Szolnok Megyei Néplap, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-27 / 254. szám
1961. október 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP > Kedvező körülmények között kezdtük IV. negyedévet a A Központi Statisztikai Hivatal Szolnok megyei Igazgatóságának kimutatásai szerint üzemeink döntő többsége jól zárta a harmadik negyedévet, biztos alapot teremtett az utolsó negyed előirányzatainak valóraváltásához. Néhány vállalatunk figyelemreméltó eredményt ért el. A harmadik negyedév végére például az évi vállalati tervteljesítésben a törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár 80,2, a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat 81,4, a Tejipari Vállalat 79, a Tisza Cipőgyár 78,6 százalékot ért el. Ezeknek a vállalatoknak évi tervteljesítése biztosítottnak látszik. Van azonban néhány üzem, amely adós maradt az évi terv időarányos részének valóraváltásával. Ezek közé tartozik a szolnoki Járműjavító, a Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat, s a jászberényi Aprítógépgyár. A Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat, s az Aprítógépgyár a harmadik negyedév során figyelemreméltó munkasikereket tud felmutatni, sokat törlesztett korábbi adósságából. Az olajbányászok például negyedévi kőolajtermelési előirányzatukat 103,5, földgáztermelési tervüket pedig 257,6 százalékban váltották valóra. Ilyen intenzitással remélhető évi tervük teljesítése. örvendetes tényként könyvelhetjük el, hogy az utóbbi három hónap alatt — a bázishoz viszonyítva — sokat növekedett a vállalati teljes termelési érték, — a Mezőgépgyárban például 153,4 százalékkal, s még ennél is nagyobb arányban a Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalaí- nál. Megyénk szocialista iparának egészét tekintve a vállalati teljes termelési érték növekedése — a bázishoz képest — a harmadik negyedévben meghaladja a 111 százalékot, E mutató az év első háromnegyedét tekintve a bázishoz képest 113,3 százalék. Nemcsak a termelt javak mennyiségének növelésében, hanem a termelékenység fokozásában is előrébb jutottunk. Erre vall az is, hogy a harmadik negyedévben — a bázishoz viszonyítva — az egy munkásra, egy napra eső termelés 7,6 százalékkal növekedett megyénk szocialista iparában. Alig van néhány vállalatunk — így például a Szolnok megyei Téglagyári Egyesülés, a Malomipari Vállalat, a Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat — ahol ez a mutató kisebb a tavalyinál. S ez a tény nem vall minden esetben a bázis- időszak termelésénél rosszabb munkára. A Téglagyári Egyesülés például azért nem tudta elérni azt a szintet, mint tavaly, mert a nagyarányú készletek miatt a cserépgyártást igen nagymértékben csökkenteni kellett. A termelékenység növekedésének hatása különösen szembetűnő a helyiiparhoz tartozó vasipari vállalatoknál. A jászberényi Vasipari Vállalat például 196,5 százalékra teljesítette termelési előirányzatát az utóbbi három hónap alatt, s a kunszentmártoni Vasipari Vállalat sem sokkal maradt el mögötte. Jónéhány vállalatnál bebizonyosodott: a normák felülvizsgálata eredményre vezetett, s részben ennek következtében származik a termelésnövekedés elsősorban a termelékenység fokozásából. Bár kénsavból, bőrei pőből, s néhány más termékből nem értük el a bázisidőszak szintjét, mégis elmondhatjuk: a bázishoz képest a fontosabb cikkek termelése is kedvezően alakult a harmadik negyedévben. Az utóbbi három hónapban például — a bázishoz viszonyítva — 224,8 százalékkal több földgázt, 159 százalékkal több kőolajat termeltünk, 