Szolnok Megyei Néplap, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-20 / 248. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. október 20. Rusk és Macmillan véleménye é Hruscsov beszámolójáról Washington (MTI). — Rusk amerikai külügyminisz­ter szerdán sajtóértekezletet tartott, amelyen nemzetközi kérdésekkel, de elsősorban Hruscsov szovjet miniszterel­nöknek az SZKP XXII. kong resszusán elhangzott beszá­molójával foglalkozott Az amerikai külügyminisz­ter a többi között kiemelte, az a tény, hogy a tárgyalá­sok reményében a Szovjet­unió nem tűzött ki határ­időt az NDK-val kötendő békeszerződéssel kapcsolat­ban, mindenesetre csökken­teni fogja a nemzetközi fe­szültséget. Rusk a továbbiakban azt bizonygatta, hogy nincs lé­nyeges nézeteltérés a nyugati szövetségesek között. Kijelen tette: nem akarja tagadni, hogy voltak bizonyos ellenté­tek, „ezek azonban inkább ügyintézési jellegűek voltak és nem voltak lényegesek”. Arra a kérdésre, hogy Ken­nedy elnök vagy 6 (Rusk) ta­lálkozik-e a közeljövőben Adenauer kancellárral, az amerikai külügyminiszter azt felelte, hogy „a jelenlegi kapcsolatok teljesen kielégí- tőek a megbeszélések szem­pontjából” Az amerikai külügyminisz­ter megállapította, hogy Hruscsov beszédének voltak rendkívül „mérsékelt hangú” részei, hangsúlyozta, hogy folytatni kell a kelet—nyu­gati nézeteltérések rendezésé­re irányuló előkészítő tárgya­lásokat, amelyek a Gromiko szovjet külügyminiszterrel folytatott megbeszélésekkel lényegében már megkezdőd­tek. LONDON Macmillan angol miniszter- elnök beszédet mondott az angol parlament kétnapos külpolitikai vitájának befeje­zése alkalmából. Macmillan a többi között kijelentette, hogy nézete sze­rint „a nyugat-berlini helyzet rendkívül veszélyes ugyan, a nemzetközi légkör azonban az elmúlt három hónap alatt javulást mutatott és Hruscsov kongresszusi be­szédének egyes részei azt mutatják, hogy javultak a kelet—nyugati tárgyalások esélyei”. Macmillan hangoztatta, hogy az angol kormány tárgyalá­sok útján kívánja megoldani a nyugat-berlini problémát, kitartott azonban a nyuga­tiaknak ama sokszor ismételt kijelentése mellett, hogy „a szövetségesek nem adhatják fel jogaikat”. Hozzátette, szükség esetén — ha a nem­zetközi helyzet tovább romlik — utasítást fog adni a tarta­lékosok behívására. Vita Adenauer korul BONN (MTI). — A bonni kormányalakítási tárgyalá­sok válságos szakaszba ju­tottak annak következtében, hogy a Szabad Demokrata Párton belül ismét támadás­ba lendültek azok az erők, melyek ellenzik Adenauer kancellárságát. Schneider és Kohut, az FDP két alelnöke legutóbb ismét lemondással fenyegetőzött, ha a pártve­zetőség behódolna Adenauer előtt Az Adenauer és az FDP vezetői között szerdán foly­tatott tárgyalások eredmény­telenül végződtek és ezért csütörtökön újabb tanácsko­zásra ültek össze. ENSZ-küldöttségek vezetői nyilatkoznak az SZKP köz­ponti bizottságának beszámolójáról Ismét tüntetések voltak Párizsban Párizs (MTI). Szerdán este a francia fő­város több kerületéből is­mét tüntetésekről érkezett jelentés. Elsősorban a város külső kerületeiben került sor összetűzésre az algériaiak és a francia rendőrség kö­zött. A rendőrség szerint az egyik összecsapásban két al­gériai életét vesztette. Választások Dél-Afrikában Johannesburg (MTI). — Verwoerd fajüldöző Délafri­kai Köztársaságában szerdán parlamenti választásokat tar­tottak. A szavazásra jogosult 1.82 milliónyi fehér lakosság 70 százaléka járult az urnák­hoz. A reakciós választási törvény megfosztja politikai jogaitól az