Szolnok Megyei Néplap, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-10 / 214. szám
„A Szovjetunió azt akarja, hogy | | egyszerre és örökidőkre a nukleá- | ris fegyverekkel végzett kísérletek | minden fajtáját kivétel nélkül | szüntessék meg.“ § Hruscsov válasznyilatkozata Kennedynek és Mac- mill annak a nukleáris fegyverkísérletekről. (2. oldal) Közlemény a Román Népköztársaság párt- és kormány- küldöttségének a Magyar Népköztársaságban tett látogatásáról A Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány meghívására Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtársnak, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának., a Román Népköztársaság Államtanácsa elnökének vezetésével a Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége 1961. szeptember 1—7. között baráti látogatást tett a Magyar Nép- köztársaságban. Budapesten, Sztálinvárosban és Inotán ipari üzemekben, valamint a solti termelőszövetkezetben a munkásokkal, parasztokkal és értelmiségiekkel való találkozás alkalmat adott a magyar és román nép közötti megbonthatatlan testvéri barátság erőteljes megnyilvánulá- sára. A Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttségei megbeszéléseket folytatlak, amelyeken résztvett •magyar részről: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány államminisz- tere, dr. Münnich Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke. Apró Antal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány első elnökhelyettese, Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány első elnökhelyettese, Kiss Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, Nemes Dezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, dr. Sik Endre, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, Némety Béla, a Magyar Népköztársaság romániai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete; román részről: Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköztársaság Államtanácsának elnöke. Ion Gheorghe Maurer, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Emil Bodnaras, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Mogyorós Sándor, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Alexandra Birladeanu, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Cornelia Manesca, a Román Népköztársaság külügyminisztere, Mihail Rosianu, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A küldöttségek kölcsönösen tájékoztatták egymást a szocializmus építésében elért eredményekről és tapasztalatokról, megvizsgálták a magyar—román kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségét és széleskörű eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről. Az egyetértés és a barátság légkörében lefolyt megbeszélések minden megvitatott kérdésben igazolták a nézetek teljes azonosságát. A két küldöttség megelégedéssel állapította meg, hogy a magyar és a román nép közötti barátság és együttműködés a proletár internacionalizmus elvén és a szocializmus építésének müvéhez nyújtott kölcsönös elvtársi segítésen alapul, és állandóan erősödik. L Az 1958 februári magyar—román közös nyilatkozat széles keretet teremtett a két ország közötti sokoldalú kapcsolatok fejlődéséhez éa előirányzatai sikeresen megvalósulnak. A gazdasági kapcsolatok terén az 1957—1960-as években az árucsereforgalom megkétszereződött, a hosszú- lejáratú kereskedelmi egyezmény az 1961—1965. évekre szóló csere volumenének további növekedését irányozza elő. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai közötti gazdasági tervegyeztető munkálatok keretében a Magyar—Román Gazdasági Együttműködési Vegyes Kormánybizottság és a Magyar Országos Tervhivatal, valamint a Román Állami Tervbizottság megállapodott az 1960—1965. évekre szóló együttműködés területeiben és megkezdte az 1965—1980-as távlati időszak főbb együttműködési kérdéseinek megvizsgálását. A szocialista világrendszerben a két ország népgazdaságának gyorsütemű fejlődése és a nemzetközi munkamegosztás állandó mélyítése új együttműködési lehetőségeket teremt. A vegyes kormánybizottság a gazdasági építés meggyorsítása érdekében és a kölcsönös előnyök alapján rendszeresen megvizsgálja ezeket a lehetőségeket a termelés különböző ágaiban való együttműködés kiszélesítése céljából. Mindkét fél megállapította, hogy a kulturális és tudományos cserekapcsolatok kiszélesedtek. A látogatás idején új kulturális egyezményt, valamint az atomenergia békés célokra történő felhasználása terén való együttműködésről szóló megállapodást írtak alá és elhatározták, hogy vízügyi egyezményt kötnek a két ország között. 