Szolnok Megyei Néplap, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-27 / 254. szám

1961. október 27. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 3 Az SZKP kongresszusának csütörtöki ülése (Folytatás az 1. oldalról) jesztő országos társaság ve­zetője beszédében hangsú­lyozta: a szovjet tudósok boldogok és büszkék, hogy az SZKP új programja ilyen nagyra értékeli a tudomány szerepét a szovjet társadalom fejlődésében. „A tudomány a kommunizmusban találja meg hazáját” — mondotta. A Nobel-díjas kiváló tu­dós biztosította a kongresz- szust, hogy a szovjet tudo­mány az ismeretek minden terén ki fogja vívni az első­séget. „A kommunizmus esz­ményei lelkesítenek bennün­ket.” Szemjonov akadémikus megállapította, hogy a széles tömegek nagy érdeklődést tanúsítanak a tudományos ismeretek iránt. Ezt úgy ér­tékelte, mint a szovjet rend­szer egyik jelentős vívmá­nyát. Hangsúlyozta, hogy fej­leszteni kell a tömegek tu­dományos és tudományos­műszaki alkotó munkáját. Az 8ZKP új programja büszkeségünkre és az egész szovjet nép nagy boldogságá­ra szolgál, — jelentette ki OtfoKuu§zineii, az SZKP Központi Bizottsá­gának titkára. Otto Kuuszinen foglalko­zott az SZKP új programjá­nak számos tételével, ame­lyek különösen értékesek a marxista—leninista tanítás továbbfejlesztése szempont­jából. A többi között ezek­hez a tételekhez sorolta a kö­vetkező kérdéseket: a kom­munizmus anyagi—műszaki alapja megteremtésének út­jai; a kolhozok, mint a kom­munizmus iskolái a paraszt­ság számára; a társadalmi tulajdon két formájának át- növéae egységes kommunista tulajdonná. A testvér! marxista—le­ninista pártok — állapította meg Kuuszinen — teljes he­lyesléssel fogadják az SZKP új programjának tételeit a különböző országok szocializ­musba való átmenetének kü­lönféle útjairól, a mai kor jellegéről, a függetlenségüket nemrég kivívott országok nem-kapitalista fejlődésének lehetőségéről. Az SZKP Központi Bizott­ságának titkára megállapítot­ta, hogy a monopol-kapitaliz­mus állammonopólista kapi­talizmussá nőtt át és hang­súlyozta, hogy az imperializ­mus most minden eddiginél jobban veszélyezteti a világ békéjét. Hozzátette, hogy a háborús veszély fő forrása — az Amerikai Egyesült Ál­lamok. Kuuszinen megállapította, hogy a világuralomra törő állammonopólista kapitaliz­mus az „anti-kommunizmus” zászlaja alatt ügyködik, majd hozzátette, hogy ez nem ere­deti dolog. — a hitleri Né­metország is azt hirdette ma­gáról, hogy a kommunizmus­tól menti meg a világot. Nemcsak a szocialista or­szágok ellennében emelik fel az „antikommunizmus” feke­te zászlaját. Azzal leplezik a népek nemzeti szabadsághar­ca elleni mesterkedéseket. A szónok hangsúlyozta, hogy a| Észak-Atlanti Szö­vetség az amerikai imperia­lizmus politikájának legkon­centráltabb megtestesülése. Az Egyesült Államok a NATO rendszerével, mint faltörő kossal betörte az európai kapitalista országok kapuit, hogy az amerikai tő­ke oda behatolhasson. A nemzeti érdekek elárulásának nevezte, hogy a nyugati ha­talmak egész sora hozzájárult Nyugat-Németország felfegy­verzéséhez. Otto Kuuszinen teljesen egyetért azzal, hogy a kong­resszus szigorúan elítélte a frakciós pártellenes csoport tevékenységét. Megállapítot­ta, hogy a csoportnak semmi közös platformja nem volt. Molotovnak a pártellenes cso­portban játszott szerepével kapcsolatban azt mondta, hogy „a pártnak