ország 13 milliós színesbőrű lakosságát. Verwoerd miniszterelnök nacionalista pártja elsöprő győzelmet aratott. A párt je­löltjeinek választókerületük­ben nem volt ellenfelük; A legújabb választási eredmé­nyek szerint a kormánypárt a 156 tagú alsóházba 78 kép­viselőt küld. A mérsékelten ellenzéki, úgynevezett egye­sült párt, 46 mandátumot szerzett. A választásokon összesen még négy párt in­dult, de ezek — árnyalati kü­lönbséggel — támogatják a kormány fajüldöző politiká­ját. A többi mandátumon ezek a kisebb politikai pár­tok osztozkodtak. A választás napján Fokvá­rosban tüntetés zajlott le. A tüntetőket a rendőrség szét­kergette. A választás eredménye jo­gilag újabb öt évre biztosítja a Verw oerd- kormá ny rém­uralmát. New York (MTI). Az ENSZ-küldöttek érdek­lődésének középpontjában szerdán is Hruscsov kedden elhangzott nagy beszéde ál­lott A delegátusok többsé­gének még nem állt rendel­kezésére a beszéd teljes szö­vege, azonban érdekes volt megfigyelni, hogy mind a közgyűlés üléstermében, mind bizottságok termeiben a küldöttek nagy többsége a New York Times-et olvasta, amely meglehetősen részletes kivonatot közölt Hruscsov beszédéből. Az MTI tudósítója meg­kérdezte több ázsiai és afri­kai küldöttség vezetőjét, mi véleménye Hruscsov be­szédéről. Íme a válaszok: Wirjopranoto nagykövet, az indonéz küldöttség vezetője a következőket mondta: — A beszéd nagyon mér­sékelt rendkívül realiszti­kus és kitartóan követi azt a vonalat amelynek célja a béke biztosítása és megszi­lárdítása. Perera nagykövet a cey­loni küldöttség vezetője: — Véleményem szerint Hruscsov beszéde az utóbbi idők egyik legfontosabb meg­nyilatkozása volt Ez a be­széd nemcsak napjaink leg­égetőbb kérdéseivel foglalko­zik és javasol e kérdésekre konstruktív megoldást, ha­nem javaslatokat tesz a jö­vőre vonatkozólag is olyan kérdésekben, amelyek hosz- szú időre eldönthetik az em­beriség sorsát Ezt a beszé­det nagyon gondosan kell tanulmányozni. Az arab államok képvise lói közül Sukairi, a szaud- arábiai küldöttség vezetője Hruscsovnak a nyugatberlini kérdésről mondott szavaival foglalkozott — Hruscsovnak a nyugat­berlini kérdéssel kapcsolat­ban tett megállapításai — hangoztatta Sukairi — nagy hozzájárulást jelentenek a feszültség enyhítéséhez. Re­mélem, ez kezdete egy bé­kés megoldásnak, nemcsak Nyugat-Berlinre, hanem az egész német problémára vo­natkozólag. Ezt a kérdést meg kell oldani, mert ha nem oldják meg békésen, tárgyalások útján, akkor az emberiség katasztrófának néz elébe. Hruscsov beszédében Hírek a Szíriái Arab Köztársaságból Damaszkusz (MTI). A szíriai kormány szerdán es­te közleményben jelentette be, hogy szabadonbocsátott négyszáz, korábban állítólag törvénytelenül bebörtönzött személyt. A közlemény hoz­záfűzi, hogy további vizsgá­latok döntik el hetvenegy, még mindig fogvatartott egyén szabadonbocsátásának kérdését. Újabb országok ismerték el a Szíriai Arab Köztársa­ságot. Legutób Svájc és Gö­rögország jelentette be a Szí­riai Arab Köztársaság elis­merését és a diplomáciai kapcsolatok felvételére vo­natkozó kívánságát (MTI}. biztató kezdetét látom a bé­kés megoldásnak — mon­dotta. Az afrikai küldöttek közül Djermakoye nagykövet, a Brazzaville-! csoporthoz tar­tozó néger küldöttség veze­tője így nyilatkozott: — A beszéd nagyon jelen­tős és alaposan tanulmányoz­zuk. Amit mi a legfonto­sabbnak tartunk: Hruscsov különböző javaslatokat tett a hidegháború megszünteté­sére. Bennünket, afrikaiakat elsősorban a leszerelés kér­dése érdekel. Minden olyan javaslatot