Szolnok Megyei Néplap, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-10 / 214. szám
19R1. szeptember 10. «•zomvok megye? wertAr S A VETŐGÉPEN Ezekben a napokban a fegyvernek! halárban kora hajnaltól késő estig egy vetőgép dolgozik. Szinte megállás nélkül teszi az utat a tábla egyik végétől a másikig. Mögötte gyakran emberek tűnnek fel, lassan lépegetnek, majd leguggolnak, a vetést vizsgálják. A Vörös Csillag Termelőszövetkezet főagronómusa, Nagy Gyula. Kolozs Sándor agronómus, Suszter Zsigmond a gépállomás igazgatója és Patkó János gépállomási brigádvezető ellenőrzi, hogyan dolgoznak az emberek, s a gép. — Szép ez a vetés — mondják szinte egyszerre. — Aztán ilyen legyen mind az 1030 hold, amit most ősszel kell bevetnünk — szól Nagy Gyula. Van Ömlik az aranyló őszi árpa a ve- tögépbe... munkája bőven a fegyverne- ki gépállomásnak. Tizenháromezer holdat kell elvetniük. Hogy bímak-e vele? Sok olyan traktorosuk van, mint P. Nagy István, aki nem egészén két nap alatt 45 holdon tette földbe az őszi árpát. — A gépállomás igazgatójának véleménye szerint. ha nem lesz eső és a termelőszövetkezetek is igyekeznek a betakarítással, október 20-ára befejezik a vetést. Tiizenhárom termelőszövetkezetben dolgoznak a Fegyvernek! Gépállomás gépei, készítik elő a jövő esztendő Egy kis ellenőrzés, — jól dolgozik-e a vetőgép? gazdag aratását. Megállás nélkül dolgozik a vetőgép a fegyvernek! Vörös Csillag Termelőszovetk> /• t földjén... Szöveg: V. V. Fotó: N. Zs. in 11 mW» — zu »I— A íeík&siáms^k Hindig csodálattal adózom az öregeknek, akik az 1919-es időkről olyan őszinte lelkesedéssel tudnak mesélni ma is. Elbeszéléseik nyomán szinte tapinthatóvá válik az a történelmet formáló nagy küzdelem, a célok és tettek nagyszerűsége, amely lelkesedésük tüzének táplálója volt. Csodáltam már ifjú fejjel, és' az ízét is rnegéreztem 1345 után, amikor én is megtanultam. hogy lelkesedni jó, A felszabadulást követő évek úgy élnek a ma harminc-negyven évesek emlékeiben. mint a nagy tettek ideje. Az akkori idők nagy élményei ma is megdobogtatlak a szívünket, s ha jelzőt ke-esünk megfejtésükig, egy ?zó áll elénk: lelkesedés. Van egy ismerősöm. Koráról fogva nem lehetett része- -r csupán gyerekfejjel szem- ’ője az akkori idők nagy ,f',inek. Tőle hallottam ezt kifejezést: ..Hja. az a lei- ciános!?” Egy közös barátkát jellemzett így. Egy -•igyon rendes embert, akit nunkahelyén szeretnek, aki endszeresen részt vesz a munkaversenyben, a környéken társadalmi munka nem folyhat nélküle, különböző funkciókat vállal és ,el is látja — egyszóval: tényleg lelkes, derék, becsületes ember. Olyan, amilyenből sok van az országban. fis ő — hangjában mélysé- gps gúnnyal, megvetéssel, le- valamiféle maga- c • vovendűséfi érzésével — lenézi. Sőt kineveti. Azt mondja róla: lelkesjános. Ebben a jelzőben benne foglaltatik mindaz, amit később el is mondott — nevezzük őt Piroskának — a lelkesedésről és saját magáról, életfelfogásáról. Mert Piroska nem lelkesedik ilyen célokért. Ez őt lealacsonyítaná. Ugyan kérem, lapátot fogni esténként és hintát, homokozót építeni a gyermkejátsző- téren. Minek az? Vagy ha kell, csináltassa meg az állam. (Egyébként Piroska fiatalasszony. Neki is van kisfia, aki szeretne homokozni és hintázni.) Versenyezni a munkában? Minek. Amit rábíznak. elvégzi, azért megkapja a fizetést. Ez a dolog rendje. Az igazsághoz tartozik, hogy Piroska rendes munkaerő, amit elvégez, azt kifogásolni nem lehet. De egy perccel sem dolgozik többet, mint amennyi a munkaideje, egy ceruza