Szolnok Megyei Néplap, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-28 / 255. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI SZOLNOK J / # m A MEGYEL PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIL évfolyam, 855. szám. Ara 50 fillér 1961. október 88., szombat. Hruscsov elvtárs zárszava az első három napirend vitájáról N. Sz. Hruscsov beszéde az SZKP XXII. kongresszusának péntek délutáni ülésén Nyiki ta Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresz- szusának péntek délutáni ülésen zárszót mondott az első három napirendi pont vitájáról. Hruscsov kijelentette, hogy a XXII. kongresszus munkájának egész tartama „igazolta pártunk megingathatatlan hűségét ahhoz az irányvonalhoz. amelyet a XX. kongresszus dolgozott ki. Most még inkább szemmel láthatóvá vált, hogy a XX. kongresszus, amely eltakarította a személyi kultusz időszakának minden maradványát. ííj lapot nyitott pártunk történetében, kedvező hatást gyakorolt országunk, valamint az egész nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom fejlődésére”. Miután Hruscsov megállapította, hogy a XXII. párt- kongresszus figyelmének központjában a párt programja, a kommunista társadalom felépítésének programja áll, hangsúlyozta: a kongresszus szónoki emelvényén felszólaló valamennyi küldött „kifejezésre juttatta az új program eredményes megvalósításába vetett szilárd meggyőződését, a szovjet emberek eltökéltségét, erejük teljes latbavetésével ugyanolyan sikeresen teljesítik pártunk harmadik programját, mint ahogy más imperialista hatalmak vezető körei folytatnak. Az ő politikájukat nem a béke és az emberek nyugalmának érdekei, hanem a monopólisták nyereséghaj hászásának, az imperialisták uralma fenntartásának érdekei határozzák meg. Mégegyszer a háború és béke kérdéseiről „Programunk ereje és élei képessége a szovjet emberek önfeláld»*» munkájában rejlik“ mondotta Hruscsov. „Most, a XXII. kongresszuson, még világosabban látjuk, hogy a kommunizmus felépítése a párt gyakorlati feladatává, az egész szovjet nép ügyévé vált”. A Központi Eizottság beszámolója és a programtervezet feletti vita során, — mondotta Hruscsov — felvetődtek a népgazdaságirányítás további tökéletesítésének fontos kérdései. A küldöttek előterjesztett javaslatainak megvalósítása kétségtelenül elő fogja segíteni az előttünk álló feladatok sikeres megoldását. A kongresszuson jelen vannak a világ csaknem valamennyi kommunista és munkáspártjának küldöttségei. „Kedves vendégeinknek, a szónoki emelvényről elhangzott felszólalásai, valamint a testvéri pártoknak a kongresszushoz intézett üdvözletei visszatükrözték a kommunista világmozgalom sorainak nagy egységét és újra igazolták, hogy minden marxista — leninista pírl helyesli és támogatja pártunk lenini politikáját mondotta Hruscsov. Nyikita Hruscsov megállapította: a felszólalások, amelyeket a szocialista tábor országai kommunista és munkáspártjainak vezetői a kongresszuson elmondottak, azt bizonyították, hogy a testvérpártok egységesen az 1957. évi nyilatkozat és az 1960. évi nyilatkozat alapján állnak. „A szocialista tábor ismét tanúságot tett sorai egységéről, a nemzetközi szocializmus erőinek növekedéséről és összeforrottságáról”. — Hruscsov kijelentette: ..Nyolcvan marxista—lenagy sikereket és jólétet kíván a független afrikai államoknak, amelyek az önálló gazdasági és politikai fejlődés útjára léptek, vagy lépnek”. Hruscsov rámutatott, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok sikerei — hatalmas vonzóerőt jelentenek. Ezután kijelentette: az imperialisták, akik megértették ezt, fel akarták tartóztatni a mi gyors előrehaladásunkat. Ezzel magyarázható annak a politikának az agresszív jellege, amelyet az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Nvugat-Németország és Nyikita Hruscsov ismét hangsúlyozta, hogy ha tovább halogatják a második világháború maradványainak felszámolása kérdésének megoldását Európában, ez a legkomolyabb következményekkel fenyegeti a béke ügyét. Emlékeztetett, — a nyugati hatalmak — válaszul a Szovjetuniónak a német békeszerződés megkötésére és a nyugat-berlini helyzet ezen alapon történő rendezésére tett javaslatára — nyíltan azzal fenyegetőznek, hogy fegyverhez nyúlnak. „Háborús fenyegetéseikkel ki akarják kényszeríteni azt, hogy