támogatunk, amely az emberiség békés életének megvédésére irányul, s egyet­értünk minden olyan intéz­kedéssel, amelynek ez a cél­ja. Ezért Hruscsovnak a le­szerelésről mondott szavait igen nagy figyelemmel kí­sérjük. Hasszán Húr Elüti, a szo- máli küldöttség vezetője ezt mondta: — Küldöttségünk részlete­sen tanulmányozza Hruscsov beszédének szövegét. A be­széd nemzetközi vonatkozá­sú része első olvasásra is igen nagy benyomást tett ránk és az a véleményünk, hogy a nemzetközi feszült­ség enyhítésének Irányában hat (MTI) , . aw Melyik Európát „védelmezi“ Adenauer? Klyájas olvasó, ha mind ez ideig aggasztott vol­na Európa sorsa, tedd félre nyugtalanságodat: Adenauer kancellár személyében olyan „védelmezője” akadt föld­részünknek, akinek rettent­hetetlenségénél csak kóros és káros beképzeltsége na­gyobb. Ugyanis a kancellár nem­régiben egy sajtóértekezle­tén kijelentette, hogy ő mint eddig, ezután is Európa „megvédését” tekinti legfőbb feladatának. Néhány évtizeddel ezelőtt Hitler csaknem pontosan az Adenauer nyilatkozatával egybehangzó szavakkal je­lentette be, hogy Európa „megvédését” tartja legfőbb feladatának. Hogy mitől „vé­delmezte” meg Európát, azt jól tudjuk, s miután Ade­nauer szintén Európa ,,vé­delmezőjeként” nyilatkoztat­ta ki magát, azt sem nehéz megállapítanunk, hogy ez a demokrataként” ágáló, de lényegében Hitler politikai és társadalmi örökségét kon­zerváló nyugatnémet kan­cellár, mit is ért Európa .megvédése” alatt. Nem két­séges: ugyanattól akarja „megvédeni” földrészünket, amitől az emberiség törté­nelmének legszégyenteljesebb alakja akarta: a haladástól, a humanizmustól; mindattól, ami Európa történelmében az emberi elme és szív nagy­ságát hirdeti; mindattól a szellemi és erkölcsi értéktől, mely Európát a szó nemes értelmében Európává tette; Marx, Engels és Lenin fel­tartóztathatatlan erejű igaz­ságaitól; attól a ragyogó örökségtől, melyet Galilei és Giordano Bruno, Michelan­gelo és Beethoven, Robes­pierre és Darwin, Kopemi- kus és Einstein, Gorkij és Tolsztoj hagyott reánk elide­geníthetetlen kincsként. Adenauer — éppúgy, mint Hitler — a világosság és hu­manizmus, a tudomány és szépség Európájával szem­ben azt a másik Európát védelmezi, amely létezett a múltban, és létezik (bár egy­re fogyóbb és kihagyóbb lé­legzettel) ma is: a kizsákmá­nyolás, az emberpusztító há­borúk, a fasizmus, a kon­centrációs táborok, a tömeg­sírok, az atom- és hidrogén- bomba világát védelmezi 6, mert retteg a szocializmus­tól, a dolgozó embermüliók hatalmától. M arx mondotta, hogy az * * angol toryk állandóan az istenre hivatkoztak, ami­kor sötét tetteiket igazolni akarták, de isten alatt va­lójában gyapjúzsákjaikat ér­tették. Adenauer — éppúgy, mint Hitler — a „nyugati” kultúrát a kommunizmustól akarja megvédeni, de kul­túra alatt a monopolisták, a Kruppok, az Armstrongok, a Morganok és Rockefellerek páncélszekrényeit, a deka­dens, elembertelenedett mű­vészetet, a klérus és Nietzsche kótyagos filozófiáját, a fide- ista „tudományt” érti. Ade­nauer az európai kultúra megvédéséről fecseg, a ke­reszténység apostolaként ágál a színen, azt az európai kul­túrát akarja megvédeni, melynek a gyakorlatban ő és monopolkapitalista gazdái a legnagyobb ellenségei; azt a kereszténységet félti a tu­dományos szocializmus tér­hódításától, melynek soha meg nem valósult szeretet- tanát a gyűlölet és népirtás eszközeivel akarja érvényre juttatni, mint amerikai elv­barátai és hasonszőrű nyu­gati kollégái. Tőlünk, a szocialista tábor dolgozóitól akarja megvédeni az európai