Szolnok Megyei Néplap, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-08 / 212. szám
1961. szeptember 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Gyógyszer noszéma A noszéma, vagy gyomorvész a mézelőméh legelterjedtebb betegsége. Mind gyógyítására, mind megelőzésére igen alkalmas a Nosemack nevű, nyugatnémet gyártmányú gyógyszer. A megelőzés, a védekezés olcsóbb is, eredményesebb is, mint a már kitört betegség gyógyítása. A nosemackos kezeléssel elérjük, hogy a fertőzött méhek meggyógyulnak, sőt a bennük fejlődő spórák betokozód- nak, s így elvesztik fertőzőképességüket E méh-gyógyszert éveken át használhatjuk annak veszélye nélkül, hogy hatásában csökkenés következnék be — amely jelenség az antibiotikumos szereknél általánosan ismert. A Nosemackot . szörpben adjuk a méheknek. Egy liter 1:1 arányú szörp ben egy Nosemack tablettát kell feloldani. (A tablettát előzőleg célszerű pár kanál vízben oldani, majd testhőmérsékletre hűtött szörpben elegyíteni.) Mivel a gyógyszer kissé kesernyéssé teszi a szörpöt, ajánlatos azt literenként egy kávéskanál sajátter- mésű mézzel ízesíteni. Egyszerre csak annyi gyógyszeres szörpöt készítsünk, amennyit el is használunk! A Nosemack tartalmú szörpöt óvnunk kell attól, hogy huzamosabb ideig — pár óráig — fémmel érintkezhes- sék. Ezért a fémből készült etetőt méhviasszal, lakkfestékkel, vagy paraffinnal kell bevonni. A fémmel tartósan érintkező szörp elveszti hatóerejét! Ha a méhcsaládoknál a noszéma jeleit észleljük, vagy a mikroszkópos vizsgálat kórokozók jelenlétét állapítja meg, a méheket az alábbiak szerint kell kezelnünk: A fertőzött méhcsaládok gyógyszeres szörpadagja népesség szerint változik. A 4—5 léputcás méhcsaládok adagja 3,5 liter, a 6—7 lép- utcásoké 4,5, a 8 és több lép- utcásoké 5 liter. A 4—7 léputcás családok első alkalommal félliteres, később pedig — másod-, harmadnaponként — egyliteres adagokat kapnak mindaddig, míg a népességükhöz szabott mennyiségű szeres szörpöt fel nem etettük. A nyolc, és nyolcnál nagyobb léputcás családok az első napon egyliteres, majd másodnaponként egyliteres adagot kapnak. Négy léputcán aluli, nagyon legyengült családot nem érdemes etetni. Előbb két fertőzött, négy lép- utcánál néptelenebb családot egyesítsünk, s ezután kezdjük a gyógyszer® kezelést. A méhcsaládok fertőződése, a betegség elhatalmasodása a tavaszi hónapokban a leggyakoribb. Ezt az őszi serkentő etetéssel előzhetjük meg Megelőzésnél a gyógyszeres szörp adagja így alakul: 4—5 léputcás családé 2; 6—7 lép- utcásé 2; 8 s ennél népesebbé 3 liter. Az etetésenként! adagokat az időjárás és népesség szabja meg. Annyi gyógyszeres szörpöt kell adagolni, hogy abból minden nap minden méh számára jusson. Az utóbbi évek kutatásai szerint a niég egészségesnek látszó méhek méze is tartalmaz noszéma-sp órát — ami a tavaszi időszakban erőteljesen fertőzi a kaptár népét. A betegség megelőzése végett tehát előnyös, ha a nyáron gyűjtött mézet legkésőbb augusztus végén, szeptember elején elszedjük a családtól. A mézet természetesen fertőzésmentes cukorszörppel kell pótolnunk. Fokozza az előzetes védekezés hatását, ha a szörpbe literenként egy tabletta Nosemackot juttatunk — a fentebb ismertetett módon. Ne feledjük: az először feletetett szeres eleséget a kaptár azon részében raktározzák el ahonnan majd a tél folyamán s a tavasz elején táplálkoznak. így az esetleges fertőzést megelőzzük; méheink