Szolnok Megyei Néplap, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-29 / 256. szám

2 SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 1961. október 29. A béke rakétái (Folytatás az 1. oldalról) is jelentős befolyással bír az eseményekre, akik a tár­gyalások alatt nem a tényle­ges megegyezés felé haladó megbeszéléseket értenek, ha­nem különféle kibúvókat keresnek. Ezeknek a politi­kusoknak az irányításával rendeznek újabb és újabb NDK-ellenes provokációkat Berlinben és ezekre a politi­kusokra támaszkodnak azok az imperialista körök, kik nem átalják kijelenteni, hogy Nyugat még a nukleá­ris háborútól sem ijed meg. Ezeknek a címére üzenték a szovjet vezetők a kongresszu­si pulpitusról, hogy a szov­jet emberek nem hagyják magukat zsarolni és jók az idegeik. Semmi sem rendít­heti meg olyan emberek idegzetét, akik rettenthetet- lenül néztek szembe a halá­los veszéllyel a Nagy Hon­védő Háború zord éveiben, felőrölték és porrá verték a történelem legnagyobb ag­resszív fegyveres erőit, az­után meggyújtották a hét­éves terv minden földrészt besugárzó fényeit A világhelyzet még mindig feszült és bizonytalan. Erre emlékeztet újra és újra a német kérdés, a NATO-hatal- mák szüntelen fegyvercsörte- tése, a kongói és laoszi ese­mények, az algériai gyarma­ti háború, a Kuba elleni in­tervenció, a Bizerta elleni támadás. A Szovjetunió kül­politikájának béjcerakétái: a hűség a béke ügyéhez, a ha­tározottság és készség arra, hogy a Szovjetunió elmegy a végsőkig, amikor igaz ügyet kell védelmeznie és meg kell bénítani az agresszív erőket. Hajlékonyság és arra irányu­ló igyekezet, hogy számításba vegye a vele tárgyaló felek érdekeit, amikor azok is köl­csönös megértésre törekednek — mindezek reményt adnak arra, hogy a népek végülis kiharcolják a legfontosabb kérdések megoldását, köztük, végül az általános, és teljes leszerelést is, ami után örök­re megszűnik majd az új háború veszélye. Berlini jelentés A megosztott Berlin között húzódó határ neuralgikus pontjánál, a diplomaták és más külföldiek részére kije­lölt átkelőhelynél, a Fried- richstrassén szombatra vir­radó éjszaka, pontosabban éj­fél után viszonylagos nyuga­lom állt b Éjfél előtt mind a két olda­lon a demokratikus Berlin­ben és a Leipzigerstrasse ke­reszteződésénél, Nyugat-Ber- linben pedig a Friedrich­strasse és a Kochstrasse ke­reszteződésénél meglehetősen nagy csoportok verődtek ösz- sze. Mindkét oldalon külföldi újságírók is figyelték a fej­leményeket. Pénteken dél­után ismét hét amerikai páncélos zárta le az átkelő­helyet, mire pontosan 5 óra­kor a demokratikus Berlin feíőli oldalra is hét nehéz­páncélos vonult fel. A múlt hét szombatja óta tartó ame­rikai provokációkra első al­kalommal válaszoltak a de­mokratikus Berlin oldalán páncélosok felvonultatásá­val. Miután a szemközti ol­dalon időközben visszavonul­tak az amerikaiak, 20 perc múltán az NDK államhatárá­ról is távoztak a páncélosok. Később az amerikai páncé­losok egysége megint vissza­merészkedett, s mivel min­den jel arra mutatott, hogy három katonai jeep védelme alatt meg akarják ismételni a provokációt, vagyis „B”- betűs számtáblájú & „US Forces” felirattal ellátott magángépkocsiban polgári ruhás személyeket akarnak átkísémi, mégpedig úgy, hogy megakadályozzák az amerikai civilek igazoltatását. A de­mokratikus Berlin határához is visszatért a páncélos kö­telék és lezárta az utat. Ez a határozott ellenakció hideg zuhanyként hatott a túlsó ol­dalon és nem is tettek kísér­letet újabb provokációs kon­voj átküldésére. Az amerikai katonák kiterítették hálózsák­jaikat az úttestre és nyugo­vóra tértek. Kissé