nincs szük­sége ilyen megrögzött és rosszindulatú politikai spe­kulánsokra”. Mint proletárinternaciona­listák, nem hallgathatunk az Albán Munkapárt vezetőinek szakadár tevékenységéről, — folytatta Kuuszinen —-, majd hangsúlyozta, hogy „az albán vezetők cselekedetei az im­perialisták kezére játszanak”. Bátorításuk azt jelentené, hogy „lemondunk a szocialis­ta tábor egységének megvé- delmezéséről”. Baráti érzéseink az albán nép iránt változatlanok ma­radnak — hangsúlyozta Kuu­szinen. Veniamin Dini sic, a Szovjetunió Állami Tervbi­zottságának első elnökhe­lyettese beszédében hangsú­lyozta, hogy az építőipar a Szovjetunióban az utóbbi évek alatt az egyik legna­gyobb iparág lett, amely több mint 6.5 millió embert foglalkoztat. Páratlan lendületet öltött a lakásépítkezés. A hétéves terv három éve alatt (1959— 1961-ben 250 millió négyzet- méter össz&lapteríilettel épí­tenek házakat, (a cári Orosz­országban az egész lakásállo­mány 180 millió négyzetmé­ter volt). Veniamin Dimsic részlete­sen ismertette, milyen fel­adatok várnak az építőiparra a kommunizmus általánosan kibontakozó időszakában. Alekszandr Seljepin, a Szovjetunió Minisztertaná­csa mellett működő Állam­biztonsági Bizottság elnöke megjegyezte, hogy aktivizá­lódik az imperialista, különö­sen az amerikai hírszerzők felforgató tevékenysége. — „Mindenütt látni az Egyesült Államok Központi Hírszerző Hivatalának nyomait”. Nyu- gat-Berlint az NDK és a Szovjetunió ellen irányuló kémtevékenység központjává tették. Alekszandr Seljepin utalt arra, hogy az amerikai hír­szerzés szerteágazó hálózatá­ra évente 3 milliárd dollárt költenek. A Szovjetunió és a többi szocialista ország — a legfőbb objektum az imperia­lista hírszerző szervek szá­mára, amelyek túristáknak álcázva küldik kémeiket a Szovjetunióba. „Az Állambiztonsági Bi­zottság szervei az ellenséges hírszerzők cselekményeinek meghiúsítására összpontosít­ják legfőbb erőfeszítésüket” — jelentette ki Seljepin. A párt által szétzúzott pártellenes csoport bűnös te­vékenységéről szólva Seljepin újabb tényeket sorakoztatott fel, amelyek arról tanúskod­nak, hogy a pártellenes cso­port résztvevői személyesen íelelősek az SZKP és a szov­jet állam több kiváló vezető­jének megsemmisítéséért. Itt az ideje — mondotta Seljepin a kongresszusi kül­döttek helyeslése közepette — hogy a párt előtt felelős­ségre vonjuk a pártellenes csoport résztvevőit, — akik megmaradtak régi álláspont­jukon. Alekszandr Seljepin gú­nyosan emlékezett meg a Nyugat és különösen a bur- zsoé sajtó szovjetellenes had­járatáról. A burzsoá sajtó olyan koholmányokat ter­jeszt, mintha a pártellenes csoport kérdésének megbe­szélése az SZKP XXII. kong­resszusán arról tanúskodnék, hogy a pártban szakadás jött létre, az SZKP egysége csor­bát szenvedett. Seljepin ezekre a kohol­mányokra válaszolva kije­lentette, hogy az eszmeileg és szervezetileg szétzúzott pártellenes csoport résztve­vői a legcsekélyebb veszélyt sem jelentik a párt számára. „Ezek a politikai hullák még g veszély árnyékát sem je­lentik”. Csak azért beszélünk róluk, — mondotta Seljepin — hogy még egyszer leleplez­zük bűnös tevékenységüket és megmutassuk, milyen nagy jelentősége volt hazánk szá­mára e pártellenes csoport szétzúzásának. Alekszandr Seljepin beszá­molt a kongresszusnak arról, hogy az állambiztonsági szer­vekben teljesen felszámolták a szocialista törvényességnek a személyi kultusz idején előfordult megsértéseit. „En­nek véget vetettünk, egy- szersmindenkorra véget ve­tettünk”. Hazánkban ma a Szovjet-» unió alkotmányának megfe­lelően minden eddiginél job­ban tiszteletben tartják a személyi sérthetetlenséget, — hangsúlyozta a szónok. Alekszandr Seljepin a kongresszus küldötteinek és vendégeinek viharos tapsa közepette jelentette ki, hogy „a kémeknek és az állam más ellenségeinek tevékeny­ségét továbbra is a szovjet törvények teljes szigorával fogjuk büntetni”. A XXII. kongresszus dél­előtti ülésén utoljára Alek- szej Skolnyikov, a sztálin­grádi területi pártbizottság első titkára szólalt fel. A frakciós, pártellenes csoport tevékenységéről szólva, tá­mogatta a többi szónok azon véleményét, hogy Molotov­nak, Kaganovicsnak és Ma- lenkovnak nincs helye a pártban. A Sztálingrád terület — A kongresszusi résztvevők egy csoportja amelynek iparát a második világháború teljesen szétzúz­ta — ma nagy ipari központ — mondotta Skolnyikov. A brutto ipari termelés volu­mene hatszorosa a háború előtti színvonalnak s a hét­éves terv kezdetétől (1959-től) 62 százalékkal emelkedett. Határidő előtt felépült a világ legnagyobb vízierőmű­ve, az SZKP XXII. kong­resszusáról elnevezett Volgái Vízierőmű. Ez az erőmű már a tizennegyedik milliárd ki­lowattóra villamosenergiát termeli. A Sztálingrád terület me­zőgazdaságának fejlődéséről szólva Alekszej Skolnyikov elmondta, hogy a szűz- és parlagföldek megművelésé­nek, a vetésterület — struk­túra — megjavításának és számos más intézkedésnek eredményeként a szemester­mények brutto termelése négy év alatt megkétszere­ződött. Véli Ahundov, az ülés el­nöke bejelentette, hogy San- Marino, Luxemburg és Pa­raguay Kommunista Pártjai­tól, valamint a Guatemalái Munkapárttól üdvözlet érke­zett az SZKP XXIL kong­resszusához. Moszkva (TASZSZ). Az SZKP XXII. kongresz- szusának csütörtök délutáni ülése Gyinmuhamed Kuna- jevnek, Kazahsztán Kommu­nista Pártja Központi bi­zottsága első titkárának el­nökletével nyílt meg. A Tuniszi Kommunista Párt nevében Mohammed Harme!, a párt központi bizottságá­nak titkára mondott üdvözlő beszédet. Kijelentette: mind. azok, akik hazájukat való­ban meg akarják szabadíta­ni a kolonializmustól és an­nak örökségétől, akik meg akarják védeni hazájuk szuve­renitásét, tapasztalatból tud­ják, hogy a Szovjetunió meg­bízható szövetségesük. A bizertai események meg­mutatták a tuniszi néptő- megeknek, ki az ellenségük lés ki a jó barátjuk — hang- I súlyozta Harmel. Köszönetét mondott a szovjet népnek azért a segítségért, amelyet a bizertai imperialista ag­resszió idején nyújtott a tu- nisziaknak. A nagy Lenin pártjának XXII. kongresszusa az em­beri társadalom történetének legragyogóbb oldalát nyitja meg — mondotta Jakub Demir, a Török Kommunista Párt Központi Bizottsága Politi­kai Bizottságának tagja. Jakub Demir hangsúlyozta, hogy Törökország a NATO és az amerikai imperializ­mus katonai felvonulási te­rületévé válik. A török nép nevében köszönetét mondott a szovjet kormánynak azért, hogy nyilvánosságra hozta az agresszív köröknek ama terveit, amelyek értelmében háború esetén Törökország egész kerületei pusztasággá változnának. Törökországban terebélye­sedik a nagy néptömegeknek a független, semleges és de­mokratikus Törökországért indított mozgalma — jelen­tette ki Demir. A Burmái Kommunista Párt