Szolnok Megyei Néplap, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-24 / 251. szám
1961. október 24 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Naponta 256 újítási javaslatot nyújtanak be A bolgár újítók és feltalálók számos új gépet és berendezést szerkesztettek és számos új gyártmánnyal tökéletesítették a termelési technikát és technológiát. Ez év első felében az ipari vállalatok az építkezések, a közlekedés dolgozói naponta 256 ésszerűsítő javaslatot nyújtottak be. A termelésben naponta 75 újítási javaslatot honosítanak meg, amelyek együttes gazdasági haszna eléri a 936 000 lévát. A bolgár újtíó és feltaláló mozgalom nagyszerű fejlődéséről tanúskodik az a tény, hogy 1950- ben naponta mindössze 36 újítási javaslatot nyújtottak be a dolgozók. Az ország gyorsütemű gazdasági fejlődése széles távlatokat nyitott az egyszerű munkások^ mesterek, technikusok és mérnökök alkotó kezdeményezése előtt. Értékes javaslataikkal jelentősen hozzájárulnak a népgazdasági terv túlteljesítéséhez. Míg az elmúlt esztendő első hat hónapjában a bolgár dolgozók 28 000 ésszerűsítő javaslatot nyújtottak be, addig ez év első felében csaknem 40 ezret. A több mint 11 000 realizált újítási javaslat együttes értéke meghaladja a 142 millió lévát, ami 27 millióval több, mint a múlt esztendő hasonló időszakában. 2j O A MI BARÁTUNK Nem tudom, miért annyira rokonszenves nekem Herbert Rudolf, a Karl-Marx-Stadt-i Erste Maschinen Fabrik egyik munkása, aki hetek óta itt dolgozik Szolnokon. A Papírgyár három dolgozójával újfajta papírtekeresvágógé- pet szerel. Harminckét éves. Mosolygós, erőtől duzzadó fiatal férfi. Vadonatúj munkásruhát visel, hozzá elegáns, divatos félcipőt. Először arról beszélgettünk, milyen lesz az új gép teljesítménye, milyen minőségű papír vágására alkalmas. Később — mikor egyre mélyült hirtelen kötött barátságunk — az is szóba került, hogy a demokratikus Németországban a munkások hasonló célért küzdenek, mint mi: magyarok. Ahol barátnak, harcostársnak tekintik azokat, akik a munkapadok mellett, vagy a szántóföldeken vállvetve küzdenek azért, hogy új távlatok felé tereljék a világot. Nemzetközi eseményeket elevenítünk fel, amelyekkel mostanában „tele van a világsajtó”. A németországi fejleményekről így beszél: — Kormányunk intézkedése időszerű és helyénvaló volt. A nyugati politikusok 12 éven át tudatosan és j megfontoltan szüntettek meg I mindent, ami a jövő valami távlatát nyújtaná. Vissza! akarják forgatni a történe- 1 lem kerekét. Egy dologról azonban megfeledkeznek? a keleti és nyugati darab Németországban számos dolgozó él, aki annakidején fiatal fejjel végigjárta Hitler villámháborúját. Hörpintett a siker örömére töltött pohárból, de a kudarcéból még többet. Csak akkor józanodott ki, mikor Drezda, meg a többi nagy német város leégett. ...Ahogy beszél, a harag és gyűlölet tüze villan szemében. Hevesen gesztikulálva beszél, összevonja szemöldökét, mikor a borzalmakról szól.. — Csak ötvenhat percig bombázták Drezdát. Azóta is a büszke paloták kormos maradványai — „az Elba menü Firenze üszkös csontvázai — még mindig arról regélnek, hogy negyvenötezer ember holttestét húzták ki bombázás után a romok alól. Aki végigszolgálta a háborút, vagy hallgatta a szirénák harsogó végítéletét, azt nem vakítja el a harci dobpergés. Nem akar többé háborút! Magam előtt látom, milyen szorongó érzésekkel lépett — hároméves angol hadifogság után — hazája földjére. Meglátta hajdani kecses városok romjait, amelynek láttán minden szépséget szerető embernek sírnia kellene, de ő nem tudott sírni. Erős akarat kerekedett felül benne, amely életét más vágányra terelte. És szívében elhozta ezt az érzést Magyarországra. Elárulta nekem, úgy, mint a Papírgyár