Szolnok Megyei Néplap, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-23 / 276. szám

1061. november 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szakosító esztendők a tiszafüredi járásban rómag termelésből is jelen­tős bevételre számíthatnak. A tervezők úgy vélik, lehető volna 1500 kh kapáslucema vetése, kifogástalan megmű­velése. Ekkora, így művelt területről nem túlzás éven­te tizenöt-húsz vagon (!) aprómagra számítani Tiszaörvényben ma kere­ken háromszáz holdat foglal el gyümölcsös, melynek jó­részét ma még kisüzemi módon ápolják. A helyi Dó­zsa Tsz a közelmúltban nagy­üzemi művelésre alkalmas gyümölcsöst és további húsz hold szőlőt telepített. A füredi járás terve szá­mos, helyszűke miatt rész­leteiben nem ismertethető „aprósággal” teljes. Így pél­dául Tiszafüreden valóságos kacsaparadicsomat lehetne teremteni, évente mintegy 120 000 pecsenye- kacsa előállítására Ennek az elképzelésnek valóravál- íásához természetesen az is szükséges, hogy az együtt­működni óhajtó termelőszö­vetkezetek kellő mennyiségű abraktakarmányt termessze­nek. Summázva: a tiszafüredi járás — nézetünk szerint — csak nyerne a szakosítási terv megvalósításával. Atsz- ekben napjainkban 105— 110 000 forintra tehető a 100 kh-ra jutó árutermelés. A specializálás révén ez a na­gyon sokatmondó mutató öt és alatt 140—150 000 forintra nőhetne. Lényeges, hogy a termelé­kenység e .számottévő növe­kedése aránylag minimális beruházásokkal lenne elér­hető. Érdemes fontolóra ven­ni: a kiadások java mintegy „önmagától” megtérül az ál­tal, hogy az épületeket, gé­peket, természeti adottságo­kat összehasonlíthatatlanul gazdaságosabban használhat­ják majd ki, mint ma. — b. z. — A Lenin jégtöröhajó útban hazai kikötő felé Mozskva (TASZSZ). A Le­nin atamjégtörőhajó befejez­te az Északi-sark közelében tett útját — mint azt Borisz Szokolov, a hajó kapitánya rádión közölte. A hajó több mint hétezer mérföldet tett meg, ebből mintegy 5500 mérföldet nehéz jégviszonyok között. A jégtö­rő most a Barents-tengeren halad, útban Murmanszk felé. v A hajó alig két hónappal ezelőtt indult útjára A sark­vidéki tél viszonyai közt el­sőízben tett meg hajó ilyen utat az Északi-tengeren. A Csukcs-i partvidékről észak felé hajózva egy sodródó jég­táblán létrehozták az „Északi- sark—10” úszó megfigyelő ál­lomást. A visszafelé vezető úton, amely az ismert hajó­zási útvonalaknál jóval észa­kabbra vezetett, a Ijajó olyan helyeken haladt át, amelyeket még nyáron is nehezen meg- közelíthetőknek tartanak. Az atomjégtörőhajó útja tudományos szempontból is nagyjelentőségű. A keleti és a nyugati félteke határául szolgáló 180. hosszúsági kör­től az északi szigetekig ve­zető útja során a hajó külön­böző pontokon önműködő ra- diometeorológiai állomásokat helyezett ei. Kedvez az idő a mélyszáutáslioz A hosszúra elnyúlt ősz kedvez a mezőgazdaság nan a munkák elvégzéséhez. Szerte a megyében a lánctalpas traktorok végzik az őszi mélyszántást. Képünkön a jászkiséri traktorosok ellenőrzik a szán­tás mélységét. Gondok a Gépjavító v Vállalatnál Egy apróhirdetés nyomá ban — Miért ment el 130 ember? — Ahol a rak­tárban tanítanak — Villa nyhegesztés vízben ■— Ki fog segíteni? Lapunkban hetek óta rend szeresen napvilágot lát az alábbi apróhirdetés: Gépésztechnikust, motor- szerelőt, esztergályost és segédmunkást felvesz a Szolnok megyei Mezőgaz­dasági Gépjavító Vállalat. A „nyomozás” izgalmasnak ígérkezik: mi az oka ennek a munkaerőhiánynak? Beko­pogtattunk Tóth Gábor fő­mérnök