Szolnok Megyei Néplap, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-08 / 238. szám
jA magyar országgyűlés nynaCKozata a német békeszerződésről XII. évfolyam, 338. szám. Ara: 60 fillér 1961. október 8., vasárnap fi nemzetközi helyzetről szóló beszámolóval megkezdődött az ország gyűlés új ülésszaka Szombaton délelőtt megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka. Néhány perccel 11 óra előtt megteltek a képviselői padsorok. A karzaton az üzemek, intézmények, hh'atalok dolgozóinak küldöttei foglaltak helyet. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Miniszter- tanács elnöke, Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Csergő János, Czottner Sándor, llku Pál, Incze Jenő, Kovács Imre, Losonczi Pál, Nagy József né, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, Pap János, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek, Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglaltak a Budapestre akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői, illetve képviselői. Az ülést 11 órakor Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A képviselők felállva hallgatták meg Rónai Sándor megemlékezését Dinnyés Lajos képviselőnek, az országgyűlés al- elnökének elhalálozásáról. Az elnök javaslatára az országgyűlés Dinnyés Lajos emlékét jegyzőkönyvben örökítette meg. Rónai Sándor ezután bejelentette, hogy Kikillai Sándorné és Török István országgyűlési képviselők mandátumukról lemondtak. Lemondásuk, valamint Diny- nyés Lajos elhalálozása miatt a Pest, illetve a Győr-Sopron megyei választókerületben megüresedett képviselői helyekre Pollák Andort, Berta Mihályt és dr. Máté László soronkövetkező pótképvise- lőket hívta be. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának új elnökhelyettese s Marotán György elvtárs Az országgyűlés elnöke ezután bejelentette, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége közös átiratot intézett az országgyűléshez. Galló Ernő, az országgyűlés jegyzője felolvasta az átiratot. „A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége együttesen javasolja az országgyűlésnek, hogy Kiss Károly országgyűlési képviselőt a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökhelyettesi tisztje alól, Kristóf István országgyűlési képviselőt a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkári tiszte alól, Harustyák József, Marosán György, Olt Károly országgyűlési képviselőket a Népköztársaság Elnöki Tanácsában viselt tisztük alól saját kérelmükre mentse fel és vegye tudomásul, hogy Péter János, ország- gyűlési képviselő külgyminis zterré történt megválasztása miatt, a Népköztársaság Elnöki Tanácsában viselt tagsági tisztéről lemondott. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége együttesen javasolja, hogy Marosán György országgyűlési képviselőt a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökhelyettesévé, Kiss Károly országgyűlési Képviselőt a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának titkárává, dr. Bognár Rezső, Brutyó János, Kristóf István, Prieszol József ország- gyűlési képviselőket a Népköztársaág Elnöki Tanácsának tagjaivá válassza meg. KADAR JANOS, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Az országgyűlés az előterjesztett javaslatot egyhangúlag elfogadta és Rónai Sándor kimondta a határozatot. Az elnök bejelentette, hogy a megüresedett országgyűlési alelnöki tisztség betöltésére KÁLLAI gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke.’* káspórt Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnökségétől közös javaslat érkezett az országgyűléshez. Galló Ernő jegyző felolvasA Magyar Népköztársaság országgyűlése 1961. október 7-i ülésén megvitatta a nemzetközi helyzetet. Megállapította, hogy tizenhat évvel a második világháború befejezése után, amikor még alig hegedtek be a fasiszta pusztítás szörnyű sebei, az imperializmus egyre erőteljesebben kovácsolja a népek ellen az új háború fegyvereit. A magyar országgyűlés korunk legfontosabb megoldandó feladatainak tekinti az általános és teljes leszerelés megvalósítását, a gyarmati rendszer teljes és végleges felszámolását, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján történő rendezését, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élését. Az egyetemes béke megköveteli, hogy minden ország, minden nép, a kormányok és parlamentek állhatatosan küzdjenek e feladatok megvalósításáért. A magyar nép továbbra is minden erejét latba veti. hogy korunk e fontos kérdéseit a béke javára oldják meg. A jelenlegi nemzetközi helyzet legfontosabb kérdése a német békeszerződés haladéktalan megkötése. Három évtizeddel ezelőtt a fasizmus szennye zúdult Európára, s történelmünk legsötétebb tragédiáját Idézte elő hazánkban is. Ma áldozatos és nehéz országépítő munkánk közepette tapasztalnunk kell, hogy az imperialista hatalmak semmibe veszik a fasizmus kiirtására kötelező potsdami egyezményt, sőt év- ről-évre határozottabban és nyíltabban táplálják és növelik az új fasizmus ugrásra kész erőit Ennyi idő múltán, az imperialisták csökönyös ellenállása miatt, még mindig megoldatlan az úgynevezett német kérdés, a fasisztaellenes háborúban győztes nagyhatalmak máig sem kötöttek békét Németországgal. A békeszerződés hiánya miatt Európa szívében olyan helyzet alakult ki, amely alapjaiban fenyegeti az emberiség biztonságát. Évszázadok tengernyi szenvedése, nemzedékek és alkotásaik pusztulása, a kizsákmányolok által kikényszerített háborúkban, jogot ég erőt ad a népeknek — s köztük nekünk, magyaroknak is, — hogy követeljük a német kérdés rendezését. Ámde nemcsak a múltról van szó, hanem a jelenről Is; nem azért dolgoztunk és értünk el másfél évtized alatt kimagasló eredményeket a szocializmus építésében, szabad népünk anyagi és ku'túrális felemelkedésében, hogy vívmányainkat eltiprással fenyegessék a háborús uszítok. Békében akarunk élni, de ennek áldásait nem élvezhetjük zavartalanul, amikor utunkat a NATO cégére alatt a bonni rohamhadosztályok ag- ressziós tervei keresztezik. Nyugat-Német- országban újraéledt a revansízmus, amely a nyugati imperialisták, különösen az amerikaiak támogatásával új háború kirobbantásával fenyeget. A világ helyzete azonban napjainkban gyökerében különbözik a korábbitól. Ma hatalmas erők sorakoznak fel a béke védelmében, s képesek megzabolázni a háború bajkeverőit. Igazunk és erőnk tudatában megálljt kiáltunk az új „kereszteshadjárat” szervezőinek. Erőnk egy a szocializmus építésének útjára lépett népek roppant erejével! A testvérnéoekkel együtt a szocialista világrendszer történelmi igazságát és lebirhatatlan fegyveres hatalmát — valamennyi békeszerető nép erejét — szegezzük a háborús gyújtogatókkal szembe. A magyar országgyűlés, mint az egész magyar nép akaratának törvényesen megválasztott letéteményese, ünnepélyesen kijelenti: sürgősen és gyökeresen fel kell számolni a második világháború minden maradványát. Az egyetemes biztonság igénye a történelem napirendjére tűzte, hogy oly sok idő után 1961-ben, jelenünk eme egyik legfontosabb nemzetközi kérdésére végre kielégítő választ kapjon a világ. Népünk iránt érzett felelősségünk megköveteli, hogy ne várjunk tovább! Nem várhatjuk meg, amíg az imperializmus és a német mllitarlzmus olyan messze megy előre háborús terveinek szándékos útján, ahonnan már nincs visszatérés. Meg kell kötni a német békeszerződést, ki kell oltani a háborús uszítás és aknamunka nyugat-berlini tűzfészkét. Ez elsőrendű feltétele annak, hogy a népek akarata szerint a Magyar Szocialista Mun-i ta az átiratot: „A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, s a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége együttesen javasolja az országgyűlésnek, hogy Beresz- tóczy Miklós országgyűlési képviselőt az országgyűlés al- elnökévé válassza meg. KADAR JÁNOS, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Az országgyűlés a javaslatot egyhangúlag elfogadta és Rónai Sándor kimondta a határozatot. Ezután az elnök javaslatot tett az országgyűlés egyes állandó bizottságaiban megüresedett helyek betöltésére. Az országgyűlés a jogi és igazságügyi bizottságban Dinnyés Lajos képviselő elhalálozása folytán megüresedett helyére Csamangó Henrik képviselőt; a terv- és költségvetési bizottságban Fock Jenő képviselőnek a MinD-rtcrtanács elnökhelyettesévé történt megválasztáKÄLLAI