120 százalékkal több hűtőszekrényt, 147 százalékkal több vágottba- romfit, 112,8 százalékkal több papírt, 113 százalékkal több konyhabútort gyártottunk. Ilyen arányokban beszélhetnénk még jónéhány cikk (vasöntvény, stb.) termeléséről. Fellendült a kutatófúrás is, sokkal nagyobbmérvű, mint I960 azonos időszakában volt. Mindez bizonyítja: jó ütemben haladunk, s ha minden tőlünk telhetőt megteszünk a negyedik negyedévben is, akkor ismét eredményekben gazdag évet zárhatunk. Termelőszövetkezet a községi művelődési ház gazdája Megyénkben az eddigi gyakorlat szerint a községi művelődési házak mellett minden termelőszövetkezet létrehozta tagjai részére a saját művelődési otthont, vagy klubszobát. Ennek legtöbb esetben az lett a következménye, hogy a tsz-kluboknál jobban felszerelt községi művelődési házaknak nem volt megfelelő látogatottságuk. Most egyre több községben, városban a termelőszövetkezetek veszik át ezeket a jelentős kulturális intézményeket, vagy éppen központi művelődési házakat alakítanak ki. Kisújszálláson például négy termelőszövetkezet a Búzakalász, Ady, Kinizsi és a Dózsa közös tsz-ldubot rendez be. A klubban összpontosítják a négy közös gazdaság színjátszó-, tánc- és énekcsoportjait. Tiszabőn a Petőfi Termelőszövetkezet a közelmúltban vette át a községi művelődési házat. A közgyűlés máris mintegy 50 ezer forintot szavazott meg különböző felszerelések vásárlására, ugyanakkor a helyi tanács továbbra is biztosítja a rendszeres állami támogatást. Amióta a termelőszövetkezet lett a művelődési ház gazdája, jelentősen megnőtt a látogatottság. Tiszabő lakosságának nyolcvan százaléka színjátszó, zenekari, szőnyegszövő, irodalmi szakkörökben, különböző tanfolyamokon vesz részt a művelődési ház munkájában, Az idősebbek az őszi estéket a játékasztalok és a televízió mellett töltik el. Rákóczifal ván, hasonlóan a tiszabőiek- hez, szintén a termelőszövetkezet vette át a művelődési ház irányítását. A tiszaföld- vári Ö-szőlőben pedig a közös gazdaságok közösen építik fel a környék lakóinak művelődési klubját Követendő módszer Barabás János elvtárs, a kenderesi községi párttitkár azt írta hozzánk a vezetőség újjáválasztások előkészületeiről szóló levelében: „Minden alapszervezetünkben a taggyűlés előtt legalább tíz nappal elkészítik a beszámolókat. így van idő arra, hogy a vezetőség újból átgondolja, alaposan megvitassa, milyen mondanivalóval álljon a tagság elé”. Igaza van Barabás élvtársnak és mindazoknak az alapszervezeti vezetőségi tagoknak, akik nem hagyják az utolsó napokra a beszámolók összeállítását, mert a taggyűlések sikere attól függ elsősorban: mit mond el a vezetőség A beszámoló viszont csak akkor lehet valóban jó, ha nem egy-két vezetőségi tag véleménye van benne, hanem a párttagság többségének állásfoglalása, javaslata is benne foglaltatik. Az eddigi taggyűlések tapasztalatai azt igazolják, hogy ahol így kezdenek a munkához, s nem sajánlják az időt a beszámolók összeállítására, a taggyűlés egészének előkészítésére, ott mindenkor színvonalas a kommunisták tanácskozása. Legtöbb helyen úgy készítik a beszámolókat, hogy munkacsoportokat alakítanak, amelyek összegyűjtik a tapasztalatokat, meghallgatják a pártonkívüliek véleményét is. így készültek a vezetőségválasztásra a zagy- varékasi Béke, a kőteleki Petőfi, a tószegi Dózsa Tsz-ben, a szolnoki Kőolajfúrási üzemnél, a Jászberényi Tanítóképzőben is. Helyenként azonban a párt- szervezetek vezetői elmulasztják az alapos előkészítés^ s főleg az emberekkel való közvetlen beszélgetést Nem is bíznak