Szolnok Megyei Néplap, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-15 / 218. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP O 1961. szeptember 15. Készüljünk a méhcsaládok beteleltetésére Hazánk éghajlata alatt méh­családjaink megfelelő helyre tett, elegendő élelem mellett jól át tudnak telelni. A téli veszte­ség leszorításához ismerjük az eszközöket; alkalmazzuk őket szakszerűen! Az elhullás oka legtöbb eset­ben a táplálékhiány; bár előfor­dult már, hogy a méhek által letakart léputcából elfogyott az élelem, míg mellette 5—6 kilo­gramm maradt. Vegyük tehát fi­gyelembe, hogy a méhcsalád téli fészkét az utolsó fias lépeken alkotja meg; függetlenül attól, hogy megvan-e a szükséges éle­lem. Napjainkban olcsó, kg-ként 8 forintos mézhez juthatnak a mézre, viaszra szerződött méhé­szek. Nem gond tehát, hogy a fészek terjedelmének megfelelő nagyságú — 2—3 centiméter vas­tag — öntött cukorlepénnyel lát­hassuk el a családokat. Ez a módszer nem csupán az élelem­ben szegény, de abból jól ellá­tott családoknál is bevált. A mé­hek előbb a cukorlepényt fo­gyasztják; így tavaszra marad a jó élelemnek ismert fedett méz. Ha kétkilogrammos cukorle­pényt borítunk a méhek téH fészke fölé, élelemhiány nem következhet be. Az sem fordul­hat elő, hogy a hideg miatt nem tud lép utcát változtatni a család, mely — a takart lépből elfogyván az élelem *r? éhen- pusztul. Tegyünk meg tehát mindent, hogy az üzemi és háztáji méhé­szetben cukorlepénnyel biztosít­suk az áttelelést. — Betelelés előtt győződjünk meg, — nem szenvednek-e méheink fertőző betegségben: noszémában, álca­rothadásban. Küldjünk vizsgála­ti mintát a körzetünkhöz tartozó állategészségügyi intézetbe, ahol a betegséget megállapítják. — Az álcarothadás vizsgálatát a Gödöllői Kisállattenyésztési Ku­tató intézet végzi. Járjunk el gondosan a vizsgá­lati minta kiválasztásánál, cso­magolásánál, hogy az valóban alkalmas legyen a vizsgálatra. Hálás élőlény a méh; — a szakszerű elhelyezést, jó táplá­lást, lelkiismeretes gondozást vi­szonozva egészségesen telel át; tavasszal pedig gazdag termés- eredménnyel jutalmazza gondos gazdáját. BERTA JÓZSEF Mit vessünk keveréktakarmányként ? „Takarmányozzunk taka­rékosan” címmel írt cikket lapunk szeptember 13-i szá­mában Magas László, me­gyénk főállattenyésztője. — írására hivatkozva többen érdeklődtek telefonon: mi­lyen őszi keveréktakarmá­nyok vetését ajánljuk. SZÖSZÖSBÜKKÖNY. Az őszi takarmánykeverékek kö­zött a bükkönyös és borsós keverékek a legnagyobb je­lentőségűek. A szöszösbük- köny sziken, lápon, sovány talajon, sikerrel termeszthe­tő; ám a mészben teljesen szegény, hideg, kötött agyag­talajt nem szereti. Az istálló­trágyát nagyon meghálálja. Támasznövénye a rozs; A rozsos-szöszösbükköny keve­rékéből kh-nként 90—100 kg- ot célszerű vetni; ebből 35— Apró ötletek nagy eredmények Örök igazság, hogy az em­bert, a munkát eredményei dicsérik egyedül méltó mó­don. Tehát az a jó termelő- szövetkezet, melynek ered­ményei jók. A mezőtúri Petőfi Tsz — állattenyészté­se mellett — kiváló eredmé­nyeket ér el a növényter­mesztésben is .. i gyakorta apró mesterfogások segítsé­gével. Ezekről Szántó Géza főagronómussal beszélget­tünk. a mezőtúri Petőfi Tszben gazdasági szakember támad­ja. Mások ellenben — s re­mélhetőleg: eredményeink is — mellettünk szólnak. — Rác* Lajos elvtárs — 1961 ( 10,?3 13,50 18,40 q ) — Az agronómia! követel­mények következetes meg­tartása mellett elsősorban az­zal fokozhatok a búzater­mesztés eredményei, hogy jóerejű talajba intenzív bú­zafajta magját vetjük. 