Szolnok Megyei Néplap, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-12 / 241. szám
XII. évfolyam, 241. szám Ara 50 fillér 1961. október 12., csütörtök. 1 Özvegyasszonyok $ # i Teee-l&tea i * I Egy bűn története | Az oktatási rendszerről szóló törvényjavaslat az országgyűlés előtt Szerdán folytatódott az országgyűlés ülésszaka. A szerdai ülésen a Magyar Nép- köztársaság oktatási rendszeréről szóló törvényjavaslatot tárgyalták. Résztvett az ülésen Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly. Marosán György, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Csergő János, Czott- ner Sándor, Ilku Pál, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kovács Imre, Losonczi Pál, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, Pap János, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek, Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd Straub Gyula előadó ismertette a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szóló törvény- javaslatot. Iskolarendszerünk a felszabadulás óta hatalmas fejlődésen ment keresztül Utalt arra, hogy a Magyar Népköztársaság iskolarendszerérői szóló törvényjavaslattal hatalmas lépést teszünk előre az iskolaügy fejlesztésében. A Horthy-rend- szer Iskolapolitikája a munkás- és parasztfiatalság elől elzárta az érvényesülés útját, s rendeletéivel, gazdasági intézkedéseivel igyekezett még azt is megakadályozni, hogy szegényebb szülők gyermekei akár a polgári iskolába is felvételt nyerjenek. Egyébként Is a Horthy-rendszer iskoláiban az élettől teljesen elzárt, a természettudományokat semmibevevő, kizárólag a múlt örökségein elmélkedő élettelen „tudományt” próbáltak az ifjúság fejébe verni. Az elmúlt rendszer uralkodó osztályának művelődési monopóliuma a munkás- paraszt hatalom létrejöttével megszűnt, s iskolarendszerünk a felszabadulás óta hatalmas fejlődésen ment keresztül. Hogy most mégis szükség van ennek az európai, sőt világviszonylatban is élenjáró iskolarendszernek reformjára, annak kettős oka van — mondotta az előadó. Egyrészt szükség van arra, hogy egy törvényben egységesen lerögzítsük azokat az irányelveket, amelyeket egész oktatási rendszerünkre — az általános iskolától a szakmunkásképző középiskolán át a főiskoláig és egyetemig — pártunk művelődéspolitikai irányelvei meghatároztak; másrészt rögzítjük azokat az eredményeket, amelyeket a szocialista építésünk során az oktatásügy fejlesztésében elértünk, de ugyanakkor a törvény megmutatja a jövő fejlődés irányát is. Az előadó ezután bejelentette, hogy az országgyűlés kulturális bizottságának kibővített ülése a többi állandó-bizottság képviselőinek jelenlétében megtárgyalta a törvényjavaslatot, s azt jónak találta. A törvényjavaslat iránt nemcsak a parlament bizottságai, hanem egész társadalmunk igen nagy érdeklődést tanúsított A törvényjavaslatban meghatározott feladatok megoldásához elengedhetetlen a pedagógusok, az állami főhatóságok, a párt és társadalmi szervezetek, az egész dolgozó nép messzemenő támogatása — mondotta, majd a törvényjavaslatot a kulturális bizottság módosító javaslataival az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Az iskolai oktatás rendszerének továbbfejlesztése társadalmi szükségszerűség A beterjesztett törvény- javaslathoz elsőnek Kállai Gyula, a párt politikai bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese szólt hozzá. Bevezetőül hangsúlyozta, hogy az Országgyűlés elé terjesztett új iskolatörvény annak a csaknem kétéves munkának a gyümölcse, amelyet az oktatási rendszer reformjának előkészítésére létrehozott kormánybizottság a pedagógusok, a szülők, a társadalom legszélesebb rétegeinek bevonásával végzett el. Az egy évvel ezelőtt nyilvánosságra hozott irányelveket oktatási rendszerünk továbbfejlesztésére széleskörű vitára bocsátottuk, amelyben közel egymillió állampolgár vett részt, sok-sok ezer javaslat és észrevétel hangzott el. A végleges törvénytervezet e vita alapján készült. Törvényjavaslat — szellemét tekintve — kapcsolatban áll a korábbi haladó közoktatási törekvésekkel, azzal a harccal, melyet a magyar közélet haladó alakjai és különösen a haladószellemű pedagógusok a régi kizsákmányoló rendszer osz- tálykorlátai által mcgnyo morított iskolák felemeléséért vívtak. Közvetlen örökö se és folytatója a