Szolnok Megyei Néplap, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-17 / 220. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. szeptember 17. Nyugatnémet lap figyelmeztetése (Folytatás az 1. oldalról.) dorni, amelynek be láthatat­lan következményei lehet­nek”. Az NDK elleni légiprovo- ^káció egyébként felháboro­dást keltett a nyugati orszá­gokban is. A „Politiken” cí­mű liberális dán lap így ír: „a provokáció nyugaton nyugtalanságot, a nyugati szövetségesek között pedig általános aggodalmat váltott ki”. A „De Standaard” című belgiumi katolikus lap figyel­meztet: „az NDK légiterét nem szabad még egyszer megsérteni”. A nyugat-berlini sajtó egy része örvendezve jelentette, hogy — „a második világhá­ború óta most szálltak elő­ször földre Berlinben nyugat­német katonai repülőgépek”. A komolyabb nyugat-német lapok azonban elítélik a pro­vokációt, a Münchenben meg­jelenő „Süddeutsche Zeitung” például felhívja a figyelmet, hogy az NDK légiterének megsértése „végzetes követ­kezményeket” vonhat maga után. A nyugat-berlini légiközle­kedést irányító központ elss- holzstrassei épületében szom­baton folytatták a vizsgála­tot annak megállapítására hogy miért sértette meg két nyugat-német vadászgép az NDK légiterét. A központban szolgálatot teljesítő amerikai, angol és francia, valamint szovjet tiáztek pénteken ki­hallgatták a Bundeswehr két tiszthelyettesét, a pilóták val lomásáról azonban nem ad tak ki jelentést. A nyugat-berlini megszálló csapatok egyik szóvivője ki­jelentette: a két nyugat-né­met vadászgép csak négyha­talmi megállapodás alapján repülhet vissza Nyugat-Né- metországba. Amennyiben a Szovjetunió nem egyezne be­le a gépek visszarepülésébe, úgy a gépeket szét fogják sze­relni és az alkatrészeket a három nyugati hatalom kato­nai repülőgépei szállítják vissza a légifolyosókon Nyu- gat-Németországba. A Hamburgban megjelenő „Die Welt" című lap bonni tudósítójának jelentése sze­Bérsztrájkok Franciaországban Párizs (TASZSZ). Alsó-Loire megye 15 000 építőmunkása sikeresen har­col a munkabérek felemelé­séért: a vállalkozók felaján­lották, hogy 10—12 frankra emelik az órabéreket. A szak- szervezetek 15 frankot köve­telnek és szeptember 19-én újabb sztrájkot szándékoznak indítani, ha követeléseiket nem elégítenék ki. Az ország hadiüzemeinek és hadiiparral kapcsolatos vállalatoknak a dolgozói is bérsztrájkot indítottak. Az előzetes adatok szerint mint­egy 50 000 dolgozó szüntette be a munkát a GGT felhívá­sára. Sajtójelentések szerint a vasutasok és a bányászok kö­rében is fokozódik a sztrájk- mozgalom. Kemény harcot indítottak a dolgozók az elbocsátások ellen. Beszüntették a munkát a General Motors két párizs- melléki leányvállalatának dolgozói, mert a vállalatok igazgatósága 235 munkást el akart bocsátani. niimiiHiiiiiiiiuiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiHiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiimiiiiimHiiiiiH Versinyin marsall cikke a szovjet légierőről Moszkva (TASZSZ). A Krasznaja Zvezda közli Ver­sinyin szovjet légügyi főmar- sall cikkét. Az amerikai sajtó — mutat rá Versinyin —, amely mér­téktelenül rekláfnozza az amerikai légierőt, ugyanak­kor igyekszik azt az illúziót kelteni, mintha a szovjet lé­gierő fegyveres erőinek csök­kentése folytán elvesztette volna egykori ütőerejét Ezt ők azzal a céllal hangoztat­ják, hogy az agresszív töm­bökbe tömörült szövetsége­seiket kissé fellelkesítsék. Az amerikai vezető körök azon­ban — hangsúlyozza Versi­nyin — mélységesen téved­nek. A háború utáni években mi nem ültünk karba tett kéz­zel — jelenti ki a főmar- sall. — A szovjet fegyveres erők, amelyeknek szerves része a légierő, műszakilag, kiképzésben és felkészültség­ben a mai modem katonai követelmények magaslatára emelkedetek. Vonatkozik ez a légierőre is. Az utóbbi idő­ben a légierőt a párt és a kormány határozatára meny- nyiségileg csökkentettük, de minőségileg a korábbinál sokkal magasabb színvonalra emeltük. A dugattyús repülő­gépeket már régen felvál­tották a lökhajtásos harci gé­pek, amelyek a korszerű há­ború feltételei között hatéko­nyan teljesíthetnek bármilyen stratégiai, operatív és takti kai feladatot. A repülőgépe­ken az ágyúk és gépfegyve­rek helyét rakéták vették át. Ez olyan erő, amellyel — mi azt tanácsoljuk — ne legyen dolguk rosszakaróinknak. Népünk legyen bizonyos af felől — folytatja Versi­nyin —» hogy ha kell, a lé­gierő a rakéta-egységekkel vállvetve kész bármely pll- lantban eljuttatni a termo­nukleáris fegyvereket az agresszor barlangjába, kész rácsapni az újdonsült „bonaparte”-ok forró fejére. Versinyin végezetül rámu­tat, hogy az idei légihadgya­korlatok tanúsága szerint a szovjet légierő összehangolt, pontosan működő katonai or­ganizmus. (MTI) rint „a Német Szövetségi Köztársaság hadügyminiszté­riumában még nem álltak rendelkezésre pénteken ada­tok a két pilóta csütörtöki be­repüléséről és nyugat-berlini kényszerleszállásáról”. Politi­kai körökben ezt a hírt azért tartják figyelemre méltónak, mert Strauss bonni hadügy­miniszter csütörtök este és pénteken máris „megmagya­rázta” a provokációt, bár még nem tájékoztatták a nyu­gat-berlini vizsgálat eredmé­nyeiről. A i.Welt” megcáfolja Strauss állítását, mintha a két vadászgép rádióberende­zése hibás lett volna. „A rá- dióberend ezésekn eis semmi hibájuk nem lehetett, hiszen a két vadászgépnek kifogás­talan rádióösszeköttetése volt Nyugat-Berlin tegeli repülő­terével’* —- írja a „Welt”. (MTI) Nyugatnémet határsértőket fogtak el az NDK-ban Berlin (TASZSZ). Az NDK belügyminisztériumának saj­tóosztálya közleményt adott ki, amely beszámol arról, hogy szeptember 15-én dél­után a Havel-folyón Nyugat- Berlin irányából egy nagy sebességgel haladó motorcsó­nak Potsdam mellett megsér­tette az NDK államhatárát és behatolt az NDK területére. A csónakban tartózkodó nyugat-berlini lakosok nem tettek eleget a megállást pa­rancsoló, többízben elhang­zott, felszólításnak, hanem megpróbáltak elmenekülni az NDK biztonsági szervei elől. Az NDK határőrségének egyik motoros naszádja se­gítségével azonban elfogták őket. London (MTI). Az agol haladó közvéle­mény leplezetlen aggoda­lommal és rosszalással figye­li Adenauerék szakadatlan áskálódását a berlini viszály békés elintézésére irányuló tárgyalások ellen. Alan Winnington, a Daily Worker berlini tudósítója je­lenti: Adenauer mind nyíltabban megmozgat minden követ azért, hogy meghiúsítsa a nyugat-berlini kérdés meg­oldását tárgyalások útján. — Párizs tartózkodik... Párizs (MTI). A párizsi pol­gári lapok burkolt rosszal­lással írnak arról, hogy Fran­ciaország nem csatlakozik az „amerikai akcióhoz”, azaz a francia külügyminiszter nem találkozik Gromiko szovjet külügyminiszterrel, hanem hanyatt-homlok visszatér Pá­rizsba és ráhagyja az ameri­kai Dean Rusk-rp és az angol lord Hume-ra, hogy négy- szemközti megbeszéléseken újra felvegyék a kapcsolatot a Szovjetunió kép viselő jéveL Valamennyi polgári lap említést tesz Párizs „tar­tózkodásáról”, „fenntartá­sairól”. A Figaro washingtoni tudósí­tója a sorok között ezt azzal próbálja igazolni, hogy azt írja, az amerikaiak tudatá­ban vannak annak, hogyha megkezdődnek a megbeszélé­sek, a nyugatiak „bizonyára otthagynák a tollúkat”. De nem lehet mi tenni — mond­ják —, csak a tárgyalások­hoz kell folyamodni. A francia haladó sajtó erő­teljesen elítéli a degaulle- ista kormány magatartását. A Libération leszögezi, hogy Franciaország újból elszige­telődött. Az Humanité így ír: amikor továbbra is hajtha- tatlanul elzárkózik a tárgya­lások elől, amikor az ENSZ- közgyűlés megnyitása előtt visszarendeli külügyminiszte­rét, De Gaulle ismét bizo­nyítékot szolgáltat rá, hogy ezután is az ultrát játsza meg a bonni kancellár társaságá­ban. az atlanti koalíció előre­tolt állásaiban. Nem is lehet­ne jobban hátatfordítani Franciaország és a béke érde­keinek. A francia sajtó nagy figyelmet szentel Paul Reynaud volt minisz­terelnök moszkvai útjának, s annak, hogy az idős po­litikust derűlátással töltöt­te el Hruscsovval folyta­tott eszmecseréje. Reynaud a Figarónak adott nyilatkozatában kijelentette: 'így tűnik, hogy ki lehet majd jutni a jelenlegi zsákutcából. Ha eléggé sötéten látó is voltam, amikor a Kremlbe mentem, három órával ké­sőbb úgy távoztam onnan hogy bízom a iövőben. Gromiko és Rusk küszöbön- álló tanácskozása páni rémü­letet robbantott ki Bonnban, Adenauer szerint hasztalan lenne, ha csupán „atomfejeket vivő rakétákat kapnának”. — Berlinben azt tartják, hogy a két nyugatnémet vadászgép elrepülése az NDK felett a békés tárgyalások elgáncso- lására irányuló kihívások ré­sze volt. A légi haderőbe is fasiszta túlzók hatoltak be. A jelek az egész nyugatné­met légi haderőre kiterjedő összeesküvésre mutatnak, — amelynek célja kihívások rendezése a feszültség jelen­legi szakaszában. Berlinben sokan úgy vé­lik — folytatta a tudósító —, hogy nagyarányú összesküvés ez, Strauss hadügyminiszter ama hangos erősködésének ellenére, hogy „a pilóták érezni fogják a törvény tel­jes szigorát”. Sókan emlékez­nek arra, hogy Adenauer az utóbbi időben kétszer célzott incidensek lehetőségére a légi folyosókban. — Ezt mondta: „nagyon lehetségesnek tar­tom, hogy ma vagy holnap történni fog valami a légi folyosóban”. S valóban tör­tént valami. Egy hónap után Immár több mint egy hónap választ el bennünket augusztus 13-ától, amikor is a Német Demokratikus Köztársaság kormánya nagyjelentőségű intézkedé­seket valósított meg Ber­linben. Augusztus 13-a óta Nyu­gat-Berlin megszűnt a ké­mek paradicsoma lenni. A Német Demokratikus Köz­társaság bátor határrend­őrsége ettől fogva úgy őr­zi Kelet-Berlint a város nyugati részétől elválasztó vonalat, mint állami hatá­rokat. Berlinben jelenleg hét átjáró kaput hagytak nyitva, négyet a nyugat-ber­liniek, kettőt a nyugatné­metek, egyet pedig a kül­földi állampolgárok számá­ra. Az augusztus 13-i in­tézkedések másik nagy elő­nye, hogy megszűnt az NDK ellen irányuló, na­gyon is szervezett és tuda­tos pénzrontás. A nyugat­berlini pénzváltó irodák, ahol nyíltan folyt ez a sö­tét üzletelés a kétféle már­kával, kénytelenek voltak működésüket beszüntetni. Ez .pedig évi három milli­árd márka (körülbelül évi 12 milliárd forint) megta­karítással jár a Német De­mokratikus Köztársaság népgazdasága számára. Itt nemcsak a pénzről, hanem például a lakosság jobb élelmiszerellátásáról is szó van. Azelőtt a nyu­gat-berliniek különböző úton-módon a demokra­tikus övezetben vásárolták össze a vajat és a tojást, s általában az élelmiszere­ket, mivel itt az ennivaló lényegesen olcsóbb, mint a nyugati szektorokban. Augusztus 13-a óta a vaj­vásárlás egyharmadával csökkent Kelet-Berlinben, ugyanakkor a lakosság vaj­fogyasztása lényegesen emelkedett. Augusztus 13-ával meg­szűnt a kétlakiság is. Hoz­závetőleges adatok szerint körülbelül százezer ember élt úgy Berlinben, hogy a demokratikus övezetben la­kott (mert itt könnyebben és olcsóbban lehet lakáshoz jutni) viszont a nyugati övezetben dolgozott. Ez a kétlakiság is a melegágya volt a csempészésnek és a kémkedésnek. Nem vélet­len, hogy a legtöbb kém és diverzáns a kétlakiak sorá­ból került ki, hiszen ezeket nyugat-berlini munkahe­lyükön igyekeztek ilyen al­jas „munkára” befogni, sa­ját hazájuk ellen. Mivel a Német Demokratikus Köz­társaságban s különöskép­pen Berlin demokratikus szektorában igen nagy a munkaerőhiány, ennek a százezernyi kétlakinak min­den további nélkül, egyik napról a másikra szakmá­juknak megfelelő munkát tudtak adni, mégpedig Ber­linben. A kétlakiak javaré­sze már el is helyezkedett. S hogy az NDK kormá­nyának ezen intézkedései előnyösek voltak a nyugat- berlini munkásokra nézve is. Augusztus 13-a óta Nyu- gat-Berlinben rendkívül megnövekedett a munka­erő iránti kereslet A tex­tilgyárosok például, hogy munkásaik ott ne hagyják őket, augusztus második te­lében felemelték a dolgozók bérét. Ami a dolog legfontosabb, politikai oldalát illeti: augusztus 13-a után kide­rült, hogy Adenauemek nem sikerült a maga hábo­rús irányvonalát keresztül­vinnie, mivel a Nyugat semmiféle komoly ^ellen­lépésre" nem szánta rá ma­gát. A legújabb események is igazolják a Szovjetunió­nak, a szocialista tábornak azt a régóta hirdetett téte­lét, hogy az agresszor meg­retten, ha erőt lát. Ma már Adenauer is arról beszél, hogy kelet—nyugati magas­szintű tárgyalások fognak indulni a német kérdés rendezésére, a elhárítható lesz — Adenauer kifejezé­sével élve — ,,a nagy há­ború”. Persze, a tárgyalá­sokkal szemben ne táplál­junk túlzott illúziókat, hi­szen eleddig a nyugatiaknak semmi konkrét tervük nin­csen a német kérdés ren­dezését illetően, A Szovjetunió régebben is, s most, legújabban is, kifejtette elvét a kelet— nyugati tárgyalásokat ille­tően: mi hajlandók va­gyunk tárgyalni a Nyugat­tal, de csak abban az eset­ben, ha érdembeli tárgya­lásról lesz szó. Semmikép­pen sem engedjük meg, hogy a nyugatiak a tárgya­lásokat a német kérdésben nagyon is szükséges dönté­sek elhalasztására használ­hassák fel. A békeszerző­dést még az idén minden­képpen aláírjuk. A LIPCSEI KÉRDÉS EGY JOGASZ feleségének kivételével mindenki azt kérdezte tőlem, mikor haza­értem a Lipcsei Nemzetközi Vásárról: mit hoztam, meny­nyit vásároltam? Mégis azzal kezdem, mit láttam Lipcsé­ben, ahol egy hétig a világ 43 országának többszáz vál­lalata képviseltette magát áruminta kollekcióval. — S ahol az óriási forgatagban két napig kitűnően érezte magát a földöntűi járt pilóta: German Sztyepanovics Tyi- tov. Szeptember 4-én hajnal­ban futott be a Német De­mokratikus Köztársaság leg­nagyobb városa, á hatszázöt- venezer lakosú Lipcse állo­mására — huszonkét sínpárá­val Európa legnagyobb állo­mása — különvonatunk. Az állomás épületétől szállásun­kig Tyitov, Gagarin, Hrus­csov és Walter Ulbricht élet­nagyságé és nagyított mell­képei. a Német Demokrati­kus Köztársaság, a szocialis­ta. államok nemzeti lobogói a vásáron résztvevő országok zászlói, transzparensek, a munkásmozgalom, s a béke- harc jelszavai díszítették az utcákat, tereket, épületeket, közintézményeket és lakások ablakait. Lipcse, a vásárvá­ros külsőségekben is méltóan készült a nemzetközi vásár többszázezer látogatója kö­zött is legelőkelőbb vendé­gének fogadására. A magyar csoport szállása a város központjától egv óra hosszányi távolságra fekvő Schönauer Strasse-bell Ker­tészet? Főiskola diákc,*''pna volh Innen indultunk villa­mossal szeptember 4-én a vásár központjába. Ügy fél­tizenegy óra körül járhatott az idő, s feltűnt, hogy alig lézengünk a villamoson. Még örültünk is, úgy látszik, Né­metországban nincs olyan közlekedési zsúfoltság, mint Magyarországon. Ámde a la­kótömbök között is alig tűnt fel ember, s a nyitvatartó üzletek ásítva várták a ve­vőket. Lipcse külvárosa ki­halt erre a délelőttre. Nem tudtuk mire vélni a dolgot. Mindenki dolgozik, minden­ki iskolában van, mindenki a vásárba indult? A RING STRASSE a vá­ros fő útvonala adta meg a feleletet. Odaérve, leálltak a villamosok, s már vissza se indultak. A villamosok sze­mélyzete vagy elvegyült a tömegben, vagy a jármű va­lamely magaslati pontját el­foglalva, várta, hogy tanúja legyen Lipcse oly sok vihart s oly sok örömet látott több­ezer éves történelme talán legkiemelkedőbb eseményé­nek. Délelőtt tizenegy óra volt. Próbáltunk elvegyülni a tömegben. Sziszifuszi erőfe­szítésnek tűnt. öt-hat kilo­méter hosszan, vagy még tá­volabb is tán, az utca két oldalát lezárta, megtöltötte a lipcsei lakosság. Egyenru­hás úttörők és FDJ fiatalok (Szabad Német Ifjúság Szö­vetsége; Freue Deutsche Ju­gend) jel vény cserékkel, nyakkendő és zászló Váltás­sal ostromolták a nagyszám­ban jelenlévő, ruházatukról, hesz^dmódiukról megismer­hető külföldieket Délelőtt ti­zenegy óra volt, s Tyitov ér­kezését (ahogy ők írták: Ti­tok) fél egyre várták. A jó­kedvűen beszélgető, elegán­san öltözött tömeget, mely magába foglalta Lipcse óvo­dásait és aggjait, úttörőzene­karok, az ifjúsági szövetség rögtönzött műsorszámai, a népi rendőrség fúvós együt­tese, a német munkásőrség felvonulása szórakoztatta. Tyitov fogadása a vásár­város demonstrációja, s egy­öntetű politikai álíásfoglaiá sa volt. Az őszi nemzetköz- vásár megbuktatásáért, a za- vartkeltésért igazán mindent megtettek a nyugatnémet tő­kések, és jól megfizetett em­bereik, ami erejükből tellett A berlini határövezet lezárá­sa után Lipcse olyan politi­kai próbatétel félének is szá­mított. S ezt jól tudták a Né­met Demokratikus Köztársa­ság honpolgárai, Lipcse lako­sai. Erről szóltak a szónokok s talán ezért is zajlott le olyan forró hangulatban o~ egész lipcsei vásár, s külö nősképpen Tyitov látogatása Lipcsében zavargásoké számított a nemzetközi reak­ció. De egyébre nem tellet' tőlük, mint a nagyszerű de­monstráció csepülésére. Az1 híresztelték, hogy azér' van ekkora tömeg, mer4 mindenkit kivezényeltek S amikor este Tyitov bú- csűzásán is sorfalat állt a lipcsei lakosság a város út­vonalain azzal vigasztalták magukat, igen este a lip­cseiek szeretnek sétálni. Ez igaz is. Csakhogy a többi na­pon fele, negvede sem sétált éppen aznn az úton. ahol Tyi­tov elbúcsúzott a várostól. A Da ly Worker Adenauer ásláiásáról a keiel—nyugati tárgyaláson ellen

Next

/
Thumbnails
Contents