váratlanul érte az amerikai hatóságokat az a hír, hogy az angol helyőrség parancsnoka péntek délután parancsot adott: vonuljanak vissza a laktanyákba azok az egységek, amelyeket délelőtt küldtek a romos Reichstag épülete környékére, a Tier- gartenbe és a Brandenburgi­kapu mögé. Ezzel a délelőtti akcióval az angol parancs­nok azt akarta kifejezni, hogy szolidaritást vállal az amerikai hatóságok veszélyes provokációs intézkedéseivel, jóllehet az angol misszió és helyőrség polgáriruhás mun­katársai már hetek óta iga­zolják személyazonosságukat, ha átkelnek a demokratikus Berlinbe Jólértesült körök szerint az angol városparancsnok londoni utasításra rendelte vissza a határról az angol kötelékeket. Péntek este a Berlin kö­zött húzódó határ egy másik pontján a nyugat-berlini sze­nátus hangszórós kocsijának bemondója a Német Demok­ratikus Köztársaság ellen uszított. Az NDK határőrző szervei könnyfakasztó gráná­tokkal válaszoltak, mire a szenátus kocsija nagysietve elhajtatott a határ mellől — (MTI) Az SZKJP XXII. kongresszusának szombati ülése Nyugatnémet gyár repülőgépeket szállít Csombeéknak London (MTI). A Newsweek bonni tudó­sítója úgy értesül, hogy a nyugati szövetségesek kényes kérdéseket intéztek a bonni kormányhoz bizonyos szállí­tó repülőgépek dolgában, amelyeket a nyugatnémet Dornier repülőgépgyár szál­lított a katangai kormány­nak. A katangaiak bomba­vetőknek használták azokat. A legutóbbi háború óta a németeknek tudvalevőleg nem szabad hadirepülőgépe­ket gyártani. A bonni kor­mány azzal védekezett, hogy a repülőgépek nem tartoz­tak kiviteli kötelezettség alá. (MTI) Anyagbeszerzők, figyelem! Elfekvő áruként raktárról kaphatók: 5 db IO. III. olajindító 15 db IO. Ill/a. olajindító 4 db 31.35.07 110 LE hajtómű klf csapágyházak S 506, 511, 513, 522 klf fehérfémbélésű fix csapágyak 0 50—160 mm-ig 6 db GB 0.51 tengelykapcsoló sólyonifúrók 0 28—76 mm, keményfémlapkák, tár­csamarók, dörzsárak, — talpfafúrók 0 12—30-ig 4 db NIMB új motor, hiányos. APRTTŐGÉPGYAR JÁSZBERÉNY Anyagbeszerzési osztály (Folytatás az 1. oldalról.) nikusok és más szakembe­rek száma. Az SZKP új Szervezeti Sza­bályzata megköveteli a párt­szervektől, hogy tovább ja­vítsák a káder-munkát, fo­kozzák funkcionáriusaik fele­lősségét a párttal és a néppel szemben és javítsák a párt vezetésének módszereit. Kétségtelenül megnőtt a pártszervezetek felelőssége — mutatott rá az előadó a to­vábbiakban. — „De ez nem azt jelenti, hogy a pártbi­zottságoknak a szovjet és gazdasági szervek helyébe kell lépniök, s magukra ven­ni azoknak — őket meg nem illető — funkcióit.” Kozlov kiemelte, milyen nagy jelentőségű a helyi pártszervezetek tevékenysé­gének megjavítása szempont­jából a pártmunka társadalmi alapjainak kibővítése. „Arra van szükség — hangsúlyozta —, hogy a pártszervek apparátusa csök­kenjen, s a pártaktíva sorai növekedjenek.” Kozlov hangsúlyozta, hogy „a párt csak akkor teljesít­heti nagy feladatait, ha minden párttagot és min­den szovjet embert a kom­munista erkölcs, a magas­színvonalú öntudatosság és eszmeiség, a munkaszeretet és fegyelem, a közérdek iránti odaadás szellemében fog nevelni. Ebben óriási szerepe lesz a kommunizmus építői erkölcsi kódexének, amelyet az SZKP programja fogalmazott meg és amely a Szervezeti Sza­bályzatba is bekerült Ez a kódex lesz a párttagok maga­tartásának normája, az a hangvilla, amelynek alapján a párttagok és a pártszervezet érzékeli, ellenőrzi és értékeli elvtársainak erkölcsi tulaj­donságait”. Kozlov beszámolt arról, hogy a Szovjetunió kommu­nistái széleskörűen megvi­tatták a Szervezeti Szabály­zat tervezetét. A megvitatás­ban