vo- násnyival sem húz többet a papíron, mint amennyiért megfizetik. Azért van, ami az ő szívét is megdobogtatja. Nem merem lelkesedésnek nevezni — inkább csak valami pótszer ez. Arra jó, hogy a minden gondolkodó emberben élő vágyat az életideál, a lelkesedés iránt pótolja, mint babkávét a cikória. Központi gondolata: saját maga; Illetve a külseje Görcsösen ragaszkodik ahhoz az elképzelésh«B — asm tudja szegény, hogy ez csak az 6 örök vágya —. hogy az utcán mindenki őt nézi. Ez a tévhit szabja meg egész életprogramját. Ugyanis ő nem dolgozik, sétál, szórakozik stb., hanem öltözik. Az élet minden más funkcióját ennek rendeli alá. Más ember sétálni megy. Ó felöltözik és „kimegy” az utcára. Színházba az új darabot megnézni járnak — ő az új ruháját megnézetni. Mások dolgoznak, mert abból élnek, mert hivatásnak érzik a munkájukat, sőt örömük is telik abban, ö nem dolgozik. Robotol. — így mondja és így érzi. Gürcöl azért, hogy a már má- niákusságig vitt magamutogatáshoz kellő anyagiakkal rendelkezzen. Külföldi képeslapokat vesz. Idegen nyelven nem beszél, de a képekről le tudja olvasni, hogy milyen mintájú, fazonú ruhákat hordanak Párizsban. Rómában, Londonban. És utánozza azokat. A szellemi világa is felszínes. „Jobb körökben” hallott Saganról vitatkozni, ö sém érti és a „jobb körök” sem azokat a társadalmi, irodalmi áramlatokat, amelyek Sagant „naggyá” teszik és irodalmi világhírt biztosítanak neki. De szerzett egyet és elolvasta. Utána ő is arról beszélt, ha tehette. Piroska életében még soha nem ivott valódi kávét; Csak ciKortav. De lelkes Jánost lenézi. Um* mm m utolsó díva« Korábbi tervkészítés, megalapozottabb gazdálkodás Hont János miniszterhelyettes sajtótájékoztatója Pénteken délelőtt Hont János földművelésügyi miniszterhelyettes tartott sajtótájékoztatót. melyen az időszerű mezőgazdasági feladatokról szólott. Hont elvtárs bevezetőben arról beszélt, hogy — a korábbi évek gyakorlatától eltérően — idén előbb elkészülnek a termelőszövetkezetek jövő évi termelési tervei. Ez így helyes, hiszen a gazdasági év nem január elsejével, hanem ősszel kezdődik. Minden tsz-vezető tudja, milyen megfeszített munkát igényelt régebben az évSzombaton délelőtt 10 órakor Szolnokon, a megyei tanács VB mezőgazdasági osztálya és a Magyar Agrártudományi Egyesület átvette a szandai réten elkészített újrendszerű legelő-öntözőhálózatot. A város műszaki és állattenyésztési vezetői, valamint szakemberei előtt Kunos István megyei állattenyésztő ismertette a legelőöntözés jelentőségét. Többek között elmondotta: — Ezzel az öntözőhálózattal lehetőség van arra, hogy 3 éven belül a jelenlegi 250 hold öntözött legelőt 800 holdra növeljük. A legelőnek kitűnő gyepállománya van: túlnyomó részben tarackos tippan, réti ecsetpázsit, fehérA 3«. jitókhéten megszületett. az év negyedik ötös találata a lottón. A telitalálatot ezúttal két I csongrádi fiatal, egy földműn- í kás lánya és egy bútorgyári fö- j gépész fia, a 17 éves Fodor Erzsébet és a 18 éves Túri József együttesen érte el a 3 350 803 számú lottószelvényükkel. A két középiskolás fiatal három hónap óta lottózik együtt, hetenként egy szelvénnyel. A 35. játékhéten kettes találatuk volt, s a nyeremény összegéből négy szelvényt vásároltak a 3«. játékhétre. — Ezeknek egyikén szerint öltözik. Sőt! Sagant sem olvasott még. Igaz, lelkesjános Thomas Mannt olvas — de Piroska lenézően biggyeszti ajkát: pont ez érti meg a Varázshegyet. Ö maga ugyan nem olvasta. — Meg sem próbálja. De annyit hallott, hogy nehéz, bizonyos műveltség kell az