Szolnok Megyei Néplap, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-10 / 214. szám
<» SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. szeptember 10. RIVALDAFÉNYBEN...1 SZÍNHÁZUNK K£T ÚJ MŰVÉSZE ÖNMAGÁRÓL GÄLFI lAszlö Ügy érzem, hazakerültem, hisz, itt születtem Szolnok megyében. Tiszasason. Szüleim most is ott élnek, örülök, hogy tizennégy évi vándorlás után Szolnokon játsz- hatom. A Falu Színháznál, majd Győrben játszottam, utána hat évig Kaposvárott, ahonnan Szolnokra szerződtem. Az operettirodalom ötven, kisebb-nagyobb szerepét játszottam el tizennégy év alatt. Talán legjobban a Mágnás Miskát, a Víg özvegy Danilóját, s a Luxemburg grófja Renéjét szeretem. Legkedvesebb „prózai” élményem? T. Williams: Üvegfigurák című négysze- mélyes drámájában az egyik fiút játszhattam. Izgalmas feladat volt — Milyen szerepben mutatkozik be Szolnokon? — Szeptember 22-én a Koldusdiák premierjén mutatkozom be. ezen kívül játszom a Lili bárónőben, továbbá kaptam két prózai szerepet is, Mesterházi Lajos: Pesti emberek és Gárdonyi Géza: Ida regénye című művében. Szerep-álmaim nincsenek. Nálam csak egy a fontos: jó szerepet kapjak. — Lehetnek-e művészi problémái egy operettszínésznek? — Természetesen. Vallom, hogy az operett „könnyű” műfaja sokszor nehezebb a .nehéz” műfajnál. Mostanában sokat foglalkozom az operett-műfajjal, az operett- szerepek színészi problémáival. Rájöttem: általában a mai felfogás szerint csak jó, vagy csak rossz emberek vannak az operettszínpadon, ám ezeket sematikusan, rutinból játsszák sokszor. Fontos, hogy az operettszínész — ha nem is úgy. mint a rendező, — de majdnem annyira — ismerje a darab összefüggéseit, a kort, amiben az játszódik, mert csak így tud újat, maradandót nyújtani az operettfigurákban. Tehát az énektehetségen túl teljes fegyverzettel bíró színészt is kíván a mai operettszínpad. Természetesen ezek ideális elképzelések számomra, de szeretném ezeket a célokat megközelíteni, esetleg el is érni a továbbiakban. Hogy ez mennyire sikerül majd: a közönség és a kritika egyaránt bírája lehet. KISS LÁSZLÓ — Hét évig győri, négy évig kecskeméti színész voltam. Prózai hősi szerepekben. s az operettek baritonszerepeiben léptem színpadra. Játszottam a Makrancos hölgy Lucensio-ját, Cassio-t, a Szentivánéji álom-ban, Te- seust az Othello-ban, ifjú Nagy Istvánt a Tanítónő-ben. Játszottam az Ilyen nagy szerelem, a Hajnali tűz, a Kormos ég, az Optimista tragédia című drámákban is. — A szolnoki közönséggel az előttem már jól ismert és többször eljátszott Joó András szerepében találkozom, a Kormos ég című drámában. A Pesti emberek-ben is kapok szerepet, akárcsak Csizmarek Mátyás: Görbeháti perpatvar című vígjátékában, valamint Dichens: Házi tündér-jében. Négy szerepet kaptam eddig. mindegyik szép feladat. Pozitív, rokonszenves figurák, „csupán” az ni például az első öt-hat mondat után Tolnay Klárinak, hogy ő a tizennégy éves Júlig, mert tökéletesen átéli és hitelessé, tehát reálissá teszi szerepét. Ez a stílus, melynek alapelveit Szta- nyiszlavszkij. fogalmazta meg a színpad és a film művészei Gálfi László különbözteti meg egyiket a