több mint 9 millió kom­munista vett rés^.u „Teljes joggal mondhatjuk, hogy az SZKP Szervezeti Sza­bályzata tervezetének meg­vitatásában az egész párt, minden kommunista részt- vett. A Szervezeti Szabályzat tervezetét kivétel nélkül min­den taggyűlésen, pártkonfe­rencián és pártkongresszuson egyhangúlag jóváhagyták.” Az előadó a továbbiakban a kommunistáknak az SZKP Szervezeti Szabályzata ter­vezetére vonatkozó egyes ja­vaslataival és észrevételeivel foglalkozott. „A párttagok lássák világo­san a Szervezeti Szabályzat megszabta kötelességeiket — hangsúlyozta Kozlov — éljenek teljes mértékben Szervezeti Szabályzat előirá­nyozta széleskörű jogaikkal. Ez biztosítja a kommunisták kezdeményező készségének és öntevékenységének to­vábbi fejlődését, minden pártszervezet harcképessé­gének fokozódását”. A Szervezeti Szabályzat tervezetét egy sor olyan cik­kellyel egészítették ki, amely arra hivatott, hogy még ma­gasabbra emelje a pártszer­vezetek felelősségét a párt­ba való felvételért. Ami a tagjelőltségi idő meghosszab bítását illeti (ezt az intézke­dést a XIX. pártkongresszus után vezették be) az új Szer­vezeti Szabályzat tervezete ezt a cikkelyt elhagyja. Az eszmei élet aktivizáló­dása a pártban, a pártfegye­lem megszilárdítása, a kom­munisták öntudatának emel­kedése arra vezetett, hogy az elmúlt években nagymér­tékben csökkent az SZKP-ból való kizárások száma” — mondotta Kozlov. Biztosítékul a legsúlyosabb pártbüntetés, a pártból való kizárás indokolatlan alkalma­zása ellen és a pártszerveze­tek felelősségének fokozásá­ra a kommunisták sorsáért, a Szervezeti Szabályzat terve­zetében új cikkely szerepel: „az alapszervezetnek a ki­zárásról szóló határozata akkor tekinthető érvényes­nek. ha azt nem az egysze­rű többség, hanem a tag­gyűlésen jelenlévő pártta­goknak legalább kétharma da megszavazta”. i A Szervezett Szabályzat tervezetében következetesen végigvonul az az eszme, hogy a pártéletben ki kell terjesz­teni a demokratikus elveket, „ami döntő feltétele annak, hogy tovább emelkedjék min­den pártszervezet aktivitása és öntevékenysége és minden kommunistát bevonjanak az eleven, alkotó pártmunká­ba”. „A párt szervezeti felépí­tésének elévülhetetlen alap­ja a demokratikus centra­lizmus lenini elve” — hangsúlyozta az előadó. „Rendkívül nagyjelentőségű a Szervezeti Szabályzat ter­vezetének az a tétele, hogy a pártvezetés legfőbb elve a vezetés kollektív jellege, ami megóvja a pártot, annak min­den szervét az egyoldalú, szubjektív határozatoktól és cselekedetektől.” A pártélet lenini normál, a vezetés kollektivitásának el­ve, a pártszervek összetételé­nek rendszeres megújítása, elhárítja annak lehetőségét, hogy túlságosan összpontosul­jon a hatalom egyes funkcio­náriusok, munkatársak kezé­ben, és előfordulhassanak olyan esetek, hogy az illetők kivonják magukat a kollektí­va ellenőrzése alól, biztosítja az új, friss erők gazdag be­áramlását a vezető pártszer­vekbe, az idős és a fiatal ká­derek helyes arányát” — je­lentette ki Kozlov. „A vezető szervek megújí­tási folyamatának a párt­élet normájává keli válnia” — jelentette ki Kozlov. Hangsúlyozta, hogy e rend­rendszer célszerűsége szem- mellátható. „A vezetésbe ál­landóan új erőknek, fejlődő, kezdeményező munkatársak­nak kell bekerülniök. Ugyan­akkor szükséges, hogy erélye­sen megszabadítsák a párt vezető szerveit az olyan em­berektől, akik túlságosan is odanőttek székükhöz és azt hiszik, hogy nem lehet őket helyettesíteni, akik már nem fejlődnek tovább és nem tud­ják elvégezni a rájuk bízott feladatokat, akik makacsul ragaszkodnak a vezető tiszt­ségekhez.” Kozlov hangsúlyozta, hogy