250 holdas Bánkútink 16,50 q- val, 500 holdas Bezosztájánk 21,30 q-val fizetett. A szem­beszökő terméskülönbözet el­lenére sem szakítunk végleg a Bánkútival, mert a közepes erőben lévő talajokon abból sem szegény az aratás; A későbbi évek során természe­tesen teljes egészében inten­zív magot vetünk majd. — Részben ezt a célt szolgálja közgyűlésünk elhatározása: jövőre 250 kh-t részesítünk talajjavításban — mondotta. A Petőfi Tsz 1958-ban 11, tavaly 12,70. idén 21,70 mé­termázsás őszi árpa termést ért el. A tsz árpája holdan­ként — szántás előtt — 150 kg szemcsés szuperfoszfát műtrágyát kap. Most ősszel 364 kh-ból 198 kh-n holdan­ként 250 kg szemcsés szuper­foszfátot és 120 q szervestrá­gyát adnak. A talajerő visz- szapótlás kifogástalansága ér­dekében 1965-ig Mezőtúr egész területéről lekötötték a fekál-trágyát a Talajerőgaz­dálkodási Vállalatnál. A ma­gashozamú őszi árpát holdan­ként 120 kg vetőmaggal ve­tik; — Nem hallgatom el — említette a kísérletezőkedvű főagronómus, ki egyben a tsz pártszervezetének is ve­zetőségi tagja —. hogy mód­szerünket több neves mező­folytatta — tavaly a Herceg­halmi Kísérleti Gazdaságban járt. Ott tapasztalta párttit­kárunk, mint takarítható meg egy munkamenet a szerves- trágyázásnál. A szervestrá- gyaszóró gép rakfelületére előbb az istállótrágyát he­lyezik, majd arra — egyen­letes vastagságban — műtrá­gyát terítenek. A gép a ket­tőt egyenletesen juttatja a talajra. Mióta hallottunk ró­la, magunk is eredménnyel alkalmazzuk ezt a hasznos módszert; A szövetkezet k ukoricatermése ugrásszerűen nőtt az utóbbi években. 1958-ban még 6,6 q volt az átlagter­més fele természetben a gaz­dáé, fele a tsz-é. A tervszá­mokat táblánként állapítot­tuk meg a talaj erejének megfelelően. — Cukorrépánkat augusz­tusi mélyszántásba vetjük. Holdanként 250 kg foszfor- és 150 kg káliműtrágyát adunk. Gazdáink és család­tagjaik — akár a kukoricá­nál — területvállalást tettek e fontos ipari növény műve­lésére. A holdanként 150 q- ra tervezett cukorrépa több­lettermésének fele (mind pénzben, mind természetbeni juttatásban) a tsz-é, fele a gazdáé; A Petőfi Tsz cukorrépája 1958-ban 42,76 q-val, tavaly már 143 q-val fizetett hol­danként. Czikkely János, a tsz fő­könyvelője a növénytermesz­tés pénzügyi eredményeiről beszélt. — 1958-ban egy és negyed- millió, 1960-ban kétmillió Korai tömés, jobb eredmény 40 kg a bükköny. Tápanyag­ban gazdagabb talajon nö­veljük a rozs vetőmag meny- nyiségét Vetési ideje: szep­tember. Etetése már május első napjaiban megkezdhető. A zölden fel nem takarmá- nyozott termés kitűnő szi- lázst ad. PANNONBÜKKÖNY, szöszösbükkönynél értéke­sebb takarmányt ad, de a! talajjal szemben is igénye- \ sebb a pannonbükköny; A' telet jól bírja; ahol a búza megterem, a pannonbükköny is. Támasznövényként alkal­mas a rozs, az őszi árpa, a búza; főként a két utóbbi. Vetőmag szükséglete 100—110 kg/kh; ebből 35—40 kg bük­köny. Vetési ideje őszi árpá­val szeptember, búzával ok­tóber első fele. Etetését má­jus derekén kezdhetjük, BORSÓSKEVERÉK. Jobb homokon, búzatalajon igen jó zöldtakarmányt ad. Hálás az istállótrágyáért, őszi ár­pával, vagy búzával jó tejelő takarmány. Vetőmagszükség­lete 100—100 kg/kh; belőle 50—55 kg a borsó, őszi ár­pával szeptember elején, bú­za támasznövénnyel szep­tember második felében ves­sük. • A keveréktakarmány min­dig többet terem, mint az egymagában vetett növény. Vele egyenletesebb a talaj tápanyagának, az időjárás adta hőnek és nedvességnek kihasználása; mert a keverék növényeinek igényei nem azonosak. Kevert vetéssel fo­kozzuk a termelés biztonsá­gát; hiszen növényeink — javarészt pillangós keveré­kek lévén — a talajt nitro­génben gazdagítják; Sűrű állásukkal a gyomot irtják. Viszonylag olcsón termelik meg az emészthető fehérjét. (Tanácsaink Bajcsy Ede F. M. növénytermesztési fő­igazgatóhelyettes vélemé­nyén alapulnak.) Jánoshida, Jásztelek, Jász- ladány határában kánikulá­ban is hófoltok látszottak fehérleni a tarlón — azon ugyanis libák legelésztek — ezerszámra. A jászföld tsz- einek vezetői tarlóhántásig megengedték a ludak