Szolnok Megyei Néplap, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-24 / 277. szám

Ara 50 fillér DnassananBB Szolnokon készült el az ú; mozgó vízmű, az ű] magyar szakadalom Négyezer embert lát el naponta a járó vízmű — Tizenkétezer liter vizet tisztít óránként — Bagdadban is bemutatják A tegnap délelőtti órákban vízügyi mérnökök, szakembe­rek népes csoportja érkezett a Szolnoki Vízművek telepé­re. Űj magyar szabadalom, a mozgó vízmű üzempróbájára jöttek. A mozgó vízművet a Szolnoki Vízművek és a Kö­zéptiszai Vízügyi Igazgatóság szocialista munkabrigádjai nem egészen egy hónap alatt létrehozták. A vízmű az or­szágos Vízügyi Főigazgatóság szabadalma. Tervét négy szakember, Vajda József, a főigazgatóság vezetőjének he­lyettese. Alföldi György, a főigazgatóság főmérnöke, és két szolnoki szakvezető Mé­száros Pál és Cseri János konstruálta. A járó vízmű Csepel-Die- sel vontatással az eddigi épü­letekben elhelyezett, nagy költséggel létesített víztisztí­tó telepeket helyettesíti és a vízszegény vidéken felváltja. Különösen a közművesítésből kiesg üdülőtáborok, nyári ifjúsági munkatáborok, épít­kezések, ivó, mosdó vízellá­tásában nagy segítsége A mozgó vízmű ugyanis nem egyéb, mint teherautóra szerelve, a víztisztító telep Megjutalmazták "Hazamenti Vegyiművek építésében élenjáró ifjúmunkásokat Bensőséges ünnepség szín­helye volt tegnap délután a Tiszamenti Vegyiművek kul- túrotthona. A KISZ Szolnok megyei operatív bizottsága megjutalmazta azokat a fia­talokat, akik élen jártak a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség I. Kongresszusán elhang­zott határozat megvalósítá­sában. Kommunista ifjúmunkásod vállaltak védnökséget a Ti- ezamenti Vegyiművek felett, s a fiatalok országos össze­fogása hatalmas eredmények elérésére vezetett A Csepeli Vasmű Transzformátorgyára 4 darut, az Április 4 Gép­gyár egy kazánt, egy vízlá­gyító, és egy tápházi beren­dezést, a kiszesekkel kötött szocialista szerződés értelmé­ben idő előtt leszállított. Kitett magiért a Vegyiműve­ket Szerelő Vállalat is. ame­lyik a III. negyedéves idő­szak során — a Borka bri­gáddal az élen — a verseny­ben. megérdemelten jutott az első helyezéshez. Bihari László, a városi KISZ bizottság titkára, az operatív bizottság nevében meleg hangon mondott kö szönetet az ifjú építőknek. — Tizenkét vállalat szere­li a decemberben próbaüze­meléshez kezdő szuperfoszfát üzemet — mondotta Bihari László, majd részletesen is­mertette. milyen nagy aka­dályokat döntöttek le a fia­talok, amikor teljesítették a szocialista szerződésben vál­lalt kötelezettségeket. — Az ország mindig szá­míthat a fiatalok kezdemé­nyező készségére — hangsú­lyozta a városi KISZ bizott­ság titkára, majd így folytat­ta. — Mindannyian biztosak vagyunk abban, hogy helyt állunk a szovjet és lengyel segítséggel épülő kénsavgyá- rak építésénél is A beszámoló után átadták a megyei operatív bizottság vándorzászlaját a Vegyimű­veket Szerelő Vállalat Borka brigádjának. A vándorzászlő mellé oklevél és 1200 forint jutalom Is megölette az ifjú­munkásokat. A Csepeli Vas­mű Transzformátorgyárának KISZ bizottsága 600 forint jutalmat kapott. A vándorzászlő finnénél vés átadását .több hozzászólás kö­vette. A Borka brigádból többen is felszólaltak és a hallgatóság lelkes tapsától kísérve, újabb felajánlásokat tettek. A nemzeti jövedelem szerkezeiének alakulásáról Vól.vi Péter, az Országos Tervhivatal elnökének első helyettese csütörtökön a Ma­gyar Sajtó Házában tájékoz­tatót tartott a második öt­éves terv néhány kérdéséről. A többi között foglalkozott a nemzeti jövedelem szerke­zetének és elosztásának vár­ható alakulásával, hangsú­lyozva, hogy a nemzeti jö­vedelem forrásainak struk­túrája lényeges változáson megy keresztül. 