a pártszervek rendszeres megújításának elve „egyálta­lán nem mond ellent a ta­pasztalt, tekintélyes munka­társak fontos szerepének”. A Szervezeti Szabályzat terve­zet éppen ezért rámutat, hogy az olyan pártvezetők és munkatársak, akik megér­demelt tekintélyt vívtak ki, s akiknek magasabbfokú politikai tudása és szervező képessége nyilvánvaló, hosszabb időszakra is be­választhatok a vezető szer­vekbe. „A megfelelő jelöltet azon­ban akkor lehet megválasz­tottnak tekinteni, ha titkos szavazás alkalmával a szava­zatok legalább háromnegye­dét megkapja”. Kozlov rámutatott, hogy egyik vagy másik munkatárs pártszervekbe való huza­mosabb idejű beválasztásá­nak lehetősége a Szerve­zeti Szabályzat értelmében kiterjed az összes választ­ható posztokra és nem­csak az SZKP Központi Bizottsági, vagy a Központi Bizottság elnökségi tagságá­ra, mint azt egyesek javasol­ták. Az értelmes kezdeményező szellemű és energikus mun­katársak törvényszerű fejlő­dését és kiemelését nem le­het megakadályozni — mon­dotta Kozlov. A szabályzat-tervezet hangsúlyozza, hogy minél macasabb beosztást tölt be a pártban a kommunista, annál nagyobb a felelőssége — mutatott rá Kozlov. — Ezt többek között megerősíti egy új tétel: „a Központi Bizottság tag­jának és tagjelöltiénck egész tevékenységével iga­zolni kelt a nárt helé vetett nagyfokú bizalmát. Ha a Központi Bizottság tag­ja vagy tagjelöltje foltot ejt becsületén és méltóságán, nem maradhat meg a Köz­ponti Bizottságban”. A szabályzat-tervezetnek ez a rendelkezése mutatja, hogy milyen igényes pártunk azokkal szemben, akiket har­cos lenini vezérkarának so­raiba állít — mondotta Koz­lov. Kozlov hangsúlyozta, hogy „a centralizmus nem mond ellent a pártonbelüli demok­ráciának. Feltételezi a helyi kezdeményezés és építőmun­ka minden eszközzel való fej­lesztését a fen költ, öntu­datos fegyelmet. A demokratikus centraliz­mus biztosítja a párt aka­ratának és cselekvésének egységét: mozgékonnyá te­szi, képessé arra, hogy a helyzet változásának meg­felelően átszervezze sorait, s az egész párt erőfeszítéseit a kommunizmus építésének történelmi jelentőségű fel­adataira összpontosítsa”; A pártélet normája a véle­ményszabadság, a politikai és gyakorlati párt-tevékenység bármely kérdésének szabad megvitatása. Az eszmecsere során alakul ki az egységes, helyes álláspont, amelyet a mindenkire nézve kötelező párthatározatokban rögzíthet­nek. A Szervezeti Szabályzat tervezete előirányozza „a párt politikai kérdéseinek szabad és érdemleges megvi­tatását, a tisztázatlan vagy nem elég világos kérdések egyes szervezetekben vagy a párt egészében való megvita­tását” — mutatott rá a to­vábbiakban Kozlov. „Természetesen nem en­gedhető meg, hogy ellent­mondásokba keveredett, vagy éretlen emberek valamilyen kis csoportjának szeszélye folytán a párt meddő vitába merüljön, hogy egyes pártel- lenes elemek a párt egységé­nek aláásásához vezető akció­kat indíthassanak.” A pártnak nincs joga. hogy fegyvertárából kiiktassa azokat az eszközöket, ame­lyekkel tömött sorainak eszmei és szervezeti egysé­géért harcol”- jelentette ki Kozlov. „A Szervezeti Szabályzat biztosítékokat nyújt a jelen' téktelen kisebbség olyan pró­bálkozásai ellen, hogy ráerő­szakolja akaratát a többség­re, valamint a frakciós cso­portosulások alakítására és a pártszakadás előidézésére irá­nyuló kísérletek ellen” — mondotta Kozlov. A Szervezeti Szabályzat tervezetének megvitatása so­rán — közölte Kozlov — ilyen kérdések vetődtek fel: nem zárja-e ki az SZKP az egész szovjet társadalom egy­öntetű egysége mindenféle szakadár tevékenység lehető­ségét a párt soraiban? Szük­ség