2. A két küldöttség különös figyelemmel vizsgálta meg a jelenlegi nemzetközi helyzet főbb kérdéseit A küldöttségek megerősítették, a Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság kormányának elhatározása az, hogy a jövőben is követi a békés egymás mellett élés lenini politikáját és következetesen harcol valamennyi vitás nemzetközi kérdés tárgyalások útján történő megoldásáért Mindkét ország teljes egészében támogatja a Szovjetuniónak a béke fenntartására és megőrzésére irányuló kezdeményezését és intézkedéseit. Kifejezik szilárd meggyőződésüket, hogy a népek egységével és tevékeny harcával az új világháború elkerülhető. Amíg a szocialista tábor országai erőfeszítéseket tesznek az általános és teljes leszerelés megvalósításáért, s a világháború tűzfészkeinek felszámolásáért, a nemzetközi politikában az egyetértés és az enyhülés légkörének a megteremtéséért, addig az imperialista hatalmak vezetőkörei fokozzák a katonai előkészületeket és háborús hisztériát szítanak. Az imperializmus agresszív terveinek megvalósításában fő helyet foglal el Nyugat-Németország, amely külpolitikai céljának a második világháború után az Európában kialakult határok revízióját tekinti. A nyugatnémet militaristákat az Amerikai Egyesült Államok és a többi NATO-hatalmak ösztönzik és támogatják, élénk tevékenységet fejtenek ki a Bundeswehmek legújabb típusú fegyverekkel történő felszereléséért, beleértve a rakétákat is. Nyugat-Berlint a Német Demokratikus Köztársaság és a többi szocialista ország ellen irányuló provokációk és felforgató tevékenység központjává építették ki. A magyar és a román nép határozottan elítéli a Német Szövetségi Köztársaság felfegyverzési politikáját. A Magyar Népköztársaság kormánya éa a Román Nép- köztársaság kormánya úgy tekinti, hogy Európa és az egész világ népeinek békéje és biztorjsága érdekében szükséges a német békeszerződés halaszthatatlan megkötése és ezen az alapon Nyugat-Bérűn problémájának megoldása oly módon, hogy szabad, demilitarizált várossá változtatják. A két kormány hangsúlyozza, hogy a második világháború maradványainak felszámolása a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság javaslatainak alapján a meglévő két német állam közötti közeledés és együttműködés legjobb feltételeit teremtené meg, s biztosítaná mind Németország, mind valamennyi európai állam békés fejlődésének feltételeit. Ha a nyugati hatalmak továbbra is kitérnek a német békeszerződés megkötése elől, akkor a Magyar Nép- köztársaság és a Román Népköztársaság, a többi érdekelt országokkal együtt még ebben az évben aláírja a békeszerződést a Német Demokratikus Köztársasággal, ahogyan azt a varsói szerződésben • részvevő országok kommunista és munkáspártjai első titkárainak tanácskozásáról szóló közlemény megállapította. Mindkét ország teljes egészében támogatja a Német Demokratikus Köztársaság kormányának és népének a varsói szerződés tagállamai javaslatainak alapján hozott intézkedéseit. A nyugati hatalmak, amelyek rendszeresen elutasítják a szocialista országok békés kezdeményezéseit, válaszképpen a Szovjetuniónak és a Német Demokratikus Köztársaságnak a német békeszerződés megkötésére vonatkozó javaslataira, provokációs tevékenységükkel veszélyeztetik a szocialista tábor és valamennyi nép biztonságát. Ez a helyzet a szocialista országoktól különös éberséget és megfelelő intézkedések megtételét követeli meg. A Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége teljes egészében támogatja a szovjet kormánynak a nukleáris fegyverekkel való kísérleti robbantásokra vonatkozó határozatát. Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy megelőzze azt a katasztrófát, amellyel a béke és a civilizáció ellenségei fenyegetik az emberiséget. A Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság a varsói szerződés tagjaiként a jövőben is hozzájárul a nagy szocialista tábor védelmi képességének állandó erősítéséhez és a többi szocialista országgal együtt továbbra is erőfeszítéseket tesz, hogy megegyezés jöjjön létre az általános és teljes leszerelés megvalósításáról a Szovjetunió építő és ésszerű javaslatai alapján, amelyek széles nemzetközi elismerésnek örvendenek. A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége és a Román Népköztársaság párt- és kormány- küldöttsége úgy véli, hogy a különböző társadalmi-gazdasági rendszerhez tartozó államok között regionális viszonylatban létrehozandó egyezmények kedvezően befolyásolnák a nemzetközi légkört. A balkáni—adriai térség béke-, atommentes- és rakétafegyvemélküli övezetté történő átalakítása annál is inkább időszerű, mivel a NATO-ban részvevő országok a világnak ezen a részén tömegpusztító fegyverekkel felszerelt katonai támaszpontokat létesítenek. A Magyar Népköztársaság kormánya újra kifejezi teljes egyetértését a Román Népköztársaság kormányának a balkáni együttműködés fejlesztésére vonatkozó javaslataival. A két küldöttség hangsúlyozza, hogy