeb 1 családi és iskolai ne velés összehangolásának szer vei az iskolai oktató-nevelő munka eredményes megváló sításának nagyon fontos, nél külözhetetlen emelői. Már ed dig is sok példa bizonyítja hogy a munkaközösségek ke resik ezeket az új utakat, ú munkamódszereket — és nen is eredménytelenül. Annál a fordulatnak, melyet a re formból adódó feladatok meg valósítása érdekében mei kell tenniük, az a lényege hogy nyújtsanak az eddiginé szélesebb, hatékonyabb se gítséget az iskola tártaim munkája megjavításához. — Hogyan, milyen utakon köze Üthetik meg leginkább a szü­lői munkaközösségek ezt 1 feladatot? Vessünk fel né hány gondolatot — természe tcsen e cikk lehetőségeinek határain belül — ezzel kap­csolatban. Az iskolareform egyik köz­ponti feladata: magasabb színvonalra emelni a nevelő­munkát, biztosabban lerakni a tudományos világnézet alapjait, közösségi emberi formálni, aki saját boldogu­lását nem mások rovására, hanem a másokéval együtt akarja megvalósítani. — A szülői munkaközösségek na­gyon sokat tehetnek e fela­datok megoldásának elősegí­tése érdekében. Jussanak el a felvilágosító szó erejével azokhoz a csalá­dokhoz, ahol a családi neve­lés célkitűzései, módszerei nem esnek egybe az iskolai nevelés céljaival és módsze­reivel, magyarázzák meg, hogy a kettős nevelés meny­nyire káros a gyermek fejlő­dése szempontjából, adjanak segítséget ezeknek a szülők­nek ahhoz, hogy megtudják teremteni saját gyermekeik érdekében az iskolai és csa­ládi nevelés minél teljesebb összhangját Az iskolai nevelőmunka na­gyon fontos bázisai az úttörő csapatok és KISZ szervezetek. Szélesítsék bátran szülői munkaközösségeink kapcso­lataikat az ifjúsági szerveze­tekkel, segítsék elő minél na­gyobb számú szülő bekapcso­lását e szervezetek munkájá­ba. A szolnoki Verseghy Gimnázium szülői munkakö­zössége például nagyon he­lyes úton jár akkor, amikor a munkatervében feladatai kö­zött állapította meg azt hogy egyes szülők részt vesznek a KISZ rendezvényein, és meghatározott témáról való beszélgetéseikkel hozzájárul­nak a tanulók szemléletének helyes irányban való alakítá­sához. Ismerjék meg munka- közösségeink alaposan az is­kola úttörő csapatának, — KISZ szervezetének munka­terveit, keressék meg az ab­ban rögzített feladatok előse­gítésének módját. Sok, na­gyon sok lehetőség kínálko­zik ezen a területen, kutas­sák és használják ki ezeket. Az ifjúsági szervezetekkel való sokkal szorosabb együtt­működés megteremtése egy­részt sokszínűbbé, eredmé­nyesebbé teszi ezek munká­ját, másrészt a szülők is kö­zelebb kerülnek hozzájuk, jobban megismerik a szerve­zeteket, és így szerzett ta­pasztalataikat erdményesen hasznosíthatják a családi ne­velésben. Ezen a munkaterü­leten elő lehet segí­teni azt, hogy a szülő lépjen túl a csak a saiát gyermeké­vel való törődés körén, ezen a munkán keresztül az egész gyermekközösség problémá­ját magáévá teheti, és így — maid helyesebben tud fog­lalkozni saját gyermekével is. — Nagyon sokat tehetnek munkaközösségeink a nevelő munka elősegítése érdekéber jobb feltételeinek biztosítás tekintetében a napközi ottho nokban is. Ahol erre szüksé van, indítsanak mozgalma a napközi otthonok még szeb bé, barátságosabbá, otthono sabbá tétele, felszerelésül kiegészítése érdekében. Nagyon sokat tehet a munka közösség a nevelőmunka elő segítése érdekében olyan ér telemben is, hogy a szülői őszintén tárják fel a nevelői előtt a gyermekükkel kapcso latos problémáikat, ne