pedig hosszabb életűek lesznek Az őszi előzetes védekezés tehát többszörös előnnyel kecsegtet: A méhcsaládok eleségpótlá- sával serkentjük az augusztus végi — szeptember eleji népesedést; a méhcsaládokat megszabadítjuk a spórákat tartalmazó, tehát fertőző méztől; a tavaszi idényben etetés nélkül védjük méhcsaládjainkat a fertőzéstől, a betegség elhatalmasodásától; a beteg méheket meggyógyítjuk; a bennük rejtőző no- szémaspórákat pedig alkalmatlanná tesszük a fertőzésre. Népgazdaságunk ma még komoly áldozatot hoz azért, hogy a Német Szövetségi Köztársaságtól megvásárolja ezt a hatékony gyógyszert. A magyar gyógyszeripar fejlettsége révén tavasszal már hazai gyártmányú — a külföldivel teljesen egyenértékű — noszéma-ellen es szer kerül forgalomba. A Chinodn gyártja, a kereskedelemben Fumagilin néven lesz kapható. Rekord rizstermés a karcagi Dimitrov Tsz-bet Ebben az esztendőben sok gondja volt a karcagi Dimit- nov Tsz tagságának. Jégkár, vízkár érte a termés legjavát. így őszi búzájuk mindösz- sze 11 mázsa 36 kilogrammot adott. Kukoricájuk pedig a tervezett 22 mázsa májusi morzsolttal szemben csak 18 mázsát. A rizs azonban — mintha pótolni akarná a veszteséget — rekordtermést ígér a szövetkezet gazdáinak. 240 holdas új rizstelepük a tervezett 13 mázsával szemben 25 mázsás átlagtermést mutat, összes rizsterületükön pedig a várható átlagtermés eléri a 16 mázsát. Érthető, hogy a szövetkezet tagjai örömmel várják szeptember tizedikét, amikor hozzáfoghatnak e gazdag termés betakarításához. így fejlődött a tehenészet a Csorbái Állami Gazdaságban Az állami gazdaságok feladatai között fontos helyet foglal el az ország tejjel és tejtermékkel való ellátása. E cél érdekében a Csorbái Állami Gazdaság a régebbi, alacsony tejtermelés és a tenyésztői munka megjavítását tűzte ki célul A gazdaság 4000 kát. hold területén 400-as tehenészettel dolgozik. 1958- ban az egy tehénre eső tejtermelés 2655 liter volt. Az ezt megelőző években még ennél is kevesebb. Ez a rossz eredmény szervezetlenség, a nem megfelelő takarmányozás és a tehenészek sűrű cserélgetésének következménye volt. 1959- ben jelentős fejlődés indult a tehenészetben. Elsősorban megszilárdították a munkafegyelmet. Továbbá nagy gondot fordítottak az elegendő és szakszerű — főleg silóra és lucernára alapozott — takarmányozásra. Elsőrendű követelmény lett a tehenek vemhesülése. Áttért a gazdaság a mesterséges megtermékenyítésre — a meddőség elleni kezelések intenzívebbek lettek. A tejtermelés fokozása érdekében 1960-ban munkaversenyt szervezett a gazdaság. Ezeket az intézkedéseket siker koronázta; 1960- ban már az egy tehénre eső tejhozam 3776 liter lett. A gazdaság éves termelési tervét 116 százalékra téljesítette. A tehenészet besorolást nyert a „szarvas- marha törzstenyészetre elő- jegyzett”-ek közé. Ebben az évben a megyei ifjúsági tej- termelési versenyben Kurucz Imre első helyezést nyert, míg a többi fiatal tehenész szintén jó eredményeket éyt eL 1961- ben a dolgozók már maguk kérték a jól bevált verseny beindítását. Ennek alapján a Csorbái Állami Gazdaság ebben az évben is megszervezte a tejtermelési versenyt. Éves, tervét egyénekre, hónpokra osztotta feL A kiértékelést és díjazást istállónként végzik; 1961. első félévében legtöbb tejet Birkás István, a Il-es istálló tehenésze fejt; 35 345 litert 15 tehéntől. Egy tehénre eső félévi tejtermelése 2356 liter volt. Csorbái Állami