másiktól, hogy különböző korban és különböző körülmények között élnek, mozognak, cselekednek. Éppen ebben rejlik a feladat: mind a négy figurának megtalálni a korához illő egyéniségét. színészi kifejezési módot; — Színészi elvei? — A sallangtalan, nem a leegyszerűsített, csak egyszerű, puritán, de nem lapos, „eszköztelen” realista játékstílus híve és követője vagyok. Példaképem Bondar- csuk, Spencer Tracy és Tímár József, akik véleményem szerint ezt a stílust tökélyre emelték. Azért tudom elhinKiss László számára, nagyfokú életismeretet és műveltséget követel. Ezért készülök mindig különös izgalommal egy-egy mai darab figurájának megformálására, mert szeretem a mai életet, s szeretném egy- egy figurán keresztül bemutatni ennek szépségeit. — A jól megírt, igazi mai szerepeken kívül milyen „szerep-álmai” vannak még? — Az Othellót, Petur báni, a Naplemente előtt Clausen tanácsosát, a Pillantás a hídról Eddie Carbone-ját szeretném eljátszani. Bízom benne, hogy egyszer, talán nem is sokára, mindegyikre sor kerül... • Bubor Gyula iiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiMiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiMiiiiiiiiiinminiiiiiiiiiiiiiiiiimiiii „Hitler Adolf élete Új nyugatnémet film €€ Bonn (TASZSZ) A Német Szövetségi Köztársaság filmszínházaiban pénteken kezdték vetíteni a „Hitler Adolf élete” című, egész estét betöltő dokumentumfilmet. A filmet a nyugatnémet „Reálfilm” stúdió készítette. Rendezője: Paul Rotaö kísérő szövegének szerzője Robert Neumann ismert német író. A film két évig tartó szorgalmas munka gyümölcse. Készítésénél felhasználták a világ különböző országainak filmarchivumaiban őrzött eredeti — köztük szovjet — filmhíradókat. A „Hitler Adolf élete” nem mindennapi alkotás a nyugatnémet filmművészet történetében. Szerzői becsületes kísérletet tesznek arra, hogy megmutassák a német fasizmus keletkezésének politikai és gazdasági okait és figyelmeztessék a világot az események megismétlődésének veszélyére. Eredeti dokumentumok alapján leplezik le azt a szerepet, amelyet a nagyMegkezdődött az 1962. évi sertéshizlalási akció! Az akció keretében szerződés köthető minden meglévő hizlalásra alkalmas sertésre. 1962. évi szállításra. — Tsa tagok Ss egyéni termelők sertésenként «00.—Ft kamatmentes előleget kapnak, a termelő- w8vetke*etek rövidlejáratú hitelt. ÁTVÉTELI ARAK: Fehér hússertés 106—120 kg-lg 15 TO Ft 121 kg-tól 16 50 Ft Hús és húsjellegü sertés 106—130 kg-lg 15.30 Ft 131 kg-tól 16 20 Ft Zsír és zsír jellegű sertés 126—140 kg-lg 15.20 Ft 141 kg-tól 16.— Ft Tenyésztésbe fogott koca As kanlott 170 kg-tól 14.50 Ft Termelőszövetkezeteknek és termelőszövetkezeti csoportoknak kg-ként I—2 forint nagyüzemi felárat fizetünk Ts? tagoknak és egyéni terrr élőknek 1.5 mázss takarmányt hittatunk állat db-ként állami áron. 4 SZERZŐDÉS VTFr.K ÜTÉSE VÉOFTT MIF1 ÓBB SFRESSF FEL \T ÄLLATFOROAT Ml Vál l AI AT '■'ŐRZFTT Frr v ős «RÍ ÓJÁT. AKI RÉSZLETES fei.vilAgositassai SZOLGÁL. Szolnok—Heves megyei Állatforgalmi Vállalat iparosok, bankárok, földesurak és tábornokok egykor Hitler uralomrajutásához játszottak. A film bemutatja, hogy