szobájába Beszélge­A törökszentmiklósi gimnazisták jövedelme Két évvel ezelőtt fontos tanácskozás folyt le Száz Kázmér törökszentmiklósi gimnáziumi igazgató és Sütő Mihály az Űj Reménység Tsz elnökhelyettese között. Sütő elvtárs úgy gondolta, hasznos lenne ha a gimna­zisták segítséget tudnának nyújtani az őszi betakarítási munkákban. Aztán támogat­hatnák a fiatalságot is kul- túrális törekvéseikben. A megbeszélést tettek követték, megkötötték a patronálási szerződést A gimnázium se­gítségéért a termelőszövetke­zet háztáji kukoricaföldet biztosított a tanulók számára és az elvégzett munkát mun­kaegységben számítva zár­számadáskor pénzben fizette ki. A gimnazisták • teljesítették vállalásaikat Köszönőlevél érkezett nem is egy, amely a jól végzett munkát dicsérte. A tsz agronómusa Boda Mi­hály és a brigádvezető ala­pos körültekintéssel szervez­ÚTRA KÉSZÉN Nyolcvanhét növendékbikát adott át a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz az Allatforgalmi Vállalatnak. Egy-egy szép jószág tavaly hét-nyolcezer forintot hozott: ez évben . . . sem kevesebbet. ték meg a fiatalok munká­ját; Tavaly 42 hold kukoricát tört le a két negyedik osz­tály. A munkaegységekből, meg a háztáji kukorica árá­ból fedezték a tablóköltsé­geket. az érettségi bankett és egy tanulmányi kirándu­lás kiadásait. Az idén sem maradtak szé­gyenben a miklósi diákok. Anyagilag sem járnak rosz- szul, mert 284 munkaegysé­get kerestek és a rendelke­zésükre bocsájtott háztájin is harminc mázsa kukorica termett. A megyei tanács művelődésügyi osztálya a kö­zépiskolák őszi betakarí­tási munkáit értékelve írás­beli elismerését fejezte ki a gimnázium eredményeiért. tésünk első részében megtud­juk, hogy az ötéves terv so­rán a Gépjavító Vállalat fel­adatai háromszorosára nőnek. Lényegesen több erőgépet és motort kell megjavítaniok, bevezetik a legújabb techno­lógiai vívmányokat, növelik a pótalkatrészek gyártását, ki­elégítik a tsz-ek megnöveke­dett kisgép szükségleteit, fo­kozzák a primőrházak, csir­kekeltetők számát stb. A fel­adatok teljesítése több szak­embert követel, jobb munka- szervezést, s természetesen tanult, szakképzett, s nem utolsósorban becsületes mun­kásgárdát. ' — Nagy nehézségekkel küz­dünk — kezdte a főmérnök. — Huszonkét motorszerelőre, 'tíz esztergályosra, hat segéd­munkásra, két vizsgázott fű­tőre, két festőre és majdnem tíz mérnökre, technikusra lenne szükségünk. — Nem állt módjukban az elmúlt években előre gondos­kodni megfelelő szakmunkás- gárdáról? —1 Ebben az évben talál­tunk csak lehetőséget a ta­nulóképzésre." Háromszáz el­sőévesünk van, de nincs tan­műhelyünk. Közel másfélmil­liós beruházással építjük fel az új tanműhelyt, amelyik — félünk, mégpedig a Szolnoki Építőipari Vállalat hibájából — nem készül el határidőre. Jelenleg is csak négy ember dolgozik az építkezésen. A fiúk ideiglenesen egy régi raktárhelyiségben dolgoznak, összezsúfoltam, rossz körül­mények között. így áll a tanulók helyze+'e. De hogyan vélekednek a ré­Bukar estben ütést tartott a KGST kőolaj- és gázipari állandó bizottsága Bukarest (MTI). A Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Taná­csának kőolaj- és gázipari állandó bizottsága november 15^-20 között Bukarestben megtartotta 10. rendes ülé­sét. A bizottság ülésén a KGST tagállamok küldöttségein kí­vül megfigyelői minőségben részt vett a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság kép­viselője. A bizottság meghallgatta a küldöttségek vezetőinek tájé­koztatóit arról, hogy