többi munkásának. S mi, akik hallgattuk, száz és ezer ember közül ki tudnánk választani. Rámutatnánk: ő a mi barátunk! Arnóth József A Magyar-Csehszlovák Történész c. vegyesbizottság ülése A Magyar Tudományos Akadémia és a Csehszlovák Tudományos Akadémia vegyesbizottságot alakított a két ország történettudósai közötti együttműködés fejlesztésére. A vegyesbizottság évenként megvitatja a két ország történettudományának közös problémáit és előkészíti a tudósok közös munkáját. A múlt évi bratislavai tanácskozás után az idén Budapesten ülésezik a bizottság. A négynapos tanácskozást hétfőn Molnár Erik akadémikus nyitotta meg. — (MTI} A Czudor család „Tíz gyermeket hozott [világra Küzdésre, búra, de vitézül, Szalmás tetejű kunyhójában Az öreg Kunné halni [készül.” — írta nagy költőnk, Ady Endre 1909-ben az „öreg Kunné’’ című versében. A proletárasszonyok sorsát jól ismerik még az idősebbek. A fiatalok már kevésbé. Számukra már csak iskolai „tananyag” az öreg Kunné átélt és megörökített sorsa. Ám ha még a diákokkal is megtanítják, milyen volt rég a sokgyermekes családok szörnyű nyomora, nekünk arról is kell beszélnünk: mi a sorsa ma. hogyan él 1961- ben egy tízgyermekes család? Ezzel a kíváncsi kérdéssel kopogtattunk a minap Czudor Ignácék portáján Jász- árokszálláson. Illetve nem is nagyon kellett kopogni, mert egy pendelyes csöppség előre jelezte érkezésünket. Mondanunk sem kell, e kislány szintén a Czudor-dinasztia tagja, a négyéves Marika volt — sorrendben a kilencedik Czudor-gyerek. Ez később, vagyis akkor derült ki, midőn a kedves mosolyú, fiatalos mozgású, kövérkés Czudor Ignácné elővette személyi igazolványát, s már sorolta is: — Itt vannak az én kincseim. Lacika már keres. Kőműves. Apjával együtt dolgozik a Heves megyei Útfenntartó Vállalatnál. A férjem ott kubikos. Gyula épp itt takarít a másik szobában. Jánoska iskolában van. Anna, Zsuzsika, Ignác, Ági szintén. Palika öt-» Marika négy-, Józsika pedig mindössze két és féléves még. Mielőtt közelebbről megismerkedünk a Czudor-család életével, be kell mutatnunk a szép, tiszta családi fészket, ahol a bútorok, a falak, a padló egyaránt fénylik a tisztaságtól, s ahol olyan rend van, hogy bármelyik kisebb tagú család megirigyelhetné. — Hogyan sikerül ilyen szép rendet tartani? — ezt kérdeztük Czudornétól. — Egyszerűen. Mindenkinek megvan a feladata, mármint a nagyobb gyerekeknek. Ök segítenek. Így hát nekik is érdekük vagyázni a tisztaságra. — Mennyi pénzből él a tizenkét-tagú család? — Ahogy mondtam, Lacika pár hónapja, hogy pénzt keres, dehát ennek zöme az ő ruhatárára megy egyelőre. Férjem 1400 forintot kap, én varrogatok, bedolgozó vagyok a helyi htsz-be. A családipótlék havonta 1080 forintot tesz ki. Ez összesen mintegy 2700 forint. — Egy tizenkéttagú családnál ez bizony nem sok. Nehéz beosztani a pénzt? — Nem is tudom. Az ember addig nyújtózik, amíg a takaró ér, de ne higyje, hogy nélkülöznünk kell. A szomszédasszonyok néha irigykednek, néha csodálkoznak. Mondogatják: „Nem értjük, hogy tudnak Czudo- rék tizenketten megélni eny- nyi pénzből, mikor nálunk egy főre két-háromszor any- nyi pénz esik havonta”. — Válaszoljunk a szomszédoknak? — Miért ne? Egy biztos. Mozira, italra, színházra nem igen jut. Az urammal sokat veszekszünk a cigaretta miatt is. De aztán csak neki lesz igaza, csak szívja azt a cigarettát, pedig semmi szükség rá... A lakás két szobából, éléskamrából, konyhából és előszobából áll. Fürdőszoba az nincs, erre már nem telt. A házat, ahogy Czudorné elmondta, 1957-ben építették. — Miként zajlik itt az élet, hogyan telnek e hétköznapok? — ezt is megkérdeztük a ház asszonyától. — Elmondom például a mai „tésztanapot”. Húsos nap ugyanis csak általában egyszer van hetenként — vasárnap. Hat órakor kelek, s fél nyolcra a lakást Gyuszi- val kitakarítjuk. Ekkorra kész a reggeli. Hat gyerek megy iskolába, ök zsíroskenyeret kaptak reggelire, uzsonnára pedig almát. Mikor elmennek, a szomszédból hozunk egy liter tejet a három legkisebbnek. Ök is megreggeliznek, utána kézimunkázom. Közben már fő az ebéd, nálunk tízliteres fazékban készül minden nap a leves. Két levél tészta kerül bele. A főzelék hatliteres lábasban fő. Kenyeret naponta 3—4 kilót fogyasztunk. Fél egykor ebéd. fél kettőkor mosogatás. Utána megint kézimunka. Este fél ötkor már melegítjük a vacsorát. Ez általában a déli maradékból kerül ki. Ebédre any- nyit főzünk, hog vacsorára is jusson. A kisebbek fél hétkor fekszenek: nyolc- kilenc órakor már csendes a ház. Férjem mindenben szívesen segít — a takarítástól, a főzéstől kezdve a gyerekfürdetésig, a mosásig. Határozott vezetés nélkül nem lehetne elkormányozni ezt a családi közösséget. Ezt a feladatot természetesen Czudorné végzi el, hiszen a férje egész nap oda van. Az anya a ház bankárja, ő vásárol be, ő mondja meg: mikor mit és kinek lehet cipőt, ruhát venni az üzletben. — Tengernyi gondot, munkát jelenthet e nagy család ellátása? — Megszoktam, s higyje el, nem is cserélnék senkivel. A gyermekek szépek, egészségesek, nem is tudom megmondani, mikor volt valamelyik is beteg utoljára. Mindegyiket egyformán szeretem, egyformán nevelem, nincs kivételezés. Nekünk ők adják a célt, s jó érzés azt is tapasztalni, hogy mások is segítenek bennünket. Legutóbb például a járási tanács szociális osztályától kaptunk kétezer forint segélyt. Ebből lett hét mackó, s némi pótlással a malac, melyet szeretnénk karácsonyra kövérre hizlalni, mert nálunk mindig karácsonykor van a disznóvágás. — Egyszóval: ha újra kezdhetné életét, megint csak így rendezné be, ahogy most? — tettük fel a befejező kérdésünket Czudornénak. — Természetesen — válaszolta, miközben csillogó szemmel simogatta meg a kis Marika szöszke fejét, s szeme épp úgy csillogott, olyan fényes boldogsággal, mint aki megtalálta a bölcsek kövét... Bubor Gyula r Gondolatok as olajbányászok vezetőségválasztó taggyűléséről Csütörtökön este tartották ^ vezetőségválasztó taggyűlésüket Szolnokon az Alföldi Kőolajfúrási Üzem pártalapszervezetének tagjai. Az volt a tervem, hogy tudósításban számolok be a taggyűlésről. Megírom, hogy a száznyolc tag, tagjelölt közül mindössze néhányan hiányoztak. Meg azt, hogy kiket választottak az elnökségbe, kik foglaltak helyet a vörös drapériával és virággal díszített asztal mellett. Ezek is említésre méltóak, de jóval kisebbek annál az élménynél, amit ez a taggyűlés nyújtott számomra. Igen hasznos, tanulságos volt az olajkutatók taggyűlése. A pártvezetőség beszámolója a kommunisták, a pártonkívü- liek véleményére épülve a legfontosabb kérdésekkel foglalkozott Nemcsak azt elemezte, miként fejlődött két év alatt, az üzem, mennyi gáz- és olajtermelő kutat fúrtak, hanem azt is önkritikusan mérlegre tette, hogy a pártvezetőség tagjai hogyan látták el feladatukat. Dicsért, bírált a beszámoló. Tömören, érthetően határozta meg az újjválasztott vezetőség, s az égész kommunista kollektíva feladatait A vita még a beszámoló- nál is érdekesebb volt. Csak úgy ömlött a szó az emberek ajkáról. Nagyon őszintén, minden szépítés nélkül elmondták a párttagok mindazt, ami a szívüket nyomta. Nem kerülték meg az úgynevezett kényes kérdéseket sem. Ilyeneket említettek: nem becsülik meg kellően a törzsgárdát; a pártvezetőség nem foglalkozott az emberekkel; bér- problémák, személyes sérelmek várnak orvoslásra. Tóth Zoltán főmérnök nagyon őszintén, a nyílt fórum előtt mondta el, hogy közte és az igazgató között majdnem kenyértörésre került sor. Bírálta a