a fasiszta Németország a nyú- gati hatalmak elnéző magatartásával hogyan készítette elő és hogyan robbantotta ki a második világháborút. A filmet máris sokan támadják a nyugatnémet bur- zsoá sajtóban. A Die Welt azzal vádolja az alkotókat, hogy „elferdítik a történelmet.” Nem tetszik a lapnak, hogy a film megmutatja Hitler uralomrajutásának valódi okait; a hitlerista Németország szerepét a Spanyol Köztársasággal való leszámolásban; nem tetszik nekik, hogy a film feltárja a koncentrációs táborok borzalrpait. 1 oftfe mint tíseser hektárral rnőtt as erdőterület Pusztulnak a csemeték — A INEB fásítási vizsgálata A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a járási és városi Népi Ellenőrzési Bizottságok, valamint szakemberek bevonásával megvizsgálta a megye területén az erdőtelepítés és a fásítás tapasztalatait. A vizsgálat során kiderült, hogy a rendelkezés ellenére mezőgazdasági növény termelésére alkalmas talajokon is f ásítanak. Rákóczi falván az erdőgazdaság több mint harminc katasztrális hold növénytermesztésre alkalmas területen erdőt telepített. A karcagi, apavári dűlőben a püspökladányi erdészet több mint kétszáz holdon telepített szintén növénytermesztésre megfelelő területen erdőt. Rossz a tnlaiefatkéezítés Bár a rendelkezés azt előírja, mégis több helyen terv nélkül fásítanak. Ez év tavaszán 54 esetben tapasztaltak ilyet. A tiszafüredi Há- mán Kató Tsz tíz. az újszá- szi Szabadság Tsz hét hektáron fásított terv nélkül. A népi ellenőrök gondosan elemezték a fásítás előtti talajelőkészítést. Ugyanis ennek elvégzésétől függ a csemeték megfakadása, fejlődése. A tiszafüredi Uj Erő Tsz a talajelőkészítési munkákat nem megfelelően végezte, ezért a telepített fák ápolása nehéz s fejlődésükben visszamaradtak. A szolnoki erdőgazdaság a Besenyszög és Zagyvarékas közti út fásításánál szintén nem készítette elő a talajt megfelelően. Ennek tulajdonítható, hogy itt a csemeték megere- dése csak 20 százalékos volt. Hasonló hanyagság miatt a Palotási Állami Gazdaság 15 hektárnyi suháng telepítésénél 1959-ben a megeredés 50 százalékos volt. Nagyobb védelmet a csemetéknek A fasorokban köztes művelést alkalmaz az erdészet, a Vízig, és az állami gazdaság. Több helyen azonban a köztes termelés jelentősen visszaveti a fácskák fejlődését. A növények elvonják a napfényt, a csapadékot és a kapálás során megsértik a csemetéket. Ezért a kunhe- gyesi és a tiszafüredi járás területén sok telepítés elpusztult. Kengyelen például háromszor kellett telepíteni a legeltetési bizottság erdejét, mert a fákat lelegeltették. Később cukorrépával ültették be a csemeték közét és gépi művelésnél a fákat kiirtották. Sajnos a helyi tanácsok sem lépnek fel erélyesen a károkozókkal szemben. Ezért a NEB javasolja, hogy a köztes művelését megfelelő feltételekhez kössék. Laza a bizonylati fegyelem A NEB vizsgálata során kiderült, hogy az utóbbi tíz év alatt 10 588 hektárral nőtt megyénkben az erdőterület. Szinte mindenütt túlteljesítették a fásítási előirányzatokat. A Szolnok megyei Erdőgazdaság 1955—60 között 7056 hektárnyi fasort, erdő- sávot és erdőt telepitett, az állami gazdaságokban 728, a Vízig, területén pedig 2804 hektárral nőtt az erdőterület. 1955—60 között az állami gazdaságok az erdőgazdaság és a Vízügyi Igazgatóság 65 millió 321 ezer forintot fordítottak erdőtelepítésre. A számadatokat elemezve kiderült, hogy egy hektárnyi terület eredményes fásításához 1.4—2 hektár új telepítés ősz- szegének megfelelő költséget használtak fel. A magas költségek a gondatlan talajelőkészítés, a megfelelő gondozás hiányának tulajdoníthatók. Az ellenőrzés során az is kiderült, hogy a szolnoki erdészetnél pontatlanul, vagy egyáltalán nem vezetik a fásítási költségnyilvántartási kartonokat. A Népi Ellenőrző Bizottság vizsgálata megállapította, hogy a fásításra szánt költségek 47.4 százaléka a sikertelen fásításra esik. Ezért sokkal nagyobb gondot kell fordítani a csemeték megóvására és gondozására. A minimálisra kell csökkenteni az emberek és az állati kártevők által okozott pusztulást. Közismert, hogy Szolnok megye fában rendkívül szegény terület. Az utóbbi évek során egyre több csemetét ültetnek megyénk dolgozói. A fásítási mozgalomba bekapcsolódtak a tanácsok, a KISZ-szervezetek és az iskolák is. A mozgalom örvendetes eredményeket hozott. A csemetéket azonban nem elég elültetni, hanem gondozni, locsolni és ápolni is kell azokat. Megvédeni a lelkiismeretlen kártevőktől. Ezért a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság arra kéri megyénk lakosságát, a tanácsokat, a kiszistákat és ez iskolák tanulóit, óvják és gondozzák megyénk faállományát. Máthé László KERESZTREJTVÉNY 1 2 3 4 jr rF" • 9 <0 .TI H» 11 fis 12 88 13 ifi! 14 18 18 ÜÜ IS 19 Ilii 20 ü 21 fül 22 23 24 üli 2t 28 gy 27 28 * 29 ■ 30 fis 31 üü 32 ■urna iui ifi! 33 Ü 34 36 8B :si: 38 37 fül 38 39 40 HE 41 42 83 49 44 MH • ííl 48 48 ÜÜ 47 üli 48 ■ ■■■ Sbm Ti 49 60 üü & «1 gg 82 üli S3 64 88 r VÍZSZINTES: 1. A vízsz. 14. folytátása (Folytatása vízsz. 55.). 11. Az Opera- ház díszlettervezője volt. 12. Ókori nép. 14. Jó ezt tudniok a tsz-ek vezetőinek (Folytatása vizez. 1. 55, függ. 17.). 18. A világ csendSisn bácsi, a dinnyés AUTÓNKKAL úgyszólván bejártuk az egész határt. Velünk tartott a szövetkezet elnöke, agronómusa — és a tiszafüredi Szabad Föld Tsz több vezetőségi tagja. A mi kocsinkban egy hely üresen ásítozott; oda valahogy már nem jutott utas. A nagy hőségtől csak bágyadoztunk, beszélgetni sem volt kedvünk. Egyszer csak pár méterrel előttünk feltűnt egy ember. Vállára vetve a kabát, fején svájcisapka, — és mezítláb taposta az út forró homokját. Látszólag ügyet sem vetett a nagy melegre. Gépkocsivezetőnk hirtelen fékezett, s pont ott álltunk meg az ember orra előtt. — Hová igyekszik, bátyám? — hajoltam ki a kocsiból. Az ember először prüszkölt egy nagyot, mivel a kocsival alapos port kavartunk és csak azután szólalt meg: — Hajják-e, de nagy porral haladnak! Ide megyek csak, a dinnyeföldre. — No üljön be — invitáltuk a gyalogost. Csupán később, amikor már benn ült mellettünk, derült ki, hogy az ember nem más, mint a szövetkezet híres dinnyése, Sisa András, összebarátkoztunk az úton, s mihamar meghívta az egész társaságot egy kis kostolóra. A DINNYEFÖLD szélén