dicső emlékű Magyar Tanácsköztársaság intézkedéseinek, amelyek — ha rövid időre is — az iskolát a nép birtokába adták, s elkezdték az egységes, 8 osztályos munkaiskola, s az erre épített 4 osztályos, általános kötelező középiskola és szakmunkás- képző iskola megteremtését. A törvényjavaslat arra a méltán történelminek nevezhető fejlődésre épül, amelyet a magyar oktatási rendszer a felszabadulás után elért. De a nép számára csak az államosítás útján lehetett igazán meghódítani az iskolát. Hazánkban 1948-ban államosítottuk az iskolákat. Az államosítás óta az ifjúság oktatása és nevelése a szocializmust építő állam feladatává vált. A dolgozó nép fiai előtt szélesre tárultak a középiskolák és az egyetemek kapui: az 193S-as évhez viszonyítva napjainkra mind a középiskolai, mind az egyetemi hallgatók száma közel ötszörösére nőtt. A munkás és paraszt származású fiatalok aránya a középiskolákban az 1938-as 4 százalékról 53,2 százalékra, az egyetemeken az 1938-as 3,5 százalékról 54,4 százalékra emelkedett. Az iskolai oktatás rendszerének továbbfejlesztése megérett társadalmi szükségszerűség. Nem véletlen, hogy a szocialista tábor más országaiban is iskolareformot hajtanak végre. A szocialista társadalmi rendszer fejlődésének bizonyos szakaszában megköveteli, hogy a tömegek oktatását és nevelését magasabb színvonalra emeljük és hozzáigazítsuk ahhoz a nagyarányú ipari, technikai és tudományos fejlődéshez, amely a szocializmus építésének velejárója. Azt, hogy a tudás szerepe megnövekedett, mi is minden területen — az iparban, a mezőgazdaságban, a kulturális életben nap mint nap tapasztaljuk. Régen például, amíg a mezőga zda«ágí»ar többmillió kisparcella volt, az 5—10 holdas kisbirtokos paraszt gazdálkodása teljes mértékben évszázados hagyományokon alapult, sem lehetősége, sem igénye nem volt a mezőgazdasági tudomány alkalmazására. A mezőgazdaság szocialista átszervezése ugrásszerűen megnövelte az igényt az agrártudományok iránt, mert a többezer holdas szövetkezetek — ha eredményesen akarnak dolgozni — nem folytathatnak csak tapasztalati gazdálkodást. Jellemző, hogy régebben a mezőgazdasági technikumainkat csak nagy erőfeszítésekkel tudtuk úgy- ahogy benépesíteni, az idén pedig két és félszer annyi diák jelentkezett, — mint amennyi a mezőgazdasági technikumok első osztályai nak befogadóképessége. Pártunk Központi Bizottsága és a forradalmi munkásparaszt kormány az általános műveltség és a szakmai képzettség nagy szerepét szem (Folytatás a 2. oldalon). Megszűnik a jászapáti járás Határozatot hozott az Elnöki Tanács A jászberényi és a szolnoki járáshoz csatolják a községeket — Fodor Mihály nyilatkozata A Népköztársaság Elnöki Tanácsa határozata értelmében megszűnik a jászapáti járás. Községeit a szomszéd járásokhoz csatolják. A jászapáti járás megszűnéséről a Szolnok megyei Tanács VB elnökhelyettese, Fodor Mihály nyilatkozott lapunk olvasói részére. — Miért határozott így az Elnöki Tanács? — A megyei tanács vb szükségesnek látta az egységes irányítás megteremtését a Jászság területén. A vezetés minőségi színvonalának emelése, a specializált termelőszövetkezeti nagyüzemek kialakítása és nem utolsó sorban az államigazgatás olcsóbbá tétele miatt született javaslat a jászapáti járás megszüntetésére. Az Elnöki Tanács méltányosnak találta a kívánságot és szeptember 25-én meghozta határozatát. — A határozat értelmében a községek közül Jászalsó- szentgyörgy, Jászdózsa, Jászapáti, Jásziván, Jászkisér és Jászszen tanórás a jászberényi járáshoz, Jészladánv és Tiszasüly a szolnoki járáshoz kerül — A jászapáti járás felszámolását a tájjelleg egysége is indokolja, valamint a kulturális hagyományok és a népszokások. A jászberényi és jászapáti járásról eddig is, mint egészről: a Jászságról beszéltünk. Természetellenes volt e tájegység erőszakolt taglalása. — Mikor lép életbe a határozat? — November 1-én. Megtettük a szükséges előkészületeket, biztosítottuk a feltételeit annak, hogy zökkenő- mentesen, minden zavar nélkül folyjék tovább az igazgatási munka. — Mi történik a járás felszámolása után a jászapáti járási szervek munkatársaival? — A megnövekedett szolnoki és jászberényi járás apparátusát erősítjük meg velük, másokat a községi tanácsokhoz csoportosítunk át. Lesznek, akik — önként vállalva — a