élvezetéhez. Ennyit neki elég tudni egy regényről. Ezt már’ bármikor elmondhatja barátnői körében. Mert ők sem olvasták Thomas Mannt. Piroskát sajnálom. Még ha ő tiltakozik is ellene, s nyomban engem is a lelkes- jánosok közé sorol. Mert üres az élete. Talmi csillogás veszi körül. Nem igazi öröm az, ami neki jut. Hisz pótszer csak pótlelkesedést, annak kielégülése pedig csak pótélvezetet nyújthat. És így telik el az élete, így kopik el az ifjúsága. Sajnálom Piroskát, de nem értek egyet azokkal, akik nyomban kiátkoznák őt, s hajlandók lennének társadalmi penészfoltként kezelni. Még nem az. Nem is lesz az, ha lelkesjános odaáll melléje és társadalmi munkában nemcsak játszóteret épít, hanem Piroskának is segít. — Meg a többinek is. Mert állítom. hogy Piroska nem egyedi eset. Nincsenek sokan, de egy típust képviselnek. Piroska és akiket még ehhez a típushoz sorolok, közülünk valók. Munkások, parasztok gyermekei. Maguk is dolgoznak. Nagyrészt fiatalok — de vannak közöttük őszülő halántékú ifjak is. Ezt csak azért szögezem le, hogy ne kendőzzük el a lényeget azzal, hogy nemzedékekre szűkítünk le osztály- jelenségei Azt hiszem^ mi eleji zárszámadással egybeeső tervezés. A gazdálkodás folyamatosságát ugyanakkor gátolta, hogy a Magyar Nemzeti Bank csak a termelési tervek megerősítése után nyithatta meg a hiteleket. Ügyeskedés és népgazdasági érdek így őszidőben szoktak a tsz-ekben megjelenni a termeltető vállalatok megbízottai. Nem egy esetben előfordult. hogy rábeszélésük hahere, eperhere. A legelő fűhozama az öntözéssel megháromszorozható. Az idei tapasztalatok azrt mutatják, hogy a rendszeresen öntözött legelő holdankénti fűhozama szénaértékben számolva 25— 30 métermázsa. — A szakosított állattenyésztés keretében lehetőség nyílik arra, hogy ezen a legelőn ebben az évben ezer, 1962-ben ezerötszáz és 1963- ban kétezer (12 hónapostól 18 hónapos korig) növendékmarhát legeltessünk. Az átadáson megjelent vendégek megtekintették az új- rendszerű öntözőhálózatot és nagy elismeréssel nyilatkoztak mind a tervezők, mind pedig a kivitelezők munkájáról. értéit el az ötös találatot. Mindketten elhniároitáU, hogy a lehelő legrövidebb idő alatt családi hácat vásárolnak szüleiknek. Túri Jóska, aki kitűnő tanuló és kitűnő evezős, motorcsónakot is vásárol. A fiatalok na^y értéliü iottő- szelvénvüket, amellyel 1 473 000 forintot meghaladó összeget nyertek, a nyilvános nyeremény- kifizetés időpontjáig letétbe helyezték az Országos Takarék- pénztár csongrádi fiókjánál. — (MTI). magunk adunk ütőkártyát Piroska kezébe, ha mini „fiatalok problémáját” kezeljük ezt a tünetet. Ugyanis csak így lenne logikus az egyetlen mentségük: „Mi már más generáció vagyunk. Mások az eszményeink, vágyaink, céljaink. Ti nem értitek meg a modem időket.” Ha tudnák, mennyire nem modernek ők. Sőt elavullak. Az imént önkéntelenül írtam le a penészfolt jelzőt. Most már tudatosan. Egy régi világ penészes, dohos maradványait őrzik ők. Szegény félrevezetettek. Valami modernet. újat keresnek és teli tüdővel szívják magukba a régi kispolgári szalonok ápo- rodott levegőjét. Valamerre előre akarnak menni, de hamis ideálok csalóka kékmadara után futnak. Ne hagyjuk őket. Adjunk számukra igazi életideált, amiért lelkesedni tudnak ők is. Adjunk? Nem jó a kifejezés. Megvan az, csak fogalmazzuk meg számukra is elfogadhatóan. Igaz, nem élünk olyan időket, mint apáink 1919-ben. vagy mint az. 1945-ös évek voltak. De 1961 eszményei is vannak olyan lelkesítőek. mint ezek a nagy idők voltak. És a lelkesjánosok? Ök