Szolnok Megyei Néplap, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-26 / 279. szám

1961. november 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Sokrétű nevelő munkát — Mit tartsak most a leg­fontosabb tennivalónak kérdezi több újonnan válasz­tott alapszervezeti párttitkár, sőt sok esetben még azok is, akiknek a pártmunkában már jelentős gyakorlatuk van. Az SZKP XXII. kongresz- szusán Hruscsov elvtárs töb bele között azt mondta: „A k '.. munista építés érdekei azt követelik,» hogy a^ kom­munista nevelés kérdései minden pártszervezet figyel­mének és tevékenységének központjában álljanak.” A kongresszus megállapítása nálunk is teljes érvényű. A mi építőmunkánk egyik leg­főbb feltétele és követelmé­nye is az emberek nevelése, az emberekkel való szakadat­lan foglalkozás. Arra a kérdésre viszont, ho­gyan nevelik az embereket, sok alapszervezetben így vá­laszolnak: „Bevonjuk őket a párt-iktatásba.” A pároktatás valóban egyik sarkalatos pontja a marxista nevelésnek. Ezt bizonyítja az is, hogy a párttagok mellett a pártonkívüliek közül is egy­re többen járnak szemináriu­mokra. S ahol jó az elméleti oktatás, ott a gyakorlatban is érezhető a hatás. A válasz azonban azt is1 mutatja, hogy az alapszerve­zeti vezetők egy része, ha ne­velésről van szó, nem lép to­vább a pértoktatás gondola­tánál. Pedig ez a forma nagy szerepe mellett is csak egyet­len. Ezentúl számtalan más módját lehet és kell találni az emberekkel való foglalko­zásnak, a nevelésnek. A Szolnoki Gépállomáson a vezetőségválasztó taggyű­lésen sokan mondták: Ha minden egyes traktoros min­dig azon lenne, hogy meg­előzze a géphibákat, vagy kijavítaná azt míg lehet; ha a műhelymunkások, a szere­lők a lehető leggyorsabban ja­vítanának, — olcsóbban, — könnyebben dolgozhatna min denki. Igaz. Csak ez a na­gyobb vigyázatosság, ez a gondosabb, jobb munka nem jön magától. Szorgalmazni és segíteni kell, hogy az em­berek vérévé váljon. S ez a gépállomásokon, az üzemek­ben és máshol is csak úgy lehetséges, ha szakadatlanul segít a pártszervezet, ha se­gítik egymást az emberek. Az élet, a mindennapi munka mindig és mindenhol mérhetetlenül gazdag és vál­tozatos lehetőségeket ad ar­ra, hogy ebből a nagyon fon­tos feladatból alapszerveze­teink mind többet valósítsa­nak meg. Ilyen lehetőségek voltak a vezetőségválasztó taggyűlések, az előkészüle­tek során tartott személyes beszélgetések, stb. Az alap­szervezetek vezetőinek min­dennapi gondos, célirányos és sokrétű nevelőmunkáját azonban az időszaki tettek nem pótolhatják. Az emberekkel való köz­vetlen foglalkozás alapja minden más megoldásra vá­ró feladatnak. Állattenyésztő szakkör alakult a jászapáti Alkotmány Tsz-ben Jó lett volna azzal beszél­getni, akinek elméjében az Sikeres kísérlet fedeződött be A KISZ fiatalok életéből Harminckét állami gazda­ság KISZ titkára vett részt megyénkből a KISZ Közpon­ti Bizottsága által szervezett tanfolyamon november 20— november 25-ig. , • - u v.' A KISZ megyei végrehajtó bizottsága Jászapátiban egy­hetes tanfolyamokat rendez. Ezen 179 tsz KISZ-titkára a megye második ötéves tervét, a KISZ Központi Bizottsága falusi munkára vonatkozó irányelveit és az MSZMP MB falusi KISZ-munkára vo­natkozó határozatát tanulmá­nyozza. Az első csoport no­vember 27-én, a második cso­port pedig december 4-én kezdi meg a tanulást. • A KISZ megyei vezetői le­velet küldtek a különböző alakulatoknál katonai szolgá­latot teljesítő megyei fiata­loknak. Tájékoztatták őket a megye fiataljainak termelési eredményeiről és a kiképzés­ben való eredményes szerep­lésre kérik őket. A Magyar Néphadsereg 8116-os alakulatánál katonai szolgálatot teljesítők nevében három honvéd válaszolt. „Nehéz lenne azt leírni — hangzik levelük —, milyen öröm töltött el bennünket, amikor soraitokat megkap­tuk. Köszönjük, hogy gon­•miiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiHiiiiiiiiimiiiiMHur A Surjáni Állami Gazdaság kivételével A Szolnok megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának legutóbbi jelentése szerint befejeződött a kukorica és a cukorrépa betakarítása a me­gye állami gazdaságaiban, kivételt a Surjáni Állami Gazdaság képez, ahol még van felszedetten cukorrépa. Jó ütemben halad az őszi mélyszántás; a Jászberényi Állami Gazdaság teljesítette mélyszántási tervét, közel áll hozzá a palotási és a tö­rökszentmiklósi állami gaz­daság. Legjobban a tiszasü- lyi és a pusztabánrévei gaz­daság maradt el a munká­ban. A megye tizenhat ál­lami gazdaságában 32 ezer holdon elvetették a mély­szántás eondiát. dóitok ránk. Mi tudjuk, hogy így több munka hárul rátok. ígérjük nektek, hogy ifjú kommunista módra, becsü­lettel teljesítjük feladatain­kat, s éberen őrködünk építő- munkátok, szocialista hazánk felett. Nagy István Olasz László Gál Miklós honvédek.’* A karcagi rizshántoló malomban kísérletet folytattak a szemtörés csökkentésére. A kísérlet jó eredményhez vezetett. Képünkön Kiss Endre, a budapesti hántolóma­lom laboratóriumának vezető vegyészmérnöke és Varga Istvánné laboráns a karcagi rizshántoló laboratóriumában a kísérlet értékelését végzi. Pályázat bútortervezésre A Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége és az Iparművészeti Tanács nyilvá­nos pályázatot hirdet az 1962. évi Budapesti Ipari Vásá­ron kiállítandó bútorok ter­vezésére. A pályázat célja, hogy a modern kislakások méretedhez alkalmazkodó s olyan bútorokat alakítsanak ki, amelyek darabonként is megvásárolhatók és kissoro- zatú gyártásuk is gazdaságos. A pályaművek beküldésének határideje 1962. január 15. A legjobb pályaműveket 9 da­rab 4000—15 000 forintos díj­jal jutalmazzák. A pályázat­tal kapcsolatos felvilágosí­tást az Iparművészeti Tanács titkársága adja meg az ér­deklődőknek. (MTI) ötlet szívében az elhatáro­zás megfogant — ám Mudri Mihály éppen megérdemelt jutalomüdülését élvezi Héví­zen. A pihenő főállattenyész­tő helyett a jászapáti Al­kotmány Tsz párttitkára, Ba- gi János és növénytermesz­tési agronómusa, Toró Zol­tán szólott tájékozotton az újszerű kezdeményezésről. — Mudri elvtárs a párt- szervezettel és a vezetőség­gel egyetértésben azok szá­mára szervezte az állatte­nyésztő szakkört, kik a két­éves ezüstkalászos tanfolya­mot már elvégezték, mond­ta a két vezető. — Heten­ként huszonöt gazdával kon­zultál majd a sertés-, szarvasmarha-, juh- és ba­romfinevelés, tenyésztés kér­déseiről. Esetenként maguk a hallgatók választják ki a témát, melyről legszívesebben be­szélgetnének. Ha állategész­ségügyi kérdések kerülnek szóba, úgy a falubeli állat­orvosok egyikét kérik fel szakelőadás megtartására. A növénytermesztésben nagyobb járatosságra szert tenni óhajtók részére Toró Zoltán tart ezüstkalászos tan­folyamot. Erre is negyedszá­zán jelentkeztek. A száznyolc órás sorozatból tizenöt óra érdekesebb állattenyésztési tudnivalók számára is jut Tűzrendészetről, balesetvé­delemről is hallanak majd fontos dolgokat a szövetkeze­tiek. Az oktató munkát végző szakemberek példáján Patai: Vince is fellelkesült A tsz ma már tizenöt erőgéppel bír, s ezek száma évről-évre gyarapszik. A gépesítési to­vábbképző tanfolyamon va­lamennyi Alkotmány-bei i traktorista meghallgatja Pa­taki Vince előadásait. A szaktanfolyamok mellett négyféle politikai oktatás so­rán is tanulnak a gazdák mindent összevetve a dolgozó tagság negyedrésze tanul rendszeresen. A közös szere- tete, a művelt parasztsághoz illő érdeklődés mellett a pártszervezet felvilágosító munkája is részes ebben. A párttagság nagyon jókor, — már aratás idején! — be­szélt a tanulás fontosságá­ról; Eredménnyel! A magyar-szovjet barátságért Az MSZBT megyei eseményei Megyeszerte nagy sikerrel folyik az orosz nyelvoktatás. Eddig tizenhét tanfolyam indult meg. Ebből Szolnokon négy, Martfűn három, Karca­gon, Törökszentmiklóson és Túrkevén kettő, Kunhegye­sen, Mezőtúron, Kisújszállá­son és Tiszafüreden egy-egy csoport kezdte meg munká­ját. További nyolc helyen a szervezés folyik. Különösen eredményes a dr. Nagy János vezette szol­noki társalgó tanfolyam. Itt már magas színvonalon ta­nulnak a résztvevők, össze­jönnek a megyénkben tar­tózkodó szovjet emberekkel, akiik közül viszont többen magyarul tanulnak. Teadél­utánokat rendeznek, kölcsö­nösen kicserélik ismeretei­ket. Jó szervező munkát vé­geztek a tüdőkórházban. Martfűn, a mezőtúri, kunhe­gy esi, túrkevei és karcagi művelődési házakban. Az egész megyében mintegy há­romszázra tehető az oroszul tanuló felnőtték száma. • A karcagi Lenin Tsz MSZBT baráti köre kapcso­latba lépett az Észt Szovjet Köztársaság Paide kerületé­nek Május 9 nevű kolhozával és levelezés útján baráti és szakmai tapasztalatcserét folytatnak. most. Letöltik a hat óra­hosszát a gyors közlekedés­ben, tisztán, kissé fáradtan szállnak le a mozdonyról, s indulnak családjukhoz tele­víziózni. A televízió hiányát a mun­kában sem érzik, mert az állomási várótermeket az utazóközönség lekötésére egész biztosan, de talán még a vonatszerelvényeket is te­levízióval szerelik fel. Érdekesen alakul a jöve­delemelosztás. Ma is külön­böző munkaképességű és szakképzettségű, mozdonyve­zetők dolgoznak a jászapáti Fűtőházban. Fizetésüket munkájuk után kapják. A kommunista társadalomban az a jászapáti mozdonyvezető részesül több társadalmi jut­tatásban, akinek négy csa­ládja van, képességeinél fog­va kevesebbet és kevésbé jól dolgozik. S a másik mozdony- vezető, aki sokkal jobb mun­kás társánál, kétszeresét éri a munkában, kevesebbet kap* mert csak két családja van. Ezért nem is zúgolódik, hi­szen anyagi erejétől függően az ő csalódja ellátásáról is gondoskodik a közösség. Mozsári Ferenc szerint nem lesz hadsereg. Bagi János párttitkár közbeszól: — Társadalmunkat védeni kell, mert akkor még nem lesz világkommunizmus, mi­re Jászapátin megvalósul az új rend. Mozsári Ferencnek erre is meg van az elképzelése. Hadsereg nem lesz, de a honvédelem tudományát min­den állampolgár — férfi és nő — egyaránt elsajátítja. A szót Szikszai István tanácstitkár veszi át. Azt vázolja, milyen kommunális fejlődésen megy át a község arra az időre. — Ä kommunizmusban mindenki kertes családi ház­ban lakik. — Nagy tévedés — ez el­len mindenki tiltakozik. A kommunista társadalom­ban Jászapátin is emeletes, összkomfortos, közművesített lakásokban lakik a köaség népének nagyrésze. — De minden lakásban rá­dió szól, televízió, fürdőszo­ba lesz — folytatja Szikszai István. A rádiót, a televíziót s a bútorzatot is, meg a napi­lapokat, amelyeket kivisz a postás, nem vásárolják a la­kosok, azok a lakás tartozé­kai, amelyet a beköltözéssel egyidőben megkapnak. A kommunizmusban meg­szaporodnak a járművek. Jászapátiban rengeteg új út épül majd, s eltűnik a por, a sár a községből. A község legegészségesebb része, a ha­talmas kultúrpark lesz, amelynek alapjait a JÖSSZE fürdőkombinát körül már most lerakják a jászapátiak. A hivatásos tanulókon kívül nők, férfiak mindnyájan dol­goznak és ellátásukról intéz­ményesen gondoskodnak. Szikszai István már előre látja, megszűnik a tar.ács- apparátus, hiszen a falu köz­ügyének irányításába a kö­zösség minden tagja bekap­csolódik, s a közügyeket a mai hivatali apparátus l*o- lyett társadalmi munkában, munkaidő után végzik az emberek. Közösen dolgozzák ki annak programját is, mi­vel töltsék az időt munkán kívül. A község mai egy mo­zihelyisége ellenében akkorra két-három — megszakítás nélkül játszó — filmszínház gondoskodik a lak >sság szóra­koztatásáról. A mozábajárás ugyancsak ingyenes lesz. (Folytatjuk.) Borzát; Lajos nunizmusban? ra adják, hogy mindenki tud­ja, melyik fülkében hányas ülés az övé. Kalauzok nem lesznek. Nem kell azt ellen­őrizni, megváltotta-e min­denki a jegyét S nem lesz el­ső- és másodosztályú megkü­lönböztetett kocsi, mindegyik egységes, kényelmes berende­zésű, s bárki igénybe veheti ingyenesen, akinek szüksége van rá. Sokat fejlődik akkorra a teherforgalom. Kézi erő he­lyett gépek mozgatják az árut. Kiépül az önműködő jelzőrendszer, s Jászapátin automatikus rendezőpályaud­var létesülhet. Újvári Béla után másik vasúti munkás Mozsári Ferenc, fűtőházi kommunista mozdonyvezető kapcsr’édik a vasút, a vasúti munkásság kommunista jövőjének bo- gozgatásába. Mozsári Ferenc szerint nem is a dieselesítés, hanem a vil­lamosítás lesz itt a nagy do­log. A szenet ki sem bányász­szák már a kommunizmus­ban, a bányákban elégetett szén hőenergiáját centrálé- kon vezényelik a jász-vasútra is A viUamosmozdony veze­tői nem háromszáz-óráznak majd Jászapátiban sem, mint szapáti a koma vasút dieselítését meg külö­nösen. A teljes dieselítés meg­előzd a kommunista társadal­mat, s lehet, hogy villamos­mozdonyok, szerelvények fut­kosnak majd a jász-vonalon — Minek kell a vasúti Akkorra buszon utaznak as emberek, — szól közbe Szik­szai István. — Akkorra minden gyéréi* középiskolába jár a környező falvakból is — így Árvái Béla. Üjabb kontrázóra talál Agócs László művelődési ott­hon vezetőben. — De az iskolások teljes internátusi ellátásban része­sülnek bentlakással Újvári Béla csak megma­rad szakmája védelmében. Nemhogy eltörpülne a jász­vasút szerepe, de kiépítik majd kétvágányúra. Az em­berek jóval többet utaznak a mostaninál, hiszen ingyenes lesz az utazás és nem tart sokból Jászapátiról Buda­pestre vonatozni akár szín­házba, akár látogatóba. A te­herforgalom különösen meg­nő. Többet termel a község, a környék, s ennek szállítására legolcsóbb a korszerű vasút. A személyforgalom nagy fejlődés előtt áll. A kommu­nizmusban pénzért senki sem vált jegyet, a bilétát csak ar­M ilyen lesz Já Múlt vasárnapi lapszá­munkban érdekes vállalkozás közlését ezdtük meg. Nyolc jászapáti lakos az SZKP XXII. kongresszusának anya­gát tanulmányozva megpró­bálja elképzelni, milyen lesz az ő községük a kommu­nista társadalomban. Kis csoportunk beszélgetése majdnem útvesztőre szaladt Jászapáti nagy gondja ma a cigánykérdés. Megoldódik-e a cigányok! munkáranevelése, egészséges élethez szoktatása, hiszen ma még aggasztó csak Jászapátiban is. Dr. Lénárt Károly orvos, Bagi János párttitkár, Szik­szai István tanácstitkár az­tán meggyőznek bennünket. Példákat mondanak el, hogy igenis van már törekvés a ci­gányságban a rendes életre. Roppant nevelőmunka, nehéz küzdelem lesz, de a kommu­nizmusban a cigányok is mindannyian dolgoznak, ta­nulnak, szakképzettséget sze­reznek, modem, tiszta laká­sokban élnek — ez a jász­apátiak előérzete. Ilyen kitérő után Üjvári Béla állomásfőnök a jász-vasút jövőjének ecsete­lésére jelentkezett. Középkorú ember Újvári Béla, s úgy számítja, még megéri a kommunizmust. A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents