Szolnok Megyei Néplap, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-20 / 248. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. október 20. i XXII• kongresszus harmadik nap fa (Fjlytatás az 1. oldalról.) A Kremlben csütörtökön délután, az ebédszünetet kö­vetően folytatódtak az SZKP XXII. kongresszusának ta­nácskozásai. A délutáni ülés első felszólalója Csou En-laj, a Kínai Kommunista Párt küldöttségének vezetője volt. A küldöttek és a vendégek helyükről felemelkedve, lel­kes üdvözlésben részesítették a nagy kínai nép képviselő­jét. Csou En-laj: Minden kommunista internacionalista kötelessége oltalmazni a nemzetközi kommunista mozgalom összeforrottságát Csou En-laj az SZKP prog­ramját „a kommunizmus épí­tése nagyszerű tervének” ne­vezte. Ragyogó perspektíva ez, amely további küzdelem­re lelkesíti a népeket — mon­dotta. Csou En-laj megjegyezte, hogy a kommunizmus széle­sen kibontakozó építésének azok a sikerei, amelyeket a szovjet nép a XXI. kongresz- szus óta ért el, tanúsítják a szocializmus vitathatatlan fö­lényét a kapitalizmussal szemben. Kijelentette, hogy a kínai nép támogatja a szovjet kor­mány külpolitikai lépéseit, amelyeknek célja a nemzet­közi feszültség enyhítése, az egyetemes leszerelés, a békés együttélés elveinek megszi­lárdítása. Támogatja a kínai nép azokat az intézkedéseket is, amelyeket a szovjet kor­mány az utóbbi időkben a honvédelem erősítésére tett. — A nemzetközi küzdőté­ren ma egyre jobban meg­nyilvánul a szocializmus erőinek túlsúlya az impe­rializmus erőivel szemben — mondotta Csou En-laj. Egyúttal rámutatott arra is. hogy amíg imperializmus van, addig háborús veszély is van. A béke legádázabb ellensége az amerikai impe­rializmus. A Kínai Kommunista Párt küldöttségének vezetője hang­súlyozta, hogy az élet igazol­ta a kommunista és munkás­pártok képviselőinek részvé­telével Moszkvában 1957-ben és 1960-ban megtartott ta­nácskozásokon levont követ­keztetések helyességét. E kö­vetkeztetések nagy jelentősé­gűek voltak a nemzetközi kommunista mozgalom egy­ségének és összefogásának fo­kozása szempontjából. Min­den kommunista internacio­nalista kötelessége oltalmazni a nemzetközi kommunista mozgalom összeforrottságát. Kína és a Szovjetunió né­pei között régóta erős a ba­rátság. Ez a barátság örökké élni fog, miként örökké höm­pölyög a Jangce és a Volga vize — mondotta Csou En-laj. Csou En-laj ezután felol­vasta az SZKP XXII. kong­resszusához intézett üdvöz­letét, amelyet. Mao Ce- tung, a Kínai Kommunista Párt elnöke írt alá. — A Kínai Kommunista Párt és a Szovjetunió Kom­munista Pártja között, a két ország népei között — hang­zik többek között az üdvöz­let — mindig megvolt az ösz- szeforrottság és a barátság és megvan ma is. Ennek óriási a jelentősége a nemzetközi munkásmozgalom izmosodása szempontjából. Ez az össze- forrottság és barátság kiállta a megpróbáltatásokat, örök ás megbonthatatlan. Gomulka: Az SZfiP programja távlatot ad az emberiségnek Ezután Wladislaw Gomul­ka, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak első titkára üdvözölte a pártkongresszus részvevőit. Érdekes, színes beszédében hangsúlyozta, hogy a Szovjet­unió népei mellett a földke­rekség minden népe a kong­resszus hatáskörén belül van Wladislaw Gomulka, aki­nek az emelvényen való meg­jelenését az egész terem fel­állva, viharos tapssal fogad­ta, hangsúlyozta, hogy Euró­pa és a világ népei teljes he­lyesléssel és hálával