meg elvtársakat azzal, hogy a pártmunks egy-egy területének tapasztalatait összegyűjtsék, elemezzék. Inkább mindent maguk akarnak csinálni, mondván, hogy így biztos kifogástalan lesz a munka. A kunszentmártoni járási tanácsnál például hasonló elgondolásokból egy elvtárs állította össze a vezetőség beszámolóját Az ilyen beszámolóhoz kevesebb is a hozzászólás, hisz ezesetben a párttagság csak néhány, vagy egy-két vezető véleményével vitatkozhatna. Ahol viszont közös munkával készült beszámolót tárnak a taggyűlés elé, ott az egész párttagság véleménye, elgondolása, akarata érvényesük Előfordul az is, hogy a pártmunka felmérésével megbízott elvtársak nem készítik el idejében a beszámolók reájuk jutó részét, vagy nem megfelelőn állítják azt össze. A fegyvernek! Úttörő Tsz- ben megalakították például a munkacsoportokat, a beszámolót mégsem készítették el határidőre. Az ilyen mulasztásnak többnyire az az oka, hogy a vezetőség nem osztja el megfelelően a munkát, nem határozzák meg elég világosan, kire milyen tennivaló vár, ki hogyan fogjon munkához. Csak a gondos és közös munkával összeállított beszámolók adhatnak alapot ahhoz, hogy a vezetőségválasztó taggyűlések valóban eredményesek, előresegítőek legyenek. Éppen ezért mondhatjuk, hogy követendő és helyes módszer a kenderesi elvtársakó,-'‘*9:B. E. A csehszlovák— magyar barátság jegyében A Csehszlovák Kultúra Házának több munkatársa e hó 23-án Kisújszállásra utazott és ott részt vett a csehszlovák baráti hét megnyitóján. A baráti országot ismertető kiállítás után délután 4 órakor mintegy 180 diák részvételével dr. Joó Kálmán ,.Ki mit tud Csehszlovákiáról?” címmel fejtörőt rendezett. Az érdekes, sőt mi több, izgalmas játék legjobb szereplői könyvjutalmat kaptak. Legügyesebbek a Kossuth úti általános iskola és a gimnázium tanulói voltak. Ugyancsak aznap este nagyszámú felnőtt hallgatóság előtt dr. Joó Kálmán Csehszlovákia történelmét ismertette az államalakulástól a köztársasággá válásig. Utána kisfilmeket vetítettek. A népek barátsága jegyében rendezett előadássorozat következő témája a mai, épülő, fejlődő Csehszlovák Köztársaság élete. Magyar—francia kulturális megállapodást írtak alá Párizsban Párizs (MTI). Párizsban a Quai d’Orsay palotájában szerdán magyar —francia kormányközi megállapodást írtak alá, amely szabályozza a két ország kulturális kapcsolatait és meghatározza az 1962. évi kulturális együttműködés tervét. Vincze József, a Magyar Népköztársaság párizsi követe a megállapodás ünnepélyes aláírása után ebédet adott a magyar és a francia küldöttség tiszteletére. Egész évben disznótor A túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezet év- eleji első közgyűlésén indították el a disznótoros mozgalmát. A közgyűlés kimondta: egész éven át úgy művelik a határt, mint a disznótorokat ösz- szeállítani szokták. Vagyis egy-egy kampány idején a tsz-tagok segítségül hívják azokat a rokonokat, családtagokat, szomszédokat, ismerősöket, akik disznótorkor is hivatalosak a családhoz. A disznótoros mozgalom sikerrel járt. Egész éven át egy-egy kampány idején a 850 tsz-tagon kívül 1600 családtag dolgozott rendszeresen a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. Biró István harmadmagával vette ki részét a közös munkábőL Zsadányi Sándor pedig családtagjaival és ismerőseivel három hold cukorrépát,- öt hold kukoricát művelt meg ebben az évben. Az összefogás sikerére jellemző, hogy a tavaszon 430 hold cukorrépát nyolc nap alatt egyelt ki a szövetkezet. A disznótoros mozgalomban részt vettek a termelőszövetkezet