a mai kor modern emberei. — ök élik az új időknek megfelelő új és nagyon szép életet. Szép az életük, mert tudják, hogy a mi céljainkért lelkesedni jó. Bocsássanak meg, csak Piroska élethű jellemzése miatt neveztem lelkesjánosnak őket. Becsületes, rangos nevük: Lelkes János. Viseljék büszkén. Varga József tására a tsz-ek nem a legfontosabb terményekre, termékekre kötöttek szerződést; továbbá, hogy terveiket a szerződéshez kellett igazíta- niok. Ebben az évben már szeptember—október — esetleg november — folyamán el kell készülniök, megerősítésre kell kerülniök a termelési terveknek. — A járási, városi vezetőknek a tsz-ek gazdáival, vezetőivel együtt kell odahatniok, hogy a tervek a népgazdasági és szövetkezet' érdekeknek megfelelően k; szüljenek. A tervkészítésben a realitásnak, a türelemnek, a bölcs meg győzésnek kell érvényesülnie A tanácsi vezetés gondoskodjék arról, hogy a rendelkezésre álló műtrágyát ügy ossza el, hogy az a legeredményesebben szolgálja a kitűzött célok elérését. — Mind a. termelés egészében, mind a szerződéses növények, s állati termékek esetében — hansúlyozta Hont elvtárs — kerülni kell az el- aprózást. A szakosítás minden tsz-ben fontos; természetesen kívánatos a túlzásoktól tartózkodni. A specializálódást elősegítheti egy- egy járás, város, vagy község tsz-einek helyes együttműködése a tervezésben. Ne feledjük, hogy az elaprózá? mennyire hátráltatja a korszerű nagyüzemi módszerek alkalmazását! Fontos követelmény, hogy tsz-eink növeljék kenyér- gabona vetésterületüket. Ez elsősorban a munkaerőhiánynyal küzdő tesz-ek számára előnyös. A búzatermesztés nyereséges, — feltéve, hogy a jó gazdálkodás eredményeként jelentősek a termésátlagok. A beruházások tekintetében Hont János miniszterhelyettes arra kérte az illetéke seket. hogy tartózkodjanak ? „Mindenkinek valamit.. ” kényelmes, megalkuvó elvének alkalmazásától. Célszerű ellenben a beruházási hiteleket elsősorban olcsó bővítésekre, továbbá kiegészítő beruházásokra irányítani. Magától értetődő, hogy a hitelekre főleg azok a tsz-ek jogosultak, melyeknél azok maximális kihasználása remélhető. Az okos hitelgazdálkodás célravezető eszköz a gyenge tsz-ek megerősítésében. Kukorica, vagy őszi árpa? Mindkettő fontos taiíar- mánynűvényünk. A tsz-eknek kívánatos különös gonddá mérlegelniük, melyiket részesítsék előnyben. Ahol a munkaerő nem gond: ne féljenek a kukoricától, különösen ne. ha öntözésre van lehetőség. — A közeljövőben több takarmánytápot kívánunk gyártani — folytatta a miniszterhelyettes. — Szerelném. ha tsz-eink megtalálnák a helyes módját a borsó, szója, napraforgó, repce nagyobb területen termesztésének. — Nagyon helytelen lenne azonban, ha ez a területnöve'é a kenyérgabona rovására történnék. Hazánkban ebben a gazdasági évben 200 000 kh- al nagyobb területen óhajtunk kenyérgabonát termeszteni, mirt tavaly. Nemcsak illő de elengedhetetlen hogy ebből minden tsz lehetőségei arányában vegye ki részét. Különös fontosságot tulai donított Hont elvtárs a takarmányok helyes, szaksze rű, gondos felhasználásának — Számítottunk és számítunk a háztáji gazdaságokra, — mondotta Hont János miniszterhelyettes. — Azok árutermelő szerepe változatlanul jelentős. Leghelyesebben azok a gazdák cselekednek, akik a háztáji termésének javát szerződéses úton értékesítik. A földművelésügyi miniszter helyettese tájékoztatója után az újságírók kérdéseire válaszolt. VirendHzerü leQeiö’öntösií- hálózatot kétezítettek Szolnok határában Jelentkeztek az öt taiálatos lottódé Vény tulajdonosai