van-e a jelenlegi körül­mények között a Szervezeti Szabályzatban bármiféle for­mális biztosítékokra a frak­ciózás és csoportszellem ei­len? „Igen, elvtársak, ilyen biz­tosítékokra szükség van” — hangsúlyozta Kozlov. „A szovjet társadalomban nem maradt olyan társadal­mi bázis, amely bármiféle opportunista irányzatokat táplálna a pártban. De egyes személyek vagy csoportok eszmei ingadozásának forrá­sait még nem küszöböltük ki teljesen”. A XX. pártkongresszuson kitűzött lenini irányvonal megvalósításával szemben elkeseredett ellenállást tanú­sított a frakciós, pártellenes csoport: Molotov, Kagano- vics, Malenkov, Vorosilov, Bulganyin, Pervuhin, Szabu- rov és Sepilov, — jelentette ki az előadó. „E csoport tagjai hűtlenné váltak a pártélet lenini el­veihez. Mindenáron igyekez­tek érvényre juttatni pártel­lenes elgondolásaikat, s odáig süllyedtek, hogy titkos összejöveteleket rendeztek, terveket koholtak a párt és az ország vezetésének kezük­be ragadására, a párt politi­kájának megváltoztatására. Molotov és a többiek vissza akarták hozni azokat a pár­tunkra és hazánkra nézve oly nehéz időket, amikor a személyi kultusz bűnös mód­szerei és eljárásai uralkod­tak, amikor senki sem volt biztonságban az önkénnyel és a megtorlással szemben. A csoport tagjai nem szá­moltak azzal, hogy pártunk lenini irányvonalát, amelyet a XX. kongresszus elfogadott, lelkesen helyeselte az egész párt, az egész szovjet nép és a marxista—leninista testvér­pártok”. Kozlov azt mondotta: „tel­jesen egyetértek N. Sz. Hrus­csov elvtárssal abban, hogy ha ezek az árulók felülkere­kedtek volna, aljas céljaik érdekében nem riadtak vol­na vissza semmitől; elbántak volna a becsületes és telje­sen ártatlan emberekkel. — Nagy szerencsénk elvtársak, hogy ártalmatlanná tettük a pártellenes csoportot és szi­gorúan ragaszkodva a lenini irányvonalhoz, megvalósít­hattuk hazánk hatalmas át­alakulását, példátlanul ma­gasra emelhettük pártunk é a szovjet állam tekintélyét nemzetközi küzdőtéren”. A tények azt mutatják — jelentette ki Frol Koziov —, hogy a pártellenes csoport szer­vezői még mindig megpró­bálják védeni helytelen nézeteiket. Különös ma­kacsság tapasztalható e te­kintetben Molotov eseté­ben. ö odáig jutott, hogy még az SZKP új programját is úgy jellemzi, mint szellemében forradalomellenes dokumen­tumot. Molotov mit sem tö­rődik azzal, hogy a program, az egész nép között történő megvitatása idején a párt és (Folytatás a 3. oldalon.) A Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának határozata az SZKP Központi Bizottságának beszámolójáról (Egyhangúlag elfogadták 1961. október 27-én.) Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszu­sa, miután meghallgatta és megvitatta N. Sz. Hruscsov elvtárs előadói beszédét — az SZKP Központi Bizottságá­nak beszámolóját — határo­zatban lefekteti: Teljes egészében helyesli a Szovjetunió Kommunis Pártja Központi Bizottság; nak politikai irányvonala bel- és külpolitikai gyakor lati tevékenységét; helyesli a Szovjetunió Kommunista Pártja Közpon Bizottságának beszámoló);; ban foglalt következtetéseke és javaslatokat. (MTI) A Szovjetunió Kommunista Pártja XXH. kongresszusának határozata az SZKP Köz­ponti Revíziós Bizottságának beszámolójáról (Egyhangúlag elfogadták 1961. október 27-én.) Moszkva (TASZSZ). AI sa jóváhagyta az SZKP Köz- Szovjetunió Kommunista ponti Revíziós Bizottságának Pártjának XXII. kongresszu-1 beszámolóját. (MTI) Ne takarmányozza fel a tökmagot Étkezési minőségért 550 forintot Olajgyári minőségért 450 forintot fizetnek a Terményforgalmi Vállalat felvásárló helyei

Next

/
Thumbnails
Contents