Szolnok Megyei Néplap, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-01 / 232. szám
MINDENFÉLE PÉTER ALIG VÁRJA, HOGY MOSAKODHASSON... „Ezzel a szappannal minden gyermek minél többször akar majd mosakodni” — közli a frankfurti őszi vásár egyik hirdetménye. Egy élelmes apa — akinek gyermekei úgy látszik nem szerettek mosakodni — felhasználta a kicsinyek kíváncsiságát, hogy rábírja őket a mosakodásra: a hagyományos szappan belsejébe műanyag tartályt helyezett, azt megtöltötte néhány kavicscsal vagy száraz borsóval, úgy hogy ha a gyerek kezébe veszi a szappant, az mindjárt „megszólal”. A gyerek persze szeretné tudni. hogy mi zörög benne és addig mosakszik, amíg előkerül a zörej okozója. Legalábbis ezt reméli a naív apa... (A „Süddeutsche Zeitung”- bóL) A KIÁLLÍTÁS LEGSIKERÜLTEBB KÉPE... Jerry Davis rajzoló tréfából barna papírlapot küldött be egy londoni kiállításra. A papírlapot hat hónapon keresztül alátétként használta rajzolótábláján. A hosszú használat alatt összefirkált, foltos, piszkos „művet” „Atomhamunak” keresztelte el A zsűri megítélése szerint ez volt a kiállítás egyik legsikerültebb képe. __ (A „Basler Nachrichten”-bői) Apró történetek Vonatot vártam, és a jó húszperces várakozási idő alatt egy apát figyeltem, aki a fiával futballozott az állomás melletti gyepen. Az apa, nyilván lelkes focista, fejelni tanította az alig ötéves srácot, gondolva az utánpótlásra, mivel Albert Flórinak éppen leáldozóban van a napja. Hamarosan meggyőződtem, hogy az apró ember felcseperedve, méltán foglal helyet az élfocisták között. Erről nem a zseniális fejlődő tehetsége győzött meg, hanem az alábbi kijelentése: — Apu, ha tízből ötöt visz- szafejelek kapok egy fron- csit? • Mindössze három éve pesti lakos kisebbik fiam nyári szünidejét nagyapjánál tölti falun. Mint jövendő poli- technikus előgyakorlatot folytat baromfitenyésztésből, mert napi feladata a tojások ösz- szegyűjtése. Mikor meglátogattuk, közölte velem: — Apu, ez a pulyka akkora dög, nagy állat és naponta csak egyet tojik. • Fiatal, csinos kolleganőmnek az udvarlóját hosszabb időre külföldre küldték. Kartársnőm nem szívesen tűri ja magányt és bogárszín szemét ugyancsak ráperzseli minden csinosabb fiatalemberre. Az egyik nap valaki a következő táblát akasztotta az asztala mellé: A só meg az atombetegség Ai egyszeri faluban, amt** kor a püspök körútja során látogatást tett, elmaradt a szokásos, ünnepi ha- rangszú. Az üdvözlések után rosszaidon meg is kérdezte a meghatódott paptól: — Plébános uram, a harangozás miért maradt el? — Eminenciás uram, hajolt meg mosolyogva az egyszeri plébános — ennek ezer- egy oka van. — És mi légyen az? — kérdezte a meghökkent püspök. — fíát... először is nincs harangunk... — Na, a többit elhagyhatja, legyintett a hajdan volt püspök. Valahogy így voltam in is, amikor a legnagyobb vásárlási hisztéria közepette Lidi véném, két teli szatyorral beállított hozzánk. — Hát aztán sót, lepedőt vettetek-e, kérdezte már a küszöbön? — Nem mi, közöltem magabiztosan. — Nem-e? Hát aztán miért nem? — Annak ezeregy oka van. kezdtem a régi