Szolnok Megyei Néplap, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-17 / 220. szám

Berlini mazsolák

A LEGBIZTOSABB HlD

Két berlini találkozik. Egyikük röviddel ezelőtt még „kétlató" volt; a demokratikus szektorban lakott, de Nyugat-Berlinben dolgozott Azt mondja riielan- kólikusan barátjának;

— Hallod, komám, most aztán pácban vagyok. Hogyan mehetnék odaátra?

— Hát könnyen! Van egy híd., i

— Hol? Melyik? — csap le rögtön a „kétlaki”.

— A békeszerződés hídja...

NOSZTALGIA

— Vajon ezután nem láthatom Nyugat-Berlinben élő egyetlen nagynénikémet? — siránkozik az egyik.

A másik ártatlan képpel megkérdezi I

— Azt, amelyikkel már három éve haragban vagy?

A TŐKÉS ÉS AZ EGYSÉG

A Brandenburgi kapu másik oldalán nagy fekete Mercedes stoppol és egy cvilekeres, feltűnően elegánsan öltözött, karvaly orrú ár száll ki belőle.

— És még ti meritek azt mondáid, hogy egységet akartok?! — kiabál á( a kapu innenső oldalán posztóié népi rendőröknek.

— Bizony azt — kiáltják vissza egyszerre hárman is —. de ön nélkül!

Folyószámlát nyitott • rendőrségen

Vasco Lazzolo festőművész izgatottan várja, mikor bünteti meg legközelebb közlekedési kihágásért a londoni rendőrségi Lazzolo ugyanis már több ízben fizetett bírságot, amiért a megengedettnél hosszabb ideig parkolta kocsiját a kijelölt helyen. De mivel tudta, hogy ez még többször is előfordulhat vele, öt fontot befizetett a közlekedési rendőrség számlájára — jövendő bírságok fedezetéül. Lazzolo már előre örül, hogy ezentúl a bírságolni akaró rendőrnek nagyvonalúan odavetheti; „Vonja le a folyószámlámból.”

(Az „Arbeiter Zeitungéból)

Híres

emberekről

Jean Cocteau, az ünnepelt francia író nemrégiben új magántitkámőt alkalmazott, aki azonban sajnálatosan gyenge munkaerőnek bizonyult; az író által diktált levelek mindig tele voltak helyesírási hibákkal. Az udvarias Cocteau, hogy enyhítse leveleinek katasztrofális benyomását, külön bélyegzőt csináltatott, amelyen a következő szöveg áll: „Bocsánat a hibákért, de istenbizony nagyon csinos!’*

(A „Basler Nachrichten”-bői) *

Stewart, a híres amerikai olajmágnás Pablo Picassonál tett látogatásakor a következő felkiáltásban tört ki; „Még soha sem ismertem embert, aki ilyen kevés olajból ennyi pénzt tudott volna csinálnál**

(A *Presse”-ből) •

Bemard Shaw-t egy fiatal író kereste fel azzal a kéréssel, hogy olvassa el első művét. Shaw eleget tett a kérésnek, s a mű elolvasása után a következő bölcs tanáccsal engedte útjára az Ifjú titánt: „Kedvesem, addig ne írjon ostobaságokat, amíg nem tett szert hírnévre.”

(A „Basler Nachrichten”-ből)

A 87 esztendős Somerset Maughamnak azt tanácsolták orvosai, hogy hagyja abba a békaembers portot, mert a vízalatti tartózkodás erősen rongálja a hallását.

(A hPresse*-ből)

~ 'V i ; ■ \í

• • ’ , •«?.#. .J**

Kép szöveg nélkül.

— Ne haragudjon, kartárs, de vetni as áj abroncsa* szoknyámat, fértem be as ajténá

kénytelen voltam lé- máskép*

BALATONI MOZAIK

Kislányommal a Balatonra kaptunk kéthetes beutalót. Lázas izgalommal készültünk az utazásra. Mit vigyünk, hogy vigyünk — és mennyit? S mikor a két nagy bőröndöt lezártan^ nagyot sóhajtottam. Végre. Minden együtt. Indulhatunk.

•

A hosszú, fárasztó utazás porát alig mostuk le, az első ebédet jelezte az üdülő csengője. Mennyi ismeretlen ember! Vajon kikkel kerülünk egy asztalhoz? — találgattam

S még le sem ültünk s kijelölt asztalhoz, valaki lelkendezve a nevemen szólított. A hang irányába for— Nem tudná egy kissé jobban kinyitni a száját?

dúltam. Ez nem lehet igazi öt év előtti kedves kolléganőm, Márta sietett felém teljes életnagyságban kisfia, Gáborka társaságában.