mikép­pen teljesítették a tanács szerveinek -ajánlásait a kő­olaj- és gázipari kérdésekre vonatkozóan, s a KGST tag­államok milyen eredménye­ket értek el ezeknek az aján­lásoknak az alapján. Megvi­tatták a geológiai kutató munkák eredményeit és to­vábbi feladatait. A bizottság elfogadta az i96‘2-es munkatervet és meg­vizsgált számos más problé­mát gi munkások a vállalaton be­lüli helyzetről? F. szakmunkás (kérte, ne tegyek említést a nevéről) el­panaszolta, hogy nagyon mos­toha körülmények között kénytelenek dolgozni. — Tudjuk, hogy milyen nagy feladatokat ró reánk a mezőgazdaság szocialista át­szervezése. El is végezzük a munkát becsülettel! (Itt sze­retném megjegyezni, hogy a vállalat az elmúlt háromne­gyedévi tervét 108,5 százalék­ra teljesítette.) De mégiscsak furcsa dolog, hogy Szolnok megye legjelentősebb erőgép javító üzemében a lakatosok­nak, hegesztőknek az udva­ron kelljen dolgozniok! — Nemrég, amikor a nagy esők voltak — folytatta F. szaktárs — az egyik villany­hegesztőnk például, kényte­len — kelletlen bokáig érő vízben, életveszélyes körül­mények között végezte a munkáját... De térjünk vissza a munka­erő-vándorlás kérdésére. Mint megtudtuk, ebben az eszten­dőben 127 új munkás lépett be a vállalathoz. Ugyanakkor kilépett 130 ember. Tóth Zol­tán párttitkárhoz fordultunk a válaszért. — Minden űj belépővel el­beszélgetek. , Megkérdem: honnan, miért jött el. Figyel­meztetem, hogy nálunk bi­zony nagyon kemény munka folyik, s nem is a legjobb kö­rülmények között. Rendsze­rint megtetszik nekik a do­log, s maradnak. De már a próbaidő alatt kikérik a mun­kakönyvét. Cserben hagyják a vállalatot — Mennyi az átlagos havi kereset? — 1400—1500 forint De nem is ez a baj. A jelentke­zők nagyrésze vidéki, nem bírják a három műszakot, a vidékre való kiszállást. És mert nem értenek a motor­hoz, sok bajt is okoznak, ál ­kor meg jön a levonás, a kár­térítés ... — Tehát? — Szeretnénk végre egye­nesbe jutni. Az alkalmi je­lentkezők, tudjuk, nem min­dig jó munkások. A jó szak­ember. ha egyszer megtelep­szik valahol, nem igen jön el. De ha kérünk a felsőbb szervektől mérnököt, techni- .kust, az ez első kérdés: van-e lakás? Hát nincs. De nincs munkásszállásunk sem! Pedig csak fgv lehetne elkezdeni az előrejutást Benedek István A tiszafüredi járás párt és állami vezetői a szövetke­zeti gazdák, szakemberek vezetők meghallgatásával szakosítási tervet készítet­tek. E terv maradéktalar végrehajtására nem tűztél ki határidőt — hiszen a sza­kosítás terén végeláthatatlar a fejlődés útja. A speciali- zálás első szakaszát a má­sodik ötéves tervvel össz­hangban az 1965-ig terjedő időre tűzték ki. A szakosítás lényege, hogy a termelőszövetkezetek vala­mennyi üzemi adottságul figyelembe vételével bizo­nyos feladatok megoldására térnek át, arányos részt vál­lalva a népgazdasági össz- feladatokból. »Egyszerűen szólva azl mondhatjuk, hogy ma min­den tsz mindenből termel egy keveset A tiszafüredi járásban húsz-huszonötre te­hető a főnövények száma, holott tíz-tizenkettő is elég lenna Az állatállományban öt-hat faj számolható össze, ezeken belül a fajták és kor­csoportok sokasága. A mai helyzetben tehát elképzel­hetetlen egy olyan tsz-veze- tő, aki az egész gazdaságot átfogóan tudná irányítani. Ebből adódik, hogy ezen a nyáron is maradt kapálat- lan kukorica, néhány má­sodnövényt későn takarítot­tak be, imitt-amo.tt egyes állatfajokból nagy volt az elhullás! százalék. Mindeb­ből törvényszerűen követke­zik a magas ráfordítással arányban nem