mese szerint. Először is, szokás szerint nem volt pénzünk, másodszor: háború jiem lesz, harmadszor: sónk, lepedőnk doszt. — Hát persze. Afféle tudományos ember, mint amilyen te is vagy fiam, jó előre beszerzett mindent. De azért annyit megtehettél ttolna, hogy legalább üzenettel legyél. Kényelmesen megvehettem volna mindent és nem kellene Üjpestről ki- bumlizni Kispestre, hogy az ember öt kiló sót összeszedjen. — Nem tudtam, hogy Lidi nénimnek ennyi sok sóra va* szüksége, szabadkoztam. — Ennyire? — kérdezte gyanút fogva Lidi nénim, tulajdonképpen nektek menynyi sótok van? •— Nem sok hijja lehet a kilónak, mondtam, mert a múlt héten vettünk, aztán mi csak a paprikát, paradicsomot sózzuk a vajas kenyér mellé, mivelhogy háztartást nem vezetünk. Lidi néném úgy nézett végig rajtam a szúrós, fekete szemével, mint egyszer gyerekkoromban, mikor a lábfájás elleni kenőcsöt a hármas tükörre kentem. — Nem nő be a te fejed lágya sohasem, legyintett lemondóan. Két, szép családod van, meg hites feleséged, aztán felelőtlenül kiteszed őket a sugárbetegségnek. Most az egyszer rajtam volt a sora a csodálkozásnak. *— Mondja már Lidi néném, mi köze van a sónak, meg a lepedőnek a sugárzáshoz? — Zsenge ember vagy te fiam, az is maradsz, ameddig megtűr a föld a hátán, hiszen minden gyerek tudja, hogy a sóba áztatott lepedő megvéd az atombetegségtől, mondta haragosan. Nagy mérgesen felemelte a két szatyrot az asztal mellől indulásra készen, mert buta emberekkel sohase szeretett társalogni. — Nekem fiam már tíz lepedőm van beáztatva, szólt vissza az ajtóból, tőlem már jöhet az atom. O. S. — Itt tüzet lehet jelezni... • Nagyobbik fiam ezen a nyáron tudta le az általános iskola hatodik osztályát. Tanévzáró után meglátogattuk egyik, kőbányai ismerősünket, kinek nagyon szép kertes háza van. Fiam, régebbről Ismerve a háziakat, hamarosan bemelegedett, és féktelen csikó módjára rohangált a kertben. Egy óvatlan pillanatban magamhoz hívtam és figyelmeztettem, hogy viselkedjen rendesen, elvégre már majdnem felnőtt. — Miért, mondta, ha az ember megnő, akkor mindig műveltnek kell lenni? •—or — Új növény: a seprőcirok A szeptember 29-én megjelent Termelőszövetkezeti Életből őrömmel értesültem arról, hogy az igen hasznos seprű cirok mellett végre megjelent a seprőcirok is. A magyarul gyengécskén tudók számára: a seprű egy izé, mellyel az emberek többnyire más háza előtt söpörnek. A seprő pedig a mustkészítés mellékterméke, mely kellékül szolgál a pálinka- főzéshez. A pálinka az a nedű, melynek hatására egyesek az imént említett házak tisztárasepert eleje előtt négykézláb közlekednek. Gondolom, a pálinkafőzés után megmaradt seprőből vegyi úton készítenek majd olyan seprűt, mely mind a házak előtt, mind a nyelvészetben tisztázza a helyzetet. Zéró Zénó kiváló vendég nyelvész. Tiltakoz Kaptárszerte mélységes felháborodást keltett i Néplap szeptember 24-i számában negjelent ■„Érdekességek az állatvilágból” című :nkk második bekezdése. Kasunk >akói nem értik, hogy a mezőgazdasági kérdésekben mnyira tájékozott lapunk mi módon adózhat elismeréssel olyan méh- családnak, mely napi egykilogramKERESZTREJTVÉNY 1 3 » 4 1 ri 1 » tó üli 11 a a 12 a 14 Mii 14 u M ■535 SS 17 M i» :::: ■■■■ 20 a 21 MM 22 43 24 MM 26 24 a 27 14 29 Mi 30 MM 31 MM 32 MM MM 33 a 34 33 as 34 33 MM 3« 39 40 M 41 42 a 43 44 MM 46 44 MM 47 m 43 ■■■■ 49 60 ssS ,a m 52 MM S3 64 a L VÍZSZINTES: Is A történelmi jelentőségű ütközet. 11. A függ. 17. folytatása. 11 Férfinév. 14. Az öntözéshez elengedhetetlen kellék, is. Előidéző. 20. Kopasz. 21. Sportol. 22. Fel ellentéte-, 23. Jugoszláv város. 25. Libáknak nem, öröm. 27. Ilye« édes is van. 28. Nép. 38. Elegendőnél több. 31. Jókora. 32. Sorvégeik össze csengése. 33. Mosogatószer. 34, Szántóföld latinul. 38. Váltóhoz hasonló fizetési eszköz. 33. Potty an ta. 40. Hajdan. 41. Férfinév. 43. Levegő franciául. 44. OM. 45. Partjain sok tsz-gazda is üdült, 47. ME. 48. Nép. 48. Épphogy. 51. Lant. 53. Vissza tlroli név. (P=PP). ■HMIHHIiUmUIIIIUMIIllllllllllUHIIIIMIIIIW ASZIMETRTKUS ARCFESTÉS Egy párizsi kozmetikus „aszimetrikus arcfestéssel” próbálkozik: a két arcfelet nem festi egyformára. így például a bal arcfélnél a szemöldök vonala felfelé ível, és az arcot rózsásra festi, a jobb arcfélnél viszont a szemöldök félkörívben halad lefelé és a rúzs helyett sötét tónusú púder adja meg az arc „újszerű*5 jellegét. (A Basler Nachrichten"-bői) 55. Régebben ez volt a függ 17, (Folytatása függ. 24, 27.) FÜGGŐLEGES! 2. PE. 3. Pár év közepe! 4, Verset iheL 5. Tanít. 6. Vissza: ért. 7. Debreceni lakos. 8. Szent. 9. Kártyadisznó (A—A). 10. Víz. 13. Hetven éve meghalt orosz író. Híres művének címe Oblomov. 15. Kisportolt. 16. Tulajdonuk. 17. Nemzeti ünnepünk; folytatása vízsz. 11, függ. 27. 19. Kicsi. 22. Felsőfok képzője. 24. A vízsz. 55, folytatása. 26. Patyolat. 27. A vízsz. 11. és a függ. 24. folytatása. 29. Értesülés. 31. Soha németül. 35. Madár. 38. Üzlet. 37, Dal. 39. Fontos földféleség. 41. író (Sándor). 42. Szerep németül (E=E). 45. Német hegy. 46. Csecsebecse, 48. Női név. 58. Vissza: var. 51. 950 római számmal. 52. Nép. 54. Hitlerista terrorszervezet volt. Megfejtésül beküldendő: Vízszintes 1, 55, függ. 13. 17. Beküldési batáridő: október 6-ig beérkezőleg. Múlt hetít keresztrejtvényünk helyes megfejtése: Szüret után lesz az esküvő, Makadámút, Mád, Fóti dal, Bor, bor. bor, de Jő... Petőfi, Könyvet nyertek: Tóth Gábomé és Oláh Margit Tiszafüred. (A könyvet postán küldjük el.) Szolnok Megyei Néplap REJT VE NYSZEL VÉNYE, 1961. október L 4 :ás hitelrontá mos mézteljesít- 1 ménnyel dolgozó : népünk szégyene, i Mi, ■ tiszaőrsi mé- i hek akácvirágzás- \ kor napi S—10 ki- i logrammon alul nem adjuk, de még a 14—15 kilogrammos eredményt is < sikerült már elérnünk. Tehetséges > magyar kollégáink ■ rekordja napi 22 kilogramm családonként. Sikereink kivi- . vását nemcsak a is miatt hangyákéval egy- sorban emlegetett szorgalmunk segíti, de az örvendetes tény is, hogy mézzacskónk nem gombostűnyi — azaz vékony és hosszú —, hanem 60 köbmilliméter térfogatú. Ennek általában kétharmadát hasznosítjuk hordáskor, nektárt szállítva benne. Zürn Zuárd munkacsapatvezető érdemes méh