Kölcsönös viharos üdvözlés következett. S a véletlen csodaszép játékával alig tudtunk betelni. Még ebéd után szóltunk a gondnoknak, aki készséggel teljesítette kérésünket: este már egy asztalnál vacsoráztunk.

Ne is mondjam, két hétig „sülve-főve” együtt voltunk. *

Gáborka a szeme fénye anyjának. A kis .csarnok” igen könnyen levette lábáról őt. Egy kis nyafogás — és minden megvolt

A két hét alatt — hozzájárulással — gyermekneveléssel is foglalkoztam. Eredménye: hol volt, hol nem volt.

Egy séta alkalmával történt. Gáborkát már nem lehetett birni idegekkel. Mindig másfelé akart menni, mint mi, mindig mást akart nézni, mint m‘

— Gáborka! — kezdtem komolyan. — Ha máskor sétálni jövünk, te otthon maradsz a szobában, egyedül! Mindig nyafogsz anyukának valamiért Ez egy óvodásfiúhoz bizony nem illik! Milyen hajóskapitány lesz belőled? (Mert a tihanyi hajókirándulás óta ezt a pályát választotta élethivatásául.)

Gáborka lecsendesedett, s anyukájával engedelmesen ballagott tovább. Nemsokára Márta fülébe súgta:

— Anyu! Mondd, miért

gunkbami

m

Nagy dolog a szenvedély. A horgászszenvedély. Egyesek képesek csak azért a Balatonra menni, hogy ott horgásszanak, s mint otthon — ott se fogjanak semmit. S mivel s jó példa, de a rossz is ragadós, a mi gyerekeink elhatározták: ők is horgásznak, nekik is kell kishal

Hogyan és mivel fogjunk kishalat. Mert az keZL

Félórái türelmes, kitartó munka után fűzfavesszőből, jó adag cérnából, s egy zsebkendő halálából megszületett a nagy mű: a lepkefogó — akarom mondani a halászháló. Ezzel akartunk fogni kishalat. Mert kishal az volt is rengeteg. A terméskövek mellett. Csakhogy mikor mi az egyik helyre mentünk, akkor a kishalak a másikra. Aztán fordítva.

Dél felé már alig éreztük a derekunkat. Nem adtuk fel a reményt, hol Márta horgászott, hol én vetettem ki lepkefogómat a szegény ártatlan kishalakra.

Állítom, naplementig biz tosan fogtunk volna legalább egy kishalat, de.

De egyszer csak egy ronda, csúf vízisikló úszott felém a viz szélén, a kövek között..

Ez azért túlzás. Nem is volt ronda az a sikló.

Am annak köszönhetem, hogy nem lettem szenvedélyes horgász.

Kékvizü Balaton!

Viszontlátásra! A jövő nyáron.

E. J.

Athénión:

cÁ izakáesntaoíizei dteiéietz

Athénión az I. e. ni. század második felében élt görög komédiairé. Az alábbi részleg a „Görög költők antológiájáéban jelent meg.

SZAKÁCS:

Hát nem tudod, hogy minden művészet közül a szakácsművészetnek van legtöbb érdeme a jámborságban?

SZOLGA: Hogy lehet az?

SZAKÁCS: Bizony lehet,

te barbár. Mert megváltva minket állati, hitetlen életünktől és a bajt hozó, vad emberevéstől, elrendezte napjaink rendjét, és mostani életünk alapja lett.

SZOLGA:

Miképpen?

SZAKÁCS: Csak figyelj, elmondom sorra én.

Az emberevés és még temérdek bűn között akadt egy ember, egy csöppet sem ostoba, ki áldozatnak egyszer állati húst sütött S mivelhogy jobbízű volt, mint az emberi, nem egymást falták, hanem inkább a barmokat, megsütve áldozatuk S mikor már egyszer így megkóstolták az élvezetet, lassan tovább fejlesztették a szakácsművészet kezdetét.

Azóta máig is emlékezve őseink szokásaira, az isteneknek sótlanul sütik meg tűzön a belső részeket, mivel nem ismerték még akkor a só használatát Később, mikor megismerték, ízlett a só,

9 használjuk is, csak áldozatnál nem szabadi,

így óvjuk őseink szokását, mert csakis

bennük van üdvünk, boldogságunk kezdete, — V

sőt ízesítünk pompás fűszerekkel is,

így fejlesztjük tovább a szakácsművésretet

S idők múltával mindehhez még új remek

járult: a gyomrot megtanultuk tölteni.

Ősünk puhára főzte a kecskegidát előbb, majd édes borban párolt vagdalt búst rakott belé, s közéje észrevétlenül hal is került, zöldség, polip, halikra, árpa, méz.

E sok gyönyörűség, melyet elbeszéltem itt, a hullaevésről mindenkit leszoktatott, már érdemes volt együtt élni, összegyűlt a nép és városok születtek, melyeket a szakácsművészét kormányoz, mint láthatod.

SZOLGAI

Köszönflek, ember: épp ilyent kívánt uram.

SZAKÁCS;

Mi szakácsok kezdtük el, s azóta áldozunk ételt s italt annak, kiért az istenek hallgatnak ránk, ki feltalálta általunk, hogyan keU szép életre veszetni

SZOLGAI

Tiszteld tehát a jámborságot s fogd be szád, mindezt belátom: jöjj be inkább és kövess engem, s mutasd be ott bent mesterségedet.

KERESZTREJTVÉNY

jgmm

J—

r~

rq

r"

*

r*

m

B

"

t

m

iá

□

u

□

JW

H

5»

i*

ssss

5“

B

2Í~

M

14

B

24

27~

M

2»

B

w~

m

íT”

12

Ü

m

31

M

w~

m

34

37

E

BSSS

3«~

*

B

41

42

B

42

44

B

44

44

B

w

ü 1

m

49

40

£

» 1

B

a

sas

42

if

£

1

VÍZSZINTES:

1. A vizsz. 55. folytatása (Első

négyzet üres). 11. Gyilkolják. 12. Mátyás korában nagyhatalmú család. 14. A vizsz. 1. folytatása. U. Azonos mássalhangzók. 20. ... is: adag. 21. YEA. 22. Fél ellentéte. 23. Lárma. 25. Számukra. 27. Gondol. 28. Folyó a Szovjetunióban. 30. Őszi hajnalon jelentkezik. 31. Zeneszerző (Sebastian). 32. Jugoszláv város. 33. Ismert tudományos társulat röv. 34. I. István ellen lázadó vezér. 38. Mesterember. 38. Vissza: ellenzést jog. 40. Menyasszony. 41. Gyerekeket szórakoztat. — 43.

Fölé ellentéte. — 44. Egymást követő mássalhangzók. 45. Ma hetven éve, hogy meghalt a fotoobjektiv magyar feltalálója (József). 47. Felmenő rokon. 48. Szemlél-e. 49; Mókus. 51. öné — franciául fon. 53. Fúvóshangszer. 55. A függ. 13. folytatása.

FÜGGŐLEGES:

2. Tág. 3. Eszme. 4. Tulajdonod. 5. Eszak-Atnerikai város. 6. Angol sörfajta. 7. Ha szomjas, ám... 8. A csomagolás súlya. 9. Ellen- érték-e. 10. Német terrorszervezet. volt. 13. Népgazdasági szempontból fontos okmány (Folytatása vizsz. 55.. függ. 17., vizsz. 1.. vizsz. 14.) 15. Fáról gyűjt. 18. Fa- lajta. 17. A vizsz. 55. folytatása.

19. Uncle... 22. Fadarab. 24. Ha talmat birtokló csoport. 28. Rövid életű lény. 27. Gyógyászat ban használt cikk. 29. Mária beceneve. 31. Idegen összetételek ben: élő. 35. Francia művészet. 36. Rovar „tojás1'. 37. Aratás után látható. 39. Eleven. 41. Földalatti. 42. Vissza: rosszul ellentéte. 45. Község. — 46. Vissza: férfinév. 48. Matematikai rövidítés. 50. Áldomás. 51. V. S. 52. Időhatározó. 54. Magánhangzók szoros ABC- ben.

Megfejtésül beküldendő: Füge: 13., vizsz. 45. Beküldési határidő: szeptember 22-ig beérkező- leg. Múltheti rejtvényünk helyes megfejtése: Az idén már a terv- készítés Ideje október — november, Cukorrépaszedés. A megfejtők közül könyvet nyertek: Lantos Istvánné Szolnok, Katona Já- nosné Tiszafüred. (A könyvet postán küldjük el.)

Kérjük kedves megfejtőinket, hogy a borítékra feltűnő módon írják rá a „REJTVÉNY" megjelölést.

Szolnok megyei Néplap

bejtvenyszelvenye,

1961. szeptember 17.