legel­tetését. A közös ezzel nem károsodott, ellenben nőtt a gazdák tenyésztési — és szerződési — kedve. A ház­tájiban felnevelt liba, kacsa, csirke, pulyka jelentősen nö­veli jövedelmüket. Megyénk liba törzsállomá­nya 32 700-ról 36 708-ra nőtt. Látnivaló, hogy a nagyüze­mi gazdálkodás korántsem csökkentette a baromfite- A | nyésztési kedvet. Ahol az fmsz jól dolgozik, ott nincs hiba a libaszerző­dés körül. Megyénkben ta­valy 101000, idén 118 000 li­bára szerződtek a közös gaz­daságok és a tsz-tagok. Lám, már 17 000-rel emelkedett a szerződött libák száma, pe­dig a szerződéskötés még be sem fejeződött. Vannak, akik az állomány felnevel­kedéséig várnak a szerződés­sel. Az ügyes szövetkezeti asszonyok azonban nemcsak leszerződtek, de a tömést is megkezdték. Miből? A szerződők libánként 10 kg kukoricára szóló utal­ványt kaptak, melyet a Ter­ményforgalmi Vállalatnál válthatnak be. Jászapátin a tervezett 6000 helyett 9000, Jászladányon 1600 helyett 2001, Jászkisé- ren 1600 helyett 2042 hízott libára kötöttek szerződést az fmsz baromfi felvásárlói. — Vajmi kevésre azonban Jász­telken, Zagyvarékason és a kunszentmártoni járásban, a járási székhely kivételé­vel. A jászapáti tömő szakcso­port tagjai évek, sőt évtize­dek óta foglalkoznak liba­hizlalással. Az augusztusi és szeptemberi hizlalást tartják legkifizetőbb- nek, mert, a liba ilyentájt értéke­síti legkedvezőbben a takar­mányt, eszik legkevesebb kukoricát. Később már a tö­més — főleg nedves, hideg időben — kellemetlenebb;1 de még akkor is kifizető. Jó példákat láthatunk a korai tömésre Jászberény­ben, Mezőtúron, Öcsödön, Kunszentmártonban, Jászla- dányban, Kenderesen. Más tájak lakosainak csakúgy érdemes libára szerződniök, mint az említett helységekéi­nek. A földművesszövetkezet november 15-ig kilogram­monként 20 forintért veszi át a szerződött libát. Novem­ber 15 után kilogrammon­ként. 19 forint a hízott liba átvételi ára. Természetesen nincs semmi akadálya an­nak, hogy a szerződő asszo­nyok korábban szállítsanak — s így hamarabb több pénzt kapjanak libájukért. Jó időben jól halad a munka A túrkevei Vörös Csillag Tsz tagjai szorgalmasan dolgoznak. Arra töreksze­nek, hogy az őszi esőzések beállta előtt rendbetegyék a határt. A napokban meg­kezdték a rizs aratását. A közel ötszáz holdból szerda délig learattak 120 holdat. Az őszi árpa alá elkészített 950 hold földből bevetettek eddig több mint nyolcszá­IGV gvv!>lt A FORINT... més, tavaly 17,30 q, ebben az évben pedig semmivel sem mutat kevesebbet 22 q-nál. — ötszázharminc holdas kukoricánkat teljes egészé­ben hibridmagból vetettük; MV—1 és MV—2-őt használ­va. A hibridvetőmag már négy évvel ezelőtt meghódí­totta gazdáinkat — jegyezte meg Szántó elvtárs. — A hagyományos 12—13 000-es holdankénti tőszám helyett 18—19 000-est alkalmazunk. Ebben az évben 36 kh-n di- konirtos gyomirtást végez­tünk; a kukoricaföld többi részét kifogástalan minőség­ben kapálták meg a gazdák Természetesen a kitűzött pré­mium is serkentette őket hogy vállalásuknak dereka­san eleget tegyenek. Nálunk egy hold tengeri összmunká­jáért métermázsánként 0,77 munkaegység jóváírása jár. A terven felül előállított ter­hatszázhuszonhétezer forin­tot hozott a növénytermesz­tés — csak áruértékesítésből! A félévi tervfelmérés adatai szerint ebben az évben ugyanonnan hárommillió-hét­százezer forintra számítunk. Megjegyzem, hogy a növény- termesztés jövedelmezőségé­nek alakulását még ez a nagyarányú növekedés sem tükrözi eléggé híven. Nem, mert hiszen az előállított ku­korica, őszi árpa, s egyéb takarmány nagyrészét fel­etetve, az állattenyésztésben kamatoztatjuk. — Növénytermesztésünkről még annyit, hogy lényegében már megvalósítottuk a kor­szerű gazdálkodás egyik fon­tos követelményét, a profili- rozást. Három évvel ezelőtt még harmincféle növénnyel