kultúrát, azoktól a százmillióktól, akik ennek a kultúrának immár törvé­nyes örökösei és gazdái. Ezek a milliók ma tízszer és húsz­szor nagyobb példányszám­ban olvassák Goethe, Schil­ler, Thomas Mann műveit, mint Adenauer Németorszá­ga és a nyugati országok ol­vasói együttvéve. A szocia­lista országokban ötször, ha nem tízszer több középisko­lában és egyetemen, ötször vagy tízszer több diák sajá­títja el azt a kultúrát, azt a tudományt, melynek elsa­játítása lehetőségéből az európai kultúra hívatlan „védelmezői” milliókat zár­nak ki. A nyugati kultúra védelméről azok fecsegnek ma, akiknek a milliók verej­tékéből kisajtolt egynapi profit százszor többet jelent Goethe vagy Balzac, Shakes­peare vagy Schiller összes műveinél, akiknek képzőmű­vészeti igénye az üres vá­szonra odacsapott festékfolt­ig terjed, és zenei ízlése hangzavarba fulladó bár­zenében elégül ki. A denauer az európai és a keresztény kultúra „megvédelmezéséről” beszél. És kikkel akarja ezt a „kul­túrát” megvédelmezni, ille­tőleg megvédelmeztetni Olyan patentírozott tömeg­gyilkosokkal, mint Speidel, volt hitlerista vezérezredes, Heusinger egykori nácigene­rális; olyan „kultúremberek- kel”, mint a fajirtásban spe­cializálódott Globke vagy Oberländer. Kedvesebbek ezek az ő istenfélő szívének, mint a francia forradalmat dicsőítő Beethoven, vagy az európai és a német kultúra valódi veszedelmét éppen a hitleri és adenaueri nacio­nalizmusban, antihumaniz- musban látó Thomas Mann. Igen: Adenauer az európai kultúra megvédéséről beszél, de az atom- és hidrogén- bomba-támaszpontok védel­mét érti alatta. Keresztény­ségről beszél, de valójában az inkvizíciók, a Szent Ber­talan éjszakák kereszténysé­gét akarja viszaállítani. Tő­lünk szeretné megvédelmezni az európai kultúrát, annak igazi védőitől és fejlesztői­től, akiknek ez a kultúra nem cégér, nem álarc, ha­nem legbensőbb szívügy és mindennapi gyakorlat. (S. L.) Rendkívüli hatalom Ngo Dinh Diemnek Saigon (MTI). Mint az AFP jelenti, a délvietna- mi nemzetgyűlés szerdán délután megszavazta a rend­kívüli huatalmat Ngo Dinh Diemnek. A rendkívüli hata­lom a szavazás napján lé­pett érvénybe éa egy évre szóL Szavazás az EKSZ-tízgyíiks politikai bizottságába* Mint ismeretes, Dél-Viet- namban az elmúlt időszak­ban tömegméreteket öltött a nép harca a Ngo Dinh Diem- klikk ellen. A helyzet any- nyira súlyossá vált a dél­vietnami vezetők részére, hogy Kennedy Taylor tábor­nokot, katonai tanácsadóját kellett Saigonba küldenie. A tábornok feladata znegvizs- gálni, miképpen lehetne alá­dúcolni az ingadozó dikta­túrát. New York (MTI). Az ENSZ- közgyűlés Politikai Bizottsá­gának szerda délutáni, ma­gyar idő szerint, esti ülésén a napirendi kérdések sor­rendje fölött rendeztek sza­vazást. TASZSZ-jelentés szerint 83 küldöttség, köztük India és az Egyesült Álla­mok, arra szavazott, hogy elsőnek India határozati ja­vaslatát vitassák meg, amely indítványozza, a nukleáris fegyverkísérletek moratóriu­mának meghosszabbítását és az újabb nukleáris fegyver- kísérletektől való tartózko­dást. Az indiai javaslat el­len szavazott tíz küldöttség: a Szovjetunió, Bulgária, Ro­mánia, Csehszolvákia, a Be­lorusz SZSZK, az Ukrán SZSZK, Magyarország, Len­gyelország Kuba és Albánia. Afganisztán, Franciaország, Szíria és a Délafrikai Köz­társaság tartózkodott a sza­vazástól. Ezután szavazásra bocsá­tották azt az angol—amerikai határozat-tervezetet, amely a moratórium kérdésének együttes megtárgyalását in­dítványozza egy olyan szer­ződés megkötésének kérdé­sével, amely hatásos