termelőszövetkezetekben működnek ezentúl. Célunk az, hogy rpinden dolgozó képességeinek leginkább megfelelő munkakörbe kerüljön. Tudásuk, képzettségük szerint gondoskodunk valamennyiükről. Ez természetesen nem kizárólag a tanács kebelén belüliekre vonatkozik, hanem minden olyan szervre, intézményre és járási hivatalra, amely a jászapáti járás megszűntével ugyancsak felszámol. Legjobb tudomásunk szerint már ezeknél is megtették a szükséges lépéseket a dolgozók más munkakörbe való áthelyezése érdekében. — Milyen egyéb intézkedésekre kerül sor? — Nagy gondot fordítunk a most felszabaduló helyiségek gazdaságos felhasználására is. Mivel a Jászberénybe kerülők részére lakást egyelőre nehéz biztosítani. Jászapátiból menetrendszerű autóbusz szállítja majd új munkahelyükre a dolgozókat. A távolság nem nagy, ezért különösebb fáradságot sem okoz a bejárás. Egész sor intézkedést tettünk ezeken kívül is, amelyek szintén azt a célt szolgálják, hogy a november 1-től egységessé váló Jászság községeinek államigazgatása, hivatalos ügyeinek intézése zavartalan legyen — fejezte be nyilatkozatát Fodor Mihály elvtárs. Népművelési tapasztalatcsere Karcagon Harminchét népművelési munkás; művelődési ház igazgató, múzeumvezető, Hazafias Népfront titkár, honismereti szakkörvezető találkozott tegnap a karcagi Déryné Művelődési Házban. A tapasztalatcserén egy napirendi pont szerepelt, a helyi Lenin Termelőszövetkezet honismereti szakkörének munkája. Tari Kálmán, a megyei népművelési tanácsadó vezetője tartott vitaindító előadást. Méltatta a honismereti szakkörök tevékenységének nagy jelentőségét és kiemelte a karcagi Lenin Tsz fiataljainak ilyenirányú eredményeit. A vendégek a művelődési házból a Nagykun Múzeumba látogattak, ahol Nagy Sándor múzeumigazgató kalauzolásával megtekintették a Lenin Tsz honismereti szakkörének három termet megtöltő kiállítását. Elismeréssel szóltak a kiállítás gazdag anyagáról, amely emléket állít Karcag paraszti múltjának és szemléltetően mutatja a termelőszövetkezeti gazdaság mérföldes fejlődését. Követendő példaként könyvelték el a tudomány és a gyakorlat kapcsolatát, nevezetesen * múzeum és a Lenin Tsz tagságának helyes és dicséretes kezdeményezését. A két évvel ezelőtt alakult és a harminckét tagot számláló termelőszövetkezeti szakkör munkája valóban rászolgált az elismerésre. A tapasztalat- csere befejező részeként So- mogyvári Imre, a tsz kultur- felelőse tartott tájékoztatót a Lenin Tsz népművelési munkájáról. Exportra kerül a cserkeszöllői almi Ez évben körülbelül 23 vagon nyári- és téli alma termésre számítanak a cserkeszöllői Magyar—Román Barátság Tsz gazdái. A leszedett almát Pintér Jánosáé munkacsapatának tagjai válogatják, fajta és nagyság szerint. — A MÉK a helyszínen veszi át és szállítja kiű- föidre. A bő almatermés után körüli»'’ liil 360 000 fe rint bevét0’ rerr»élti“k a sz" vetkezettek. Elutazott Sosztakovics Szerdán hazautazott D. D. Sosztakovics, a világhírű szovjet zeneszerző, aki hat napot töltött hazánkban. — Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelentek a Művelődésügyi Minisztérium, a Magyar Zeneművészek Szövetsége, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének vezető munkatársai, valamint M. A. Popov tanácsos és G. I. Tur- janica első titkár a budapesti szovjet nagykövetségről. V. I. Usztyinov, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövete kedden este fogadást adott Sosztakovics magyarorszáei látogatása alkalmából. (MTI) A mwőoa/dasáoi szakemberek képzéséért A Hazafias Népfront Országos Tanácsa mellett működő, a mezőgazdasági szakemberek képzésével foglalkozó akcióbizottság szerdán ülést tartott. A bizottság megvitatta, milyen intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a második ötéves terv időszakában és a következő években megfelelő képzettségű szakmunkások, technikusok és mérnökök vegyenek részt a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. Elsősorban a szakmunkás- képzés fejlesztésére dolgoztak ki több jovaslatot, Felmerült az a javaslat, hogy a növénytermelő szakmunkások szerezzék meg a traktoros! képesítést is. A bizottság ezenkívül javaslatokat dolgozott ki a felsőfokú mezőgazdasági szak- t-mberkér ''oo színvonalának j emelésére. iMTU VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!