álló alacsony terméshozam. Számos tsz sok olyan dologgal foglalko­zik, melyhez nincsenek meg gazdasági adottságán itt sertés, ott juh, amott szarvasmarha A mai, figyelemre méltó elgondolások szerint elsősor­ban Tiszaszöllősön, Tisza- derzsen és Tiszaszentimrén foglalkoznának szarvasmarha tenyésztéssel. Tiszaigar és Tiszaőrs sokafigérő terület a sertéstenyésztés számára. Nem alaptalan a feltétele­zés, hogy a járás 1965-re az ötéves terv irányszámánál többre: kétezerre fejleszti anyakoca állományát. (Nap­jainkban a tsz-ek kocaállo­mánya kereken 1300 egyed i A nagyiváni és tiszafüred- kócsi határban központosíta­ni kívánt juhállomány elő­reláthatólag a mai 8600 egyedről húszezerre növek­szik. Mint a tervek mutat­ják, 1965-ben a tiszafüredi járásban ötvenezer törzsba­romfi lesz az ez évi 18 000 helyett. Az árubaromfi fel­legvárául Tiszafüredet sze­melték ki. A Hámán Kató Tsz fő­profilja a sertés- és juhte­nyésztés. Ezt megtartaná, továbbfej lesztené. A juh- és mangalicaállo­mány a Petőfi Tsz-ben ta­lál megfelelő legelőre. Nap­jainkban e két tsz összesen 1300 juhot számlál, ezek 1965-re ötezres törzsállo­mánnyá gyarapodnának. A Hortobágy-széli legelők a járás mnden más legelőjé­nél alkalmasabbak manga­licatartásra. A tsz azon te­rületein, hol ma az abrak­takarmányok termésátlaga gyenge, áttérnének a jobb­hozamú pillangósok termesz­tésére. A szikes, szikesedés- re hajló kocsi talajon — mint tapasztalatok igazolják — szárazművelésben is jól fizet a lucerna. Az abrak- takarmány termesztésére al­kalmas területeken további fejlődés előtt áll a híres tiszafüredi öntözőrendszer. Tiszaigar, Tiszaőrs termelőszövetkezetei már eb­ben az évben a szakosítási elvek figyelembevételével terveznek. Ízelítőül: jövőre 40 százalékkal növelik a ko­caállományt; 1963-ra pedig együttesen 3300 hízót adnak be az államnak. Mind a tiszaőrs! Rákóczi, mind a tiszai&ari Petőfi’ Tsz birto­■ j kán javulóban a talajerő. A -1 gazdák őszintén érdeklődnek , az öntözés iránt, melyhez a l terepadottságok megfelelnek. ■1 így semmi sem áll annak i útjában, hogy a sertéshús : termelése évről-évre üteme­sen fokozódjék. A füredi járás szakosítá­si tervében Tiszaszöllős, Ti- szaderzs és Tiszaszentimre szerepel fő tehéntartó köz- i ségként. E három faluban ezerkétszáz, a többiben négy­száz tehenet gondoznának. Megfontolásra méltó az az elgondolás, mely szerint a három község tsz-ei részére központosított, négyszáz-férő­helyes szarvasmarha hiz­lalót építenének. A cukorrépát lényegében változatlan nagyságú terü­leten, ezer holdon számít­ják termeszteni a járásban. (Ebben az évben 986 hold jutott a cukorrépának.) Ily módon nagyobb cukorrépa területek Tszaszöllősön (200 kh), Tszaszentimrén (250 kh) és Tiszaderzsen (300 kh) ala­kulnának ki. E területek ki­választását talajadottságokon túl a tehenészet és a hizlalda közelsége is indokolja. Mindkettőben jól értékesülnek a cukor­gyári melléktermékek; kö­zelben kerülhet besilózásra a répakorona. A füredi járás mai rizste­lepeinek mintegy hatvan szá­zaléka részint kedvezőtlen talajadottságai, részint kis­üzemi jellege miatt nem fe­lel meg rendeltetésének. E területek szinte kiáltanak öntözött szálastakarmány ku­korica, silókukorica termesz­tés után. Tiszaszentimre határa két­száz hold rizs megtermesz- tésére kínálkozik. Itt mind a nagyüzemi növényvéde­lem, mind a gépi betakarí­tás megoldhatónak mutat­kozik. A szakosítás útján elindu­ló közös gazdaságok az ap-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents