Szolnok Megyei Néplap, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-09 / 213. szám

1961. szeptember 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Erre nincs elfogadható magyarázat Névtelen levelet kaptunk a közelmúltban Tiszaderzs- ről. Írója néhány sorban el­mondta, hogy V. István, a Szabadság Tsz raktárosa po­fonütötte egyik gazdatársát. Előbb megütötte, aztán meg­rugdosta a nálánál tizenkét évvel idősebb embert. Ennyit mond el a levél. Az eset — vizsgálatunk bi­zonyítja — megtörtént; A veszekedés, mely néhány másodperc alatt zajlott le és egy köteg aratózsineg miatt robbant ki, mély nyomokat hagyott azokban az emberek­ben. akik szemtanúi voltak. A tsz vezetősége, pártszerve­zete napokig nem tett sem­Szerelik a sajőszögedi traszformátor- állomást Sajószöged község határá­ban épül a szovjet—magyar energiaösszeköttetés fontos berendezése, a korszerű transzformátorállomás. Ez az állomás fogadja majd a Szovjetunióból érkező 220 ki­lovoltos, valamint a tiszapal- konyai, a borsodi és a tisza- löki erőművekben termelt 120 kilovoltos feszültségű villamos energiát. A magyar erőművekben fejlesztett ára­mot az állomáson 220 kilo- voltra transzformálják fel és a Szovjetunióból távvezeté­ken érkező szovjet árammal együtt továbbítják Buda­pestre és Szolnokra. mit az ügy megvizsgálására. V. István évek óta van a raktáros! beosztásban. Mun­kája ellen soha nem volt semmi kifogás, hiánya nem volt. Szerinte most is abból kerekedett a baj, hogy a kö­zös tulajdont védte. Nem akart zsineget adni oda, aho­vá — úgy gondolta, hogy már eleget vittek. A társadalmi tulajdon vé­delme minden szövetkezeti tag kötelessége. De nem ilyen módon! V. István vezető em­ber a szövetkezetben. — Ez azonban egyáltalán nem jo­gosítja őt fel arra, hogy tag­társai felett így „bíráskod­jon”. s úgy bánjon közülük bárkivel is, mint a hajdani bérestartó urak a cselédeik­kel. V. Istvánnak ez a tette mélységesen elítélendő és tel­jesen idegen a mi közösségi életünk szabályaitól. Egy esetről írtunk, de több hasonlóról hallottunk a tisza­füredi járásban. S már ezért sem lehet szó nélkül hagyni a tiszaderzsit. Bár V. István és az idősebb tagtársa közötti viszony azóta rendeződött, ám az eset tanulsága nem­csak néhány napra, s nem­csak ebbe az egy községbe szól. Az emberek, a tsz-tagok közötti jó viszony kialakítása a szövetkezeti élet alapvető követelménye, amelyet min­denkinek be kell tartania. S ezért elsősorban a pártszerve­zetek tehetik —• és tegyék a legtöbbet. B. E. Békevonat a Szovjetunióba Az Országos Béketanács terveiből Az Országos Béketanácsnál tájékoztatták az MTI munka­társát a magyar békemozga­lom következő néhány hó­napjának tevékenységéről, új vonásairól. — Az őszi-téli hónapokban csak úgy, mint eddig, arra fordítjuk a legnagyobb gon­dot, hogy a városokban és falvakban széles körben, tíz- és tízezrek előtt ismertessük a nemzetközi élet, a világ- politika újabb eseményeit. Folytatjuk a békegyűlések sorozatát, tovább gyarapítjuk a népek közötti barátság gondolatát ápoló találkozók számá.. — Javaslatot dolgozunk ki, hogy a jövőben különféle do­kumentumfilmek vetítésével is színesítsük békeagitáción- kat. Tervbe vettük, hogy mintegy védnökséget válla­lunk egy-egy olyan kiemel­kedő film felett, amely a bé­ke, a népek közötti barátság gondolatát fejezi ki magas művészi színvonalom Meg­emlékezünk a testvéri népi demokráciák nemzeti ünne­peinek évfordulóiról, az MSZBT-vel együtt pedig kö­zös programot állítunk ösz- sze a magyar—szovjet barát­ság ápolására. A Béke Világ­tanács javaslatára megemlé­kezünk többek között Fridt­jof Nansert norvég sarkkutató és Lomonoszov, a világhírű orosz tudós idei jubileumáról. A Magyar Írószövetség köz­reműködésével elkészítjük ! egy nemzetközi irodalmi est j műsortervezetét, s részt ve- szünk ezek megrendezésében is Ugyanakkor szorgalmaz- j zuk. hogy az ország vala­mennyi megyéjében tartsa- j nak német irodalmi estet, amelyen mai és klasszikus német iiók műveit szólaltat- ! ják meg. A csehszlovák kul­túra kezdeményezésére pe­dig októberben csehszlovák és magyar művészek közre­működésével nemzetközi iro- j dalmi estet rendezünk Komá ■ romban és Komáméban. El­gondolásaink szerint ezzel egyidejűleg baráti találko- , zóltra is sor kerül. Komá- ; romban száz csehszlovák; művészt és más személyiséget . látunk vendégül. Komáméba pedig száztagú magyar kül­döttség utazik. — Helyet kapott terveink között az is, hogy tíz ván­dorkiállítást indítunk útjára a testvéri szocialista orszá­gok fejlődésének bemutatá­sára. A Kubai Köztársaság békemozgalmának kérésére pedig 25—30 képből álló so­rozatot küldünk hazánk éle­térő ebbe a tengerentúli or­szágba. Végül érdemes meg­említeni, hogy októberben békevonatot indítunk a Szov­jetunióba, s ezzel több mint 300 segítőtársunk utazik, hogy megismerje a szovjet emberek életét. A drága vasúti talpfát he­lyettesítő feszített betonalj gyártásában világviszonylat­ban is figyelemreméltó ered­ményt ért el a magyar ipar. Több országnak szállítunk korszerű betonalj-gyári be­rendezéseket, s a kedvező ter­melési tapasztalatok alapján a KGST Magyarországot je­lölte ki e berendezések gyár­tására. A Komplex Külkeres­kedelmi Vállalat és az Építés­ügyi Minisztérium export fő- vállalkozói irodája eddig négy betonalj-gyárat szállí­tott külföldre. Az első már működik Bulgáriában, — a Szovjetunióban kettőt építe­nek 6a most üzembehelyezték Csehszlovákiában az ostrohi új betonalj gyártó berende­zést. A magyar ipar rövidesen ' még négy betonalj-gyári be-j rendezést küld Csehszlová-; kiának. De nemcsak a szocia-) lista országok, hanem más ■ államok is szívesen vásárol­ják e korszerű gyárakat. így Iraknak még ez év végéig szállítunk egyet, amelyhez a betongyár és más segédüzem berendezéseit is Magyarország készíti. Ezenkívül Szíria, Gha­na és Argentína érdeklődik most feszített távvezeték-osz­lopok termelésére is alkal-i más betonalj-gyárak vásárlá-l sáról. (MTU. 1 Rendezőpróbán... A „HARMADIK BIRODALOM“ MEZŐTÚRON Filmet forgatnak egy kis fa­luban, s a filmesekkel nagy­számú katonaság is érkezik, akik statisztálnak a filmben. Már este van, nem lehet dol­gozni, így hát minden filmest és statisztát elhelyeznek éj­szakára a falu egy-egy házá­nál. így kerül Szép Ádám és írnoka, Jóna Pál Fillérék­hez, a falu nagygazdájáékhoz. A gazda, a gazdasszony, s a lányuk egyaránt nyeregben érzik magukat a falu más lakóival szemben, hisz a jó­vágású, fiatal és nőtlen Szép Ádám náluk tölti az éjszakát, s a Fillér-lány is eladó még... Ám a háziak Jóna Pált hi­szik parancsnoknak, és Szép Ádám helyett őt próbálják legényfogó hálójukkal meg­kaparintani, de hogy milyen sikerrel... _•. - Erről talán majd ké­sőbb, a mezőtúri művelődési ház színjátszóinak előadásán beszéljünk, amikor eljön a „Huszárvágás” című humoros vígjáték bemutatója. Most csak ennyit árulunk el a jónevű túri színjátszók kö­vetkező színielőadásáról „elő­zetesként.” Hiszen célunk sem az, hogy az egész darabról ír­junk, hanem, hogy megnéz­zük, hogyan próbálnak, ho­gyan készülnek az új bemu­tatóra Szerda este zuhogott az eső Mezőtúron, a próba fél nyolc­kor kezdődött. Az újságíró ahogy kitekin­tett az ablakon, magabiztos hangon szólt Berczeli Gyulá­hoz, a kultúrotthon igazgató­jához, aki egyúttal a darab rendezője is: — Nem hiszem, hogy eljön­nek ilyen időben a szereplők. Különösen, akik messzire laknak. — Van rá húsz forintom, hogy mind itt lesz időben! — válaszolta Berczeli Gyula — s neki lett igaza. Nyílt az ajtó, s belépett Patkós Teréz, a Cipész Ktsz szabásza, s Pabar Ilona taná­csi dolgozó. Mindketten vagy másfél kilométerre laknak, az alsórészen. Befutott Ke­ese István, a gépállomás sze­relője is, aki Szép Ádámot játssza a Huszárvágás-ban, majd Máté Imre, a Sallai Tsz kőművese. Valóban, fél nyolcra mind a tizenhat szín­játszó megérkezett. Az újság­író pedig örült, hogy sikerült megnéznie a próbát, no, meg azért is, hogy nem veszített el húsz forintot egy esetleges fogadással... Pár perc múlva a csinos, szemrevaló Patkós Teréz, mint csúf, öreg boszorka tűnt fel a színpadon; ő játssza a falu javasasszonyát a darab­ban. — Terikém, te most egy igazi javasasszony vagy, misz­tikus hangulatot csinálsz, ami hat a buta emberekre. Me­rően nézz a három gyertya lángjába, görcsösen merevek legyenek ujjaid, ahogy szét­tárod a kezed. Visszafojtott, kísérteties hangon beszélj — adja az instrukciókat Bercze­li Gyula. — Ez melyik jelenet? — fordulok a Jóna Pált alakító Füstös Jenőhöz, kinek épp „jelenés-szünete” van. — Az első felvonás utolsó képei — válaszolja gyorsan, mert már várja a csinos Ádám Ica, a buta, csúnya Fil­lér-lányt alakító partnere. A „Huszárvágásának ez volt az első rendelkezőpró­bája. Kosztüm, maszk, dísz­letek nélkül idézték fel a sze­replők a darab szövegét, ját­szották el az instrukciók alap­ján a jeleneteket A súgónak akad még jócskán dolga, de már most érezhető a darab hangulata, a figurák egyéni­sége, érezhető a siker. Hogy mikor lesz a bemu­tató? Erre még nehéz vála­szolni, Minden attól függ, hogy elkészül-e időre az új színpad. Másutt is bemutat­ják, ahogy megtudtuk, a „Hu­szárvágás”-t. tájelőadásokon, s a megye több városában. S Füstös Jenő árulta el a nagy újságot: — Berthold Brecht: Har­madik Birodalom című mű­vét is szeretnénk bemutatni, Mezőtúr negyvennyolc leg­jobb színjátszója játszana a művet. Nemcsak a művelődé­si otthon, hanem a helyőrsé­gi klub és a mezőgazdasági technikum legtehetségesebb i színjátszói is szóhoz jutná- ! nak benne. A művet a decem- j berben sorrakerülő „Német ; dráma hónapja" keretében , szándékozunk bemutatni, j Nemcsak mi, szereplők, ha- : nem a város vezetői és köz- ! véleménye is nagy szeretet­tel és odaadással segít, ad ; anyagi- és erkölcsi támoga­tást már most. az előkészüle­teknél is. Az eddigi tervek szerint a művelődési ház új, modern színpadát a mezőtúri színjátszók a Brecht-darab- i bal avatják fel. * A nagyszerű színjátszó ha­gyományokkal rendelkező mezőtúriak újabb meglepeté­sekre, sikerekre készülnek. Lázasan dolgoznak, erejüket, szabadidejüket, tehetségüket teljes mértékben alárendelik a nagy célnak: minél jobb darabokat, minél színvonala­sabb előadásban a közönség elé vinni, hogy ezzel is se­gítsék a szocialista tudat ki­alakulását az emberekben. Reméljük, lelkes munkáju­kat még az eddigieknél is nagyobb sikerek kísérik a most következő, új szezon­ban. B. Gy. „4 répaszedés nem lottó!66 A kunhegyesi járás tsz-ei- ben — mint arról minap hírt adtunk — gyengén halad a cukorrépa szedése. Bocsássuk előre: a járási vezetőket emiatt nem terheli mulasz­tás. Ök a múlt hét során két- ízben részletesen megmagya­rázták az érdekelteknek, mennyire fontos népgazdasá­gi — és szövetkezeti! — ér­dek, hogy idejében felszed­jék a répát. A második ta­nácskozáson — mivel az nyo­mós okok miatt félórával ké­sőbb kezdődött, B. J., a cu­korgyár felügyelője nem