Gazdaság Rácz Pál Lucerna aratás — kétmenetben Termelőszövetkezeti, gép- állomási szakembereink, gazdáink számára komoly feladatot jelent majdnem húszezer hold maglucerna időben történő elcséplése. Tavaly több szakember KÍSÉRLETKÉNT FRÓBACS ÉPLÉST végzett az SZK—3. kombájnnal, s meglepve tapasztalta, hogy a gép a lucema- gubókat nemcsak leszedi, de azok mintegy 70 százalékát el is csépeli. Ebben az évben már hatvan, különleges dörzsszövettel felszerelt SZK —3. áll rendelkezésünkre. — Ezekben a gubák mintegy 80 százalék» kerül kidörzsölve a. kombájn tartályába. A napokban a Fegyvemeki Gépállomás rendezett bemutatót a MEZŐMAG felügyelői részére. A rendrevá- góval cséplés előtt három- négy nappal levágott lucernát a rendfelszedő tökéletesen, veszteség nélkül szedte DÉLIDŐ A KARÁMBAN r kerülne, mint az esetleges kár. A szükségesnek ítélt óvórendszabályokat ennek ellenére készséggel közöljük, mihelyt a Magyar Vadászok Szövetsége az imént felsorolt állatok elleni védekezés módjával is megörvendeztet bennünket. — b. z. —t ISI mm . ...•? • ■ mm MMüÜP V» A.) mm ' * V' Hub i§-a* á-:3cí .-y»-. * jr * * Ä hr*, -»w íl wy;' Szépen fejlődik a mezőtúri goi Barátság Tsz szarvasmarha állománya. Magyar—Mon- I Jólépített karámban delel a sok nagy tej- I hozamú tehén. Jó példa Kisújszálláson Kisújszálláson nemrég még kelletlenül intézték az arra hivatottak a mezőgazdasági tanulók szerződtetését; né1 hány héttel ezelőtt azonban munkához láttak. A tervszerű felvilágosításnak meg lett a foganatja: a város három közös gazdasága szerdán tizenkilenc ipari tanulót szerződtetett. Tegnap újabb tizenkét szerződéskötésre került sor. S a jászapáti, tiszafüredi termelőszövetkezetek mire várnak? Ebben a két nagy községben eddig mindössze öt fiatallal kötöttek tanuló- szerződést a tsz-ek. Szomorú, nagyon szomorú, hogy Mezőtúr még az említetteknél is gyengébben áll. Az ősi szövetkezeti városban — állítólag! — egyetlen jelentkezőre sem sikerült bukkanni. Közel a kisúji példa; éljenek vele! Szedik a paradicsomot 1 iszaugon A tiszaugi Tiszagyöngye Tsz gazdái húsz holdon termesztenek dinnyét, harmincon pedig paradicsomot, paprikát, zöldségfélét. A kertészetet az uborkaszezon végén látogattuk meg. Ivanov Pál a paradicsom- és paprikaszedők között forgolódott. Elmondta, hogy a kertészek eddig 300 métermázsa paradicsomot és 250 métermázsa paprikát szedtek le, s adtak át a Kecskeméti Konzervgyárnak. 600 métermázsa paradicsom és száz métermázsa paprika még szedésre, átadásra vár. Kétfajta paradicsomot ültettek. Szerződéses tervük nagyobb hányadát a koraiból kívánják teljesíteni; hiszen nem tudni, milyen lesz az ősz. A szövetkezetiek a faluban zöldség- és gyümölcsboltot nyitottak; azt maguk látják el áruval. Rendszeresen járnak a hetipiacra is, hová — épp most — tíz láda fehér- paprikát, s kétszer ennyi paradicsomot szántak. Kisebb csoport halad el mellettünk. Nótaszóval tart a paprikatábla felé. — Mennyit jövedelmezett ebben az évben a kertészet? — Háromszázhuszonötezer forintot, amibe az eddig eladott ötszáz métermázsa dinnye árát bele sem számítottam, — így Ivanov Pál. — Haladunk, annak ellenére, hogy még vagy tíz gazdát szívesen foglalkoztatnánk a kertészetben. Ha többen lennénk: előbb s így magasabb áron értékesíthetnénk cikkeinket a piacon, hamarabb teljesíthetnénk a konzerv gyárnál kötelezettségünket. Aranyérmes zöldségkertészetek Az idei erfurti Nemzetközi Kertészeti Kiállításon megyénk több termelőszövetkezete részt vett, bemutatva legszebb zöldségféléit. A kiállításon több közös gazdaságunk aranyérmet nyert. A cibakházi Vörös Csillag Tsz paprikájával három, görögdinnyéjével pedig két aranyérmet szerzett. Ugyanakkor a bírálóbizottság a karalábéját és petrezselymét két bronzéremmel jutalmazta. A szövetkezet megérdemelte ezeket a kitüntetéseket. Amellett, hogy árui szépek — m,agas terméskilátásai is vannak, melyet elsősorban áz öntözéses gazdálkodásnak . köszönhet. De méltán dícsér- 1 hetjük Görög János főagro-. n ómust és Jordán Sándor bolgárkertészt is, akik munkájukkal nagyban hozzájárultak az idei év kimagasló eredményeihez. A kunhegyest Lenin Tsz paprikával aranyérmet, a paradicsommal pedig bronzérmet szerzett. Az erfurti Nemzetközi Kertészeti Kiállítás még nem zárult le. Szeptemberben és októberben újabb bemutatók lesznek. Szeretnénk, ha megyénkből több termelőszövetkezet venne részt ismét ezeken a nemes versengéseken és tovább öregbítenék a Szolnok megyei közös gazdaságok jóhírnevét. Gólya Elek megyei kertészeti felügyelő fel és csépelte eJ: Nátuly László, a gépállomás főag- ronómusa a bemutató után pontos adatokat ismertetett: A rendrevágó aratógép 10 órás munkaidő alatt körülbelül húsz holdat vág le; a kombájn ebből 15 holdat Bzed fel és csépel el. Régi lucerna- cséplőgépeink napi teljesítménye csak négy-öt hold; ehhez járult a kézi kaszálás, begyűjtés, hordás, kazlazás. A kétmenetes aratás, cséplés csupán két dolgozó közreműködését igényli. A bemutatón Cservenyák Emil, a Szolnok megyei Gépállomások Igazgatóságának főagronómusa elmondta; megyénk egész területén KIFOGÁSTALAN MUNKÁT végeznek a dörzsszövettel felszerelt kombájnok. Ezt igazolják a jásztelki Tolbuchin Tsz vöröshere cséplési eredményei is; A jelenleg rendelkezésre álló dörzsszövettel felszerelt kombájnpark még nem elégséges ahhoz, hogy vele teljes egészében elvégezhessük a lucemamag cséplését. Ezért a tsz-eknek, s a gépállomásoknak célszerű mielőbb munkába állftaniok régi lu- cemacséplőgépeiket is. Szigeti Sándor a MEZÖMAG szakelőadója Szanatórium-sziget állatok számára A jugoszláv partok közelében, az Adriai-tengerben van egy egész kicsiny sziget, melyet a környék parasztjai szanatórium-szigetnek neveznek és hosszú idő óta állatok gyógyítására használják A kis sziget csodálatos szépségű mezőin ugyanig olyan fű nő, melynek fogyasztása gyógyítólag hat a különféle betegségben szenvedő birkákra, szamarakra, kecskékre és lovakra. A parasztok a beteg állatokat kint hagyják a szigeten és rövid idő múltán gyógyultan viszik haza őket. Vásárnaglár szellemiem Ebben a hónapban megyénk alábbi helységeiben rendeznek országos állat- és kirakodó vásárt: 9 Tószeg. 10. Kunhegyes, Jászjákó- halma. 17. Cibakháza, Túrkeve. 20. Zagyvarékas. 24. Fegyvernek, Karcag. A vásárokra vészmentes helyről, szabályszerű párlattal mindenfajta állat felhajtható. ÄS!KgäÄffg Megyénkbe csupán nagyritkán kóborol le egy-egy a hegyekből. Veszélyük tehát gyakorlatilag — nem sokkal nagyobb, mint a vízilovaké, jegesmedvéké, pingvineké, párducoké és fehér elefántoké. A védekezésre felkészülés így többe Kedves levelet kaptunk a Magyar Vadászok Országos Szövetségétől, mely arra kén propagáljuk lapunkban a vaddisznók elleni védekezést. Az agyarasok — köztudomásúlag — jelentős mezei károkat szoktak olfozni... már persze csak ott, ahol járnak. Qtiiy aaddlsztta!