1959-ben a terv irányelveinek kidolgo­zásakor a nemzeti jövede­lemnek még 77,5 százaléka származott a szocialista szek­tor termeléséből. Ez az arány 1960-ban elérte a 87,6 szá­zalékot, s 1965-re az ország nemzeti jövedelmének 98 százalékát már a szocialista szektor termeli. Ez a fejlő­dés mind politikai, mind gazdasági szempontból nagy- jelentőségű. Népgazdaságunk fejlődése nagymértékben összefügg az lnnél termelés szerkezetének sokkal egyszerűbb mása. S bárhol éjjel-nappal, télen- nyár-.,n üzemelni tud. A moz­gó vízmű odaáll a patak­partra, a folyó mellé, a tó mellé, fevételezi a vizet, s vegytisztító kémiai berende­zés segítségével élvezhetővé teszi. S bárhová el tud jutni, s kezeléséhez mindössze egy technikus szükséges, aki gép­kocsivezető is lehet egyben. Kapacitása elég nagy. öt­ven liter napi vízfogyasztást számolva egy emberre, négy­ezer lakosú falut képes ki­elégíteni a járó vízmű. Órán­ként tizenkétezer liter, na­ponta közel háromszázezer liter szennyezett vizet vál­toztat fogyasztásra alkalmas­sá. Megépítést költsége egy- harmada sincs a telepes víz­tisztítóénak, s tekintve, hogy műhelyben készül, fele idő alatt megépíthet' Az úszó vízmű nagy lehe­tőség a vízszegény falvak el­látásában. A falu ivóvíz el­látását meggyorsítja. • Hazai sorozatgyártására, a szolnoki kísérleti példány alapján ha­marosan sor kerül. Ugyancsak a jövő év első hónapjában, januárban már külföldi útra kél. Irak fő­városában, Bagdadban mu­tatkozik be a szolnoki mun­kások új alkotása. A Közép- Kelet regényes országába utazik a vízművel együtt a két szolnoki szakember. Mé­száros Pál és Cseri János, a Szolnoki Vízművek szakveze­tői. B. L. Ma: BORDÄCS bácsi MEG A TÖBBI ŰJ TIBORC TERMELŐSZÖVETKEZETI ÉLET ☆ KÉT KÖZLEKEDÉSI BALESET ÁLDOZATAI Szállítják a középblokkokat a szolnoki Vöröscsillag úti új bérházak mellett épü­lő új lakótömbhöz. Tizenötféle traktor, szedőplatók a gyümölcs- és szőlőtermelés gépesítésére A második ötéves terv idő­szakában tért hódít a gépesí­tés a most még nagyon sok kézi munkát igénylő gyü­mölcs- és szőlőtermelésben is. E célból a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet irányí­tásával több állami gazda­ságban folytattak széleskörű kísérleteket. A legkülönbö­zőbb gépek vettek ebben részt. Kaliforniából, Kanadá­ból, Angliából, Franciaor­szágból, mindkét Németor­szágból, Bulgáriából impor­tált berendezések és trakto­rok, a szombathelyi és a szentgothárdi gyárakban ké­szült gépek a gépkísérleti in­tézet és a Szőlészeti Kutató Intézet konstrukciói. DERES MAR A HATAR átalakulásával is — mondot­ta Vályi Péter. A több mun­kát és nagyobb szellemi hoz­záértést igénylő iparágak fej­lesztése az alapanyaggyártás összetételét is megváltoztat­ja. Több nagyszilárdságú acélt és finomlemezt, több finomkohászati terméket és műanyagot gyártunk, mint eddig bármikor, s az alap­anyag-gyártás fejlesztésének ütemét a feldolgozóipar fej­lődésének szintjére emeljük. A rendelkezésre álló össze­gek részarányát is elsősorban ezeknek az iparágaknák a fejlesztésére összpontosítjuk. Anyagi erőinket egyébként is a lehető leggazdaságosab­ban kívánjuk