küldöttségének vezetője gigászinak nevezte a kommu­nista társadalom felépítésé­nek tervét. Hangsúlyozta, hogy a szovjet nép joggal büszke erre a tervre. A burmai küldöttség veze­tője kifejezte azt a meggyő­ződését, hogy az SZKP XXII. kongresszusa méginkább fo­kozza majd a nemzetközi kommunista mozgalom és mindenekelőtt a szocialista tábor egységét és szolidaritá­sát. A Malájföldi Kommunista Párt küldöttségének vezetője üdvözölte a kongresszust, ki­jelentette, hogy a maláj nép eltökélte: győzelmet arat ab­ban a háborúban, amelyet a gyarmatosítók rákényszerí- tettek. A kongresszuson ezután felolvasták a Délafrikai Kommunista Párt üdvözle­tét. Az SZKP programterveze­te és Nyikita Hruscsovnak az SZKP XXII. kongresszu­sán elhangzott beszámolói a marxizmus-leninizmus alkotó továbbfejlesztésének példái — mondotta a következő fel­szólaló Ruiz Gonzales, a Bolíyiai Kommunista Párt Központi Bizottságának tit­kára. Ruiz Gonzales támogatta az SZKP-nak az albán veze­tőkkel kapcsolatban elfog­lalt álláspontját. Kijelentette még, hogy a bolíviaiakat lelkesíti harcuk­ban a kubai forradalom. „A kubai nép hősi harca olyan forrás, amelyből minden nép meríthet.” Ezután a kongreszus foly­tatta a Központi Bizottság be­számolójának, az SZKP prog­ramjáról szóló beszámolónak és a Központi Ellenőrző Bi­zottság beszámolójának vi­táját Georgij Nalivajko, az Altáji Mezőgazdasági Tu­dományos Kutató Intézet igazgatója minden egyes hek­tárnyi föld még eredménye­sebb kihasználásának módo­zatairól beszélt Pjotr Poszpelov, az SZKP Központi Bizottsá­ga mellett működő Marxiz­mus-leninizmus Intézet igaz­gatója kijelentette, hogy az SZKP új programjának ter­vezete nemcsak a szovjet nép, hanem a nemzetközi kommunista- és munkásmoz­galom, a világ valamennyi haladó embere közkincsévé vált. „A kommunista- és munkáspártok az élet köny­vének nevezik a programot.” A szónok hangsúlyozta, hogy az SZKP XXII. kong­resszusa a testvériség világfó­rumává vált. A kommuniz­mus ellenségeit viszont rette­géssel tölti el a program, mert félnek az emberi társa­dalom kommunista úton való előrehaladásának reális táv­lataitól. Ebben a döntő időszakban akadtak olyan emberek, akik programunk ellen lépnek fel; az Albán Munkapárt vezetői, s Molotov, a pártellenes cso­port fő eszmei ihletője — mondotta Poszpelov. Molotovnak a közelmúlt­ban az SZKP Központi Bi­zottságához küldött leveléről szólva Poszpelov kijelentette, hogy Molotov most az SZKP ama igen fontos következte­tése ellen lép fel, hogy a mai viszonyok között a há­ború elhárítható. Molotov szembehelyezkedik a békés egymás mellett élés tételé­vel s ezzel a marxizmus— leninizmustól való eltávolo­dását bizonyítja. Molotov szerint a háború útján új híveket lehet meg­nyerni a kommunizmusnak — folytatta Poszpelov. Ép­pen ez az, amivel a kom­munizmust legádázabb el­lenségei vádolják. Pjotr Poszpelov Lenint idézve kijelentette: pontosan Lenin vallotta azt, hogy a szocializmus és a kapitaliz­mus ellentétei békés gazda­sági versennyel megoldhatók. A kommunizmus éppen e példa erejével befolyásolja a történelmi fejlődés mene­tét, és nyeri meg az embe­rek újabb és újabb millióit. Pjotr Poszpelov hangsú­lyozta, hogy Molotov közvet­lenül támadja a marxizmus —leninizmus alapvető téte­leit, fellép Lenin ellen, sza­kít a marxizmus—leniniz- mussal. Poszpelov helyeselte a küldöttek ama javaslatát, hogy