elnökének, párttitkárának és főmezőgazdászának feleségei, családtagjai is. A nagy szárazság ellenére szépen művelt határ az idén is jó termést biztosított, s a Vörös Csillag Termelőszövetkezet majdnem minden mezőgazdasági munkálatot elsőnek fejezett be a városban és a környéken. Nagyarányú gyümölcs- és szőlő- telepítések az ötéves terv időszakában A második ötéves terv a növénytermesztés számára 24 százalékos növekedést ír elő. A növénytermesztés ágazatai közül leggyorsabban a gyümölcs- és szőlőtermesztés fejlődik, s ezzel részesedése a mezőgazdaság egész termelésében a tavalyi 8,9 százalékról 9,9 százalékra nő. 1965-ben a magyar mező- gazdaság 55 százalékkal több gyümölcsöt termel, mint 1960-ban. Az össztermés növekedésében jelentős része lesz a hozamok emelkedésének. Gyümölcsöseinkben és szőlőinkben széles körben elterjednek a korszerű nagyüzemi módszerek, amelyek termelékenyebbé teszik a Épül a szolnoki gázvezeték táL iwuj'w-yi". < Megielen! a Világosság oSÉíri száma Megjelent a Világosság októberi száma. A lapban P. M. Ugrinovics tollából érdekes cikk jelent meg a vallásos pszichológia és ideológia viszonyáról. A folyóirat közli Huszár Tibor Keresztény humanizmus című tanulmányának második részét és Tarján Imre, a németországi katolikus egyháznak a hitleri hatalomátvétel idején játszott szerepéről szóló írását. A dokumentumok között Pamlényi Ervin közzé teszi Gárdonyi Gézának egy Sza- bolcska Mihályhoz írt kevéssé ismert levelét, amely az író korai atheizmusának bizonyítéka. Több cikk mellett gazdag szépirodalmi és könyvrovat, érdekes glosz- szák, politikai és tudományos hírek egészítik ki a Világossá» októberi számát. LMTI1 f*>- WMunkában az árokásó gép. Összehegesztés után földbe kerülnek a gázcsövek. munkát, biztonságosabbá a termést A mennyiség növelésében, a minőség javításában nagy szerepe lesz a növény- védelemnek: minden 150— 200 hold szőlőre és gyümölcsösre jut majd egy nagyteljesítményű permetező-porozógép. A legutóbbi évek sikeres kísérletei alapján 1965- ben már húszezer holdnyi szőlő és gyümölcsös — főként alma — kap mesterséges csapadékot Meghonosodnak a kertészetekben az eddig alig ismert gépek is. A szőlőművelés gépesítésére többféle konstrukcióval foglalkoznak. A következő években jelentősen előrehalad a nagyüzemi szőlőfeldolgozás is. 1965- ben mintegy 30 százalékkal több bort termelünk, mint tavaly, s ehhez több nagykapacitású, gépesített pincészet épüL Az első komplett hazai gyártmányú szőlőfeldolgozó gépsort az idei szüretnél már kipróbálták, s rövidesen megkezdik több berendezés gyártását. A második ötéves terv fontos feladata a következő időszakok szőlő- és gyümölcs- termesztésének megalapozása. öt év alatt 110 000 holdon telepítenek üzemi gyümölcsöst, így ezeknek a területe csaknem megkétszereződik Elsősorban ott telepítenek, ahol lehetőség van legalább 100—150 holdas gyümölcsöd kialakítására, mert ekkora terület kell ahhoz, hogy az üzem gazdaságosan alkalmazhasson gyümölcstermesz tő szakembert és speciális gépeket. A második ötéves terv idején kerül sor az eddigi legnagyobb szőlő-rekonstrukcióra, 70 000—80 000 hold betelepítésével. Ennek ellenére a tényleges szőlőterület lényegében változatlan marad, mert sok öreg, már alig termő tőkét vágnak ki. A telepítések legnagyobb része a történelmi borvidékekre kerül, hetvenöt százaléka homokra, huszonöt százaléka hegy- és dombvidékre: Tokajba, Badacsonyba, Somló és Szekszárdi vidékére. Igen nagy mértékben bővül a mostaninak mintegy 2,5 szőrösére a csemegeszőlő- terület IMTIi