szé gyelljék elmondani ezzel kap csolatban legsúlyosabb gond jaikat sem, mert ezzel előse gítik azt, hogy a nevelő miné teljesebben ismerje meg tanít ványát A megismerés fonto feltétele a tanulóval vall eredményes foglalkozásnak Az iskolareform másik köz ponti gondolata az élettel, 1 termeléssel való nagyon szó ros kapcsolat megteremtése az életre való jobb előkészí­tés, a munkáranevelés. X gyekezzenek megke­■ resni a lehetősé­gét annak, hogy elő­segítsék új műhelytermel létesítését, a meglévő mű­helytermek korszerűbbé té­telét, a felszerelés kiegészí­tését, a nyersanyag ellátás minél jobb biztosítását Sol jó példáját láttuk már eddig is annak, hogy lelkes szülők maguk is bekapcsolódtak í munkaoktatásba, a társadal­mi segítség lehetőségeinek fel­derítésébe, és ezeket a példá­kat, módszereket minél szé­lesebben el kell terjeszteni Követésreméltó pL a szol­noki Varga Katalin Gimná­zium szülői munkaközösségé­nek kezdeményezése is, ahol az SZM megszervezte a szü­lők politechnikai csoportját és ez a csoport rendszeresen foglalkozik az 5+1-es oktatás elősegítésével. A gyakorlati foglalkozások bevezetéséhez államunk na­gyon jelentős összegekkel já­rult hozzá és a továbbiakban s messzemenő támogatást biztosít Ez az oktatási forma azonban sem ma, sem a jövő­ben nem nélkülözheti a na­gyon széles társadalmi segít­séget Ennek továbbfejleszté­sére nagyon sok lehetőségünk van még, fel kell ezeket tárni, minő teljesebben ki kell használni. Ez a kérdés az is­kola és társadalom kapcsola­tának egyik fontos módszere és tükrözője is. A reform-ter­vezet társadalmi vitája azt mutatta, hogy a szülők részé­ről ennek megértése szinte teljes, most az a feladat, hogy bontakoztassuk ki, váltsuk gyakorlattá ezt a támogatási készséget. A másik ehhez kapcsolódó gondolat a tanulók hasznos társadalmi munkájának tá­mogatása a szülői munkakö­zösségek részéről. A társadal­mi munkába való bekapcso­lódás a nevelésnek nagyon fontos módszere, hiszen mun­kára nevelni főként a gyakor­laton keresztül lehet Ezen túlmenően a társadalom szá­mára végzett önkéntes mun­ka nagy emberformáló erő is, persze elsősorban akkor, ha jól szervezik, gondosan készítik elő. 6 ok példáját lehetne felsorolni Itt an­nak is, hogy a szü­lők egyrésze szívesen kap­csolódik be tevékenyen a ta­nulók társadalmi munkájába. Váljék mihamarabb gyakor­lattá az, hogy az ilyen akció­kat az SZM és a nevelő tes­tület együttesen készítik elő. A szülők egyrésze — akiknek erre lehetőségük van — ve­gyen részt a gyakorlati mun­kában is, vállaljon feladato­kat ennek lebonyolításával kapcsolatban. Mennyivel job­bá, hasznosabbá lehet tenjü a munkát! Mennyivel nyugodtabban engedi el a szülő gyerme­két egy-egy ilyen munkára, ha maga is részt vett annak előkészítésében! Mennyivel jobban megismeri az a szülő a saját gyermekét, aki ma­ga is részt vesz vele együtt egy-egy ilyen akcióban! A tanulók, szülők és nevelők együttes társadalmi munká­ja az iskolaközösségek erő­sítésének egyik fontos mód­szere lehet — Nagyon so­kat tehet a munkaközösség annak érdekében, hogy a családi nevelés hathatósan egészítse ki az iskola mun­kára nevelését, ha a maga tevékenységével lehetőséget teremt a szülők ilyen irányú tájékoztatására, felvilágosí­tására. Az oktatási rendszerünk­ről szóló törvény az ered­ményesebb oktatómunka, a szilárdabb ismeretek nyújtá­sának feltételeit teremti meg. Szülői • munkaközösségeink­nek meg vannak a lehető­ségeik