Molotovot, Kaganovi- csot, Malenkovot zárják ki a pártból és kifejezte meg­győződését, hogy a XXII. kongresszus ezt a javaslatot egyhangúlag támogatja. Az Albán Munkapárt ve­zetőinek cselekedeteit érint­ve a szónok megállapította, hogy az albán vezetők egy­re mélyebbre süllyednek a nacionalizmus mocsarába, láb­bal tiporják a proletárinter­nacionalizmus elveit. Remél­jük, hogy az albán kommu­nisták az albán néppel együtt megértik, milyen veszedel­mes forradalomellenes mo­csárba terelik őket az albán munkapárt vezetői. Pjotr Poszpelov beszélt a vezetése alatt álló marxiz­mus-leninizmus intézet te­vékenységéről. Közölte, hogy az intézet körülbelül hatezer Marx és Engels dokumen­tummal# továbbá több mint 30 000 Lenin-dokumeotum- mal rendelkezik. A szónok említést tett a nagyszabású tudományos mű­vek, köztük a polgárháború történetének és a nagy hon­védő háború történetének kiadásáról. Közölte, hogy a nagy honvédő háború törté­netéről szóló hatkötetes mű kiadását 1963-ban befejezik. Megkezdődött az SZKP történetét tárgyaló többköte­tes mű sajtó alá rendezése. Az első kötet 1963-ban jele­nik meg. Ez a marxista tu­dományos mű teljes egészé­ben a szovjet hatalom meg­teremtésének 50. évforduló­jára jelenik meg. ^ Alekszej' Adzsubej, az Izvesztyija főszerkesztője hangsúlyozta, hogy a frak­ciós, pártellenes csoport tag­jai — különösen Molotov — felléptek a szovjet vezetők és a kapitalista világ veze­tőinek közvetlen kapcsolatai ellen. Az élet bizonyította be — mondotta Adzsubej —, hogy a Szovjetunió nemzet­közi tekintélye emelkedik a szovjet vezetők külföldi lá­togatásainak eredményekép­pen. „Ezek az utazások a szovjet külpolitika szilárdsá­gának és rugalmasságának példái” — jelentette ki Ad­zsubej. ' Az Izvesztyija főszerkesz­tője részletesen beszélt a töb­bi közt Hruscsov amerikai útjáról, amikor részt vett az ENSZ-közgyűlés ülésszakán. Űrhajós barátaim új koz­mikus útvonalakon új repü­lésekre készülnek — mon­dotta a kongresszus követke­ző felszólalója, German Tyitov űrrepülő. Tyitov viharos taps kísére­tében tolmácsolta az űrrepü­lők meleg üdvözletét a XXII kongresszusnak, a? SZKP Központi Bizottságának és személy szerint Nyikita Hrus- csoynak. German Tyitov a legfiata­labb kommunista a kongresz- szusi küldöttek között. A leg­nagyobb kitüntetésnek tart­ja, hogy tagjelöltségének le­járta előtt a Vosztok Il-n végzett űrrepülése után fel­vették párttagnak, — majd megválasztották kongresszus küldöttnek. A Szovjetunió kiemelkedő sikereiről szólva Tyitov r szocializmust „kilövőtérnek' nevezte, amelyről útnak in­dulnak az űrhajók. Azzal kapcsolatban, hog' egy amerikai műbolygórr 350 millió fémtűt szórtak szó a vilgűrben German Tyito- kijelentette, a szovjet űrha­jósok tiltakoznak az ilyer cselekedetek ellen. Ez nerr segíti a világűr békés meghó dítását, mondotta és hozzá­fűzte: „az ilyen diverziók el­lenére repülni fogunk a vi­lágűrben”. A szovjet űrrepülők — mondotta befejezésül Tyitov — mindenkor készek teljesí­teni bármely új feladatot amellyel a kommunista párt és a szovjet kormány meg­bízza őket. Tyitov felszólalásával végei ért a kongresszus csütörtök délutáni ülése. Az Észak-írországi Kom­munista Párttól, a Nicaraguái Szocialista Párttól és az ír Munkás Ligától érkezett a kongresszushoz üdvözlet. Az SZKP XXII. kongresz- szusa pénteken folytatja mun­káját. (MTI).

Next

/
Thumbnails
Contents