pártvezetőséget, mert ügyük rendezéséhez nem adta meg a kért és várt segítséget. ö említette azt is, hogy ez a taggyűlés hosszú hallgatási időszakot zárt le, megtörte azt a közömbösséget, ami eddig a párttagok jórészénél észlelhető volt. Ez főként annak eredménye, hogy a taggyűlés előtt a pártvezetőség meghallgatta az emberek véleményét, bírálatait, javaslatait. N agy Sándomé, Sáska Dénes, Kotroczó Lőrinc, Hajdú Miklós és mások szavaiból is azt a tanulságot vonhatta le a pártvezetőség, hogy nem elég csak a termeléssel foglalkozni, a tervekben előírt feladatok elvégzésére serkenteni, hanem ugyanilyen fontos — ha nem fontosabb — az emberekkel törődni. Erre figyelmeztetett Brezvai István elvtáre is, amikor tanácsolta, hogy a pártvezetőség az eddigieknél sokkal szorosabbra fűzze kapcsolatát a párttagokkal és a pártonkívüliekkel. Panaszaikat, személyes ügyeiket emberségesen intézze, s olyan légkört teremtsen, amely biztosítja a bátor vélemény- nyilvánítást. Az őszinte légkör, a vezetők és dolgozók közötti kölcsönös bizalom, a munkakedv növekedésében, a tervek sikeres végrehajtásában érezteti majd hatását. Az Alföldi Kőolajfúrási Üzemnél is nagy szükség van erre, hiszen feladataik nem csökkennek, hanem évről évre szaporodnak. Erről beszélt Malinovszki Béla elvtárs is, miután tolmácsolta a taggyűlés résztvevőinek a Központi Bizottság üdvözletét. Ismertette, hogy a második ötéves terv során miként kívánjuk növelni az ország kőolajtermelését, a földgáz hasznosítását. E célkitűzések csak az erők összefogásával válthatók valóra. S csak úgy, ha a kommunisták példamutatásukkal, kezdeményezésükkel még nagyobb helytállásra, jobb munkára serkentik dolgozótársaikat A taggyűlésen sok hasz- nos javaslatot, segítő bírálatot kapott a pártvezetőség. Csak egyet ejnlítek. Többen beszéltek arról, hogy nem működnek a pártcsoportok, s csak papíron léteznek. Pedig nagyon sok feladat hárulna rájuk, éppen abból adódóan, hogy munkahelyeik a Alföld különböző részein találhatók. Az üzemi pártbizottságt s még az alapszervezetek sem könnyen fognak át ekkora területet. A pártcsoportok viszont egy- egy munkahelyen sikeresen tevékenykedhetnek a feladatok végrehajtásáért, az emberek neveléséért Nemcsak a pártvezetőség, de valamennyi kommunista sokat tanulhatott a vezető- ségválasztő taggyűlésen. S ha az ott elfogadott határozatot, hasznos javaslatot figyelem- bevéve dolgoznak, munkájukat siker koronázza, a tervfeladatok végrehajtásában, az emberek gondolkodásának formálásában is. Nagy Katalin Csengő vagy lámpa Amikor először utaztam az autóbusz pótkocsiján, rémülten kaptam vissza a kezemet a jelzőgombról. Éles csengetés harsant fel. Rémes — gondoltam — valahogy összekapcsolódott a jelzőberendezés a csengővel, és a kalauz engem most néhány keresetlen szóval illet majd ügyetlenségem miatt. Azonban semmi sem történt. Az autóbusz nem állt meg. a kalauz nem szidott össze. Kíváncsi ember vagyok, tüstént megkérdeztem a jelenség okát. — Mi se tartjuk okos dolognak a csengővel történő leszálláskérést. — mondta az ifjú kalauz. — A múltkor egy vidéki néni izgalmában vagy négyet csengetett. A vezető azt hitte, baj van, hirtelen fékezett, az utasok meg elestek, többen alaposan megütötték magukat. Igazat kell adnunk a kalauznak. Nem hisszük, hogy a jelzőt néhány órás munkával ne lehetne a pótkocsikon fénvielzésre átalakítani. így azután elejét lehetne venni a kellemetlen baleseteknek. — ht — Magánépítőtök, figyelem! Mindenféle építőipari munkát, új családi házak építését kulcsátadásig, valamint régi lakóházak Javítását, tatarozását soronkfvül. rövid határidőre kedvezményes árakon VÄLLALJA a MEZŐTÚRI ÉPÍTŐIPARI KTSZ Mezőtúr. Bajcsy Zs. o. 37/a. Telefon: 102. Költségvetés készítés díjtalan.