Nyugat- Berlinben örökre megmaradjanak Amerika. Anglia és Franciaország megszállási jogai”. Hruscsov itt rámutatott, hogy a nyugati hatalmak úgy tüntetik fel a dolgot, mintha ezek a jogok Nyugat-Boriin „szabadságának biztosítása céljából” lennének szükségesek számukra-. „Sem a Szovjetunió, sem a Német Demokratikus Köztársaság, sem a többi szocialista ország — senki sem követ el merényletet Nyu- gat-Berlin szabadsága ellen”. Mint Hruscsov rámutatott, a nyugati hatalmak a „szabadságról” beszélnek. de ezen Nyugat-Boriin megszállását értik. „Azt akarják, hogy mi, mint valami forgalmi rendőrök biztosítsuk az ő Nyugat-Berlinbe irányuló szállításaik — hadianyagok, kémek és diverzánsok szállításának — folyamatosságát az ellenünk és szövet.sé°'ese- ink ellen folytatandó aknamunkára. Kinek néznek bennünket ezek az urak? Talán abban a hiszemben vannak hogy nekik mindent szabad és rákénvszerfthetnek bennünket arra. hogy saját létérdekeink ellen, az általános béke és biztonság érdekei ellen tegyünk?” — mondotta Hruscsov. Ideje, rég ideje megérte niök azt az egyszerű igazságot, hogy a Szovjetunióval és az egész szocialista táborral ma csak az értelem és nem az erő pozíciójából lehet társalogni. Az értelem és az igazság pedig nem az ő, hanem a mi oldalunkon van. „A nyugati hatalmaknak a német kérdésben folytatott politikáját nem a béke, hanem mindenekelőtt Nyugat- Németország militarista és revansvágyó erőinek érdekei határozzák meg. A fő rossz szellem, aki ezt a politikát meghatározza, Adenauer kancellár”. Hruscsov hangoztatta, hogy a militarista agresszív körök nem titkolják gyűlöletüket a szovjet állam ellen, annak békeszerető politikája ellen, majd kijelentette: „Bármilyen érzésekkel viseltessenek is a szocializmus iránt, mondjanak le arról a reményükről, hogy valamikor is rákényszeríthetik kapitalista rendszerüket a szocialista or- ^ágokra”. Hruscsov így folytatta: „Ma még egyszer megmondhatjuk nekik: ne veszítsék el józan eszüket, uraim, ne kíséreljék meg próbára tenni rendszerünk erejét és szilárdságát. Ismeretes, hogy a múltban ellenségeink nem egyszer próbálkoztak ilyesmivel, de mindenki tudja, mivel végződtek ezek a próbálkozások”. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára ismét kijelentette, hogy ha a nyugati hatalmak készséget nyilvánítanak a német kérdés rendezésére, akkor a határidők kérdésének nem lesz olyan nagy jelentősége. „Akkor nem fogunk ragaszkodni ahhoz, hogy december 31-ig aláírjuk a békeszerződést. Nem vagyunk babonás emberek és úgy véljük, hogy a 31-e is, a 13-a is szerencsés nap lehet. Nem ez vágj' az a nap ^ fontos, hanem a kérdés konkrét és becsületes megoldása'. . ...Kéfiíeli vawyank lalíl iorní a nyugali hitiim ik liéprUrl >irel és eszmecserét folytatni velük, hogy előkészítsük termékeny tárgyalásainkat — mondottá Hruscsov. — Azonban — hangsúlyozta — a Szovjetunió nem engedheti meg, hogy tárgyaljunk pusztán a tárgyalás kedvéért, hogy a nyugati országok képviselői halogassák az európai kérdések békés rendezését. Ha valaki erre építi számításait, tudnia kell előre, hogy azok nem válnak be. „Ez a mi álláspontunk. Ehhez ragaszkodtunk, és szilárdan ragaszkodunk” — jelentette ki Hruscsov. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára újból hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió kénytelen volt felújítani a nukleáris fegyverkísérleteket. A burzsoá propaganda által ezzel kapcsolatban csapott nagy hűhóról és azokról a hangokról szólva, hogy e kísérletek ellentétesek az erkölcsi elvekkel, Hruscsov kijelentette: a háború után az Egyesült Államok egyik kormánya, egyik amerikai elnöke sem jelentette ki, hogy Hirosima és Nagaszaki bombázása erkölcstelen cselekedet volt. „Ök az imperialista erkölcsből indulnak ki, amely az erősnek mindent megenged. Ügy vélték, hogy a nukleáris fegyver monopóliuma lehetővé teszi számukra a világuralom megteremtését. Ám a Szovjetunió — folytatta Hruscsov — rövid idő alatt nagyhatású termonukleáris fegyvert hozott létre, s ezzel ezen a területen véget ért az Egyesült Államok monopóliuma. Most még Kennedy elnök is kénytelen volt elismerni, az Egyesült Államok, az előtt a nehéz feladat előtt áll, hogy utol kell érnie a Szovjetuniót ezen a területen”. De míg az Egyesült Államok elnöke — jegyzi