GYULA, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke.” sával megüresedett helyre Kiss Árpád képviselőt; a szociális és egészségügyi bizottságban Kikillai Sándorné képviselő lemondása folytán megüresedett helyre Oláh Andor képviselőt; a kulturális bizottságban Illett Pál képviselő művelődésügyi miniszterré történt megválasztásával megüresedett helyre Ben- ke Valéria képviselőt; a munkaügyi bizottságban Pap János képviselő belügyminiszterré történt megválasztásával megüresedett helyre Leotkai István képviselőt választotta meg. mány elnöke benyújtotta második ötéves népgazdasáj fejlesztési tervről, valamin a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szóló tör vényjavaslatokat. A külügy bizottság a német békeszerződés megkötésével kapcsolatos állásfoglalás céljébó' határozati javaslatot nyújtott be az országgyűlésnek. Ezek alapján Rónai Sándoi javaslatot tett az országgyűlés mostani ülésszakának napirendjére, és javaslatára az országgyűlés a következő napirendet fogadta el; 1. A nemzetközi helyzetről szóló beszámoló és ezzel kapcsolatban a külügyi bizottság által benyújtott határozati javaslat; 2. A második ötéves népgazdaságfejlesztési tervről szóló törvényjavaslat; 3. A Magyar Népköztársa-J ság oktatási rendszeréről szó-] ló törvényjavaslat; 4. Az 1960. évi állami költ-« ségvetés végrehajtásáról szó-] ló jelentés tárgyalása; « 5. Interpelláció. í Az országgyűlés ezután * megkezdte az első napirendi] pont, a nemzetközi helyzetről] szóló beszámoló és ezzel kap-J csolatban a külügyi bízott-J ság által benyújtott határor-| zati javaslat megtárgyalását.! Az elnök Barcs Sándort képviselőnek, a külügyi bi-í zottság előadójának adtai meg a szót. £ (Folytatás a 3. oldalon) ♦ Adenauer levele ! ♦ Kennedvhez Washington (MTIi ] Az AP washingtoni tájéko-] zott forrásra hivatkozva köz-] li, hogy Adenauer kancellárt levelet intézett Kennedy elnökhöz, kifejtve nézeteit a kelet— nyugati tárgyalásokról. Diplomáciai megfigyelők szerint Adenauer szükségesnek tartotta tájékoztatni álláspontjáról az amerikai elnököt még a Kennedy—Gro- miko találkozó előtt. Salinger, az elnök sajtótitkára és egy nyugatnémet kormány- szóvivő péntek este megerősítette az Adenauer leveléről szóló hírt. A nyugatnémet szóvivő hozzátette, hogy Adenauer most válaszolt Kennedynek a nyugatnémet választások után küldött levelére. felengedjen a nemzetközi feszültség, s nyugodtan élhessenek egymás mellett a különböző társadalmi rendszerű országok. Megbízóink, a magyar nép milliói igent mondanak a szocialista országok vezetőinek legutóbbi értekezletén elhangzott megállapítására: a német békeszerződés megkötése és a nyugat-berlini helyzet egyidejű rendezése már régen megérett a megoldásra; halogatásával akaratlanul is hozzájárulnánk, hogy az új világháború vészéivé fokozódjék. A magyar országgyűlés híve annak, hogy a hitleri Németország elleni háborúban résztvett nyugati hatalmak a Németországban ténylegesen kialakult helyzet mérlegelése a'apján részesei legyenek a mindkét német állammal kötendő békeszerződésnek. Amennyiben eme ésszerű indítvány a nyugati hatalmaknál továbbra sem talál megértésre, úgy a Magyar Népköztársaság kormánya szövetségeseivel és más békeszerető országok kormányaival együtt — békeszerződést fr alá a Német Demokratikus Köztársasággal. A magyar országgyűlés ezért felelőssége tudatában támogatja és megerősíti a forradalmi munkás-paraszt kormánynak a német békeszerződés megkötése érdekében tett nyilatkozatát és felhatalmazza a német békeszerződés aláírására. Egyben felkéri a kormányt, hogy minden lehetőséget felhasználva, szövetségeseinkkel és barátainkkal együtt tegyen további erőfeszítéseket az európai és a világbéke megszilárdítására. Ugyanakkor helyeslőén veszi tudomásul azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány a jelen nemzetközi helyzetben az ország védelmi képessségeinek növelése, népük békés alkotómunkájának megóvása érdekében a kötelező gondoskodás szellemében hozott. A magyar országgyűlés ünnepélyesen kijelenti: teljes támogatásáról biztosítja a világ első békeszerető német államát, annak kormányát és népét. A testvéri Német Demokratikus Köztársaság