fogad­ják mindazt, amit Nyikita Szergejevics Hruscsov az egész kongresszus álláspont­ját tolmácsolva, a német bé­keszerződés megkötéséről mondott. A lengyel nép, je­lentette ki a LEMP Központi Bizottságának első titkára, teljesen azonosítja magát ez­zel az állásponttal. Gomulka utalt arra, hogy az új világháború útját el­torlaszoló és az imperializ­mus katonai terveit meghiú­sító döntő erő a Szovjetunió. A Lengyei Egyesült Munkás­párt és az egész lengyel nép nevében hálás köszönetét tolmácsolta az SZKP-nak és az egész szovjet népnek azo­kért az erőfeszítésekért, amelyeket a világbéke meg­őrzéséért és megszilárdítá­sáért tesz. Rámutatott arra, hogy a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának XXII. kong­resszusa a világbéke fenn­tartásának hatalmas ténye­zője. Gomulka megjegyezte, hogy bár a kongresszus elé ter­jesztett program — egy párt programja, jelentősége és az események menetére gyako­rolt hatása messze túlnő a Szovjetunió határain. Ez a program távlatot ad az egész emberiségnek. A LEMP Központi Bizott­ságának első titkára a továb­biakban elmondotta, hogy azok a sikerek, amelyeket a Szovjetunió a XX. kongresz- szus óta eltelt hat évben ért el, azok a nagyszerű távla­tok, amelyeket az SZKP új programja nyit meg, a szo­cialista tábor erősödése, a szocialista államok újabb si­kerei — mindez megmutatja, milyen kiválóan kiállták a próbát a XX. kongresszus határozatai. Gomulka lelkes taps köze­pette jelentette ki, hogy az SZKP és a LEMP, a len­gyel és a szovjet nép kö­zötti kapcsolatok ma szívé­lyesebbek és testvériebbek, mint valaha. Ahogyan az oroszországi októberi forradalom új kor­szakot nyitott meg az embe­riség történetében, és döntő hatással volt a szocializmus világtáborának kialakulására, ugyanúgy a Szovjetunió kom­munista építése programjá­nak megvalósítása is új kor­szakot nyit meg az emberi­ség történetében, eddig egye­dülálló feltételeket teremt a szocializmus világméretű győ­zelméhez. Thorez: A történelemben új lap nyílik A szovjet emberek mai nemzedéke már kommuniz­musban fog élni — az SZKP programtervezetének ezek a szavai visszhangzanak szi­vünkben, azt a meggyőződést keltik bennünk, hogy a kom- münardok utódai szintén ki­vívják a győzelmet — jelen­tette ki Maurice Thorez, a Francia Kommunista Párt főtitkára. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának és a szovjet ál­lamnak a vezetői, a kong­resszus küldötted és vendé­gei felállva, viharos, hoez- szar,tartó tapssal üdvözölték Maurice Thorezt, aki tolmá­csolta az SZKP XXII. kong­resszusának a Francia Kom­munista Párt forró üdvözle­tét. Franciaország összes dolgo­zóinak tekintete e kongresz- szus félé fordul, amely elfo­gadja korunk legfontosabb politikai dokumentumát, az SZKP programját — mon­dotta Thorez. A Francia Kommunista Párt főtitkára hangsúlyozta, hogy a szovjet dolgozók negy­vennégyéves harca, erőfeszí­tései és áldozatai meghozták gyümölcsüket. A szovjet nép bebizonyította a szocializmus realitását azzal, hogy felépí­tette a szocializmust. Maurice Thorez rámutatott az SZKP XX. kongresszusá­nak nagy jelentőségére a nemzetközi munkásmozgalom szempontjából. Kijelentette, hogy a személyi ku'tusz kö­vetkezményeként előfordult hibák és fogyatékosságok bátor bírálata még jobban megszilárdította az SZKP erejét és tekintélyét. A történelemben új lap nyűik — mondotta Thorez. — A kommunizmus nagy építkezései mint világítótor­nyok, fénnyel