meg Hruscsov — arról beszél, hogy utol kell érni a Szovjetuniót, addig Rusk külügyminiszter továbbra is „erőpolitika” folytatására szólít fel. Kiderül, hogy a jobb kéz nem tudja mit csinál a bal. A Szovjetunió távol áll attól, hogy bármely államra rákényszerítse akaratát és feltételeit — mondotta Hruscsov, majd hozzáfűzte: „a Szovjetunió a közvetlen fenyegetéseket és a háború kitörésének veszélyét látva kénytelen volt megtenni a szükséges intézkedéseket védelmi képességének szilárdítására, a szovjet nép, a szocialista országok egész nagy közössége népeinek védelmére. Hruscsov hangsúlyozta: a szovjet tudósok minden lehetőt elkövetnek, hogy a minimumra csökkentsék a nukleáris kísérletek káros következményeit. „Kénytelenek vagyunk vég-’ rehajtani ezeket a kísérleteket, hiszen az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és Nyugat-Németország imperialistái országaink szocialista vívmányainak, sőt népeinek a megsemmisítésére készülnek Nem csupán a légkör megfertőzésének veszélyét idézik fel. hanem emberek millióinak életét is el akarják venni” — mondotta Hruscsov Az SZKP KB első titkára felhívta az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Nyugat-Németország és más országok vezetőinek figyelmét arra, hogy „legokosabb, ha felhagynak az „erőpolitiká- val” és a „hidegháborús politikával”. — „A nemzetközi ügyekben a békés együttélés realista politikáját kell folytatni” — hangoztatta. „A különböző társadalmi és politikai berendezésű államok békés együttélése korunk igen fontos problémája” — jelentette ki. „Egyesek — folytatta — támadnak bennünket és azzal a váddal hozakodnak elő, hogy leegyszerűsítjük, illetőleg enyhén ítéljük meg a nemzetközi helyzetet, amikor hangsúlyozzuk a békés együttélés szükségességét a jelenlegi körülmények között. Azt mondják nekünk, hogy aki a békés együttélést hangsúlyozza, az nem mérlegeli kellően az imperializmus lényegét, sőt, úgymond, egyenesen ellentmondásba kerül az imperializmus lenini értékelésével. Hruscsov hangsúlyozta, — hogy ninista párt küldöttségeinek részvétele és felszólalása a XXII. kongresszuson visszatükrözte a nemzetközi kommunista,, munkás és nemzeti szabadságmozgalom hatalmas fellendülését, s az egész világ kommunistáinak törhetetlen ragaszkodását a proletár nemzetköziség elveihez, amelyeket Marx, Engels és Lenin hagyott ránk”. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára hálás köszönetét mondott Guinea, Ghana és Mali független afrikai államok demokratikus nemzeti pártjainak, bár ezek az országok nem kommunisták, elfogadták a meghívást és elküldték a kongresszusra képviselőiket. „Minden szovjet ember Ifflf-í SZÉP 1 A nap is körülcirógatja a szolnoki Kossuth tér újszülöttjét, a Só- 'yom utcai új bérházat. mely elől ’eszedték az állványokat. Jövendő lakói dobogó szívvel lesik a pil- 'anatot, melyben birtokukba vehe- Mk. S akinek nem hit Ilyen szerencse, annak örül •'ívből, hogy szén ' -rünk arculatát 'ven derűs kép •'meli. (Fotó: Csikós) az imperialism*!«» lényegének lenini értékelése ma is érvényes Az imperializmus lényege, agresszív jellege nem változott. Hruscsov hangsúlyozta, — hogy az imperializmus lehetőségei ma már nem olyanok, mint osztatlan uralma idején. „Most olyan a helyzet, hogy az imperializmus nem diktálhatja mindenkinek a maga akaratát és nem érvényesítheti akadálytalanul agresszív politikáját”. A világ felosztására, más népek leigázására irányuló imperialista rabló törekvéseknek útját állják a szocialista világrendszer, elsősorban a Szovjetunió megingathatatlan erői. Ezek az erők korlátozzák az imperialisták farkas étvágyát. Hruscsov hangsúlyozta, — hogy a szocialista világrend- szer ereje annyira megnöve- kfcdett, mint még soha. Ez a rendszer a világbéke erős bástyája. A különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének elve a jelenlegi körülmények között életbevágóan fontossá válik. „Ezt csak azok a reménytelen dogmatikusok nem értik meg, akik megtanulták az általános formulákat az imperializmusról, de teljesen elszakadtak az élettől. Ilyen álláspontra helyezkedik továbbra is makacsul Molotov. Ö és a hozzá hasonlók nem értik meg a világhelyzetben ’őriért vá’^-’-nkat. az élet (Folytatás a 3. oldalon) Ifha: | Szajoli történél CSAL AD» K ŐRBE » 1 í Rádió és te/ev/z ó műsor