nemzet­közi ellenőrzés mellett tilta­ná be a nukleáris fegyver- kísérleteket Az Egyesült Ál­lamok üzembe helyezte sza­vazógépezetét és ennek se­gítségével kivívta azt, hogy az említett angol—amerikai határozati javaslatot a bi­zottság második napirendi pontjaként tárgyalják meg. Ezután Zűriig a ■soviet : ENSZ-hírek küldöttség vezetője rövid féU szólalásában hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió lehetet­lennek tartja a nukleáris fegyverkísérletek kérdésének eredményes megjavítását a le­szerelés kérdésétől elszakít­va. A Politikai Bizottság csü­törtökön, magyar idő szerint, 15.30 órakor folytatja mun­káját. • Az ENSZ-közgyűlés Jogi Bizottsága, a nyugati hír- ügynökségek közlése szerint egyhangúan úgy határozott, hogy a bizottság összetételét 21 főről 2 5-re emeli. Mint nyugati hírügynöksé­gek jelentik, Zorin külügy­miniszterhelyettes a Szovjet­unió küldöttségének vezető­je, szerdán az ENSZ székhá zában hatodszor találkozott Stevenson amerikai ENSZ-fő- delegátussal és tárgyalt Hammarskjöld utódának megválasztásával összefüggő kérdésekről. Uthant burmai küldött Hammarskjöld kiszemelt utóda az AFP francia hír- ügynökségének adott kizáró­lagos interjújában ismétel­ten leszögezte, hogy csak ak­kor vállalja a főtitkári tiszt­séget, ha a Biztonsági Ta­nács egyhangúlag mellette foglal állást. LONDON (MTI). Anglia minden részéből érkezett békeküldöttségek — többezer személy — tolong­tak szerda délután az alsó­ház főkapuja előtt, hogy be­jussanak a parlamentbe és annak folyosóin a képvise­lőkkel közöljék a választótö­megek félreérthetetlenül vi­lágos és parancsoló üzene­tét: s,Ne legyen háború Ber­lin miatt!” „Nem vagyunk hajlandók Berlinért meghal­ni!” A skóciai bányászok cso­portja a berlini vita békés fiirgftVfr tÖni6í■ NEW YORK — (MTI). Az ENSZ kongói tanácsadó bizottsága szerdán zárt ajtók mögött tartott ülésén az ENSZ katangai megbízottja és Csombéék között létrejött tűzszüneti megállapodással foglalkozott. Az ülésen feszó- lalt Bombokó, a kongói kor­mány külügyminisztere — a kiszivárgott hírek szerint — tiltakozott az egyezmény el­fogadása miatt. Az AP jelen­ti, hogy a három és félórás tanácskozáson majdnem min­den felszólaló elítélte a meg­állapodást. A bizottság végül nem szavazott az egyezmény­ről, hanem az ENSZ titkár­ságra bízta a döntést, ELISABETHVILLE Szerdán Csőmbe csendőrei behatoltak az Elisabethville mellett lévő ENSZ menekült- táborba, ahol harmincezer baluba tartózkodik. A tábor­ban keletkezett összetűzés al­kalmával tíz csendőr és ki­lenc baluba életét vesztette. Csőmbe „kormánya” — a legújabb hírek szerint — csütörtökön felszólította az ENSZ katangai képviseletét. 24 órán belül oszlassa fel a balubák menekült táborát, mert maga kívánja „gondjai­ba venni” az előle elmene­lrií 1 tplrűt Kimba katangai ^külügy­miniszter” hangoztatta, ha az ENSZ nem tesz eleget a fel­szólításnak, Csőmbe rendőr­sége és csendőrsége „átveszi a tábort” amely jelenleg száz­harminc ENSZ-katona védel- _me alatt áll, • Békeküldöttségek keresték fel a parlamenti képviselőket Angliában kérvényt hozott, amelyet sol skóciai város polgármestere közéleti és egyházi személyi sége írt alá. — A london King-s College főiskola hall gatóinak küldöttsége hang súlyozta a képviselők előtl hogy, nincs szemernyi bizo nyíték arra a nyugati pro pagandaállításra, mintha i Szovjetunió világuralom« törekedne’1 és kimutatta hogy az úgynevezett polgár védelem csak a nép ámítá sára és aggodalmainak élné mítására irányuló szemfény veszté*.

Next

/
Thumbnails
Contents