árasztják el az egész földet, hirdetve az al­kotás eszméit. Franciaország belpolitikai helyzetével és a francia kor­mány külpolitikájának kér­déseivel foglalkozva Maurice Thorez kijelentette; „megértjük és maradékta­lanul helyeseljük mindazo­kat az intézkedéseket, ame­lyeket a Szovjetunió kor­mánya a Szovjetunió védel­mi képességének erősítésé­re hozott”. A kommunisták, valamint Franciaország összes dolgozói ia — mondotta Thorez — minden erejüket a békéért, a háború ellen vívott harcra fordítják. Kijelentett^, hogy a Francia Kommunista Párt sajnálkozik az Albán Mun­kapárt vezetőinek álláspontja miatt, amellyel, elhagyva a nemzetközi munkás- és kom­munista mozgalom egységé­nek elveit, kárt okoznak az albán népnek. 4 A raasyar pártkfildötíség koszorúi helyezett el a Lenin—Sztálin mauzóleumban Moszkva (MTI). Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára. Maro­sán György és Nemes Dezső, a Központi Bizottság titká­rai, Révész Géza, a Központi Bizottság tagja, csütörtökön koszorút helyezett el a Le­nin—Sztálin mauzóleumban. A koszorúzás! ünnepségen jelen volt Jefremov, a gorkiji területi pártbizottság titká­ra, a Központi Bizottság OSZSZSZK irodájának tagja és több más szovjet pártve­zető. Ott volt a moszkvai ma­gyar nagykövetség valameny- nyi diplomáciai beosztottja is. (MTI) IIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIHImIIIIIIIIMIIIIIIKIIIIIIIIIIMIIIIHIIIIIIHIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIM A cél: a könyvtárak gyűjteményének megkétszerezése A Magyar Sajtó Házában csütörtökön Harmati Sán­dor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának titkára a falusi ol­vasómozgalom helyzetéről és időszerű kérdéseiről tájékoz­tatta az újságírókat. > j Elmondotta, hogy hazánk­ban az elmúlt másfél évti- , zedben ötszörösére növeke­dett a könyvtárak száma és meghússzorozódott a gyűjte­mény. Az elért eredmények azonban korántsem kielégí- tőek. Az összlakossághoz ha­sonlítva, általában alacsony a könyvtárak rendszeres lá­togatóinak száma, s a váro­sok külső kerületeiben és a tanyavilágban, de a falvak egy részében is még kevés a könyvtár. Nálunk ezer la­kosra hatszáz könyvtári kö­tet jut, a szomszédos népi demokratikus országokban ezerkétszáz — ezerháromszáz. Sok esetben nem megfelelő a gyűjtemények összetétele, alacsony az ismeretterjesztő és a politikai—ideológiai könyvek aránya. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa, a Magyar Nők “ Országos Tanácsa és a Szö­vetkezetek Országos Szövet­sége az MSZMP művelődés­politikai irányelveinek szel­lemében éppen ezért elhatá­rozta, hogy a második ötéves terv időszakábán új tarta­lommal és formában életre- hívja a könyvbarát-mozgal- mat. A cél; a második ötéves terv végére a tanácsi könyv­tárak állományának megkét­szerezése. El akarják érni, hogy 1965 végén ezer lakos-' ra már hazánkban is ezer­kétszáz könyvtári kötet jus­son. — A gyűjteményekben harminc százalékra növelik az ismeretterjesztő és a po­litikai ideológiai művek ará­nyát. — A kitűzött feladat megoldásához mintegy két­száz millió forintra lesz szükség, s ezt az összeget társadalmi erőből, a társa­dalom összefogásával terem­tik elő. Az új kőnyvbarát-mozga- lom kezdeményezői ezért szorgalmazzák, hogy a taná­csok a községfejlesztési alap­ból évente lakosonként leg­alább egy forint ötven fil­lért költsenek a könyvtárak fejlesztésére. — Támogatást kémek a gazdaságilag és anyagilag már megerősödött termelőszövetkezetek veze­tőitől, hogy a tsz-ek szociá­lis kulturális alapjának egy részét fordítsák könyvek vásárlására. Azt is szorgalmazzák, hogy a könyvtárak mellett ren­dezzenek be olvasószobá­kat, könyvklubokat, ahol iro­dalmi esteket, író-olvasó ta­lálkozókat tartanak. Felfigyeltek arra, hogy a falvakban elsősorban a fia­talabb korosztály, a gyere­kek látogatják a kölcsönző­ket, s ők látják el olvasniva­lóval a felnőtteket is. A moz­galom kezdeményezői kiad­ták a jelszót: érjük el hogy az ötéves terv végére min­den családból legalább egy felnőtt látogassa rendszere­sen a könyvtárat. Gazdag ősz a Kubány mentén A BŐVIZŰ Kubány « 45. szélességi kör mentén folyik, vagyis éppen félúton az Egyenlítő és az Északi-sark között. Valóban, mintha Kubány- ban találkozna egymással Észak és Dél. Láthatunk itt örök hóval borított magas hegycsúcsolcat és partvidéki pálmákat, forró sztyeppékét és hűvös havasi réteket... A folyóról nevezték el a Krasznodar határterületnek — az Orosz SZSZSZK egyik közigazgatási és gazdasági egységének — a folyó me­dencéjében fekvő járásait Kubánynak. A határterület­nek több mint háromezer városa, községe, kis telepü­lése és hegyi faluja van. Az SZKP XXII. kongresz- szusának idején ellátogat* tunk a gabonatermelők, olaj­bányászok, szőlőtermesztők és gépgyártók híres vidéké­re. Még repülőgépről sem könnyű egyszeriben áttekin­teni a széles tájat. És micso­da élvezet a magasból érzé­kelni a vidék csodálatos szépségét! A gép szárnyai alatt falvak úsznak kertjeik­kel és cseréptetős fehér há­zaikkal, városok integetnek széles, fásított utcáikkal, csillognak a víztárolók, a ví­zierőművek gátjai, kígyóz­nak a gyümölcs fákkal sze­gélyezett országutak, lassan tovatűnnek a végeláthatatlan búzatáblák, a televízió adó­tornyok, a hegyoldalak sző­lői, az olajkutak, a tenger­parti üdülők és strandok... A szovjethatalom évei alatt védőgátakat emeltek a Kubány folyó legveszedel­mesebb pontjain. A Kubány alsó folyásánál lecsapolták az elmocsarasodott árterülete­ket. Az áthatolhatatlan ná­dasok helyén kolhozok és szovhozok rizsmezői jelen­nek meg. A rizs vetésterüle­te tekintetében a Krasznodar határterület az első a Szov­jetunió európai részében. A folyó deltájának lecsa­polt földjein kitűnő gyü­mölcsösöket telepítettek. A jejszki barackfák egy sorba ültetve a Fekete-tengertől a Fehér-tengerig érnének. Ku­bány—Szlávjanszkban, ebben a kis városban hatalmas gyümölcstermesztő szovhoz működik, amelynek neve is „Szád Gigánt” (Öriáskert). Az agronómusok is valóságos „gyümölcs-naptárt szerkesz­tettek", májustól októberig egymás után érnek be a kü­lönböző meggy-, alma-, szil­vasárgabarack-, ősziba­rack- és körtefajták. A folyó és a tenger talál­kozásánál képződött az öb­lökkel csipkézett dombos Ta- mányi félsziget, a halászok és szőlőtermelők földje, — amely a legközelebbi évek­ben az ország egyik szőlő­termő vidékévé válik. A kertek és a szőlők kö­zött, közvetlenül a Kubány torkolatánál fekszik Tyemr- juk városa, akácfák alatt épült takaros fehér házikói­val, halászkikötőjével. De ennek a kis városkának is van már televíziója, széles­vásznú filmszínháza. Az erdős hegyek lábánál húzódó keskeny partszaka­szon híres fürdőhelyek sora­koznak, Anapa, Gelenzsik, Szocsi, Hoszta és Adler csak­nem egész éven át fogadják vendégeiket Anapa a Szovjetunió egyik legkiválóbb gyermek-üdülő­helye, 34 úttörőtábor helyez­kedik el