felhasználni, a beruházások korícentrálása máris szemmel látható ered­ményekkel jár. Ez év elsó felében 380-nal kevesebb be­ruházás kezdődött, mint ta­valy félév alatt, ugyanakkor 320-szal több építkezést ad­tak ét. mint egy évvel ez­előtt. — (MTI) Tegnap reggelre szürkés- feherbe öltözött a határ aszott növényzete. A fákat, az épületeket bevonta, megcsípte a dér. A termé­szet örök törvénye ez. S nincs is benne semmi tra­gikus. Most igazán nincs. Megelőztük a dércsípcst. Közel 200 ezer holdon föld­ben a kenyérgabona- vetőmag, idejében befejez­tük az őszi vetést. Elenyé­sző mennyiségtől eltekint­ve, betakarítva a kukorica- szár, a cukorrépa, magtár­ban az évi termés. Már csak a szántás van hátra. S az sem annyi, mint máskor. Tavaly csak a ter­melőszövetkezetekben több mint 60 ezer hold mély­szántás maradt tavaszra. Most az egész megyében sincs jnár ötven ezer hold szántanivaló. A múlt év- őszén a rizsföldek 60 szá­zaléka szántatlan maradt. Most alig 10 százalék hiányzik még hogy teljesen felszántsunk minden talp­alatnyi földet. A határ mostani arculatát, a mos­tani munkakedvet, munka­végzést össze sem hasonlít­hatjuk a tavalyival. Van­nak már szövetkezeteink, amelyek teljesen befejezték a mélyszántást. Erre még nem volt példa a megye életében. ' Ilyen szépen- mint most, -még sohasem haladt az őszi munka Az Alattyáni Gépállomás egész körzetében nem sok már a szántanivaló. Az alattyáni 'traktoristák már­is a jászberényieknek segí­tenek. Megyei szakvezetők számításai szerint decem­ber elejére — ha nem jön erős fagy. ha nem esik sok eső — minden hold földet fel szántunk. De ha jön! Mert termen már deres volt a határ. Fi­A gyümölcsszedés terme­lékenységének növelésére tíz különféle szedőplatót próbál­tak ki. Maga a szedés itt még kézierővel történik, de a sze­dőmunkást mechanikus úton emelik a legmagasabb fák tetejéig. Hasonló megoldás a traktorról három méter ma­gasra nyúló kosár; ebben helyezkedik el a szedőmun­kás, aki irányítani is tudja a kosarat. Az idei kísérletek­ben ezekkel a berendezések­kel 2—2.5-szer nagyobb volt a munka termelékenysége, mint a közönséges kézisze­désnél. Az ipari feldolgozás­ra kerülő vagy a keményhé­jas gyümölcsöknél még kor­szerűbb 3—4-szeres termelé­kenységű megoldást alkal­maztak. Traktorra szerelt, hidraulikus vezérlésű rúddal rázták a fákat, a lehulló gyü- ntölcsöt a traktorral együtt­haladó ponyvaernyőbe gyűj­tötték, ahonnan szállítósza­lag vitte az árut a ládákba. összes gyümölcseinknek mintegy fele az alma, így természetesen ennek beta­karítását kell elsősorban gé­pesíteni. A leszedett gyü­mölcs szállítására két mázsás tartályokat próbáltak ki; eze­ket traktorra szerelt emelő- szerkezet helyezi különleges konstrukciójú pótkocsikra.. Az alma-manipulázás (válo­gatós, fényesítés, csomago­lás) könnyítésére, gyorsítá­sára többféle gépsorral kísér­leteznek. A ládák ürítésének, a selejetezésnek és a fénye- sítésnek a gépesítése ezzel mór megoldódott. A váloga­táshoz kipróbáltak nagyság és súly szerint osztályozó be­rendezéseket, az utóbbi lát­szik előnyösebbnek, mert ez­zel a nem szabályosan göm­bölyű gyümölcsöket is auto­matikusan osztályozhatják. A szőlőtermelésben első­sorban a talajmunkák gépe­sítését kell megoldani. Erre a célra az idén tizenöt külön­féle külföldi és hazai trak­torral kezdték meg a kísér­leteket. A traktorokkal szem­ben támasztott minimális igény, hogy egyszerre 2—3 sort tudjanak