bajlódtunk: ebben az évben már csak hét főnövényt ve­tettünk. ápolunk, — b. 2. — Virul, dolgozik a túrkevei hegyközség A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1958-ban alkotott rendeletével szabályozza a hegyközségek működését. — Rendeltetésükként a szőlő- és gyümölcsfejlesztés elősegíté­sét, a termelők érdekeinek védelmét, a növénytelepítést és védelmet, a jó szüretelést, a bor és gyümölcs szakszerű kezelésének előmozdítását je­löli meg. A hegyközségek működése annak ellenére fontos, hogy parasztságunk ma már fejlettebb formában: termelőszövetkezetekben gaz­dálkodik. A túrkevei hegyközség ta­valyelőtt 182 holdon alakult. Tagjai hármas feladatot tűz­tek maguk elé: Szakszerűen, géppel mű- velhetően telepítenek gyű mölcsöst valamennyi pajzs­tetves fa helyett. Ebben munkában a tél beálltáig 85 —90 százalékig óhajtanak ha­ladni. Ezután is közösen kívánják végezni a növényvédelmi munkálatokat. Állandó, s jó kapcsolatot tartanak fenn a növényvédő állomással. So­sem késnek porozással, per­metezéssel. Míg korábban a helyi fmsz gépeit használták, ma már szép. saját géppark­kal rendelkeznek. Területükön nem termesz­tenek kukoricát, lucernát, búzát, mert ezek a növények nem előnyösek a gyümölcsös számára. Inkább több babot, borsót, zöldségfélét juttatnak a gyümölcs mellett — piacra. Nem lekicsinylendő területen telepítettek szőlőt. A hegyközség tagsága télen rendszeres oktatáson vesz részt; ezen jórészt a kárte­vők elleni védekezés módjá­val ismerkedik meg. A köz­gyűlés meghatározta anyagi hozzájárulást minden tag rendszeresen megfizeti; ezzel a hegyközség alapját bizto­sítja. A túrkevein kívül me­gyénkben négy hegyközség működik, szintén eredménye­sen. Borbély Kálmán MÉSZÖV zat. Bűzavetésük több mint 560 hold. A vetés és betakarítás mellett szorgalmazzák a mélyszántást is. Közel más­félezer holdon ezt a munkát is elvégezték. A jó idő­ben jól halad a munka, s a Vörös Cisllag Tsz tagjai nem mulasztanak egy napot sem a gyors betakarításból. Mégis tanulhatnak Röviddel ezelőtt megírtuk, hogy a törökszentmiklósi Pe­tőfi Tsz három ifjú gazdája hiába szeretne mezőgazdasá­gi tanuló lenni, mert számos. Idősebb — de helytelenül gondolkodó — szövetkezeti tag sokallja a tanulóképzés­sel járó kiadásokat. Poczal Mátyásné, a tsz fő­könyvelője őrömmel értesí­tett bennünket arról, hogy a vezetőség mégis megkötötte a tanulószerződést Lévai Rozá­liával, Lajkó Máriával és Csornán Magdolnával. Jobb későn, mint soha... Milyen okmányokat vigyünk a piacra ? Termelőszövetkezeteink mind több, mind szebb árut szállítanak rendszeresen piacra. Nem egy tsz állandó „standot” tart fenn; mások alkalomszerűen visznek gyű mölcsöt, baromfit, zöldségfé­lét. Míg az állandó árusító­hellyel bíró tsz-ek jogairól, kötelezettségeiről lényegében minden fontosat elmond a 28/1959. F. M. számú rende­let, addig az alkalomszerű árusításról több jogszabály intézkedik. A legfontosabb tudniva­lókról kérésünkre a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lyának termelőszövetkezeti csoportja dolgozóitól kap­tunk tájékoztatást. A piacon a tsz megbízásá­ból árusító személyeknek — alábbiakban: eladóknak —i maguknál kell tartaniok sze­mélyazonossági igazolványu­kat, továbbá a tsz által kiál­lított megbízólevelüket. Az eladás vezetője, részese csak büntetlen előéletű személy le­het. Erkölcsi bizonyítványát nem kell magánál tartania; elegendő, ha azt — eladói munkájának megkezdése előtt — a tsz-ben bemutatja. Az eladóknál a tsz által kiállított szállítólevélnek is kell lennie. Szükséges, hogy a szállítólevelén fel legyen tüntetve: milyen áruféleség milyen mennyiségben került felhozatalra; milyen legala­csonyabb és legmagasabb áron adhatók el a piacra vitt cikkek. Az árusításnál jelen kell lennie az ellenőrzőbizottság egy tagjának is.

Next

/
Thumbnails
Contents