teljesítette a történelem parancsát, amikor határozott és bátor intézkedésekkel biztosította államhatárait. a nyugodtabb alkotómunka lehetőségeit. Szándékaink azonosak, érdekeink egyek, biztonságuk a mi biztonságunk is. Visszautasítjuk azt a hidegháborús uszítást és rágalomhadjáratot, amelyet a nyugati imperialista hatalmak, a nyugatnémet újfasizmus a békeszerető Német Demokratikus Köztársaság ellen folytatnak. Szilárd odaadással és teljes együttérzéssel állunk a világ első német munkás-paraszt állama, a Német Demokratikus Köztársaság mellett! A magyar országgyűlés szívvel-lélekkel helyesli és támogatja azokat a javaslatokat, amelyeket a német békeszerződés megkötésére és ezzel egyidejűleg Nyugat-Ber- lin státusának rendezésére a hitleri Németország legyőzésében döntő szerepet játszó nagyhatalom, a szocialista Szovjetunió tett. A magyar országgyűlés ünnepélyesen kijelenti: csatlakozik a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetgyűlésének ama felhívásához, amely a világ parlamentjeihez fordulva sürgeti a német békeszerződés haladéktalan megkötését. A magyar országgyűlés tudatában van annak, hogy a világ minden táján, bármely társadalmi rendszerben is éljenek, nemre, fajra, politikai hovatartozásra való tekintet nélkül száz és százmilliók harcolnak a békéért. A magyar országgyűlés örömmel látja és a magyar nép nevében üdvözli a nemzetközi demokratikus szervezetek és mozgalmak — a Béke Világta- nács. a Szakszervezeti Világszövetség, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség — állásfoglalásait és felhívásait a német békeszerződés megkötésére. Biztosítja e nagytekintélyű nemzetközi szervezeteket arról, hogy a magyar nép, erejét nem kímélve, harcol a némát békeszerződés mielőbbi megkötéséért és a béke védelmében egyesíti erőfeszítéseit a földkerekség minden népével. A magvar országgyűlés egyidejűleg felhívja népünket: az üzemekben, a földeken és minden más munkahelyen végzett további jó munkával, bátor helytállással és szilárd egységben dolgozva harcoljon a békéért. a szocializmus énítéséért és hazánk boldog jövőjéért. — (MTI) Kennedy é$ Gromiko megbeszélése Washington (MTI) Kennedy, az Egyesült Államok elnöke és Gromiko szovjet külügyminiszter pénteken a késő esti órákban csaknem kétórás megbeszélést folytatott a Fehér Házban. Ezt a tárgyalást sorozatos találkozó előzte meg Gromiko és Rusk amerikai külügyminiszter között. Gromiko pénteken délután érkezett Washingtonba és magyar idő szerint 22 óra után kereste fel a Fehér Házat. A tanácskozás után a szovjet külügyminiszter kijelentette, hogy véleménye szerint „a megbeszélés hasznos volt.” Arra a kérdésre valón találkozik-e még Ken- nedvvel vagy Ruskkal, Gromiko kijelentette, hogy nincsenek ilyen tervei, mivel hétfőn visszaindul Moszkvába. Salinger, a Fehér Ház sajtófőnöke nem volt hajlandó nyilatkozni a Kennedy—Gromiko találkozóról. Rusk külügyminiszter is csupán annvit mondott, hogy az eszmecsere érdekes” volt. Kennedy elnök még hétvégi üdülése előtt találkozni fog Mcnamara hadügyminiszterrel. • A New Yorkban tartózkodó Willy Brandt nyugat-berlini polgármestert értesítették, hagy Kennedy elnök tárgyalni kíván vele. még mielőtt visszatérne Nyugat-Ber- llnbe. Nagygyűlés Berlinben az NDX megalapításának 12. évi'ordu óián Berlin (ADN) A Német Demokratikus Köztársaság fővárosának lakossága szombat de.előt* az NDK megalapításának 12. évfordulója alkalmából nagygyűlést tartott a berlini Marx—Engels téren A nagy teret zsúfolásig megtöltötték a dolgozók. A tömeg viharos ünnepléssel fogadta Walter Ulbrich- tot, az NDK Államtanácsának elnökét, valamint a sok külföldi vendéget, köztük a Mikojan vezette szovjet pártós kormányküldöttséget Az országrgvíí' Ezután az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az országgyűlés 1961. február 34-én berekesz- tett ülésszaka óta alkotott iKrvénvereiű rendeletéiről és és napirendié hozott határozatairól szóló jelentését. Az elnök bejelentette, hogy a oénzügyminiszter benyújtotta hozzá az 1960. évi álla mi költségvetés végrehajtá- l sáról szóló jelentést. A korW- A M£GYEI PÁRTBJZOTTSAÓ^S^AEGYE^ltiACf LAPJA , " ■■ ■ ■ V- ' ■ ■ ■ - - - ■ - W*«- . ' . V •