megkapálni és 4—8 sort permetezni. Bizo­nyos vidékeken viszont a sor- közjáró hidastraktorok Ígér­keznek termelékenyebbnek. A most vizsgált traktorok kö­zül választják ki azt a három típust, amelyek a jelenlegi szőlőterületnek gépesíthető részén az ötéves terv végére már elláthatják a talajmun­kákat és a permetezést. Hegyközségi tapasztalatcsere Kisújszálláson lőszövetkezeti szervezés; hi­szen a két közösség célkitű­zései, munkamódszerei sem azonosak. Tóta elvtárs meg­említette, hogy megyénk mintegy négymillió gyümölcs­fájának háromnegyede kertel,» ben. zártkertekben van. Ezek egy részének kezelését, gon­dozását hatékonyan segítik elő a már meglévő hegyköz­ségek. A tájékoztatót követően Tigyi István megyénk hegy­községeinek munkájáról nyúj­tott átfogó képet. Ezekben 696 tag 495 kh-on munkálkodik. Igen értékes a tűrkevei hegy­község tevékenysége, melynek révén a város lakossága ez évben 50 métermázsa gyü­mölcshöz. 62 métermázsa burgonvához és 40 métermá­zsa zöldséghez jutott. B. K. * VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI «• XII. évfolyam, 277. szám. Ara 50 fillér 1961. november 24., péntek. ll> 'TTrr"-,r‘>T-/-'---Tr •-y^r'-'n^r7^HT¥iTTTttrr-" ...í~ir~im-rrr-iTmiii—ir-irtn-Tiíir rrnnim- rm—íriirr-iiriirirT-nr-fnr-iinn-ninr laainn Ki sújszálláson szerdán tíz megye MÉSZÖV, FJK és fmsz küldöttei találkoztak, hogy a városban tanulmá- ; nyozzák a koronakerti hegy­község működését. A meghí­vott vendégek között helyet foglalt Jernei Pál, az Agrár- tudományi Egyesülés titkára. Földi Lukács, a harminchat holdon hatvan taggal műkö­dő hegyközség elnöke el­mondta, hogy a közösség szé­pen gyarapszik. Tagsága hát magasnyomású permetező- géppel, húsz cementkáddal és sok egyéb értékes felszerelés­sel bír. A hegyközség talajait eddig 90 százalékban megja­vították. A látogatás után Tóta Bé­la. a SZÖVOSZ mezőgazdasá­gi főosztályának vezetője a városi tanács nagytermében ;■ köszöntötte a megjelenteket, i Hangsúlyozta, hogy a hegy- i község szervezése nem terme­gyelmeztetve, hogy igye kezzünk, nem várat sokán magára a rossz idő. S he az idei munkáért mindéi szövetkezeti parasztot, ál lami gazdasági dolgozót gépállomási traktoristát t a legnagyobb köszönet és i legmesszebbmenő dicsére illet is meg, az utolsó erő feszítésre kérjük őket. Igaz, hideg van már i traktoron. Igaz, a dér nem csak a fákat, a traktoro kezeit is megcsípi. Igaz, ne héz kenyérkereset az éjsza kai szántás, de még név fejeztük be. A jászberényi a szolnoki gépállomás kör zetében még egyenként i négyezer holdnyi terüle várja az ekét. Most jó i munka. De napokon bem kifagyhat a gép. Ezernégyszáz traktor tör a rögöt, húzza a barázdái éjszakánként ezerkétszá reflektor mutatja a határ ban a traktornak az utat Nagyon szép szám. A: egész országban a Szolnol megyei traktorosok dolgoz nak legjobban a kettős mű szakban. A traktoros a leg közelebbi településtől ese lenként 20 kilométerrel tá volabb tölti az éjszakát. Minden megbecsülés ér te. Megérdemlik, hogy tisz telettel említsük neviike azért, amit eddig tettet, Megérte és megért, hogy < hajrában az utolsó monda tok után ott díszelegjen i pont is. Tavaszra nem maradha szántatlan föld! Ez most i traktorosok jelszava me gyénk történetében először Ha valóság lesz. erre az év re úgy emlékszik vissza t Szolnok megjiei szövetke zeti parasztság, mint t ta.lnalatnyi földia fptszán tott határ első észté" B. L.

Next

/
Thumbnails
Contents