a Bernjükön, ezen a csodálatos homokos parton. Az egyik táborban — többek között — a kubányi kolhoz­parasztok és mezőgazdasági szakemberek gyermekei üdülnek Valóságos tenger­parti városka ez, ahol a gyér-, mekeknek mindenük meg­van, még saját filmszínhá­zuk és Gagarin sugárútjuk is. A tábort maguk az úttö­rők igazgatják a választott „Igazak Tanácsával” az élen. A KR ASZNOD ARI határ­területhez nem volt szűk­keblű a természet. Kubány- bon több mint 1300 no vény- faija terem, több mint száz gazdasági növényt termesz­tenek, ötvenféle ásványi kin­cset bányásznak. A folyó al­só szakasza értékes tokha­lat tartogat a halászok szá­mára. A Kubány felsófolyá- sánál finomgyapjas juhokat tenyésztenek. — Az Adige Autonóm Terület egyes he­lyein eléri a 45 mázsát az egy hektár földről beakari- tott búzatermés. A „Mihajlo- vói szoros" nevű szovhozban pedig gyakran szüretelnek le körtefánként 1300 kilo­gramm gyümölcsöt. — Krimszknél olajkutakat fúr­nak, — Novorosszijszk alatt mérgét bányásznak a legki­válóbb cementfajták előállí­tásához. Az októberi forradalom előtt Kubány csajt búzájáról volt hires, a többi gazdasági ág kezdetleges állapotban volt. A szovjethatalom évei alatt sokrétű mezőgazdaság fejlődött ki ezen a vidéken, az ipar pedig a forradalom előtti időhöz képest 34-szere- sere növekedett. Több mint ezer üzem gyártja a legkü­lönbözőbb cikkeket, a nemes fából készült bútoroktól Jtezd- ve a hatalmas toronydarukig és automata gépekig. Igen fejlett az élelmiszerivari is, különösen a gyümölcs- és zöldség-konzervgyártás. (Az egy lakosra számított gyü­mölcshozam a szovjethatalom évei alatt tízszeresére nőve* kedett.) A krimszki konzerv- kombinát Európa legnagyobb konzervgyárának számít. Novrroszijszk Kubány ten­geri kapuja ma a Fekete- tenger legnagyobb kereske­delmi kikötőjévé épül lei Ha az ember a Kraszno­dar—N ovorossziiszk-i ország­úton utazik végig, az az ér­zése, hogy üdvözlésére sza­ladtak az úthoz jobbról és balról is az olajkutak fúró­tornyai, melyek olykor nagy napraforgó-táblákból emel­kednek ki. A krasznodari ha­tárterületnek igen gazdag olajmezői vannak. De a föld­gáz-készletek még nagyobbak, sokmiltíárd köbméterre be­csülik őket. Már 220 gyárat, villanytelepet, várost ’* fa­lut látnak el, ebből a föld­gázból. Ukrajnának és az Orosz SZSZSZK-nak naponta 30 szerelvény kőszénnek megfelelő földgázt szállít ez a vidék• Épülnük, bővülnek azok a gyárak, amelyekben földgázból és ásványolaj melléktermékekből különbö­ző vegyipari termékeket állí­tanak elő. A vegyipar itt nagy fejlődés előtt álló gazdasági ág. AZ UTCBBl években Ku­bány állandó részvevője nagy nemzetközi kiállítások­nak és a vásároknak. Ma 15 országba exportálják az if' készülő automata gépeket műszereket, konzerveket, bú zát, pezsgőt. A Szovjetunió Kommunist-< Pártja XXII. kongresszus tiszteletére a krasznodari ha­tárterület 150—170 millit púd gabonát adott az ország­nak, mégpedig csaknem vál tozatlan nagyságú vetésterü létén, főképpen a földműve lés kultúrájának emelésével Kubány minden részében a mezőkön és a gyárakban az olajtelepeken, a különféle intézetekben és a tengeri ki­kötőkben egyaránt pezseg az alkotó élet. Ennek a pezsgő életnek az érverése különö­sen jól érződik ma, amikor minden szovjet ember tülek­szik munkájának és alkotó tevékenységének újabb sike­reivel köszönteni a kommu­nista párt kongresszusát. (L. Juscsenko cikke nyomán.)

Next

/
Thumbnails
Contents