arra, hogy az oktató­munka eredményességét is támogassák. Nem egy eset­ben tapasztaljuk, hogy a szü­lő jóakaratúan, és azért, mert erre mind jobb lehe­tősége is van, különféle is­kolán kívüli oktatásba tö­rekszik gyermekét bekap­csolni. Ez nagyon sok esetben a gyermek túlterhelésének for­rása lesz, mértéktelenül al­kalmazva nem elősegíti, ha­nem hátráltatja a gyermek fejlődését Erről meg kell győzni az érdekelt szülőket Az iskolai oktatómunka ered­ményessége nem kis mér­tékben a szemléltetési lehe­tőségektől függ. Iskoláink szemléltető eszközökkel ál­talában jól felszereltek, éven­ként több millió forintot fordítunk erre. Szülői mun­kaközösségeinknek azonban még így is sok tennivalója lehet ebben a vonatkozás­ban is. A tanulókísérletek pL az oktatómunka eredmé­nyességét nagyban elősegí­tik. Ha egyszerű kísérleteket valamennyi tanuló ei tud végezni a tanítási órán, az óra. hatékonysága lényege­sen javul, jobb tanulmányi eredmények születnek. Egy­szerű kísérleti és szemlélte­tő eszközöknek olyan meny- nyiségű elkészítése, hogy azt az érán egyidejűleg minden tanulónak kezébe lehessen adni, nagyon nagy segítség lehet az SZM részéről. A szülők egy-egy csoportja a munkahely, vállalat vezeté­sének támogatásával, az is­kola iránymutatásával vál­lalhatja például ilyen eszkö­zök elkészítését. Mily nagy­szerű megvalósulása lesz ez az iskola és társadalom ele­ven kapcsolatának! Ha az így készített eszközökön fel is tüntetik, hogy kik, milyen céllal készítették — ez hosz- szú ideig ható, nem lebecsü­lendő nevelési tényezővé is válik. Az általános iskolák tanu- ■ lóinak ma még nem jelen- I féktelen része olyan tanyai iskolákban végzi el a felső­tagozati osztályokat, ahol a kis tanulólétszám miatt nem valósítható meg a szakrend­szerű oktatás, és ezeknek a kis iskoláknak felszerelése sem veheti fel természete­sen a versenyt az osztott iskolákéval. Mindezek követ­keztében a tanyai iskolák felső tagozatos tanulói két­ségtelen hátrányban vannak a belterületi iskolák tanulói­val szemben — nem tanul­nak például orosz nyelvet ; sem —, és így a továbbtanu- I lás szempontjából is előny- ; télén helyzetbe kerülnek. Az ; oktatási rendszerünkről szö- ; ló törvény éppen ezért nagy ; fontosságot tulajdonít annak, : hogy ezek a gyerekek is mi- ; nél előbb belterületi osztott > iskolákban végezhessék el az I általános iskola felsőtagoza- ; tát. Ennek megvalósítása ér- ; dekében ma már egészséges ; mozgás vehető észre ne- ! gyénk területén. Azt is ta­pasztalhatjuk viszont, hogy az érdekelt szülők egyrésze nem Ismerte még fel ennek a törekvésnek helyességét, nem értette még meg, hogy saját gyermekének jól felfo­gott érdekében a maga ré­széről is elő kell segítenie ezt a folyamatot. Szülői munkaközösségeink előtt ad­va van tehát a feladat: jól szervezett felvilágosító mun­kával meggyőzni ezeket a szülőket is. Keressék, kutas­sák a munkaközösségek e kérdés mielőbbi megoldásá­nak lehetőségeit, kezdemé­nyezzenek bátran ebben a vonatkozásban és tegyenek a kérdés mielőbbi megoldá­sára ésszerű javaslatokat A Szolnok Megyei Tanács kórházának uavaran nemrég kezdtek hozzá kétszáz személyes nővérképző iskola épí­téséhez. A munka nehezebbik részén az építők már túlju­tottak. Áll a három emeletes épület, s rövidesen hozzá­kezdenek a belső szakipari munkák végzéséhez. Képün­kön az NCK daru béléstest-paneleket emel a harmadik emeletre. Jó ütemben épül a nőrérképző iskola

Next

/
Thumbnails
Contents