a Magyar Nép- köztársaság és a Román Népköztársaság békés építésében elért eredményei és a nemzetközi életben betöltött (Folytatás a 2. oldalon) A Minisztertanács ülése A Minisztertanács szombaton ülést tartott. Megtárgyalta az Országos Tervhivatal elnökének jelentését az idei népgazdasági terv első félévi teljesítéséről. A kormány a beszámolót elfogadta. A Minisztertanács megvitatta és jóváhagyta a földművelésügyi miniszternek a nyári mezőgazdasági munkák helyzetéről ée az őszi munkák megszervezéséről szóló jelentését. A 'kormány a pénzügyminiszter és az Országos Tervhivatal előterjesztésére módosította a tanácsok községfejlesztési munkájára vonatkozó egyes korábbi rendelkezéseket. A Minisztertanács a nehézipari miniszter javaslatára hozzájárult ahhoz, hogy Kazincbarcikán felsőfokú vegyipari műszerezési és automatizálási technikum létesüljön. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a Minisztertanács elnökének szóbeli beszámolóját indonéziai és indiai útjáról. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. Katonai díszszemle és színpompás felvonulás Szófiában Bulgária felszabadulásának 17. évfordulóján Szófia (MTI). Ragyogó napsütés köszöntött szombaton Szófiára, a felszabadulásának 17. évfordulóját ünneplő bolgár fővárosra. A kora reggeli órákban a főváros lakóinak tíz- és százezrei indultak a Szeptember 9. térre, hogy résztvevői vagy nézői legyenek a felszabadulás ünnepe alkalmából rendezett katonai díszszemlének és ünnepi felvonulásnak. A nézők tapsa és éljenzése fogadta a bolgár párt és kormány vezetőit, amikor elfoglalták helyüket a Georgi Dimitrov mauzóleum mellvédjén. Iván Mihajlov hadseregtábornok honvédelmi miniszter üdvözölte a díszszemlére felsorakozott egységeket, — majd megkezdődött a különböző fegyvernemek ünnepi díszfelvonulása, amely rakétaegységek felvonulásával ért véget. A díszszemle után megkezdődött a bolgár főváros dolgozóinak színpompás ünnepi felvonulása. A Szeptember 9. téren két órán keresztül hömpölygött a szófiai dolgozók zászló- és virágerdők alatt vonuló menete. Hasonló lelkes hangulatú felvonulás és katonai díszszemle zajlott le Várnában, Plovdivban és Szlivenben, s ünnepi gyűlések voltak Bulgária valamennyi városában. Merényletet kíséreltek meg De Gaulle ellen Párizs (MTI). A párizsi elnöki palota hivatalos közleményben jelentette be, hogy pénteken este sikertelen bombamerényletet követtek el De Gaulle köz- társasági elnök ellen. A közlemény szerint a Co- lombey-les — Deux — Eglises (De Gaulle vidéki szállása) felé vezető úton gyúlékony anyagot és ehhez csatlakozó robbanó töltetet helyeztek el. De Gaulle kocsija 22 óra körül érkezett a helyszínre, a gyúlékony anyag tüzet fogott, robbanás azonban nem történt. Sem az elnök, sem pedig kísérete nem sérült meg. — A helyszínre kivezényelt csendörség négy kilogramm robbanó anyagot talált. Hruscsov ma avatja fel a világ legnagyobb vízierőművét Moszkva (TASZSZ) A Sztálingrádi Vízierőmű vasárnapi felavatására a Volga-mentl nagyvárosba utazik Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió miniszterelnöke és több más szovjet vezető személyiség. Vasárnap, magyar idő szerint 13 órakor kezdődik a nagygyűlés, amelyen előreláthatólag Hruscsov mond nagy beszédet. Ezután üzembehelyezik a2 erőművet, majd a szovjet kormányfő egy közeli kolhozba látogat. A Sztálingrádi Erőmű egy évvel a kitűzött határidő előtt készült el. Közlemény a varsói szerződés tagállamai honvédelmi minisztereinek értekezletéről A varsói szerződés tagállamainak honvédelmi miniszterei 1961. szeptember 8-án és 9-én Varsóban ülést tartottak. Az értekezlet munkájában a tagállamok vezérkari főnökei is részt vettek. Az értekezleten Ai A. Grecs- ko marsall, a varsói szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka elnökölt. Az értekezlet megállapította, hogy az agresszív Észak- Atlanti Szövetség (NATO) országai az utóbbi időben jelentős mértékben meggyorsították háborús készülődéseiket, szítják a fegyverkezési hajszát, növelik hadseregeik létszámát és válaszul a szocialista országok azon javaslatára. hogy kössék meg a német békeszerződést, még egy új háború kirobbantásával is fenyegetőznek. A honvédelmi miniszterek és a vezérkari főnökök a jelen helyzetben — kormányaik utasításait követve — értekezletükön megvizsgálták a varsói szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői állományába tartozó csapatok harckészültsége emelésének konkrét kérdéseit. Az értekezlet megbízta a vezérkari főnököket, hogy az értekezleten történt megállapodások alapján dolgozzák ki a varsói szerződés tagállamai védelmi képessége növelésének gyakorlati intézkedéseit. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XII. évfolyam, 214. szám. Ara 60 fillér 1961. szept. 10., vasárnap.