vett részt.. ■ Számos tsz-vezető többféle „okkal” magyarázza a Kése­delmet. A kunhegyesi Vörös Október Tsz elnöke, éppúgy mint a kunhegyesi Vörös Csillag Tsz főagronómusa, a répaszedés elé helyezte a si­lózást. Az előbbi szövetke­zetben — egyes felsőbb szer­vek lassúsága miatt — némi huza-vona előzte meg az elő­legezést. Mihelyt megjött az előleg, a gazdák munkakedve sem szunnyadt tovább. A tiszagyendai Lenin Tsz vezetői — feltehetően — el­feledték, hogy tavaly méter­mázsánként Í3 forintjába ke­rült a szövetkezetnek a kora- télen felszedett répa elszál lítása. (Jó időben, száraz ta la jón csak 3—4 forint a költ- ség.) Az abádszalóki Szabad­ság Tsz elnöke, s agronómu- sa könnyed „Majd megold­juk!” felkiáltással igyekezeti, a répaszedés tekintetében megnyugtatni a járási tanács mezőgazdasági osztályának dolgozóit. Optimizmusukat indokolatlannak tartjuk; a tsz-ben más munka — pél­dául a trágyázás — sem ha­lad a kívánt ütemben. Nem alaptalanul tételezik fel a szakértők, hogy több tsz egy 20—30 milliméteres „répahízlaló” eső reményében késik a szedéssel. Sajnos, a természetes esőt — egyelőre — sem mennyiségre, sem időtartamra nem tudjuk megrendelni. Hiszen lehet, hogy megérkezik a csepp­folyós áldás —, de hol a ga­rancia arra, hogy nem hetes­eső formájában?! Sehol. Ta­lálóan jegyezte meg a járási vezetők egyike: „A répasze­dés nem lottó! Nem három­harmincat, hanem tízezreket kockáztatnak a késedelmes- kedők, az esővárók.” A kenderesi Vörös Csepel és Haladás Tsz gazdái sem nagyon törték magukat eddig a répaföldön. Miért? ... Ken­deresen még igen jól emlékez­nek arra, hogy tavaly az au­gusztusban felszedett cukor­répa nem jelentéktelen há­nyada novemberig fonnyado- zott .száradt a cukorgyár „jó­voltából.” Elekben a szövet­kezetekben a cukorgyáriak­nak kellene megígérniök — s tettekkel bizonyítaniok —, hogy a múlt hibái nem is­métlődnek meg. Másutt pedig — mint arra a járási tanács mezőgazda- sági osztályának dolgozói e napokban gépkocsi kőrútju­kon hívják fel a figyelmet — az okos szóra hallgatva, a szomorú tapasztalatokon okulva, lássanak a cukorré­pa felszedéséhez, átadásához. — b. z. — Készül az utóíeszített tartó Mint már korábban beszámoltunk erről: a szolnoki híd ártéri szakasza eddig a hídépítésben kevésbé alkal­mazott utófeszített eljárással épül. A hidászok sok utófe­szített tartót készítenek amelyeknek előregyártását már megkezdték. Lelkes Anaras a iu'M műszaki ellenőre próbakockákat készít a cement-sóder és adalékkő helyes keverési ará­nyának megállapításához. Munkában a portáldaru. A rázóasztalról leemelik a kész utófeszített tartót. Vetik az őszi árpát a törökszentmiklósi Kossuth Tsz-ben És mi lesz a többi közös gazdaságban? Szeptember elsején Török- j szentmiklós város tizenhá- I rom közös gazdasága közül el- j sőnek a Kossuth Tsz kezdte ; meg az őszi árpa és az őszi j takarmánykeverék vetését. A j tervezett 200 hold vetésterü­letből eddig 90 holdon tették | földbe a magot. Ugyanakkor j 21 hold őszi takarmánykeve- ' réket is elvetettek. Előrelát- j hatólag a Kossuth Termelő- szövetkezet szeptember 12-re befejezi ezt a munkát. A hó­nap végén pedig hozzákez­denek az őszi búza vetésé­hez is. A város többi termelőszö­vetkezetében azonban még mindig nem kezdtek hozzá a vetéshez. Állítólag a gépállo- ’más nem javította ki a gé­peket és ezért késlekedik a munka teljes ütemű beindí­tása. Minden esetre sürgős in­tézkedésre van szükség, mert a késlekedéssel a törökszent­miklósi termelőszövetkezetek jövő évi takarmánytermését veszélyeztetik. üzeiÉielyeziék CsetisMli az első magyar belonaligyára!

Next

/
Thumbnails
Contents