takaros kalyibát épített magának és családjának Sisa bácsi. Letelepedtünk a hűvös helyiségben és már hozta is a kóstolót. Szép nagy dinnyét vágott fel. s tett elénk az asztalra; — Az a dinnyés büszkesége — szólt a gazda, míg jószívvel osztogatta a föld termését —, amikor nem gumilabdákat visz a piacra. Ha én megjelenek a portékával a miskolci, vagy a debreceni piacon, az asszonyok már messziről kiabálnak: „Meggyütt Sisa bácsi!” — Ketten vagyunk itt dinnyések. Harminc holdon oalántáltunk cukordinnyét és huszonegy holdon görögöt Mi voltunk az elsők az or- ■^z^ban. akik dinnyét vittek a piacra. — Nyolcezer forintot terveztünk be dinnyéből ebben az évben — szól közbe Oláh Lajos, az elnök; — De most már azt is mondja meg, hogy mennyit árultunk eddig! Mert a nyolcezer forintot alighanem megtízszereztük, — Ügyes dinnyések vannak itt, Füreden — kockáz-. tatom meg a véleményt. A MI EMBERÜNK erre a szóra kihúzza magát: — Horti ember vagyok én. Ott van Csány mellett. Onnét kerülnek ki a legjobb dinnyések. Elbúcsúztunk a dinnyéstől meg családjától. Ök — nem törődve a nagy porral — ott álltak sokáig a kalyiba ajtajában. integetve utánunk. AZÓTA IS SOKAT gondolok az öreg dinnyésre, aki horti ember létére, szívvel- lélekkel a tiszafüredi szövetkezet boldogulásán fáradozik Mert ott van már ő otthon a füredi határban, a natal mas dinnyeföld közepén. Varga Viktória őre. — 20. Az SZTK elődje. 21. G . . .ta: csellós használja. 22. Állat. 23. Állat. 25. Pemzli. 27. Használt cikkeket forgalmaz. 23. Csúcs. 30. SZT. 31. Virág része. 32. Jókai-regény címe (Folytatása vízsz. 34.). 33. Hüvelyes. 24. A vízsz. 32. folytatása. 36. Ádámka. 38. Az egyik oldal. 40. Korszak. 41. Mögénk ellentéte. 43. Francia utca. 44. Kettőzve: szülő. 45. Malac eszi névelővel. 47. Azonos mássalhangzók. 48. Szíj Jam* 49. Pl. a rubin. 51. Holnap latinul. 53. Terézke. 55. A vízsz. 1. folytatása. (Utolsó négyzetben kötőjel). FÜGGŐLEGES: 2. Víz. 3. ELA. 4. RéZgető. „ Fehér angolul (V«*\V). 6. Mennye 7. Aroma. 8. Orosz férfinév. 9. Kopasz. 10. Víz 13. Fontos mező- gazdasági feladat (Folytatása függ. 26.) 15. Glória. 16. Nem oroszul. 17. A vízsz. 55. folytatása (Utolsó négyzetben felkiáltójel). 19. Gléda. 22. Testrész. 24. Egymás után. 26. A függ. 13. folytatása. 27. Fejedelmi szín. 29, Ifjúsági író. 31. Kellemetlenség. 35. Ellenértéke. 36. Alvásélmény/. 37 Vissza: létezni. 39. Délafrika; holland telepes. 41. őst magva’ név. 42. Partján János vitéz éne kelt. 45. Névelős tejtermék. 4f. Vissza: futball játékos. 48. Své pénz. 50. Felügyelője. 51. Diplomáciai autókon látható. 52. Dísz 54. Versel. Megfejtésül beküldendő: Vízsz. 14. függ. 13. és folytatásai. Beküldési határidő: szeptembe 15-ig beérkezőleg. Múltheti keresztrejtvényünk helyes megfértésé: Mezőgazdasági aktíva, Bíró Lajos. Vörös Csillag, Hámán Ka tó Őszi vetés. A megfejtők közül könyvet nyertek: Lovas La iosné Mezőtúr. Hídvégi Gvul Karcag. (A könyveket pn^'' küldjük el.) llllllllllilIIIIIIIIKIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII Szolnok megyei Néplap *FT7\ FNYS7EÍ \ ÍNYE 1961. szeptember 10. mii mi um im um imiiitiiin inii! iiniii'fM
